Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-20 / 117. szám
1995. május 20., szombat 3. oldal Megyei Körkép Dr. Kovács Tibor és Gallasy Béla a túlélők nevében koszorúz fotó: perl Márton A honvédelem napját ünnepelték Egerben A 14-es ezred katonáinak találkozója (Folytatás az 1. oldalról) Az ünnepi állománygyűlés után a résztvevők a laktanya udvarán négy évvel ezelőtt elhelyezett és felavatott hősi emlékműhöz vonultak, ahol a helyőrségparancsnok felidézte a jelenleg Bonnban élő - s egészségi állapota miatt ezúttal távol lévő - Papp János őrnagy, az egri egység volt századparancsnoka kezdeményezését, melynek nyomán évente megrendezhetik a bajtársi találkozót. A 2. magyar hadsereghez tartozó 14. M. Kir. Dobó István Honvéd Gyalogezred doni túlélőinek nevében vitéz Gallasy Béla őrnagy, egykori századparancsnok emlékezett meg az 1944-től a háború végéig tartó pokoljárásról, s a hősi halált halt társaikról.- A katona, ha harcba indul, nem meghalni, hanem győzni akar... - utalt mindenekelőtt arra a feladatra, amellyel a frontra kerülő egységüket megbízták. - Sajnos, bajtársainknak ez nem adatott meg, s ezért rettenetes árat kellett fizetniük. Rengetegen haltak hősi halált, a túlélőknek pedig a megaláztatás volt a sorsuk... Istennek volt az az akarata - folytatta az egykori parancsnok -, hogy mi életben maradtunk. Ezzel talán kettős célja volt: egyrészt, hogy - míg egy is él közülünk - legyen, aki a hősökre emlékezzék. Másrészt pedig, hogy legyen, aki átadja élettapasztalatunkat a nyomunkba lépő fiataloknak. S e tapasztalatokból fakadóan kívánjuk: az életükben sohasem legyen háború... - mondta Gallasy Béla, aki ezután egy magnetofon segítségével visszaidézte a Takarodó régi kürtjeiét. Eközben felhangzott a szintén korabeli Imához!, illetve az Imától! parancsszó, amelyre egyszerre mozdult, s hajtott fejet a bajtársak mintegy nyolcvanszáz fős csapata. A doni túlélők találkozójának hivatalos része a hősi emlékmű megkoszorúzásával, a Szózat hangjaival, majd a zászlóalj állományának díszmenetével zárult. A nap további részében a sokat próbált, idős emberek a „hagyományos” katonai ebéd - a babgulyás - elfogyasztása után közösen elevenítették fel háborús élményeiket. (szilvás) Lesz-e középkori „város” a megyeszékhely alatt? Korhű jelmezekbe öltözött személyzet életképeket mutatna be... Baromfikolera gyanúja miatt ölték le a tyúkféléket Heréden Elsöáldozók Felsötárkányban Vasárnap Felsötárkányban gyermekek részesülnek elsőáldozásban. A szentmise reggel 8 órakor kezdődik, s 17 gyerek fogadja először szívébe az oltá- riszentségben köztünk élő Jézust. A szentmisét követő ünnepség miatt a felnémeti templomban délelőtt 11 órakor kezdődik a szentmise. Élőben Rómából az Egri Városi Tévében A Genfest ’95 rendezvényét ma, szombaton egyenes adásban közvetíti az Egri Városi Televízió a megyeszékhely lakóinak. Délelőtt 10.30 órától délután 12.30-ig kapcsolják Rómát, majd a stúdióban az egri mozgalom tagjaival láthat- nak-hallhatnak élő beszélgetést. Még délután 3 órától ismét élő adásban láthatják a római eseményeket a városi tévé nézői. Gyermekek sportnapja a gyöngyösi Fö téren A szocialisták Napsugár Alapítványa hívja, várja a gyermekeket és a pedagógusokat vasárnapi sportnapjára. Gyöngyösön, a Fő téren lesz futóverseny, játékos ügyességi verseny, értékes nyeremények a helyezetteknek. A tombola fődíja: egy Mountain Bike kerékpár. Kiscsibe született négy lábbal - Csányban Füzesy Lászlóné adta hírül a páratlan jelenséget Csányból. Az egri keltetőből vásárolt naposcsibék között akadt egy, amelyiknek négy lába van. Igaz, csak kettővel tapad a földhöz, n\ert a másik kettő evezőként nőtt ki a combtőből. A kis jószágot dobozban kényeztetik. Csodájára járnak. A matekverseny egri helyezettje Az egri Neumann János Szak- középiskola és Gimnázium III/C osztályos tanulója, Síikkel Gábor matematikából szerzett országos hatodik helyezést a budapesti tanulmányi versenyen. Keresztrejtvényünk három nyertese A május 13-án közölt rejtvényünk helyes megfejtése: „Ha az ön kocsija ló volna, egyetlen lövés is megtenné”. Sorsolás alapján a nyerteseink: Matula János (Gyöngyöshalász), Vízi Margit (Makiár), Weiner lián (Eger). A mai 10. oldalon található feladványunk megfejtését május 25-ig küldhetik el címünkre. (Folytatás az I. oldalról) Ehhez a fejlesztéshez párosul a majd a Bazilika és a Líceum közötti téren a park teljes rekonstrukciója. Ennek terveit egy esztergomi cég készíti el. Ehhez a fejlesztéshez az önkormányzatnak 3- 5 millió forint áll rendelkezésére. Ám a pályázat jelentőségét más is indokolja:- A jövő évi millecentenári- umra készülve - mondta Habis László -, az Országos Idegen- forgalmi Hivatal segíti az ezzel kapcsolatos fejlesztéseket. Ezért előzetes egyeztetést folytattam dr. Schagrin Tamás helyettes államtitkárral, a hivatal elnökével az Eger központja alatti pincerendszer idegenforgalmi hasznosítására. Az elvi támogatásáról biztosított is. Arról van ugyanis szó, hogy szeretnénk abban a bizonyos pincerendszerben a török megszállás előtti, középkori Egert bemutatni, amelyet nagyon sokan nem ismernek.- Erre vonatkozóan milyen elképzeléseik vannak?- Az egész ötletét Költő Miklós, a neves pantomimművész „álmodta” meg, aki Város a város alatt címet adta neki. Ennek az a lényege, hogy a pincerendszerben a középkori Egert megelevenítő, korhű jelmezekbe öltözött személyzet életképeket mutatna be. Emellett állandó borbemutató és -kóstolás is lenne a történelmi táj legjobb nedűiből. Ezzel nemcsak a megyeszékhelyen lakóknak, hanem az Egerbe érkező turistáknak is újabb élményt nyújtanánk.-A millecentenáriumig rövid az idő. Sikerül-e addig megvalósítaniuk?- Kétségtelen, hogy szűk az idő, de a megvalósítás teljesen attól függ, hogy az önkormányzat erre levő pénze mellett megkapjuk-e a kormányzati támogatást. Reméljük, hogy sikerül, és Eger új színfolttal gazdagodhat. (mentusz)-Ez idáig négy herédi udvarban észlelt megbetegedést a ba- romfik között a területileg illetékes hatósági állatorvosunk. A tünetek alapján azonban nem baromfipestisre, hanem baromfikolerára és gumborói betegségre gyanakszunk. Mindezt dr. Kőházi István, a Heves Megyei Allat-egészség- ügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató főorvosa jelentette ki tegnap, kommentálva a Heréden csütörtökön elrendelt teljes körű baromfizárlatot. Dr. Kőházi István szerint a két nevezett betegség kísérő tünetei kísértetiesen hasonlítanak a baromfipestisére, ezért is kellett elrendelni - a tulajdonosok teljes kártalanítása mellett - a négy udvarban a tyúkfélék leA törvény szerint 1993. június 24-én kezdődött el a Heves Megyei Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalat végelszámolása. A megyei cégbíróság az erre vonatkozó eljárást akkor tette közzé a hivatalos közlönyben. Ezt követően került sor a vállalat vagyonát képező különböző ingatlanok tulajdon- és bérleti jogának értékesítésére. Ezzel eleget tett a hitelezők iránti kötelezettségeinek. Mint Budai Ákos, az Állami Vagyonügynökség főtanácsosa tegnap délután elmondta, a vállalat végelszámolása befejezőölését. Természetesen az illetékesek folyamatosan figyelemmel kísérik a település baromfiállományának egészségügyi állapotát. Amennyiben további megbetegedéseket nem észlelnek, úgy két hét múlva fel lehet oldani a zárlatot. A baromfikolera és a gumborói betegség az emberre és más állatfajokra teljesen ártalmatlan, ezekből - csak az idén - megyénkben már 10-12 esetet regisztráltak az állatorvosok. Amennyiben azonban - hívta fel a figyelmet az igazgató állatorvos - bárhol hirtelen elhullanak az aprójószágok, vagy betegség tüneteit veszik észre a gazdák a baromfikon, azonnal értesíteni kell a területileg illetékes hatósági állatorvost. dött. A zárómérleg meghaladja a 17 millió forintot. Mindezt az Állami Vagyonügynökségnek - mint a vállalat alapítójának — nemrég át is utalták. A záródokumentumokat az ÁVÜ elfogadta, és ezzel lezártnak nyilvánította az ügyet. Azokat a végelszámoló a közelmúltban megküldte a Heves Megyei Cégbíróságnak. A vállalat megszűnését hivatalosan az mondja majd ki, miután törli a hazai cégnyilvántartásból. Ezt a határozatát pedig a Cégközlönyben is közzéteszi. (m. k.) Üzemitanács-választások ✓ Érdekeink védelmezői lesznek- Noha igyekeztünk kellő időben felkészíteni az érintetteket, félő, hogy a tájékozatlanság miatt a kisebb helyeken elmaradnak a választások - jelentette ki Szabó Béla, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetségének Heves megyei elnöke. Mint mondotta, három lényeges ok miatt is fontos lenne, ha a tanácsválasztásokat a munka- vállalók - ahol erre a törvény lehetőséget ad - mindenütt kezdeményezzék. Nem kisebb ugyanis a tétje a mostani, három évre szóló választásoknak, mint az üzemi demokrácia, a dolgozók érdekképviseletének léte a munkahelyeken, a szakszervezeti reprezentáció elérése, illetve a szakmai vagyon megosztása. Szabó Béla szerint az MSZOSZ „képviseletében” húsz szakmában öt közalkalmazotti és közel 120 üzemitanács-, illetve megbízottválasztást kezdeményeztek a megyében, ami mintegy 35-40 ezer munkavállalót érint. Ez a jogosultak közel 80 százaléka. A megyei elnök úgy véli, sok helyen a munkaadóknál - akiket a törvény sem kötelezi a választásokra — nem szívesen látott vendég az alkalmazotti érdekképviselet. Éppen ezért - hívta fel a figyelmet Szabó Béla -, ahol eredménytelenül zárul a voksolás, vagy nem is tartanak ilyet a most megszabott egyhetes határidőn belül, ott a későbbiekben is célszerű választásokat kezdeményezni. Ez esetben annyi hátrány éri a munkavállalókat, hogy a szakmai vagyon sorsába már nem szólhatnak bele. Befejeződött a végelszámolás az Iparcikk Kiskereskedelmi Vállalatnál A Heves Megyei Cégbíróság törli majd Vasárnap: búcsú Fogacson Pusztafogacs valaha a tamai tanyavilág egyik ékszerdobozát, s közel félezer ottlakónak a küzdelmes életét jelentette. Aztán a téeszesítéssel az ékszerdoboz a kényszer-elmúlás állapotába került, s csupán az Isten háza maradt meg a dombtetőn mementóul az utókornak. A Nepomuki Szent Jánosról elnevezett barokk kápolna, amelyet még 1766-ban építtetett Almásy János tamamérai földbirtokos, sokáig dacolt magára hagyottan az idővel, elmúlással, mígnem az elmúlt év során összefogtak a kápolna megmentésére az itteniek s a különböző honi tájon élő, hajdani fogacsiak. Legutóbb új tetőt kapott az épület, új köntösbe öltöztették toronysüvegét is, ehhez sokat segített a sok-sok adományon túl a tavaly májusi búcsún összejött perselypénz is. Ez alkalommal vasárnap délelőtt fél 11 órakor a megújuló kápolna tövében tartandó ünnepi szentmisére várják a hívőket a rendezők. Nos, ezzel nem titkolt célja Varga Bertalan tamamérai plébánosnak, hogy egyrészt a környező falvakból engesztelő gyalogos zarándoklattal felelevenedjék s hagyomány- nyá váljék ez a búcsú, másfelől az ide látogató hívektől összegyűlt adománnyal is közelebb kerülhet a valósághoz sokak óhaja, amikor eredeti ékességével fogadhatja híveit a pusztafogacsi kápolna.-cseh Ki most a gazda Károlytárón? (Folytatás az 1. oldalról)- Gazdátlanok vagyunk, de Gyöngyösoroszi kéri az adót. A község fizeti a közvilágítást, ám nincs hivatalos képviselőnk. Az üzem dolgozói voltunk, de a cégünk már hallani sem akar rólunk... A régi tulaj, az Országos Érc- és Ásványbányák, megszűnőben van. A cégnek - hallom Boza István végelszámoló biztostól Budapesten - és a községi önkormányzatnak közös érdeke lenne a terület további sorsának rendezése. Gyöngyös- oroszinak azonban kikötései vannak. Ragaszkodik a rendezett, minden tekintetben elfogadható állapotokhoz, amik nélkül a gazdacserét elképzelni sem tudja.- Az Országos Érc- és Ásványbányák v.a. a szóban forgó területet és építményeit, közműveit, sajnos csak a jelenlegi formájukban tudná gyorsan és térítésmentesen átadni az ön- kormányzatnak - mondja a végelszámoló biztos - miután a község által támasztott feltételek megteremtéséhez sem anyagi, sem hatósági eszközökkel nem rendelkezik. Gyöngyösoroszi polgármestere, Tóth Tiborné tiltakozik az ellen, hogy akár a legkisebb mértékben is kötnék azt a bizonyos ebet a karóhoz. A jelenlegi vitás jogi helyzetet azonban feltétlenül szeretnék tisztázni - hangsúlyozza. - Szó sem lehet arról, hogy Károlytárót minden gondjával-bajával a nyakukba vegyék! Feltétlenül tudni szeretnék, hogy mi kié, hány üres lakás van, mennyi az illegálisan emelt építmény, mert különben nem képesek számolni velük. S természetesen addig sem tétlenkednek, próbálnak segíteni a károlytáróiaknak, ahogy tudnak. Példa erre, hogy amióta az üzem leválasztotta trafójáról a közvilágítást, az önkormányzat fizeti az áramdíjat. Utat is javíttatott már. s gondoskodik az intézményes szemétszállításról. S ha nincs is innen községi képviselő, a telep megbízottja állandó meghívott a testületi ülésekre.- S dehogy akarjuk ennyivel beérni! - fűzi hozzá a polgár- mester. - Május 26-án Károlytárón ülésezik a képviselő-testületünk, hogy a helyszínen tájékozódjon a helyzetről, s kereshesse a legjobb megoldást a vitás ügyekben. A telepet annál inkább is befogadnánk, mivel szép fekvésével, ritka lehetőségeivel az egész községnek kamatozhatna. Sok egykori üzemi épület kerülhetne vállalkozó kezébe, s szolgálhatná akár az idegenforgalmat Gyöngyösoroszi nagyobb megismerésére, hasznára. Nos, ez a tanácskozás már biztosan meglesz. Sokkal inkább megnyugvást jelenthetne azonban, ha az előrelépésben is reménykedhetnénk - s reális, emberséges megállapodás szülémé végre. Gyóni Gyula
