Heves Megyei Hírlap, 1995. április (6. évfolyam, 77-100. szám)

1995-04-13 / 87. szám

4. oldal 1995. április 13., csütörtök Hazai Tükör Kordax kontra Slovnaft Tovább gyűrűzik a botrány Képünkön a Kordax székháza A Blikk független színes napi­lap riporterei a szlovák fővá­rosban, Pozsonyban felkeres­ték a Slovnaft finomító vállalat vezetőit. A cég szóvivője el­mondta nekik, hogy hat eseti szerződés alapján 85 ezer tonna kőolajat finomítottak a Kordaxnak. A vállalat szakér­tői szerint a Kordax által szál­lított úgynevezett orosz típusú kőolajat 50 százalékos hatás­fokkal lehet feldolgozni. A legjobb minőségű közel-keleti alapanyagokból is csak 60 százalékot tudnak kihozni, míg másodlagos feldolgozás­sal is legfeljebb 70 százalékos kihozatal érhető el. A Kordax szerint a vállalat 90 százalékos kihozatalra szerződött velük, és ők nem kívántak annak utá­najárni, hogy ez reális vagy nem. Arra a kérdésre a Slov­naft szakértője határozott nemmel válaszolt, hogy a 85 ezer tonnányi kőolajból ugyanannyit visszahozhatott-e a Kordax. Már semmilyen szerződéses viszonyban nem állnak a Kordaxszal. A Népszava híradása szerint a Vám- és Pénzügyőrség vizs­gálata alapján a cég három ve­zetője ellen kívánnak bűnvádi eljárást kezdeményezni. A gyanú alapja: 2 milliárd forint csempészet és adócsalás. Egyes források szerint a mai napon a Kordax cég veze­tői sajtótájékoztatón számol­nak be a vitás ügy részleteiről. A polgármester vendégei voltak a színház vezetői Átnyújtották az egriek aláírásait A kedden megtartott egri ön- kormányzati ülésen dr. Löffler Erzsébet, a kulturális bizottság elnöke átadta dr. Ringelhann György polgármesternek azo­kat az aláírásokat, amelyek összegyűltek az egri Gárdonyi Géza Színház két művésze, Blaskó Balázs és Kelemen Csaba érdekében. Mint olvasóink előtt ismere­tes, e két színész szerződését a színház vezetése nem újította meg a következő évadra. Mi­vel a kérelem a művészeti in­tézmény igazgatójának szól, az egri polgármester a közgyű­lésen megígérte: továbbítja azt Gáli László igazgató-főrende­zőnek és dr. Jakab Istvánnak, a megyei közgyűlés elnöké­nek. Tegnap délután a polgár- mester meghívta a városhá­zára Gáli László direktort, Kiss Sándort, az egri színház ügyvezető igazgatóját és Menkó Terézia gazdasági igazgatót. Átnyújtotta nekik a városházára beérkezett kére­lem íveit, amelyeken pontosan 2532 aláírás gyűlt össze. Érdeklődésünkre Gáli László tájékoztatta lapunkat arról, hogy köszönettel átvet­ték az íveket:-Direktor úr, milyen kom­mentárt főz ehhez?- Csak azt tudom mondani, mindenkinek tiszteletben tar­tom a véleményét. Azokét is, akik aláírták a nekem címzett kérelmet. De úgy gondolom, az alapkérdés: kiket szerződtet a színház egy-egy évadra, s kiket nem - ez kizárólag a szerződtető és a szerződő félre tartozik. Ezt vagy az igazgató­ság és a színész tudja elin­tézni, vagy senki. Nem aláírás- gyűjtés kompetenciája a do­log. Mindezek ellenére min­denkit szeretettel hívunk és várunk a színházba, az előadá­sokra. Hiszen Egerben más színészek is léteznek. S szá­munkra a legfontosabb, hogy a közönség érezze: a színház a közönségért van...- A tegnapi találkozón más­ról is szó esett?- Az Agria Játékok idei sor­sáról és a jövő évi lehetősé­gekről is beszélgettünk. Meg­erősítettük szándékunkat: minden erőnkkel azon va­gyunk, hogy az idén már meg­rendezzük a játékokat. Ha nem is régi pompájában - az ismert anyagi nehézségek miatt de tartunk előadásokat a színház­ban. Feltétlenül el kell hogy indítsuk, annak érdekében, hogy a későbbiek során to­vább fejleszthessük, s rango­sabbá tegyük. Egyébként a polgármester úr biztosított minket arról: tiszteletben tartja az intézmény teljes szu­verenitását, s nincs kompeten­ciája beavatkozni a színház tartalmi munkájába. (mikes) A tömegközlekedésünk jövője (Folytatás az 1. oldalról) -Vizsgálja az utasforgalmat a nap egyes időszakaiban, rámu­tatva arra, hogy csúcsidőben és máskor milyen a buszok ki­használtsága. Számba vették: 1990-től 1994-ig - az éves ada­tok alapján - hogyan alakult az utasszám, mennyi menetjegyet értékesítettek és milyen bérlet­fajtákat vásároltak. Nem ke­vésbé az utazó közönség is vé­leményt mondott az egyes vo­nalakon tapasztaltakról. — A tanulmány közgazdasági elemzést is nyújt?- Például árelemzést, éves összehasonlításokkal. Ezen túlmenően pedig más városok, például Salgótarján, Szolnok, illetve Zalaegerszeg tömegköz­lekedésével is párhuzamba ál­lítja az egri tapasztalatokat.- Ez tehát egy fontos szakmai dokumentum, amely javasla­tokkal is szolgál?-Természetesen jó néhány olyan felvetést ajánl az érintet­tek figyelmébe, amelyeken ér­demes elgondolkozni a jövőt il­letően. Példaként említem azt a javaslatot, hogy legyen Eger központjában a helyi járat vég­állomása, amelyre sugaras há­lózati rendszer kapcsolódjon. Azután foglalkozik olyan kér­désekkel is, hogy a tízes és a ti- zennégyes vonalán - költségta­karékosságból - ne csuklós, hanem szóló autóbuszokat mű­ködtessenek. Felmerült az is, hogy a nyolcas és a tízes útvo­nalán gyorsjáratokat állítsanak be. Emellett javaslatot tesz arra, hogy az egyes járatok sűrűségét miként tehetik optimálissá.-Ezt a tanulmányt milyen fórumokon vitatják majd meg?- Először hivatali egyeztetés lesz róla, azután pedig az ön- kormányzat szakmai bizottsá­gai elé kerül. Várhatóan még ennek a negyedévnek a végén a közgyűlés elé terjesszük majd. Egyébként a megyeszékhely tömegközlekedésének a jövőjét illetően az az elképzelésünk, hogy miután a helyi járatokat az Agria Volán Rt. szervezi és üzemelteti, így az ökormányzat hároméves szerződést kötne a társasággal a működtetésre. A testület közreműködne a tarifa- rendszer kialakításában, és - lehetőségei alapján - anyagiak­kal támogatná az autóbuszpark korszerűsítését. Mentusz Károly Mi volt a helyes válasz? A Telestar-Kábelkom Kft. játé­kának második fordulójában közölt kérdések és a helyes vá­laszok: 1. Melyik évtől nézhető Egerben is az HBO műsora? - 1992.2. Ismertesse legalább két sorozat címét a Spektrum Tv műsorából. - Pl. Kémek, Ti­tokzatos erők, stb. 3. Melyik tv műsora vehető sztereohanggal? - az MTV. A helyes válaszokat bekül­dőket HBO-pólókkal jutalmaz­ták. Húsvéti akciók vendégváróknak Vonatkoztassunk el az ün­nep lényegétől, s helyezzük a hangsúlyt az evésre. Kör­kérdésünkkel arra kerestük a választ: vajon az üzletek szerveznek-e húsvéti akció­kat az idén? Egerben, az Egészségház utcai húsboltban már a má­sodik hete tart a baromfiak­ció. Kedvezményes áron kí­nálják az egész csirkét 190, a mellet 260, a combot 239, és a szárnyat 159 forintért. Az üzlet vezetőjétől meg­tudtuk: olcsóbban lehet most jutni az extra párizsi­hoz (275) és a Mátra sonká­hoz (615) is. A vásárlók él­nek a lehetőséggel, már nyi­tás előtt, reggel fél 6-kor so­rakoznak a kirakat előtt, s az érdeklődés délután 4-re lanyhul, annál is inkább, mert ilyenkorra rendszerint kiürülnek a pultok. Gyöngyösön a Thur Rt. húsáruházának vezetője el­mondta: ők az ünnepektől függetlenül, hétről hétre rendeznek vevőcsalogató kampányokat. Most a kara­jért 560 helyett 490-et, a ko­csonyába való, csont nélküli füstölt fejért 330 helyett 249-et, a virsliért 335 he­lyett 299 forintot kérnek. Nem csoda hát, hogy az utóbbi termékből a szokásos heti 10 mázsával szemben 13 mázsa fogyott el a héten. A hatvani Plus Élelmi­szer Diszkont munkatársai a sütni szerető háziasszo­nyokra gondoltak akciójuk­kal. A Rama kocka marga­rin 48, a tejföl 33, a finom­liszt 28, a kristálycukor 74, a száz napig eltartható Par­malat tej 58 forintba kerül. A sonka mellé csemege- uborkát ajánlanak 93 forin­tért. Az ifjú locsolókat vá­róknak azt tanácsolják, vá­sároljanak 79 forintért más­fél literes, visszaváltható pa- lackú Coca-Colát, ez biztos nem árt meg. Veszteséget fedez a bank Ki fizeti a számlát? Naponta ostromolják az embert a reklámok, miszerint egyik-másik banknál emelték a kamatokat, ne tétovázzon a polgár, ott van a leg­jobb helyen a megtakarítása. Másnap megjelenik az újságban: ez a bank felkarolt egy köztudot­tan veszteséges sajtóvállalkozást. Ki fizeti ilyenkor a számlát? - kérdeztük Bácskai Tamást. A bankok üzleti vállalkozásai mindig kockázatosak. Igaz, ez az a szakma, amelyben nem létezik üzlet kockázat nélkül, soha nem lehetünk biztosak, hogy vissza­kapjuk a befektetésünket. Mégis milyen indítékok alap­ján „működnek” a pénzintézetek beruházásai? Az egyik szempont lehet pusztán üzleti megfontolás: egy rosszul menő céget - gyárat, boltot, netán újságot - akkor a legérdemesebb megvenni, ami­kor a legrosszabbul áll a szénája. Ügyes üzletpolitikával, némi anyagi befektetéssel fel lehet ja­vítani a vállalkozást, és jó áron tovább lehet adni. A másik „befektetési alkalom” akkor kínálkozik, amikor az adott vállalkozás már nyakig eladóso­dott, a banknál, fizetésképtelenné vált, és tartozásai fejében kerül a pénzintézet tulajdonába. Van egy harmadik eset is: amikor a beink egyik vezetője vonzódik az adott befektetési területhez, szívesen vállal mecenatúrát, netán bizo­nyos politikai, gazdasági befo­lyásra törekedve fektet pénzt a vállalkozásba. Az ilyen befekte­téseket általában az adózott nye­reségből fizetik, hogy az esetle­ges kudarc esetén se sodorhassák veszélybe a bank stabilitását, ne­tán a betétesek pénzét. Minden bankár tudja, hogy kockáztatni csak egy határig szabad. Ha a já­tékszabályokat betartják, akkor a befektetések kudarcának nem le­het szerepe a betéti vagy a hitel­kamatok alakulásában. Más a helyzet persze akkor, ha egy-egy ilyen tranzakció mögött többségi vagy teljes állami tulaj­donú pénzintézet áll. Ekkor nem is igazi üzleti befektetésről, ha­nem valami másról szól a történet - válaszolta a FEB kérdéseire Bácskai Tamás. De mi ez a „más”? Valamelyik kiadó veszteségének állami átvál­lalása, a piacvesztés állami finan­szírozása? Kinek a költségén? Ki fizeti ebben az esetben a számlát? Az állam, vagyis az adófizető? A kérdések válaszra várnak. De ez valóban egy egészen más törté­net, s nem is a bankok világából... Ferenczy Europress Eladó lapok országszerte Az ÁVÜ Rt. igazgatósági ülését követő sajtótájékoztatón hangzott el, hogy még e héten meghirdet­nek hat lapot eladásra. Ezek a kö­vetkezők: Ludas Matyi, Magyar Szemle, Heti Magyarország, Ádám, Intim Magazin és az Ez a Divat. A felsoroltak közül négy újság nem is jelenik meg, csupán a kiadói jogok vannak az ÁVÜ Rt.-nél. A vagyonkezelőkhöz összesen 16 lap tartozik, s a felso­roltakon kívül a többit folyama­tosan írják ki eladásra. Utoljára következik a Magyar Nemzet és az Esti Hírlap. A legkritikusabb az Esti Hírlap helyzete, hiszen a 13 ezer példány számra csökkent újság mínusz 256 milliós tőkével rendelkezik, tartozásai meghalad­ják a 100 millió forintot, s 1992 óta 352 millió forint veszteséget gyűjtött össze. Pillanatnyilag még a tartozások elengedése ese­tén sem akarja senki megszerezni a kiadói jogot. * A Sajtópiac (a Magyar Posta Rt. Hírlapüzletági Igazgatóságának szaklapja) I. évfolyam 1. száma szerint ideiglenesen szünetel a Reform c. hetilap, a Pest Megyei Hírlap c. napilap és a Darázs c. hetilap. Megszűnt lap: a Pest Megyei Hírek c. napilap. Ugyancsak a szaklap informá­ciója szerint a Művelődési Mi­nisztérium sajtónyilvántartási al­osztályán 9000 lapot jegyeztettek be. Ennél azonban lényegesen kevesebb jelenik meg, mert sok lap időközben megszűnt. „A világverő tizenegy” Bár laptársunk szentül megfogadta, hogy a „Ki a megye vezető napi­lapja?" kérdésben ezután hallgat majd, fogadalmával nem sokat törő­dött, hiszen újra és újra bizonygatni igyekszik (vélhetően elsősorban önmagának) vezető szerepét. Ez a megszállottság már-már tiszteletre méltó, s tán még Cato is megirigyelte volna, aki rögeszmésen töreke­dett a punok megsemmisítésére, s minden beszédét a következő formu­lával zárta: „Egyébként az a véleményem, hogy Karthágót el kell pusz­títani.” Persze, a híres rómainak érvei is voltak, mert az ilyesmire akkoriban ügyelni kellett. Úgy tűnik, manapság elég, ha kijelentünk valamit, s ak­kor az már - hipp-hopp - ténnyé változik. Ennélfogva érthető, hogy a konkurencia úgy kerüli a számokat, mint ördög a tömjénfüstöt. Bizony, a számok rideg dolgok, azokkal nem bánhatunk kényünk-kedvünk sze­rint. Milyen egyszerű is lenne az élet, ha nem konkrétumokat kellene fel­sorakoztatni, hanem semmitmondó lózungokat. Például a magyar lab­darúgó-válogatott sem töltötte volna be a pofozógép szerepét, ha elég hangosan azt ordítják, hogy „mi vagyunk a világverő tizenegy". Ettől az ellenfelek valószínűleg annyira megijedtek volna, hogy menten vi­lággá szaladnak. Igaz, ami igaz, a Mezey-féle „aranycsapat" meg is próbálkozott ez­zel a módszerrel. A eredményre boruljon a feledés jótékony homálya... TRIO BÚTORBOLTOK EGER, Pacsirta út 3. 6 + 1 db-os réz étkezőgarnitúrák 49.500 Ft’tél EGER, Mátyás király út 76. sz. Fotelágyak Heverők Franciaágyak SarokgarniturákJ Ülőgarnitúrák Szekrénysorok j 5 darabos más 12.800 Ft-tól 13.800 Ft-tól 27.300 Ft-tól 33.500 Ft-től 44.800 Ft-tól 59.500 Ft-tól 1 év randával! Nagy szövetválasztékkal, rövid szállítási határidővel várunk minden kedves vásárlót. ■fin? wira Nyitva: H-P: 9-12 13-17 óráig _________Szó: 9-12 óráig (18218},/ O LCSÓBB LETT A TÁP FÜZESABONYBAN! Nagyker. áron táp; termény és egyéb tak. kiegészítők • széles választékát kínálja a VITA-FÜZES TAKARMÁNYKEVERŐ ÉS FORGALMAZÓ KFT. (FÜZESABONY-PUSZTASZIKSZÓ) (volt Állami Gazdasági major) Tel.: 36/342-411/135 mellék Árainkból: Ht. baromfi indítótáp .2017 Ft/q + Áfa Ht. baromfi nevelőtáp 1 71 a Ft/q + Áfa Tojótáp 1 7R0 Ft/q + Áfa Ht. malactáp 1 71 7 Ft/q 4- Áfa Ht. süldőtáp 1357 Ft/q + Áfa Ht hízótáp 1 240 Ft/q -1- Áfa Nyúl hízlalótáp 1436 Ft/q + Áfa Árpa 900 Ft/q + Áfa Kukorica ________1300 Ft/n.4- Áfa St b. Próbálja ki - megéri!

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents