Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-08 / 57. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. március 8., szerda Átalakított „Piroska” - Korszerűsített motorkocsit mutatott be kedden a MÁV Rt. a sajtó képviselőinek a Keleti pályaudvaron. A mellékvonalakon használt szerelvények egyes mellékkocsijaiba Rába-motort szerelnek, amely 80 km/órás utazósebességet eredményez feb-fotó Heves megye szépe, 1995 Jelentkezzen a Heves megye szépe 1995. évi megyei szép- ségkirálynő-választásra! Várjuk jelentkezési lapját, fényképeit, a nevezési díj befi­zetéséről tanúskodó rózsaszínű postai utalványt vagy annak fénymásolatát, és ha Ön nincs még 18 éves, akkor az egyik szülő engedélyéről tanúskodó aláírást. Ón a verseny résztve­vője lehet, ha magyar állam­polgár, ha Heves megyében született, vagy itt él, itt tanul vagy itt dolgozik, és ha nem szerepelt korábban még szép­ségversenyen. A jelentkezési korhatár 17- 25 év. Jelentkezési feltétel, hogy Ön hajadon legyen, és nem szerepelt még akt- vagy pomófelvételen és -filmen. Kérjük tehát, hogy jelentke­zése esetén küldjön szerkesztő­ségünkbe - Heves Megyei Hír­lap, 3301 Eger, Pf. 23.: 1. egy újságból kivágott ere­deti jelentkezési lapot kitöltve, 2. fotó(ka)t magáról, 3. néhány soros bemutatko­zást, mely tartalmazza, hogy je­lenleg mivel foglalkozik, 4. a rózsaszínű postai befize­tésről tanúskodó csekket vagy annak fénymásolatát, 5. 18 év alatt az egyik szülő beleegyező aláírását a jelentke­zési lapon. A jelentkező hölgyek elözsű- rizésen vesznek részt, amelynek időpontjáról mindenkit levél­ben értesítünk. Az elődöntőbe huszonnyol­cán, az április 23-i döntőbe ti­zennégyen kerülnek, egy hölgy pedig a lapban megjelenő kö­zönségszavazó lapok révén ke­rül a döntőbe. A nevezési díj: 4000 forint. A verseny első helyezettje bejut a Miss Universe magyar- országi döntőjébe, amelyet vár­hatóan ez év decemberében rendeznek meg. Ezenkívül ér­tékes külföldi utazási lehetősé­get nyer, valamint ebben az év­ben a Heves Megyei Hírlap rendezvényeinek háziasszonya lesz. A második díj: külföldi uta­zás és autólízing, a harmadik díj: külföldi uta­zás. A verseny zsűrije - melynek elnöke Fási Adám, a Miss Uni­verse nemzeti igazgatója lesz - ezenkívül a döntőbe került höl­gyek közül megválasztja Heves megye legszebb diáklányát is. A díjazott hölgy értékes illatsze­rekből összeállított ajándék- csomagot kap. Jelentkezési határidő: 1995. március 15. A borítékra kérjük ráírni: „Heves megye szépe”. Eger után Gyöngyösön és Mezőkövesden is fiókot nyitnak Tovább tárja kapuit a Rákóczi Hitelszövetkezet Tavaly augusztus elsején kezdte meg működését - elsőként az országban - a hevesi székhelyű Rákóczi Hitelszövetkezet, mely a valamikori helyi termelőszövetkezet vagyonából jött létre. Olyan pénzintézeti forma ez, amely a II. világháború előtt már létezett, de 1952-ben megszüntették. A rendszer- váltást követően azonban ismét lehetővé vált az újjászerve­zése, amelyből a hevesiek úttörő feladatot vállaltak. Európától az Egyesült Ál­lamokig sok helyen megtalál­ható, így az újbóli hazai meg­jelenése színt vitt a pénzinté­zetek sorába. A megalakulá­sukat követő időszak tapaszta­latairól és törekvéseikről tar­tottak tegnap délelőtt sajtótá­jékoztatót Egerben, a Hotel Flórában. Orosz Péter, az igazgatóság elnöke elmondta, hogy állam­polgárok önkéntes csoportját képezi a hitelszövetkezet. Az állam nem szerepel benne tu­lajdonosként, hanem törvényi keretet biztosít a működésé­hez. Hogy miben különbözik a többi pénzintézettől? Ezzel kapcsolatban az elnök alá­húzta, hogy miután kisebb költségekkel működnek, mint a tőlük nagyobb intézmények, ezért a betéteseiknek nagyobb kamatot is fizetnek a pénzü­kért. A hitelszövetkezeti forma lényegéhez tartozik az is, hogy csak tagjainak folytat betét- gyűjtést, hitelezést, de a nyi­tott tagság elve alapján egy részjeggyel bárki a tagja lehet. Kiemelte, hogy február el­sején nyitották meg Egerben, az Érsek utcában fiókjukat. Ezzel összefüggésben kizáró­lag csak megyeszékhelyi ügy­feleiknek - a már a múlt év decemberétől forgalmazott Zsiráf elnevezésű betétjüket vásárlóknak - a meghirdetett mellett még plusz egy százalék kamatprémiumot is adnak. Egyébként valamennyi betét­jüket a Hitelszövetkezetek Első Hazai Betétbiztosítási és In­tézményvédelmi Alapja szemé­lyenként egymillió forintig ga­rantálja. Új szolgáltatásként hamarosan bevezetik a valuta­vételt és -eladást, valamint a számlavezetést is. Az elnök a Hírlap munka­társának kérdésére elmondta, hogy a hitelszövetkezet a megalakulását követően He­ves környékén Kiskörén, Er­dőtelken, Tiszanánán és Pé- lyen is nyitott fiókot. Az egri után április elején Gyöngyö­sön és Mezőkövesden is létesí­tenek hasonlót. Miután tágra nyitják kapujukat, így szeret­nének fiókot Tiszafüreden, Jászberényben és Hatvanban is, miközben felveszik a ver­senyt a többi pénzintézettel. A hitelszövetkezeti tagság elő­nye abban is megmutatkozik, hogy az eredményes gazdál­kodásuk előnyeit ők élvezik. (mentusz) Összefogást sürget a főkapitány Pert indítanak az adós települések ellen? (Folytatás az 1. oldalról) Eleinte fizetgettek is rende­sen, aztán alább hagyott az adakozási kedv. így mára 15 millió forinttal tartoznak a me­gyei kapitányságnak. Ennek következtében Eger-Pétervá- sára körzetében 3,2, Hatvannál 1,2, Füzesabonynál 7,7, Heves­nél 2,7 millió forint hiány ke­letkezett. Tekintve, hogy a rendőrség állta a szavát, és a megegyezés értelmében gyara­pította az alkalmazotti létszá­mot - őrizve ezzel a rendet -, most kutyaszorítóba kerültek. Attól nem kell tartani, hogy el­bocsátják az „újoncokat”, ha­nem (amennyiben továbbra sem kapják meg az értük járó támogatást) visszahívják, s más területekre vezényelik őket. Természetesen az elmaradt összegek felett sem hunynak szemet; arra készül a megyei kapitányság, hogy pert indít az adós települések ellen. Ha már a létszámnál tartunk, arról is beszélnünk kell, hogy míg romlik a közbiztonság, egyre kevesebb emberrel szá­molhat a főkapitány. A „nagy öregek” 25 év szolgálat után nyugdíjba mennek, a fiatalokat elvonja a magánszféra (lénye­gesen magasabb fizetést ígérve), ugyanakkor csak ki­képzett rendőröket vehetnek fel a megüresedett helyekre. Az is­kola kétéves, s ennek elvégzése után is csak tiszthelyettesek le­hetnek a hallgatók. A Buda­pestre vándorolt régieket sem lehet hazacsalni, hiszen lakást nem tud számukra biztosítani a kapitányság. Ha nem születik valami megoldás, az év végére mintegy 30-40 rendőrrel keve­sebben lesznek a megyében, mint ahányan kellenének. A tegnapi értekezleten ismét terítékre került a „skin- head-kérdés”. Dr. Lantos Bálint kiemelte: ez nem csupán rend­őrségi ügy, és megoldani is képtelenek egyedül. A főkapi­tány megyei összefogást sürget, hiszen a fajgyűlölet a városok - Eger és Gyöngyös - szégyene. Talán értelmes programok szervezésével segíteni lehetne a helyzeten - véli Lantos Bálint. A rendőrségnek ugyan van al­ternatívája, mit tegyen a bőrfe- jűekkel, ezt azonban csak vég­szükség esetére tartogatják. A találkozón a vendégek megnézhették a főkapitányság tetőterének beépítési munkála­tait. Rövidesen elkészülnek az új irodák, jelenleg a technikai eszközök telepítése zajlik. Itt kap majd helyet - esetleges ka­tasztrófa idején — a megyei és városvédelmi bizottság is. A konzultáción az is felmerült: az adatbázisokat „átjárhatóvá” kellene tenni. Ez a lakosság ké­nyelmét is szolgálná: egy he­lyen intézhetnék el ügyes-bajos dolgaikat. Ezt segítené elő az is, ha a régi Belvárosi étterem helyén közös - önkormányzati és rendőrségi - ügyfélforgalmi iroda működhetne. A megyei főkapitány a hat­vaniak „szorult helyzetét” is megemlítette dr. Jakab István­nak. Meglátása szerint szeren­csés volna, ha a József Attila Nevelőotthon helyet cserélhetne az ottani rendőrkapitányság­gal. Míg az előbbieknek óriási az épület, addig az utóbbiak helyhiánnyal küszködnek. A sajtótájékoztatón dr. Far­kas Sándor sem szolgált lélek­emelő hírekkel. Elmondta: az elmúlt két hónapban emelke­dett a bűncselekmények száma. Elharapódzott Egerben a rablás, a garázdálkodás, továbbá mind többen pucolnak el a helyszín­ről betétlap otthagyása nélkül, miután sérüléseket okoztak más járművén. Végezetül az újságírók meg­tudhatták: az idén 50 millió fo­rinttal kevesebből gazdálkodhat a rendőrség. Négyessy Zita Martti Ahtisaari lesz a vendég Szerdán Budapestre érke­zik Martti Ahtisaari. A Finn Köztársaság elnökét a magyar államfő, Göncz Árpád hívta meg három­napos, hivatalos látoga­tásra. A finn politikus a tavaly decemberi EBEE-csúcs alkalmával már járt Magyarországon. Az alig egy éve, 1994. március elseje óta hivatal­ban lévő finn államfő 1937. június 23-án született a ka- réliai Viipuriban. Családja eredetileg Nor­végiából származott; apja haditechnikus volt, így Ah­tisaari fiatalkorát különböző gamizonokban töltötte. Népiskolai tanítói képesítést szerzett, és tanítóként három évig Pakisztánban, Karacsi- ban dolgozott. 1965-ben lépett külügyi szolgálatba. 1973-ban nagykövet volt Tanzániában, egyidejűleg Zambiában, Mozambikban és Szomáliában is akkredi­tálták. 1977-től az ENSZ namíbiai megbízottja, majd 1978 és 1986 között az ENSZ-főtitkár namíbiai kü­lönleges megbízottja volt. 1987-től 1991-ig Javier Pérez de Cuéllar ENSZ-fő- titkár helyetteseként fel­ügyelte a namíbiai függet­lenség megvalósulását (1990. március 21.). Ahtisaari 1991-ben visz- szatért hazájába, és a finn külügyminisztérium állam­titkáraként tevékenykedett 1993 decemberéig. Ebben a minőségében az Európai Unióba való belépés előké­szítésén dolgozott. 1992- 1993 között az ENSZ bosz­niai közvetítője, az 1. számú munkacsoport elnöke a genfi Jugoszlávia-konferen- cián. 1993 márciusában a finn szociáldemokraták köztár- saságielnök-jelöltje lett, és 1994. február 6-án a szava­zatok 53,9 százalékával megnyerte Finnország első közvetlen elnökválasztásá­nak második fordulóját, a liberális jelölttel, Elisabeth Rehn védelmi miniszterrel szemben. *** Martti Ahtisaari elnököt Budapestre elkíséri fe­lesége, Eeva Ahtisaari, va­lamint Paavo Rantanen kül­ügyminiszter és Heikki Koski, a Finn-Magyar Tár­saság korábbi elnöke. (MTI) *** Magyarországi tartóz­kodása során csütörtökön Egerbe látogat a finn ál­lamelnök és kísérete. Tavaszi vetés Az ország déli megyéiben megkezdték a tavaszi árpa és a borsó vetését, s egyidejűleg or­szágszerte hozzáfogtak a többi kora tavasziak magágyának előkészítéséhez, az őszi mély­szántások elmunkálásához. A Földművelésügyi Minisztérium legfrissebb elemzéséből ezzel együtt az is kitűnik, hogy a kedvező időjárás, azaz a múlt hónap utolsó tíz napjában lehul­lott csapadék hatására az őszi kalászosok állapota sokat ja­vult. A vetések kizöldültek és a későn vetett táblákon is meg­erősödtek. A megyei földművelésügyi hivatalok előzetes jelzései sze­rint az idén a kukorica vetéste­rülete nagy valószínűséggel csökken az elmúlt évekéhez képest. Ezzel szemben a napra­forgó, a cukorrépa termőterü­lete növekszik. Élelmiszeriparunk, mezőgazdaságunk előtt Kihívás és lehetőség Európában: a piac „belépője” a különleges minőség Ami az Európai Unió szigorú követelményrendszerét illeti, ma még csaknem zárt kapuk előtt állunk az élelmiszeripari és mezőgazdasági termékeinkkel - sommázta annak a teg­napi tanácskozásnak az apropóját dr. Kőházi István, a Heves Megyei Állat-egészségügyi és Élelmiszer-ellenőrző Állomás igazgató-főállatorvosa, amelyen három megye - Szolnok, Nógrád és Heves - illetékes szakemberei vettek részt. A nagy megyei termelők és forgalmazók — mint a Thur Húsipari Rt., a hatvani Kon­zervgyár Rt. vagy a gabona- és malomipar - melleit az egyre nagyobb számban megjelenő vállalkozók is érdeklődéssel hallgatták a Földművelésügyi, illetve az Ipari és Kereske­delmi Minisztérium szakem­bereinek előadásait az Európai Unió követelményeiről és a közösség által nyújtott lehető­ségekről. Mint elhangzott: az európai piac „belépője" a különleges minőség. Értendő ez mind a termék, mint a csomagolás színvonalára és a szállítási ha­táridők betartására. Az ország -se térség - adottságait ki kell tudni használni, hiszen a termelők és a forgalmazók várhatóan a kívánalmaknak megfelelő zöldséggel, gyü­mölccsel, gyümölcslevekkel, paradicsomkészítményekkel és egyéb helyi specialitások­kal tudnak majd megjelenni a kontinens országaiban. Az Európai Minőségügyi Szervezet Magyar Nemzeti Bi­zottságának élelmiszer-szak­bizottsága által kezdeménye­zett tanácskozás folytatására várhatóan egy-másfél év múlva kerül sor, amikor is már a különböző tagállamok konk­rét piaci lehetőségeiről tájéko­zódhatnak az érintett megyék érdeklődő szakemberei.

Next

/
Thumbnails
Contents