Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-20 / 117. szám

2. oldal VITÁC TÜKÖR 1995. május 20., szombat Gyilkos virus - Ebola-vírustól fertőzött idős asszonyt visznek a helyi Vöröskereszt alkalmazottai a központi kór­házba, ahol eddig 73-an haltak meg a járvány következté­ben. FOTÓ: FEB-REUTERS Hom-interjú ­A határ menti kereskedelem, a mezőgazdasági és gyógyszer- ipari együttműködés fejleszté­sét és a regionális politikai konzultációk bővítését szor­galmazta Horn Gyula minisz­terelnök a Kijevszkije Vedo- mosztyi című kijevi lap pén­teki számában megjelent ex­kluzív interjúban. A magyar kormányfő le­szögezte: nincs feszültség a kétoldalú viszonyban, a köl­csönös gazdasági egymásra­utaltság hangoztatásán azon­ban túl kell lépni, tisztázni kell a meglehetősen sok ren­dezetlen jogi és gazdasági ügyet, az együttműködés hát­térintézményeinek jogkörét. Hóm Gyula ezúton is meg­Ukrajnában erősítette: Magyarországnak érdeke, hogy Ukrajna is be­épüljön az európai szerveze­tekbe. Mindenekelőtt az Európa Tanácsba. Biztonságpolitikai kérdé­sekről szólva azt hangsú­lyozta, hogy Magyarországot rendkívül aggasztja a déli ha­táraihoz közel zajló, és mind­inkább elhúzódó háború. Üdvözölte, hogy Ukrajna nem gördít akadályt a magyar NATO-tagság elé, egyúttal ki­jelentette: Ukrajnának is meg kell adni ezt a lehetőséget, ha a kijevi kormány benyújtja felvételi kérelmét. MTI II. Országos Pincér-Futóverseny Heves megyei döntő JELENTKEZÉSI LAP Név:................................................................................. Életkor: ........................................................................... T estsúly:..................... Testmagasság:....................... C saládi állapot:............................................................. A z étterem neve, melyet képvisel:............................ Szakmai gyakorlat:........................................................ Sport:!.............................................................................. Hobbi:............................................................................. V árjuk a jelentkező pincéreket, felszolgáló hölgyeket a megye egész területéről, vendéglátóegységektől, szállodáktól a II. Országos Pincér-Futóverseny Heves megyei döntőjére, melyet 1995. június 17-én szombaton rendezünk vy _ Eger belvárosában 15.00 órai kezdettel. Nevezési határidő: 1995. június 1. Nevezési díj: NINCS Nevezni lehet személyesen vagy írásban: 3300 Eger, Katona tér 5.1. em. TOP Interservice 06-36/312-733 Cseh visszalépés Nem lehet megengedni, hogy megromoljon a cseh-orosz vi­szony. „Ezért világos, hogy a nem­zetközi politikában minden szavacskát gondosan mérle­gelni kell” - jelentette ki Vác­lav Klaus cseh kormányfő, a Lidové Noviny című lapnak adott szokásos pénteki nyilat­kozatában, visszavonulót fújva az elmúlt napokban kiéleződött kétoldalú szóváltásban. Szavaival Klaus a prágai orosz nagykövetség szerdai közleményére reagált. A képviselet ebben óvott at­tól „a legrosszabb hideghábo­rús hagyományok szellemében zajló kampánytól”, amely sze­rinte a cseh tömegtájékoztatás­ban és politikusok nyilatkozata­iban bontakozott ki a Csecsen- földet megjárt katonáknak a Vörös téri díszszemlén való részvétele miatt, s figyelmezte­tett, hogy „a két ország viszo­nyát megbontani könnyebb, mint azután helyreállítani a bi­zalmat”. A követségi közlemény egyúttal megfelelő választ ígért Václav Havel cseh államfő Bo­risz Jelcin elnökhöz intézett le­velére. A levelet - amelyben Havel felháborodását fejezi ki az orosz félnek a csecsenföldi veteránok felvonultatásával el­követett szószegése miatt, és a csecsenföldi hadműveletek le­állítását sürgeti - pénteken adta át hivatalosan a moszkvai cseh diplomáciai képviselet. A levél másolatának csütör­töki átadásakor - Klaus kor­mányfőhöz hasonlóan — az orosz külügyminisztérium is valamelyest visszakozott. Egyik képviselője, a CTK cseh hírügynökségnek nyilat­kozva, prágai követségük önálló kezdeményezésének ne­vezte a „talán túl részletes és élesen megfogalmazott” szer­dai közleményt. Ugyanakkor úgy vélte, hogy a moszkvai veterándíszszemle körüli kérdéseknek „nem sza­bad eluralkodniuk az orosz- cseh viszonyon”. A cseh pártok egy része a hét elején helyénvalónak, más ré­szük kicsinyes, felesleges lé­pésnek mondta Havel tiltakozá­sát. Mégis egybehangzóan arra a következtetésre jutottak, hogy a cseh-orosz viszony alapos fe­lülvizsgálatára van szükség Moszkva „expanzív törekvé­sei” és „a jogállamiságtól való eltávolodása miatt”. Jirí Di­enstbier, a cseh Szabad Demok­raták vezetője minden szinten tisztázatlannak nevezte a cseh- orosz viszonyt, és sürgette az Oroszországgal kapcsolatos po­litika kidolgozását, mivel - mint mondta - Oroszország nemcsak nagyhatalom, de po­tenciális partner a kereskede­lemben, a vállalkozásban...” Meghívás