Heves Megyei Hírlap, 1995. május (6. évfolyam, 101-126. szám)

1995-05-18 / 115. szám

4. oldal 1995. május 18., csütörtök Hazai Tükör Ünnepeltek az egri ápolónők A betegek és a hozzátartozók hálásak az ápolónők munkájá­ért, „csak” a hivatalos elismerés hibádzik, mondta köszöntőjé­ben dr. Gyetvai Gyula, a tudo­mányos bizottság elnöke. Az ápolónők világnapja má­jus 12„ a példakép: Florence Nightigale születésnapja. Ehhez a dátumhoz kapcsolódva min­den évben megrendezik Eger­ben is, a Markhót Ferenc Me­gyei Kórházban az ünnepélyes megemlékezést, a tudományos ülést. Tegnap délután a kórház ta­nácstermében egy szál sárga tu­lipánnal fogadták az ápolók, asszisztensek és nővérek képvi­selőit. Az egészségügy vala­mennyi helybéli dolgozója nem lehetett jelen, hiszen százával fekszenek a betegek a kórter­mekben. Épp ezért aggasztó a hír: 15 százalékkal csökkenteni kell a munkatársak létszámát. A fizetésük gyalázatosán kevés, pedig feladatuk fizikai, szel­lemi és lelki teherrel jár. Egy ilyen bensőséges ünnep­ség, mint a tegnapi, ha nem is javít a helyzeten, de legalább megszépíti a mindennapokat. (n. z.) Játék határok nélkül Az MTV és az Egri Városi Tv koprodukciójában Aki tegnap Egerben, a belvá­rosban járt, nem kis látvá­nyosságban volt része. A Dobó téren hatalmas tűzoltó­létra magasságából forgatták a megyeszékhely nevezetes­ségeit. Bulla Károlytól, a Magyar Televízió szerkesztőjétől - aki a Játék határok nélkül című nemzetközi vetélkedő­jére szerkeszti a városokról szóló filmeket - megtudtuk: Tizenöt perces filmben mu­tatkozik be Eger is, mint csa­patküldő város, a televízió nézőinek.- Az egri csapat mikor vesz részt a játékban?-Június 2-án, Milánóban versenyeznek három olasz vá­rossal. Egyébként a nemzet­közi fordulókban hazánkon kívül Csehország, Portugália, Olaszország, Málta és Gö­rögország vesz részt. Mivel az eddigi játékokban olyan jól szerepeltünk, Magyarorszá­gon két forduló is lesz, s mi rendezzük szeptemberben a döntőt is. Elárulhatom, hogy a Vajdahunyad vára lesz a helyszín Budapesten.- Készült korábban egy „videoképeslap” is Egerről...- Ezt egész Európában lát­hatják majd a nézők, mivel számos nemzetközi televíziós állomás közvetíti, csakúgy, mint magát a játék fordulóit is.- Hogyan működik együtt a Magyar Televízió és a városi tévé stábja?- Nagyon kellemes be­nyomásaink vannak. Egerről 15 perces film készül... fotó: majoros tamás Egerben bíráltak a szakma legismertebbjei Katasztrofális helyzetben a hazai szőlészet és borászat A rohamos területcsökkenés miatt kataszt­rofális helyzetbe került a hazai szőlő- és bor­ágazat. A szakmának nagyon össze kell fog­nia azért, hogy felhívja a törvényalkotók fi­gyelmét a mielőbbi változtatás szükségessé­gére. Alapvetően ez határozta meg tegnap délelőtt Egerben, az FM Észak-magyaror­szági Szőlészeti és Borászati Kutatóintézeté­ben rendezett borbírálat hangulatát. Mind­ezt nagy érdeklődés kísérte. Eljöttek az ága­zat legjelesebb hazai szakértői, hogy véle­ményt cseréljenek a kutatóintézet legújabb borairól. Dr. Misik Sándor kandidátus igazgató a házigazdák nevében köszöntötte a szakma legjobbjait: a kutatás, az oktatás, a földmű­velési tárca, az Országos Műszaki Fejlesztési Bizottság, továbbá az Országos Mezőgazda- sági Minősítő Intézet képviselőit. Bejelen­tette: a tavaly ősszel a kísérleti ültetvényeik­ről szüretelt szőlőfajták és fajtajelöltek bo­rait értékelik közösen. Kiemelte: a mostani bírálat hozzájárul, hogy eldöntsék, milyen fajtákat érdemes tele­píteni a jövőben. Összesen hatvanhétféle bor került a po­harakba, amelyeknek kisebb része fehér, a nagyobbik há­nyada vörös volt. A szakértők a nedűket a színük, a tisztasá­guk, az illatanyaguk, az ízük és zamatuk, illetve az összbe­nyomásuk alapján pontozták. A szakmai találkozón mun­katársunk rövid beszélgetést folytatott dr. Urbán András­sal, a Szőlő-Bor Szövetség és Terméktanács főtitkárával.- Mennyi ma az ország sző­lőterülete?- Sajnos, radikálisan csök­kent, és összesen százezer hek­tár a húsz hazai borvidéken. Dr. Urbán András bírál fotó: majoros tamás-Várható-e, hogy jövőre változik a támogatási rend­szer?- Már a Parlament illetékes bizottságai előtt vannak az ez­zel kapcsolatos javaslatok, amelyek kialakításában ter­méktanácsunk is közreműkö­dött. Szeretnénk elérni, hogy 1996-ban 40-50 százalékos vissza nem térítendő állami támogatást kaphassanak azok a termelők, akik szőlőt kíván­nak telepíteni. Ez azért is in­dokolt lenne, mert a korábbi nagy állami szőlő- és borválla­latok nagy része megszűnt vagy visszaszorult. Az új ter­melők viszont nemigen ren­delkeznek tőkével. Mentusz Károly Ebből 80-85 ezer hektárnyi ültetvényt művelnek, a többi elhagyott terület. Egyes borvi­dékeken, például a kiskunsá­gin, a Balaton-felvidékin, a mátraaljin és Tokaj-Hegyal- ján katasztrofálisan rossz a szőlőfajták korösszetétele is.-Hogyan segíti az állam ezek megváltoztatását?- Ötvenszázalékos visszaté­rítendő támogatást nyújt az ál­lam a szőlőtelepítéshez. Emel­lett még hitelre is szükségük van a gazdáknak. Ennek a ka­matai 60 százalékát nem kell visszafizetni a termőhelyi be­sorolásban első osztályúnak minősített területeken. Ezek­hez tartozik az egri és a mát- raalji borvidék is. Jótételre mozgósítják a város polgárságát, diákjait Teleki grófnő és Jókai Anna Hatvanba készül „Aki az emberséget a gyerme­kekben szereti, s az ő növeke­désüknek, kiműveltetésüknek áldozza magát, nagy ember!” Aki pedig 1775-ben született, s a regensburgi püspök e mi­nősítésére élete munkájával rászolgált, nem más, mint Brunszvik Teréz. Ő áldozta minden kincsét, vagyonát, minden példaértékű tettét a megbicsaklott életű gyerme­kek életsorsának jobbítására. E nagyszerű tett kapcsán pedig most arról is híradással szolgálhatunk, hogy több hat­vani szervezet tagjai, tucatnyi helyi óvoda, iskola kisdiákjai, növendékei készültek fel, hogy május 19-én, pénteken este 6 órakor a MÁV művelő­dési hajlékában rendezendő ta­lálkozó alkalmával jótételre mozgósítják a város polgársá­gát, diákjait. A program fővédnökségét Szinyei András polgármester vállalta, a szereplőket és ven­dégeket Farkas Kálmánná al­polgármesternő köszönti majd, s ami tiszteletre méltó: a Brunszvik-alapítványra aján­lották fel tiszteletdíjukat az ünnepi műsorban szereplő Havas Judit előadóművész, Bardóczi Attila énekművész, Tóth István jeles versmondó, Mezey Rita zongoraművésznő és Nagy Sándor Endre klari­nétművész. További információként ad­juk közre, hogy a vendégek soraiban újfent köszöntheti a város Judith de Gerando Te- leky grófnőt, az alapítvány életrekeltőjét, továbbá Jókai Anna írót. Ugyancsak segíti az ügyet a hatvani megjelenésű folyóirat, a Délsziget, amelynek szer­kesztője a cél javára ajánlotta fel az esten forgalmazott fo­lyóirat legújabb számának a bevételét. Abasáron megállhat a közműberuházás (Folytatás az 1. oldalról) A pénzügyi bizottság java­solja a hitelfelvételt annál is in­kább, mivel annak is beláthatat­lan következményei lennének, ha az építkezés félbemaradna. Ez az utolsó remény ahhoz, hogy a településre eljusson a két nagyon fontos közmű. A közönség soraiból egyesek összefogásra szólították fel a lakosságot, de voltak kritikus hangok is, amelyek megkérdő­jelezték az önkormányzat mun­kájának eddigi szakszerűségét. N. Gy. „Alternatívát kell felmutatnunk” (Folytatás az 1. oldalról) Nem lehet azonban össze­mosni - ahogy azt a Független Kisgazdapártban és az MSZP-n belül többen teszik - az Agro­bank és a Budapest Bank bot­rányát a bankkonszolidációval, két teljesen különálló kérdésről van szó. Kónya Imre - utalva a kö­zelgő köztársaságielnök-válasz- tásra - kijelentette: az ellenzék­nek - a parlamenti erőviszo­nyok ellenére, még a biztos ve­reség tudatában is - meg kell mutatnia, hogy képes alternatí­vát állítani Göncz Árpáddal szemben. Mint mondotta, meg kell mutatni az országnak, hogy ezen az oldalon is vannak hite­les emberek. A megfelelő sze­mélyt még keresik, ám az a frakcióvezető-helyettes szerint elképzelhetetlen, hogy kor­mánypárti oldalról jelöljenek valakit. Dr. Farkas Gabriella, az MDF országgyűlési képviselője arra mutatott rá, hogy a Bok­ros-program vitája sok egyéb, ugyancsak kardinális kérdést szorít a háttérbe, így például a környezetvédelmi termékdíjak­ról szóló törvényt is. Ennek szükségességét az MDF sem vi­tatja, ám azzal már nem ért egyet, hogy a lakosságot ezáltal olyan terhekkel sújtják majd, amire nem készítették fel, sőt a nyugatihoz hasonlatos kom­penzációt sem dolgoztak ki a törvényalkotók. (kühne) Újabb betörés Hatvanban Szerdára virradó éjszaka újabb betörés színhelye volt a Zagyva-parti település. Egé­szen pontosan a Delelő úti Al­kotótábor és Szabadidőközpont egyik épülete, ahová ismeretlen tettesek behatoltak, és onnan szerszámokat, gázpalackot tu­lajdonítottak el. Ä rendőrség nagy erőkkel folytatja a nyo­mozást. Kis csapatmúzeum a Dobó-laktanyában Hagyományok nélkül nincs történelem, de jelen és jövő se, vallja Dávid Tamás őr­nagy, az egri 24. Bornemisz- sza Gergely Felderítő Zász­lóalj humán részlegvezető tisztje, aki a szűkös támoga­tottság ellenére is megszer­vezte és látványossá tette a zászlóalj hagyományőrző emlékszobáját. A belépőt múzeumi légkör fogadja. A gondosan és ízléssel kiképzett tárókban hadtörté­nelmi emlékek, honvédelmi okiratok, fegyverek sorakoz­nak történelmi korok szerint, de mindig szem előtt tartva az arányosságot, hogy ne szere­peljen túl sok tárgy az üveg mögött. A szemlélőben csak így alakul ki világos, áttekint­hető kép egy történelmi kor­szak harci eszközeiről és azok döntő szerepéről a honvéde­lemben. Ragaszkodva a helyi ha­gyományokhoz, Dobó István domborművével indul Eger története, látjuk a várvédők fegyvereit, a súlyos ágyúgo­lyókat, ránk néz Lenkey János hosszú ívű kardja a markolat kosarával, felvonulnak a két vi­lágháború harci eszközei, egyenruhák és kitüntetések kí­séretével, kiemelkedő helyet foglal el az Egri 14. sz. Gyalogezred angyalkoronás fehér csapatzászlaja piros-zöld szegélyezésével. A hagyo­mányőrzés élő szellemét bizo­nyítja, hogy Dávid Tamás őr­nagy kezdeményezésére 1995. május 19-én 10 órakor gyűlnek össze újra az Egri 14. Gyalo­gezred veteránjai, megosztva a találkozás és emlékezés örö­mét az utódokkal, akik méltóak az áldozattal megpecsételt ha­gyományok őrzésére. Gazdag tárgyi anyaggal szolgál a de­mokratikus Magyar Honvéd­ség hadi felszereléseinek em­léktára, és a korszerű harci fegyverek részinti bemutatásá­val ér véget a történelmi séta. A szakértelemmel berendezett kis múzeum azt az érzetet kelti a látogatóban, mintha csak­ugyan a történelemben járna. A történelmi emlékszoba megvalósításához nemcsak a hozzáértő kezek szükségeltet­tek, de támogatást nyújtott a Hadtörténeti Múzeum, az egri vármúzeum és dr. Gulyás Ist­ván, Erken élő állatorvos, aki nemcsak hagyományápoló, hanem régész is. Tőle szárma­zik a kuruc kori fegyverek egy része, melyek az iroda falát dí­szítik, de ezek is korjellem- zőek. Oda lehet képzelni az emberalakokat is, akik a fo­kost, a csákányt, a bárdot ke­zükben forgatják. Ez a kis múzeum a maga rendezettségében szemlélte­tően járul hozzá a honvédelmi szolgálattal együtt járó haza­fias neveléshez, a hazaszeretet ápolásához, ami a férfias jel­lem és az emberi helytállás kemény próbaköve. Nagy idők jöttekor bátor férfiak kezében a haza sorsa. Gál Elemér Hadtörténeti emléktárgyak az első világháborúból az egri Dobó-laktanya emlékszobájában

Next

/
Thumbnails
Contents