Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)
1995-05-20 / 117. szám
Dámává avatták Az amerikai székhelyű karitatív lovagrend tagjai közé fogadták a gyöngyösi Zetter- bergné Kiss Erikát. (5. oldal) Vasárnap: búcsú Fogacson A tamai tanyavilág egykori ékszerdobozára, Pusztafo- gacsra hív Varga Bertalan tamamérai plébános, feleleveníteni a hagyományokat. (3. oldal) Amiről a ruhák mesélnek Húros Annamária nemcsak Egerben alkot, de Pécsett, s pesti színházakban is. A jelmeztervező a lelki alkatra „szab”. (9. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1995. MÁJUS 20., SZOMBAT HÍRLAP LŐRINCI, PÉTER VÁSÁRA VÁROSOK ÉS KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 117. SZÁM ÁRA: 19,50 FORINT HÍRLAP fiókszerkesztőség, hirdetésfelvétel, lapterjesztés! Párnával fojtották meg áldozataikat Elkészült a vádirat a gyöngyösi bögrecsárdás gyilkosok ügyében Több mint három esztendeje annak, hogy Gyöngyösön néhány hónap leforgása alatt két egyedül élő, idős asszonyt is brutálisan meggyilkoltak. A kitartó nyomozás eredményeként a múlt esztendő decemberében sikerült elfogni a bűncselekmények elkövetésével alaposan gyanúsítható személyeket. Egyúttal számos más bűntény tetteseinek is nyomára bukkantak a bűnüldözők. A Heves Megyei Főügyészségen tegnap arról tájékoztatták a Hírlapot, hogy elkészült a vádirat. A vádhatóságnak - amely nem egészen húsz nap alatt „rendezte” egybe a sokfelé ágazó bűnlajstromot - legalább háromezer oldalnyi jegyzőkönyvet, iratot kellett alaposan áttanulmányoznia, pontosan 37 történeti tényállásról kellett jogi szempontból állást foglalnia. Együttesen 11 vádlottja van az ügy sorozatnak, amelyek közül súlyosságában messze kiemelkedik az a két minősített emberölés, amelyet 1992. január 12-re virradóan a gyöngyösi özv. Visontai Józsefné, illetve ugyanebben az évben április 29-re virradó éjjel, a szintén a mátraalji városban lakó özv. Baranyi Oszkárné sérelmére követtek el. (A további részletek all. oldalon olvashatók.) Ki most a gazda Károlytárón? „A magántulajdon, sajnos, eléggé elidegenítette egymástól az embereket” Se nem falu, se nem igazi lakótelep, egyszerűen csak Károlytáró - Gyöngyösoroszi fölött. Valahol az Isten ölén. Vagy inkább csak az Isten háta mögött. Nevével és távolságával egyaránt elkülönül a községtől. Itt nem szól, ide legfeljebb elhal- latszik a harang, nincsenek utcák, terek, középületek, a kevés ház is szétszórt. Történelme helyett inkább csupán múltja van. Tízmillió forintért pályázik Eger 4 Lesz-e majd hamarosan közíépkori „város” a megyeszékhely alatt? Hírek Keddi ratifikálás Az Országgyűlés várhatóan kedden ratifikálja a magyarszlovák alapszerződést. Ezt Salamon László, az Országgyűlés alelnöke közölte sajtótájékoztatóján. A képviselők a tervek szerint lezárják a pótköltségvetés általános vitáját, és többek között megkezdik a tb-költség- vetés tárgyalását. „Nem korrekt...” A privatizációs miniszter nem tekinti korrektnek a sztrájkbizottság létrehozását a villamos- energia-iparban, mert a tárca nem utasította vissza a szak- szervezetek javaslatainak megtárgyalását. Suchman Tamás ezt a sztrájkbizottsággal közölte, és egyúttal javasolta, hogy a megbeszélésekbe vonják be a Magyar Villamos Művek Rt. vezetőit. Új vállalkozások Áprilisban több mint 14 ezer új vállalkozást jegyeztek be, és ezzel 1 millió 100 ezer fölé nőtt a gazdasági szervezetek száma. A Központi Statisztikai Hivatal tájékoztatása szerint a legnagyobb mértékben az egyéni vállalkozások száma növekedett. Választások A tét: vagyonelosztás Pénteken megkezdődtek az egy hétig tartó üzemitanács-válasz- tások. Üzemi tanácsot kell választani az olyan munkahelyeken vagy önálló telephelyeken, ahol 50-nél több dolgozót foglalkoztatnak. Száz dolgozóig 3, kétszázig 7, ötszázig 9, ezerig 11, ezer felett pedig 13 tagú üzemi tanácsot kell választani. A választási eredmények alapján osztják el a szakszervezetek ágazati vagyonát. A megyei helyzetről a 3. oldalon olvashatnak. Néhány évtizedéből kevésbé futotta hagyományokra, szokásokra. Az idevalósiaknak a mesés tájnál és az erdők csöndjénél alig jutott több a világból... Mégis, ma is ezen a helyen élnek, s vállalják sorsukat, amit az időközben bezárt ércbánya formált úgyszólván mostanáig. Elhagyott, pusztuló üzemi létesítmények között jutok idáig, s az összetöredezett, kigödrösö- dött úton véletlenül akadok ösz- sze Tóth Józseffel, aki mindjárt készséges kalauzomul is szegődik. Nem hosszú a séta, amit a két nagyobb társasház mellett, a családi otthonok rövid során teszünk, s felhasználunk arra, hogy még néhány építményt szemre vegyünk.- Ha jól tudom, jelenleg 178-an lakunk idefenn - magyarázza -, zömmel nyugdíjasok, munkanélküliek, magamfajták, meg fiatalabbak, idősebbek. Hajlékaink már a sajátjaink, mivel a szolgálati lakásokat is értékesítette a vállalat, amikor a foglalkoztatás megszűnt. A miénk egyszobás, s végül is az eredetileg ígért 12.500 helyett 79 ezer forintunkba került. Vásárolhatott az is, aki soha nem tartozott közénk. Két szomszédunk is ilyen, máig nem költöztek még mellénk. A külön álló házakat üdülőknek használják. A magántulajdon, sajnos, eléggé elidegenítette egymástól az embereket. Meglazultak a kapcsolataink, kisebb lett az összetartás. Ki-ki megy a feje után, amióta Ká- rolytárónak nincs gazdája, aki legalább kicsit beleszólhatna a rendetlenségbe. A cég már, a helyi önkormányzat még nem érzi magáénak a telepet. Elmarad az útjavítás, estelente alig gyújtanak néhány lámpát. Az egyetlen boltocska olyan, hogy szívesebben utazunk távolabbi- akba, ha valami kell. A két italmérés is mindössze néhány óráig tart nyitva. Az egykori kantin - klub, üzlet, óvoda, iskola - falán lévő piros ládikó jelenti a postát, a Felsőrészen álló fülke meg a nyilvános telefonállomást. Még szerencse, hogy — ha drága is — a távolsági autóbuszjáratok elég sűrűek, s így nem érezzük annyira mos- tohaságunkat...- Jobb lenne megint valakihez tartoznunk! Mást ne említsek: itt most építkezni sem lehet, nincs, aki hozzájáruljon. Amelyikünk még a bányabezárás idején - a rehabilitációs megbízott biztatására - felfogott egy kis telket, még azzal sem vigasztalódhat. Nem írják a nevére, s maholnap megeshet, hogy a kerítését is eltúrják. Pedig a kertjeinket a prériből teremtettük kemény munkával, s többet is álmodtunk rá a vete- ménynél, néhány gyümölcsfánál. Az „én” földecskémen is áll már egy lakókocsiból kialakított kis „pihenőház”, ahová a gyerekek szívesebben kijöhetnek Gyöngyösről. Mélyítenék alá pincét is, de az ijesztgetéstől már nem merek többet