Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-04 / 79. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. április 4., kedd Finálé - vastaps nélkül Gáli László igazgató-fó'rendezó' a szerzó'dtetésekróí Emlékhelyet koszorúztak Hatvanban Gáspár András tábomoksága A hatvani Tájak, Korok, Múzeumok Egyesület szervezésé­ben hétfőn megemlékezést tartottak Hatvanban annál a márványtáblánál, amely az 1848-49-es szabadságharc so­rán zajló tavaszi hadjárat első győztes csatájának és a harc­ban elesett honvéd hősöknek állít emléket. A felderítésre kiküldött, Schlick vezette osztrák had­test itt találkozott a honvéd 7. hadtesttel, amelynek parancs­noka Gáspár András ezredes volt. A császáriak már-már meghátrálásra késztették a magyar erőket, amikor köz­beavatkozott a Jozef Wysocki tábornok vezetése alatt álló lengyel légió. A honvéd csapattestek ez­után ellentámadásba mentek át, és április 2-án kikergették az ellenséget Hatvan falai kö­zül, ami a stratégiai jelentő­ségű pesti út ellenőrzését is jelentette. Az ütközetet köve­tően Kossuth tábornokká ne­vezte ki Gáspár Andrást. Az ünnepség során a hat­vani 2-es számú általános is­kola diákjai tartottak irodalmi műsort, majd a város polgárai megkoszorúzták azt az emlék­táblát. amely a pesti út mellett a honvéd áldozatok közös sír­ját jelöli. Adatok az eladósodásról Egy év alatt 4 milliárd dollárral növekedett Hevesi romantika Esküvői fotók Az országban egyedülálló témájú fotókiállítást nyitot­tak meg tegnap délután a Hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban. A Kodak Fotó Fix Kft. támo­gatásával megrendezett tár­laton a hevesi kirendeltség két fiatal fotósa, Temesvári Erzsébet és Jakab Tibor az utóbbi években készült es­küvői fotóit állították ki. A megnyitót Fejér István, a Heves Megyei Fotóklub elnöke tartotta. A rövid is­mertető után a lelkes közön­ség érdeklődve tekintette meg a tablókon kiállított színes, romantikus képeket. Azok, akik a megnyitón nem vehettek részt, a május 3-ig nyitva tartó kiállításon még pótolhatják. A fotósok remélik, hogy a képeken látható boldog párok újabb esküvőkre buzdítják a láto­gatókat, amelyeken készült fotók egy újabb tárlat anya­gát képezhetik. Feketegazdaság A feketegazdaság elleni küzde­lemben az eddiginél jóval ösz- szehangoltabb és hatékonyabb együttműködést kell kialakíta­niuk az érintett szerveknek. Ezt Nikolits István, a titkosszolgála­tokat felügyelő tárca nélküli miniszter jelentette ki. A hatvani „Délsziget” - Washingtonban Hatvan és Hódmezővásárhely közös kiadású művészeti lapja, a Délsziget a napokban elkerül az Egyesült Államokba is. Egyik társszerkesztője, a költő, Zas Lóránt ugyanis meghívta a folyóirat szerkesztő kiadóját, Moldvay Győzőt kéthetes ame­rikai bemutatkozásra. Ennek során Las Vegasban, Washing­tonban, New Yorkban éppúgy megismerhetik az érdeklődők e művészeti kiadványt, mint Manhattan vagy Los Angeles magyar kulturális egyesületei­nek otthonában. Fenti találkozók egyébként azt is elősegítik, hogy a Délszi­get következő számaiban mind több Magyarországról elszár­mazott zeneszerző, író, költő, tudós teljesítményei, művei hangszalagon juthassanak az anyaországba. Persze Moldvay, a szerkesztő-kiadó Hatvanról, Vásárhelyről készült kisfilme- ket, zenei magnófelvételeket is visz május végi útjára, hogy még inkább összebarátkozhas­sanak, megismerhessék egy­mást a hazai és az „amerikás” magyarok. (Folytatás az 1. oldalról)- Egy munkára koncentráló, konstruktív magatartás nem csak egy művész teljesítmé­nyében nyilvánulhat meg, a többiekét is magával tudja húzni. Vagy visszahúzni. Én felelős vagyok azért, hogy egy próbafolyamaton elinduló „termesz magatartást” leállít­sak. A többiek érdekében, a produkció érdekében. Történe­tesen egy ősbemutatónál ezek nem bocsánatos bűnök. De ezek olyan kérdések, amelyeknek meg kellett volna maradniuk színházi belső ügyeknek. Mint ahogyan én megtartottam. Ma­gát a szerződtetési kérdést is. Fájdalmas erről beszélni is, mert az embernek kurtán, férfi­asán tudomásul kell vennie, ha nem szerződtetik. Nem szalad­gál felettes hatósághoz, nem ír levelet, nem jelentget fel.- Önt „feljelentgették” ?- Minek nevezzem azt, ami­kor az önkormányzatokhoz fut­kosnak? Szeretném leszögezni: a döntésem hátterében az van, ami az előterében. Rendkívül sért engem a dolog: a sajtóban felelős ember is feltette nekem a kérdést, mi lehet a háttérben. Nem vagyok köteles magya­rázkodni. Elég megmutatni a határozott idejű szerződtetés feltételét. Szó sincs felmondás­ról. A művészek szerződése 1995. július 31-ig érvényben van, ahogy ezt ’94 márciusában aláírták. Ez automatikusan, in­doklás nélkül lejár. Ha az igaz­gató továbbra is a társulat tag­jának szeretné megnyerni a művészt, akkor március 31-ig írásban szerződési ajánlatot tesz, amelyet a címzett a szer­ződtetési tárgyaláskor aláír, vagy módjában áll április 30-ig gondolkodási időt kérni. A szerződés megajánlása vagy meg nem ajánlása munkajogi kérdés. Törvényileg szabályo­zott viszony: munkaadó és munkavállaló között. Ebbe be­avatkozni sem a sajtó nyilvá­nossága révén, sem aláírás­gyűjtéssel, sem más kényszerítő lépéssel nem lehet. Én mint munkáltató, a törvényt betar­tom. Ez a szerződési forma egyébként több mint két és fél évtizedes szerződési vívmány, a színészek röghözkötésének megszüntetése. Előnyei és hát­rányai mindkét fél részéről egyaránt vannak. Akkor úgy hívtuk: .jobbágyfelszabadító” rendszer.-De a két színész szívesen maradt volna „jobbágya” az egri színháznak...- Igen ám, csakhogy a törvé­nyi rendelkezések mellett egy olyan szubjektív viszony a szerződés megajánlása, amely igazában a két félre tartozik: a színészre és az igazgatóra. Megértem, hogy egy színész esetében nagyobb visszhangja van a dolognak, hiszen a szín­ház reflektorfényben van. Meg­értem a közönség részéről a szimpátia-megnyilvánulásokat. De olyan levelek és telefonok is érkeznek hozzánk, amelyekben egyetértésüket fejezik ki az emberek a vezetői döntéssel kapcsolatban. Egyébként az idén hét tag szerződését nem újítottuk meg. Nem csupán Blaskóét és Kelemenét. Az a művész azonban vét a szerződé­sébe foglalt törvények és az íratlan etikai szabályok ellen, aki aláírásgyűjtésre biztatja a nézőket a színház ellen. Vagy hacsak nem határolja el magát az ilyen akcióktól, amelyek az­zal fenyegetik meg a színházat, hogy jövőre például a nézők nem vesznek bérletet.-Tehát nemcsak az igazga­tót támadják?-Szó sincs róla! A társulat egészét, a másik harminc szí­nész munkáját, kollégáikat. Blaskó és Kelemen művészek többször nyilatkozták, hogy vá­ratlanul érte őket az esemény, s megdöbbentette. A szerződési tárgyaláskor viszont kijelentet­ték: számítottak a döntésre. Ke­lemen Csaba nyílt levelében „két színész művészi pályájá­nak kettétöréséről” szól. Ám valószínűleg nem csupán Eger­ben érvényes színésznek tartják magukat, akik sehol másutt nem kapnak munkát. Amikor Blaskónak az első szerződését aláírtam, épp egy másik szín­házban nem újították meg neki. Ez engem nem érdekelt. Egyébként ha egy ilyen döntés a pálya kettétörését jelentené, a magyar színészek egyharmada már nem lenne a pályán.- Ne kutassunk „hátteret” ?-Ez valami olyasfajta gon­dolat, mintha valami sandasá- gon vagy hazugságon akarná­nak rajtakapni. Ez sért, és visz- szautasítom. Egy törvényes döntésre ennyi választ fordítani fölösleges.-Mindenki összefüggést ke­res a ténnyel, hogy ők ketten szervezik az Agria Játékokat...- Ez viszont alapvetően fon­tos kérdés. Az Agria Játékok sorsában és a kft. létrejöttében homályos pontok és olyanfajta interpretálások történtek - a két művész részéről is amelyről beszélni kell. A nézők nem tá­jékozottak ez ügyben. Hogy tiszta képet alkothassunk: a színházunk három tagozatos. A kőszínház, a Harlekin és az Ag­ria Játékok. Ez utóbbi immár húszéves múltra tekint vissza. A színház alapítólevele szerint ma is elidegeníthetetlen alapfeladatunk a megrende­zése. Lemondani róla nem tu­dunk és nem akarunk. Szó sincs róla, hogy egy kft.-nek a ke­zébe adtuk volna, s most pedig visszatáncolnánk. A játékok négy éve költségvetési problé­mák miatt szünetelt. Áz ön- kormányzatok a minimumot is alig biztosítják a színház szá­mára. A millecentenáriumra kezdtünk el nagyobb erővel harcolni. Társulati üléseken, közgyűlésen szóltam érdeké­ben. Az idén egy szerényebb já­tékokat rendezhetünk. Kelemen Csaba leveléből az derül ki, hogy az én megnyilatkozásaim a sajtóban arra irányultak, hogy az Ágria Játékok kapcsán a bi­zalmukat beléjük helyező szponzorok hite megrendüljön. Nem értem. Ezek szerint nekem az lenne az érdekem, hogy ne legyen pénz erre a célra? Ab­szurdum.- Ön is tagja volt a kft.-nek...- Összeférhetetlenség miatt léptünk ki a gazdasági igazga­tóval együtt. Akkor, amikor a pénzek, ha csak ígéret formájá­ban is csordogálni kezdtek, át­gondoltuk: az alapfeladatunkra kössünk saját magunkkal szer­ződést? Mert minden sanda gyanúsító érvet visszautasítha­tok: az Agria Játékoknak is én vagyok az igazgatója. De bizto­sítottuk a két ügyvezető mű­vészkollégánkat a támogatá­sunkról, és ma is támogatjuk a kft.-t abban a törekvésében, hogy pénzt szerezzenek. Egyébként a két önkormányzat is azért írta alá a szándéknyilat­kozatot, mert mi, a színház igazgatósága is benne voltunk a dologban. Ugyanakkor azt is tudni kell, hogy színházvezetők is tagjai a kft.-nek. Tehát ez nem egy másik intézmény, ha­nem a színház igazgatósága je­lenlétével is támogatja. Egyéb­ként örülnék^ ha az a 9 millió forint meglenne, amiről a két színész azt nyilatkozta, hogy ők szerezték meg. A színház tette le a megrendezéshez szükséges összegnek a felét azzal, hogy a produkcióját odaadja. Tévedés hát, hogy e két színész szervezi a játékokat, mint ahogy az is, a színház hátráltatja az ügyet. Ok úgy nyilatkoztak a sajtóban, miszerint megfelelve a kor kihí­vásainak, belátva az ország szegényes helyzetét, utánajár­tak a pénznek, s itt ütközött a régi és az új vezetői koncepció. Vagyis nekik más vezetői kon­cepciójuk van. Idézem monda­tukat: „Úgy gondoltuk, ettől ri­adt vissza az igazgató." Egyébként átlátok a szitán: túl koraiak a támadások elle­nem. Hiszen csak jövőre, 1996-ban jár le - automatiku­san - a szerződésem. Mikes Márta Az ország külfölddel szem­beni bruttó adósságállomá­nya 1994. december 31-én 28,5 milliárd dollár volt. Egy év alatt az adósságállomány bruttó értéke 4 milliárd dol­lárral növekedett. Ebből a keresztárfolyam-vál­tozás, vagyis a dollár gyengü- ' lése, illetve egyéb valuták erő­södése 2,3 milliárd dollárral növelte a dollárban számított állományt. (A magyar adóssá­gok zöme egyébként a két, je­lentősen megerősödött valutá­ban, yenben és márkában van.) A bruttó adósságállományból a Magyar Nemzeti Bank 20,2 milliárd dollárral, a kormány 2,3 milliárd dollárral tartozik a külföld felé. A többi tartozás a kereskedelmi bankok, illetve a vállalatok felvett hiteleiből te­vődik össze. Egy év alatt 4 szá­zalékponttal csökkent a jegy­bank és a kormány külfölddel Torgyán József hétfőn a Parla­mentben önálló napirend előtti felszólalásában azt hangsú­lyozta, hogy a kisgazdák véle­ménye szerint az ország jelen­legi helyzetében már elkerülhe­tetlen az adósságok elengedését kérni a hitelek nyújtóitól. Összességében több száz millió forintos kamatveszteség érte azokat, akik bedőltek annak a híresztelésnek, hogy zárolják a lakossági devizaszámlákat. Jegybanki és pénzügyminiszté­szembeni bruttó adósságállo­mányon belüli aránya. Mindezt a Magyar Nemzeti Bank jelen­tése tartalmazza, amelyet a múlt évi pénzfolyamatok alaku­lásáról adott ki. A jelentés szerint az év vé­gén a jegybanki tartalékok ál­lománya 6,8 milliárd dollárt tett ki. az összes nemzetgazdasági követelésállomány pedig elérte a 9,6 milliárd dollárt. Mindezek hatására a nemzetgazdaság nettó adósságállománya 18,9 milliárd dollár lett, ami szintén 4 milliárd dollárral haladta meg az előző évit. Ebből a keresztár­folyam-változás következmé­nye 1,4 milliárd dolláros adós­ságnövekedés volt. Az eladósodásról januári, februári, illetve márciusi hiva­talos adatok még nem állnak rendelkezésre. (MTI) Kérni kell az adósság elengedését? Jelentős kamatveszteségekkel Vége a valutaláznak A pénzügyi államtitkár ugyanakkor felhívta a figyel­met: az adósság elengedését, il­letve átütemezését felvető par­lamenti felszólalások nagyon sokat ártanak az ország nem­zetközi megítélésének. (MTI) riumi információk szerint a va­lutaláz során mintegy 100 mil­lió dollárt vontak ki a pénzinté­zetekből. Ez mindössze 3 szá­zaléka a 3 milliárd dolláros la­kossági állománynak. Piacszerző államfő? „Jó sorszámmal” került fel hazánk arra a listára, amelyen az Öböl menti (anyagilag közismerten irigylésre méltó helyzetben lévő) emírségek számára ígéretes partnerek szerepelnek - hangzott a szóvivői értékelés Göncz Árpád köztársasági elnök tárgyalásai­ról. A megállapítás jól érzékeltette az emírségeket, Dubait és Ku- vaitot érintő egyhetes körút légkörét: az államfői megbeszélések során ugyanis, bár nyilván sok szó esett a politikai kapcsolatok ja­vításáról is, legalább ilyen súllyal foglalkoztak az „üzleti diplomá­cia” ügyeivel. Beruházási lehetőségektől, idegenforgalmi lehető­ségektől a privatizáció előtt álló magyar energiaszektor és pénzin­tézetek témaköréig számos olyan kérdésről tárgyaltak, amelyek a hagyományos szemlélet szerint csak kereskedők vagy bankárok közt kerülnek szóba. „Piacszerző diplomácia”? Méltatlan feladat volna ez az államfő számára? Az elmúlt években bevetté vált kifejezésen ma már aligha akad furcsállni való. Nálunk nagyobb államok vezetői is összhangot tudnak teremteni egy-egy hivatalos látogatás politikai és üzleti vetületei között. Az amerikai alelnök, a német kancellár vagy a brit trónörökös esetében sem ritkaság, hogy egy vizitet konkrét üzletkötésekkel, sőt későbbi szerződések előkészítésével hangolnak össze. Persze, ezeket nem maguk a politikusok, hanem a kíséretükben lévő szépszámú vállalati vezetők, szakemberek vég­zik. Márpedig ilyen szempontból az Öböl-térség vitán felül fontos „célterület” lehet Magyarország számára. Ferenczy Europress Nem kizárt a szándékos gyújtogatás lehetősége FOTÓ: PESTI ERZSÉBET Tízmilliós tűzkár Egerben (Folytatás az 1. oldalról) Az elsődleges becslések szerint a kár meghaladja a tízmillió forintot. A tűz elfojtását követően azonnal megkezdett vizsgá­latba bevonták a tűzvédelmi hatóság emberei mellett a rendőrség szakértőit is. A hoz­záértők első megállapítása ar­ról szól, hogy meglehetősen gyanús körülmények között csaptak a magasba a lángok, éppen ezért nem kizárt a szán­dékos gyújtogatás lehetősége sem. A pontos tűzkeletkezési ok kiderítése végett természete­sen tovább folytatják a vizsgá­latot. (-y)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents