Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-04 / 79. szám

1995. április 4., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Bodony „öregszik” Stabilizálni a pénzügyi helyzetet Locsolóbálra készülve: Geri Gábor muzsikál... Április 7-én, pénteken locsoló­bált tartanak a mátraballai kul- túrotthonban. Az este nyolc órakor kezdődő mulatságon - hajnali háromig - a Betli duó­ból jól ismert Geri Gábor - aki egyébként immár hetedik alka­lommal látogat el a településre - szolgáltatja a talpalávalót. Közmunkások bővítik a tarnaleleszi temetőt A tarnaleleszi temető tavaly megkezdett felújítási, bővítési munkálatait áprilistól folytatja a helyi önkormányzat. A terület körülkerítését, a halottasház felújítását, szerszámoskamrá- val való bővítését közmunká­sokkal tervezi megvalósítani a hivatal, így ezen munkálatok „mindössze” 200 ezer forintba kerülnek majd a falunak. Mire is lehet elég 43 millió Bükkszéken? A Bükkszék önkormányzata ál­tal márciusban megszavazott költségvetés az idén nem szá­mol forráshiánnyal. A mintegy 43 millió forint zöme az intéz­mények üzemeltetésére megy el, ám - ha a tervezett bevételek időben „megjelennek” - egy­milliót fejlesztésre is fordíthat­nak. Ebből az összegből a már 75-80 százalékos készültség­ben lévő csatornahálózat bőví­tését lehetne folytatni. Rábólintottak Bállá tavalyi költségvetésére Mátraballa önkormányzatának a közelmúltban megtartott ülé­sén a képviselő-testület egy­hangúlag elfogadta a település tavalyi gazdálkodásáról szóló beszámolót. Itt - a segélyezési kérelmek elbírálásán túl - a szervezeti és működési szabály­zat módosításáról is szó volt. A közös intézmények az erzsébeti ülésen Április 6-án tartja következő testületi ülését Bükkszenterzsé- bet önkormányzata. Itt - egye­bek mellett - a közös finanszí­rozású intézmények működteté­séről, az ezzel kapcsolatos megállapodásokról is szó lesz. Igen, kell! A fenti kérdésre - az elmúlt héten, a településen megtartott falugyűlés tapaszta­latai alapján - egyértelműen ez a válasz. Sajátos helyzet alakult ki ugyanis Erdőkövesden, mivel az elmúlt választási ciklusban - egészen mostanáig - az önkor­mányzat nem hívott össze ilyen jellegű fórumot.- S hogy miért nem? Sály László, a képviselő-testület ve­zetője - a régi-új polgármester - elmondása szerint őt személy szerint a rendszerváltás előtti „régi” falugyűlésekhez nem fűzték nosztalgiák. Ugyanak­kor a mostani titulus - a köz­meghallgatás - pedig igencsak újszerűnek tűnt. Emellett ko­rábban úgy gondolta, e kérdés­ben a testületi tagok nagyobb A húsvéti ünhepek közeledté­vel kellemes meglepetéssel, kü­lönleges műsorral készülnek a helybéli hittanos gyermekek Tarnaleleszen, valamint Fedé- mesen is, amelyekre természe­tesen sok szeretettel várják a községekben élőket, kicsit s nagyot egyaránt. részének az övéhez hasonló a véleménye.- Természetesen az így ki­alakult gyakorlat nem azt je­lenti, hogy a korábbi önkor­mányzat nem tekintette volna fontosnak a lakossággal való kapcsolatot - jegyezte meg a polgármester. - Ez gyakorlati­lag az önkormányzat tagjain és személyemen keresztül a vá­lasztókkal folytatott rendszeres találkozások, beszélgetések al­kalmával valósult meg. így a fontosabb döntések meghozata­lánál a lakossági vélemények érvényesülésének megvolt a le­hetősége. Ezt követően a polgármester a településen az utóbbi években megvalósult fejlesztésekről, az elért eredményekről szólt. Is­A tarnaleleszi polgároknak, érdeklődőknek április 7-én, azaz pénteken délután négy órakor Jézus szenvedéstörténe­tét mutatják be a fiatalabb kor­osztály hittanosai. Az előadás helyszíne a falu művelődési há­zának nagyterme lesz. A szomszédos Fedémesen mertette az önkormányzat ter­veit, elképzeléseit erre az évre, illetve az elkövetkező idő­szakra vonatkozóan. Ezzel kapcsolatban - a mint­egy száz résztvevő közül - több mint húszán mondták el véle­ményüket, észrevételüket. A te­lepülés alpolgármestere, Földi Gyula utalt arra, hogy a szerve­zeti és működési szabályzat egyértelműen előírja a lakos­ság, a választók tájékoztatásá­nak rendjét. Eszerint évente legalább egy alkalommal köz­meghallgatást kell tartani.- Az ilyen fórumokon el­hangzó vélemények, javaslatok figyelembevételével lehet csak eredményes az önkormányzati munka - vélekedett az alpol­gármester. (zay) két nappal később, 9-én, virág­vasárnap húsvéti passióra vár­ják az érdeklődőket. A telepü­lés katolikus templomában dél­előtt fél kilenckor kezdődik a gyermekek műsora, majd kilenc órától a felnőtteké. Ezt köve­tően kerül majd sor a szentmi­sére. Sok nehézséggel, nagy kihívá­sokkal kell szembenéznie a ki­csiny, alig ezer lelket számláló Bodonynak az elkövetkező esz­tendőkben. Borsos László, a de­cemberben első alkalommal bi­zalmat kapott polgármester sze­rint a következő másfél év a pénzügyi helyzet stabilizációjá­nak jegyében telik majd el. Ha ezen sikeresen túljutott a falu, akkor lehet majd csak fon­tolóra venni a szerényebb lép­tékű fejlesztéseket: kedvező esetben szóba jöhet a közterüle­tek rendbetétele, az utak, árkok kitisztítása, a parkosítás. Ugyancsak az elképzelések kö­zött szerepel a szeméttelephez vezető út rendbetétele is.- A szennyvízcsatorna-háló­zat kiépítése ugyan „divatba került” mostanság - folytatta a polgármester ám ha mi is be­levágnánk, úgy érzem, lehetet­len helyzetbe hoznánk a bodo- nyiakat. Nem mondtunk le erről sem, csak egy időre „talonba tettük” az ötletet. Az iskola las­san elodázhatatlan felújítása, a tornaterem kialakítása - mai áron számolva - ugyancsak A közelmúltban alakult meg Recsken - a helyi szennyvízcsa­torna-hálózat kiépítését elősegí­tendő - a vízközműtársulat. Első ütemben nyolc utca 302 ingatlanja csatlakozott, míg a második lépcsőben tíz utca mintegy 150 épülettulajdono­sának „igen”-jére lesz szükség a következő hónapokban. A 67 százalékos támogatottság már A három, korábban már megvá­lasztott bizottsági elnök után a közelmúltban konszenzus szü­letett a parádi önkormányzat negyedik tisztsége felől is. A megállapodás szerint így a te­lepülésfejlesztési bizottság élére Cserháti Józsefné került, aki egyben az egészségügyet fel­ügyelő testületnek is a „feje”. Ezzel immár teljes a lista: dr. Radeczky István alpolgármes­ter és a nevezett hölgy mellett Fekete Béláné a kulturális és oktatási, míg Kívés András a pénzügyi bizottság élén áll. Április 10-én a településre lá­togat egy 40 tagú, katalán egye­temistákból álló együttes. A 16 órakor a parádfürdői Hunguest Rt. éttermében kezdődő koncer­ten madrigálokat, egyházi éne­keket, spirituálékat és katalán népdalokat is hallhatnak az ér­deklődők. milliós nagyságrendű kiadással jár, s erre is csak a ciklus végén keríthetünk sort. A falusi turizmus fellendíté­sét is fontolóra vették a köz­ségházán, éppen ezért Bodony is aktív részese a péterkei kis­térségi fejlesztési programnak. A kitörést azonban - vélekedett Borsos László - nehezítheti, hogy a ballai, illetve derecskéi földútból belátható időn belül aligha lesz esős időben is jár­ható műút, s így továbbra is megmarad a település „zsák­falu” jellege. Talán ezzel is magyarázható az itt erősen „tet­ten érhető” elöregedés, hiszen a lakosok 60-70 százaléka idős. Tervezi ugyan az önkormány­zat, hogy telkeket mér ki a fia­taloknak, ám a földrajzi lehető­ségek is erősen megkötik a hi­vatal kezét.- Ez az időszak, a mostani lehetőségek nem mondhatóak barátságosnak - összegezte az elmúlt hónapok tapasztalatait Borsos László, aki szerint a ki­sebb települések - mint ami­lyen Bodony is - igen kemény esztendőknek néznek elébe. lehetővé teszi az első ütemnél, hogy a kivitelező Rekord Szö­vetkezet e hónap elején elkezd­hesse a munkálatokat. Nem ennyire kedvező a helyzet Párádon, ahol csak ne­hezen gyűlnek a társulást tá­mogató aláírások. Az eredetileg megszabott határidőt így e hét végéig meg is kellett hosszabbí­tania az önkormányzatnak. Szemnek s szívnek gyönyör- kedtető, hogy a parádi önkor­mányzat - a Károlyi-park el­öregedett, kiszáradt fáit pót­landó -57 fenyőfát és 20 tuját ültetett el, ápolva ezzel is a csodás környezetet. Hogy azonban a lélekemelő látványt sokáig csodálhassuk, leltárba is veszik a csemetéket, nehogy „lábuk keljen”, s valamely csa­ládi ház vagy hétvégi lak ékéül szolgáljanak. Szintén a településen élőket érinti a hír, miszerint a Parádi Mozaik soron következő száma sem várat már sokat magára. A tervek szerint még e héten az utcára kerülő lapban - egyebek mellett - a palóc hét rendezvé­nyeiről, önkormányzati, kisebb­ségi önkormányzati hírekről is olvashatnak a parádiak, de foly­tatódik a falu történetét feldol­gozó sorozat is. Pénzvilágunk „végvári vitézei” A vidék bankjainak nevezett takarékszövetkezetek sajá­tossága, hogy a múlt rend­szerben ugyanazért voltak hátrányosan megkülönböz­tetve, amiért most: a szövet­kezeti tulajdon miatt. Eged István, a Pétervására és Vi­déke Takarékszövetkezet el­nöke szerint ők az utolsó „végvári vitézek”, akik még törődnek a lakossággal- Tisztességtelen konkuren­ciának tartom a különféle ke­reskedelmi bankok koncepció­ját - jegyezte meg az elnök, mert ezek elszívják a pénzt, de nem szolgálják a helyi fejlesz­téseket. Egy-két milliós tétel alatt szóba sem állnak az ügy­féllel, míg a kilenc egység 30-40 ezres hitelekkel és sze­mélyi kölcsönökkel veszkődik Pétervásárán és a „vonzáskör­zetbe” tartozó 18 településen.-A térségi közműfejlesztési programban a lakosság hoz­zánkfordult, és mi nem hagy­tuk cserben őket. Kisfüzesen egy hét alatt lebonyolítottuk az összes hitelt, mert a kivitelező csak akkor kezdte meg a mun­kát, ha összegyűlt a gázberu­házáshoz szükséges pénz. Bá­tor térségében karácsony és szilveszter között este tízig dolgoztak alkalmazottaink, hogy minden igénylő meg­kapja a hitelt a telefonvonalra. Százmilliós kölcsönt adtunk ki 50 ezres tételekben, míg a nagybankok milliós, egyszeri nagyságrendekben gondol­kodnak - tette szemléletesebbé a pénzintézetek közötti ver­senyt Eged István. Tapasztalataik szerint a tá­mogatások nem oda jutnak, ahová azokat célozzák.- Mennyire lehet reálisan megítélni egy nagyvárosi bankból a falusi erőviszonyo­kat? - tette fel a „költői kér­dést”, s választ sem várva kije­lentette: a mezőgazdaság tá­mogatása megoldatlan, pedig keresve sem találnának alkal­masabbat erre a feladatra, mint a takarékszövetkezeteket. Ahogy annak idején eljuttattuk a megfelelő helyre a lakásépí­tési hiteleket, most a kisgazda­ságokat is képesek lennénk el­indítani, mert mi ismerjük az itt élőket, és annak adnánk, akinek célozták. Ismeretesek a csődbe ment pénzintézetek példái is. Eged István szerint számukra azonban rendkívüli előnyt jelent, hogy itt a betétek nagyobb biztonságban van­nak: ezt egyrészről az Orszá­gos Betétbiztosítási Alap, más­részről az Országos Takarék- szövetkezetek Intézményi Vé­delmi Alapja biztosítja. A be­tétállomány csökkenése elle­nére a gazdálkodás is stabil maradt, öt esztendeje szinte azonos a nyereség: évi ötmil­lió, ami nem kevés, de nem is sok. Mint mondotta, nem vet­tek igénybe sem bank-, sem hitelkonszolidációt, megáll­nak a maguk lábán... A gazdálkodással kapcso­latban elhangzott: új értékpa­pírokat is kibocsátottak, lehe­tőséget teremtve a rövid távú befektetéseknek, hiszen a mai pénzviszonyok között korrekt ajánlatot csak rövid távon le­het tenni. Az olcsó számlave­zetés mellett jó kamatot fizet­nek a betétekre is. Mint azt az elnök megjegyezte, mindig az volt a szisztémájuk, hogy a kamatversenyben tisztessége­sek maradjanak. — A kamatpolitikát is úgy alakítottuk ki, hogy amit meg­takarítunk az egyik oldalon, visszajuttassuk a másikon. Be­tétállományunk közelít a 300 millióhoz, a kölcsönállomány pedig 170 millió.- A legnagyobb dolog mégis az - fejezte be ismerte­tőjét hogy tagságunk min­den faluban jelentős létszámú, s tőkénk nagyságrendje a bankfelügyelet által előírt ér­ték felett, az 1998-as szinten áll. Kovács Mária Húsvétra készülnek a Tárná mentén Recsken már „él” a társulás, Párádon viszont kevés az „igen” Katalánok koncertje Párádon Csigaszezon a Mátrában Dőreség lenne azt állítani, hogy nagy csigaevő nép a ma­gyar. Feldolgozóból viszont már van öt is kis hazánkban, közülük az egyik szűkebb pát­riánkban, Recsken található. Az elsősorban franciaországi exportra dolgozó üzemben a napokban már megpezsdült az élet, lévén az „alapanyagul” szolgáló állat - csak és kizáró­lag az éticsiga jöhet itt szóba - szedési szezonját április 1. és június 15. között jegyzik. Miután az éticsiga tavalytól már védettséget élvez, ebben az esztendőben mindössze 3000 tonnát lehet belőle össze­szedni országszerte, amelyből Recskre 200 tonna jut, így - a feldolgozó kapacitását kitöl­tendő - Romániából is impor­tálnak a puhatestű állatokból.-Itt - vélekednek az üzem­ben - a csigák élő exportja - amely a szedés legalább 60 százalékát érinti - okoz nagy fejtörést, mivel az kis befekte­tést igényel, pedig a feldolgo­zók tulajdonosai ide tőkét hoz­nak, és munkahelyeket terem­tenek, amely ugyancsak nem elhanyagolható szempont. Az Alkotmánybíróság szerint azonban az élőexport tiltása megengedhetetlen. A 90 százalékban amerikai tulajdonú Pomatia Kft. - amely immár a hatodik évadját tölti Recsken - várja tehát a szorgos munkáskezek jelentkezését. Az ügyvezető igazgatónő sze­rint - a november végéig tartó feldolgozószezon alatt - akár 180-200 személyt is tudnak al­kalmazni. A leselejtezett csigaház még ingyen sem kell senkinek, holott - mészről lévén szó - talajjaví­tásra, takarmánykiegészítőnek is kiválóan alkalmas... Mátra Trade ’92: Április végén indul A parádi önkormányzattól bé­relt épület átalakítása, a szük­séges géppark betelepítése, a szociális blokk és a központi fűtés kialakítása után - napo­kon belül - megtörténhet a Mátra Trade ’92. Kft. telepének műszaki átadása. Jelenleg a munkaügyi központtal folytat tárgyalásokat a cég arról, hogy 30^10 asszony átképzését köz­ponti forrásokból is támogatnák Egerből. A tervek szerint április vé­gén 10-15 szakképzett személy- lyel már indul a termelés, míg a többiek a 3 hónapos tanfolyam után ülhetnek a gépekhez. Az Olaszországba és - többek kö­zött - Sopronba kerülő termé­keket - ha a másfél milliós be­ruházás után teljes kapacitással megy az üzem - két műszakban ötvenen állítják elő. Kell-e közmeghallgatás Erdőkövesden?

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents