Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-08 / 57. szám
1 1995. március 8., szerda Füzesabony És Körzete 5. oldal Nagykenden jártak az aldebrői küldöttek Jó ideje már, hogy testvérközségi kapcsolat alakult ki az erdélyi Nagykend és Aldebrő között. A látogatások elég gyakorivá váltak, sok személyes, családi barátság is kialakult közöttük. Most az aldebrőiek jártak önköltséges alapon a Marosvásárhelyhez közeli községben. A hét végi kirándulás során tavaszi takarmánymagvakat és más ajándékokat is átnyújtottak barátaiknak. Új iskolaszéki tagok Füzesabony városában A tavalyi helyhatósági választások személyi változásokkal jártak Füzesabony város képviselő-testületében, így az oktatási intézmények iskolaszéki tagságának összetételében is. Az önkormányzat most legutóbb úgy döntött, hogy az üresen maradt két helyre, azaz a Teleki Blanka Általános Iskolába dr. Pápai Sándor alpolgármestert, míg a városi zeneiskolába Wenczel Árpád képviselőt delegálja. Mezöszemerei döntés: jó hír telefonügyben Kétszeri tárgyalás után elfogadta idei költségvetését Mezö- szemere önkormányzata. A testület az idén 60 millió forintból gazdálkodhat, amelynek 85 százaléka az intézmények fenntartására megy el. Ettől függetlenül az a döntés is megszületett, hogy azok, akik telefont igényeltek - 200 lakásról van szó -, megkapják a készülékeket, s a község a kölcsönöket törleszti. Erről bővebben a falugyűlésen, március második felében lesz szó. A szemvizsgálat után rákszűrés Farmoson... Tegnap a helyi Vöröskereszt kezdeményezésére szemvizsgálatot rendeztek Egerfarmoson a községháza melletti parkolóban, ahol a speciális gépekkel felszerelt autóban végezték el a vizsgálatokat a szakemberek. A nyugdíjasok ingyen vehették igénybe a szolgáltatást. Március 23-án 9-től 12 óráig rákszűrés lesz a faluban. Tavaly 250 mázsa szárazdohányt vásárolt fel és küldött feldolgozásra a gyárakba a kápolnai dohánybeváltó fotó: perl Márton A cél: magyar dohány a hazai gyárakba Verpelét, Debrö, Kápolna, Kál, Heves. E települések említésénél az emberek többségénél a dinnye-, a szőlő-, a bor- és a dohánytermesztés jut az eszébe. Az elődök szorgos és szakértő munkája vívta ki a hírnevet határon belül és kívül is. Mert igazán sok munka van ezekkel. Közöttük talán a dohánnyal a legtöbb, amíg eljut a szántóföldről a trafikokig, hogy aztán a vásárlók hódolhassanak szenvedélyüknek. De megéri, már amennyiben sikerül a dolog, ugyanis a minőségétől függ, hogy mázsánként 3, avagy 23 ezer forintot fizetnek érte a felvásárlók. Ám a gyáraknak is hasznos, hiszen egy szál cigarettába nem egészen 1 gramm dohány kell, s mennyit lehet előállítani például abból a 2500 mázsából, amelyet csak tavaly a Heves- Borsod Megyei Dohánybeváltó Üzem (Kápolna) vásárolt fel, termeltetett meg? Ilyesmikről beszélgettünk Sáth András üzemigazgatóval a telepen.- Lényegében mi négy megyében - Heves, Borsod, Szolnok és Hajdú egy részében - irányítjuk a dohánytermesztést - mondja. - Az üzem szakemberei ebben a térségben szervezik a munkát, adnak tanácsot és segítséget a dohánytermesztéshez, ami nem kis feladat, hiszen - mint növény - speciális gondozást igényel. Tanulni kell a szakmát. Valamikor apáról fiúra szállt ez a tudomány, de most az új gazdák zöme még nem tudja, mit is kell voltaképpen csinálni. Ezért van szükség a széles körű támogatásukra. így tudjuk aztán meg azt is, hogy például a mesterségesen szárított virginiai dohányoknál a felvásárlási áron túl kedvezményesen biztosítják a vetőmagot, a palántákat - igény szerint - önköltségi áron, kamatmentesen megelőlegezve a pénzt, s előleget is fizetnek. Beszerzik a műtrágyát, a növényvédő szereket, amelyeknek árát csak a beváltásnál vonják le. Gépeket, szükség esetén szakembereket küldenek a művelési fogások - öntözés, kapálás stb. - elvégzésére.- Ezenkívül még sok mindenben segítünk - folytatja az üzemigazgató. — Az olaj- és gáztüzelésű szárítóberendezések létesítéséhez 700 ezer forintnyi kölcsönt ad négy év futamidő mellett a cég, a várható energiaár-emelés mérséklésére felárat fizet, az új, természetes szárítópajták létesítésére öt évre szóló, 100 ezer forint hitelt biztosít. Akik pedig az 5 hektárt meghaladó területen kívánnak termelni, azok részére pályázatot hirdetnek meg, s anyagiak révén adnak támogatást a farmergazdaságok kialakításához. A fentebb elmondottak is igazolják, hogy valóban sok lehetőséggel kecsegtetik a kezdő, vállalkozni szándékozókat Kápolnán. Szükséges is ez, hiszen csak a „szárítási” díj az árbevétel 30-40 százalékát elviszi, és akkor még nem is említettük a további kiadásokat. Nagyon fegyelmezetten be kell tartaniuk a gazdáknak az előírt technológiát, mert különben a siker elmarad. Olyan ez a dohánytermesztés - ahogy mondják mint a matematika. Mert hát ha az összeadásba, kivonásba hiba csúszik, akkor hiába várjuk a jó eredményt.- Most vagyunk abban a stádiumban, hogy a gazdák eldöntsék: termelnek-e ebben az esztendőben dohányt vagy sem, mert március 15-e után már nem lehet ezzel bíbelődni - magyarázza az üzemigazgató. - Igaz, ha nem sikerülne az ültetés, mi a 30 hektárra való palántánkból mindezt pótolni tudjuk, önköltségi áron. Több száz termelővel állunk kapcsolatban, akik már rájöttek, hogy érdemes a dohánynyal foglalkozni. Itt a nagy munkanélküliség. Ha dohányt termel a gazda, közepes munkával is az egész családot tudja foglalkoztatni. Ráadásul ezt a tevékenységet lehet végezni reggel, este, szombaton, vasárnap, szabadidőben, azaz bármikor. Sokan felismerték már ezt. A farmergazdák, akik saját gépi eszközeikkel dolgoznak, milliós bevételekhez juthatnak. Befejezésül még arról tájékoztat az igazgató, hogy privatizálni fogják az országos központjukat, s majd a jövő mutatja meg, hogyan lesz tovább. De két cégnek mindenképpen meg kell maradnia, hogy ne alakuljon ki monopolhelyzet. Mindez a földművelésügyi tárca elképzelése, ahol ebben látják a magyar dohánytermesztés fennmaradásának egyik lehetséges útját, a 100 esztendős hazai dohányipar további, eredményes működésének zálogát. (fazekas) Új vezetőséget választottak a füzesabonyi horgászok... A napokban tartotta meg vezetőségválasztó, öt esztendő munkáját értékelő beszámoló közgyűlését a Füzesabonyi Horgász Egyesület. Az eltelt fél évtizedről dr. Zelei Józsefe lnök adott számot. Bevezetőjében a megalakulás körülményeit vázolta fel. Mint mondotta, nem a legjobb időpontban jött létre az egyesület, ugyanis a város mellett lévő tavuknak az 1990-es esztendőben már nem volt gazdája, nem történt haltelepítés és halőrzés sem. A legnagyobb gondot viszont az okozta, hogy a semmiből, mindenféle anyagi háttér nélkül kellett megteremteniük az egyesület működésének feltételeit. A helyzetet tovább rontotta, hogy a korábbi szponzorok vagy megszűntek, vagy átalakultak, s anyagi támogatást csak ritkán - vagy egyáltalán nem - adtak. Új támogatók után kellett nézniük, hogy a halasítást elkezdhessék. Ilyen pénzekből végezték a munkát éveken át, kivéve 1994-et, amikor pályázaton nyertek jelentősebb ösz- szeget, amit a telepítésre tudtak fordítani. Hiába emelkedett viszont a rendelkezésre álló pénz mennyisége, ugyanis ezzel egyenes arányban nőtt az ivadékok ára is. A vezetőségi tagok egy része a kezdeti nekibuzdulás után abbahagyta tevékenységét, ezért új vezetőségi tagokat választottak, s lényegében stabilizálódott a helyzetük. Sajnos, a halőri feladatok ellátásában továbbra is gondok maradtak. Minden évben környezetvédelmi napot és horgászversenyt rendeztek. Ezeken sokan vettek részt, de - sajnálatosan - az általuk elültetett fák kiszáradtak, nem maradtak meg, másrészt a már rendezett környezet néhány hét után ugyanolyan szemetes, koszos lett, mint korábban volt. Ezt követően az elnök részletesen ismertette a taglétszám alakulását, valamint a haltelepítés arányait, a minőséggel és a fajtákkal kapcsolatos számadatokat. Több százezer forintot fordítottak ilyen célra, emellett pedig vásároltak több mint 22 ezer forintért egy csónakot is. Örömmel állapította meg, hogy a telepített hal mennyisége olyan nagy, hogy az intenzív vizeken sem telepítenek ettől lényegesen többet. Hektáronként két mázsa hal telepítésére került sor. A fogási naplók mindezt csak részben tükrözik, mert nem minden fogást írnak be a horgászok. A jövő feladatai közé sorolta az elnök az ivadékneveléssel összefüggő tennivalókat, mert az egyre növekvő árak miatt nem tudnak annyi halat vásárolni, hogy a jelenlegi szintet fenntarthassák, a gyógyszeres etetést elvégezzék. Minden pénzüket a fenti célok megvalósítására fordították. S az sem mellékes, hogy a vezetőség tagjai ellenszolgáltatás nélkül végezték hasznos munkájukat. Az egyesület pénzügyi helyzetéről Kovács István gazdasági vezető, a fegyelmi helyzetről pedig Szegedi János tájékoztatta a tagságot. A beszámolókat hozzászólások követték, majd megválasztották az új, tíztagú vezetőséget. Az egyesület elnöke ismét dr. Zelei József lelt... F. I. Bostoni tanulmányúton a feldebrői polgármester E hét elején háromhetes tanulmányútra indult az Egyesült Államokba, egészen pontosan Bostonba Kelemen József, Fel- debrő polgármestere. Amint az ismeretes, a feldebrőiek és a Bostonban élő magyarok régóta testvéri kapcsolatot létesítettek, és ennek eredményeképpen most a kinti magyarok tanulmányútra hívták a polgármestert. A költségek felét a vendéglátók állják. A polgármester a három hét folyamán nem szűkölködik majd programokban, hiszen ezalatt bőségesen alkalma nyílik arra, hogy megismerkedjen az amerikai demokrácia intézményrendszerével. Emellett március 15-étí, nemzeti ünnepünkön ő mondja majd az ünnepi megemlékező szavakat a két államból is ösz- szegyűlt meghívottak előtt. Ebből az alkalomból a feldebrőiek által összeállított műsor hangzik el magnószalagról, s mindezeken túl képeket is vetítenek a hevesi település életéről, mindennapjairól. S ugyanekkor kerül majd sor a feldebrői gyerekek, felnőttek, öregek által készített apró ajándéktárgyak átadására is. (F. I.) Látják: szükség van a munkájukra Mezőtárkányba bemenet a falu határában tábla hirdeti: itt polgárőrség működik. Kíváncsivá tesz a közlés. Sok településen ugyanis már megszűntek ezek a teljes önkéntességen alapuló szervezetek. Lehet, hogy csak a táblát felejtették el levenni?! De nem. Már az első járókelő útbaigazít. Sinka Jánost keresem, ő a polgárőrség vezetője. Műhelyében találtam meg. Mint mondja, szeret barkácsolni, különösen a fémdolgokkal bíbelődik szívesen. —... és a polgárőrség?- Valamikor rendőr voltam, s így nem áll távol tőlem ez a társadalmi megbízatás. Nyugdíjaskoromra sem szakadtam el a régi foglalkozásomtól. Ötödik éve, hogy működünk. Kezdetben voltunk vagy harmincán. Mára tizenöten maradtunk. De aki maradt, az nagyon komolyan csinálja.- S mennyire népszerűek?- A tisztességes emberek jó néven veszik jelenlétünket. Nekik nincs mitől tartaniuk. Akiknek meg van, jó, ha félnek valakitől. Ide, sajnos, ritkán jut el a rendőr. Halljuk gyakran, hogy gazdasági bajokkal küszködnek a kapitányságok. Ha nem megy másként, a magunkét magunknak kell megvédenünk.- Anyagi támogatást kapnak?- Nem. A zseblámpába elemet, valamint vett az önkormányzat két CB-rádiót. Azt használjuk. No és az önkormányzat megköszöni a munkánkat. Persze, nem is várunk különösebb elismerést. Ha az ember látja, hogy szükség van arra, amit csinál, akkor nem igazán vár ellenszolgáltatást.- Mindenképpen visszatartó ereje van annak, hogy itt ilyesmi működik. Jobb lenne, ha lenne valamilyen jogunk. Valamikor az önkéntes rendőrnek volt hatásköre. Most legfeljebb integetni tudunk az után, aki lakott területen száz kilométeres sebességgel száguld. Teljesen önkéntes lett mára a polgárőrség. Mint nagyon sok minden más. De vajon hol a határ - tévedés ne essék, a mező- tárkányiak nem kémek semmit meddig lehet elvárni, hogy minden jogosítvány nélkül, sokszor saját testi épségét kockáztatva járőrözzön a közösségért valaki?! (rada) Iskolából asztalosműhely - Tófaluban az önkormányzat engedélyezte, hogy asztalosműhelyt, alakítsanak ki a régi iskolából. Nagy András vállalkozó a munkagépek beállítása után 10-25 helyinek biztosít majd munkát. fotó: fazekas istván