tenni. Egyszóval: furcsa most a helyzet. (Folytatás a 3. oldalon) Az egri önkormányzat tegnap pályázatot nyújtott be az Országos Idegenforgalmi Hivatalhoz. Abban a megyeszékhely belvárosában, a Bazilikától a Foglár utcáig levő részen már korábban feltárt és megerősített háromezer négyzetméteres pincerendszer hasznosításához kémek tízmillió forintos támogatást. Habis László alpolgármester érdeklődésünkre elmondta: a Dorogi Tervező Intézetet bízták meg az említett pincerész műszaki kidolgozásával. Mindez - többek között - a víztelenítést, a statikai elemzést, a szellőztetési technikát és a bejárat kialakítását öleli fel. (Folytatás a 3. oldalon) A doni veterán, Kis Lajos (balról) bajtársai körében A honvédelem napját ünnepelték Egerben „A katona nem meghalni, győzni akar” Az egykori 14-es gyalogezred doni túlélőinek találkozója A katonák edzett emberek, bizonyították ezt tegnap délelőtt is, amikor - a meg-meg- eredő hűvös eső ellenére - rezzenéstelen tartással tisztelegtek a díszes csapatzászló, az állományt szemlélő elöljáró, valamint hősi elődeik emléke előtt. Pontban tíz órakor harsant a kürtszó az egri Dobó István Laktanyában, ahol a honvédség napja, valamint az egykori egri 14-es honvéd gyalogezred katonáinak találkozója alkalmából sorakozott fel a 24. Bornemissza Gergely Felderítő Zászlóalj. A jelentéstétel és a Himnusz elhangzása után az állományt Szabó Béla alezredes, helyőrségparancsnok köszöntötte, majd Dávid Tamás őrnagy emlékezett meg arról az 1849. május 21-i eseményről, amelyhez a mai honvédelem napja kötődik. A korabeli szabadságharc és forradalom egyik legnagyobb katonai győzelmét jelentette - hangsúlyozta -, amikor a honvédség visszafoglalta a megszálló ellenséges csapatoktól az ország ősi székhelyét, Buda várát, s ezzel érvényt szerzett az országgyűlés által 1849. április 14-én kimondott függetlenségnek, valamint az április 19-én elfogadott Függetlenségi Nyilatkozatnak. Az egyéves születésnapját ünneplő honvédsereg ezzel a tettével, amelyre azóta is büszkék vagyunk - emelte ki a szónok -, minden addiginál nagyobb diadalát vitte végbe, s bebizonyította: képes megvédeni a frissen elnyert szabadságot. A megemlékezést követően Dobos Árpád százados ismertette a parancsot: miniszteri kitüntetésben részesült Murinkó Attila főhadnagy és Kranciczki József főhadnagy, valamint 25 év után Kola Lászlóné közalkalmazott. Az állományból számosán részesültek előléptetésben. jutalomban és dicséretben. (Folytatás a 3. oldalon) Május 25-én: Nehéz döntés Petöfibányán? Idestova egy hete, hogy az urnákhoz szólították a petőfibá- nyaiakat: döntsék el maguk, akarnak-e hulladékakkumulátor-feldolgozó üzemet a lakóhelyükön. Természetesen - tették hozzá a kérdés megfogalmazói - csak abban az esetben, ha a szakhatósági vizsgálatok megnyugtató eredménnyel zárainak, s a környezetet semmiféle károsodás nem éri. Lapunkban már hírül adtuk a sikertelen esemény tényét. A 2552 jogosultból mindössze 1171-en éltek a lehetőséggel, s közülük öten érvénytelen cédulát dobtak a ládákba. így a részvételi arány 45,88 százalékos volt, ezért kihirdették a népszavazás érvénytelenségét. (Folytatás a 6. oldalon) Üvegvarázs • •• ™ a Parádsasvári Üveggyár szakmai szépségeit, művészi munkáit a 8. oldalon mutatjuk be. ° J FOTÓ: PERL