Marokkóba Kovács László külügyminiszter csütörtökön Rabatban átadta II. Hasszán marokkói királynak Göncz Árpád köztársasági el­nök magyarországi látogatásra szóló meghívását. Az uralkodó jelezte, hogy örömmel tesz eleget a meghí­vásnak. Hasonlóan nyilatkozott Abdellatif Filali kormányfő is, aki magyar kollégája, Horn Gyula meghívását vette át. Mohamed Alami külkeres­kedelmi és Drisz Dzsettu ipari miniszterrel folytatott eszme­cseréin Kovács jelezte, hogy magyar vállalatok szívesen kapcsolódnának be a marokkói infrastruktúra, mezőgazdaság és élelmiszeripar fejlesztését célzó programokba. Partnerei készséget mutattak a kereskedelmi forgalom bőví­tésére. MTI Tiltakozás - a Shell olajtársaságnak a Niger folyó deltájában tervezett fúrásai ellen pro­testált ez a környezetvédő, aki meg akarta zavarni a cég évi közgyűlését, de a rendőrök köz­beléptek FOTÓ: FEB-REUTERS Halálos lövést kapott a szarajevói városi tanács alkalmazottja, aki az utcai torlaszok építését irányította az ostromlott város központjában FOTÓ: feb-reuters Bosznia-Hercegovina államisága Számosán tiltakoznak a jugoszláv elismerés ellen Szerbiai ellenzéki vélemények szerint már eldöntött tény, hogy Jugoszlávia rövidesen el­ismeri Bosznia-Hercegovina államiságát. Vesna Pesic, a Szerbiai Ál­lampolgári Szövetség (GSS) vezetője szerint a háttérben már hosszú ideje folynak a tárgyalások Bosznia külső ha­tárainak meghatározásáról. Mint hangsúlyozta, a volt ju­goszláv tagköztársaság Belg­rad általi elismeréséről már megegyezés született; csupán azt kell megvitatni, hogy a lé­pésért mit kap cserébe Szerbia és Montenegró. Vojislav Kostunica, a Szer­biai Demokrata Párt elnöke is úgy vélekedett, hogy Slobo­dan Milosevic szerb elnök el fogja ismemi Bosznia-Herce­govinát. Az ellenzéki politikus ugyanakkor arra figyelmezte­tett, hogy az elismerés ered­ményeként hatalmas politikai és etnikai változások zajlanak majd le a polgárháború súj­totta térségben. A szerbiai Új Demokrácia párt egy vezetője szerint elfo­gadható Bosznia elismerése, mivel a jugoszláv alkotmány szerint a szövetségi államnak nincsenek területi követelései szomszédjaival szemben. Vla­dimir Lazarevic belgrádi saj­tókonferenciáján hozzátette: a világ országainak meg kellene változtatniuk Jugoszlávia- po­litikájukat, s a békefolyamat továbbvitele érdekében bele kellene egyezniük a Belgrád elleni ENSZ-szankciók fel­függesztésébe. A Szerb Liberális Párt veze­tői sajtótájékoztatójukon er­kölcstelen lépésnek nevezték Bosznia-Hercegovina esetle­ges elismerését. „Nem tudom, milyen alapon tárgyal Slobo­dan Milosevic az elismerésről a szövetségi állam valamennyi polgára nevében” - mondta a párt elnöke, Nikola Milosevic. Az ellenzéki pártok közül a Szerbiai Radikális Párt ellenzi legélesebben a volt jugoszláv tagköztársaságok elismerését. A párt vezetői - köztük Vojis­lav Seselj, a párt elnöke is - többször hangsúlyozták, hogy az elismerést a szerb érdekek elárulásának tartják. Ha Slobodan Milosevic szerb elnök elismeri Bosznia- Hercegovinát, akkor Szara­jevó hajlandó tárgyalásokat kezdeni a május elsején lejárt boszniai tűzszüneti egyezmény megújításáról - jelentette ki Haris Silajdzic boszniai mi­niszterelnök. „Hiszem, hogy az elismerés fegyvemyugváshoz vezethet. Amennyiben Belgrád elis­merné Boszniát,. akkor jelen­tős lépést tennénk előre a béke és a helyzet normalizálása felé” - hangsúlyozta a minisz­terelnök. Az MTI diplomáciai forrás­ból származó értesülései sze­rint Slobodan Milosevic szerb elnök valóban hajlik Bosznia elismerésére, s a folytatódó vita tárgya az, hogy Jugoszlá­via mit kapna cserébe a volt jugoszláv tagköztársaság el­ismeréséért. A nevük mellőzé­sét kérő illetékesek elmond­ták: tévesek azok a jelentések, melyek szerint az Egyesült Ál­lamok javaslata értelmében Bosznia jugoszláv részről való elismerése esetén 200 napra függesztenék fel a Belgrád el­leni szankciókat. „Washington ennél rövidebb időszakot tart elfogadhatónak” - mondta egy illetékes. Belgrádban, ahol szinte már kész tényként kezelik Bosz­nia-Hercegovina jugoszláv részről való közeli elismeré­sét, az elemzők felhívják a fi­gyelmet arra, hogy Slobodan Milosevicnek mint szerb el­nöknek nincs felhatalmazása egy másik állam elismerésére. „Az elismerésről a jugoszláv kormánynak kell döntenie, s a szerb elnök nem tárgyalhat Jugoszlávia nevében” - mondta a Bétának adott nyi­latkozatában Konstantin Ob- radovic, a belgrádi nemzetközi jogi intézet munkatársa. William Perry borúlátóan ítélte meg a boszniai helyzetet is. Úgy értékelte, hogy a fej­lemények nem mutatnak sem a harcok befejeződése, sem a békekezdeményezések sikere irányába. Hangsúlyozta, hogy a súlyosbodó helyzetben a polgári lakosság védelme ér­dekében még nagyobb szük­ség van az ENSZ-erők ott-tar- tására és a NATO légierejének a bevetésére.

Next

/
Thumbnails
Contents