Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-06 / 55. szám

Erdély építészetéről Dely György egri építész szervezte azt a hevesi kiállítást, amelyből Torockó és Én­laka ismerhető meg. (5. oldal) Komlón feszítő a munkanélküliség Ifj. Sztankovics Béla polgármester: - A csaknem félezer munkaképes kömlőinek több mint a fele járadékos vagy segélyből él. (5. oldal) A palánklabda... Sportági premier volt a körcsarnokban, ahol a házigazda egriek a tisztes hatodik he­lyen zárták az OB-fordulót. (11. oldal) HEVES EGER, GYÖNGYÖS, HATVAN, HEVES, FÜZESABONY, MEGYEI 1995. MÁRCIUS 6., HÉTFŐ LŐRINCI, PETER VASARA VAROSOK ES KÖRZETÜK NAPILAPJA VI. ÉVFOLYAM 55. SZÁM ÁRA: 18,80 FORINT «fill LU A lekötéstől függő eladási kamatok ezen a héten: 30 nap 60 nap 90 nap 23,0% 24,0% 26,0% 180 nap 270 nap 365 nap 27,0% 27,5% 28,0% 450 nap 540 nap 730 nap 28,5% 29,5% 30,0% Heves megyében: 318+76 Népi ülnököket választanak Ez év március 20-a és április 22-e között kell a bíróságok népi ülnökeit megválasztani. Erről rendelkezik Göncz Árpád köztársasági elnök határozata. A népi ülnököket a bíróság illetékességi területén állandó lakóhellyel és választójoggal rendelkező magyar állampolgá­rok, helyi önkormányzatok képviselő-testületei, valamint a társadalmi szervezetek jelölik. A fiatalkorúak büntetőügye­iben eljáró pedagógus ülnö­kökre pedig a bíróság székhe­lyén működő alapfokú és kö­zépfokú oktatási intézmények tehetnek jelölést. A helyi bíróság népi ülnökeit a bíróság székhelye szerint ille­tékes települési önkormányzat, azaz Eger, Gyöngyös, Hatvan, Heves, Füzesabony képvi- selő-testülete, míg a megyei bí­róság és a munkaügyi bíróság népi ülnökeit a megyei közgyű­lés és a megyei jogú város köz­gyűlése választja meg. Heves megyében a bírósá­gokhoz összesen 318 népi ül­nököt és 76 pedagógus népi ül­nököt lehet megválasztani. Lesz népszavazás a NATO-csatlakozásról Horn Gyula moszkvai látogatása Horn Gyula orosz újságírók­nak nyilatkozott hétfőn kez­dődő hivatalos moszkvai lá­togatása előtt. A Jelcin elnök­kel és Csernomirgyin minisz­terelnökkel folytatandó tár­gyalásokon elsősorban gazda­sági kérdésekről lesz szó; ma­gyar részről javaslatokat tesznek a külkereskedelem­ben kialakult passzívum csökkentésére, a magyar áruk exportjának növelésére. A lá­togatás idején kicserélik a két ország alapszerződésének ra­tifikációs okmányait és több megállapodást írnak alá, erő­sítette meg a miniszterelnök. A kormányfő szólt arról, hogy a tárgyalásokon nagy fi­gyelmet kívánnak fordítani olyan kérdésekre, mint a dél­szláv válság és a horvátországi helyzet várható alakulása - kü­lönösen, ha kivonják a béke- fenntartó erőket. „Meggyőző­désem - mondta Hóm Gyula -, hogy Oroszországnak ezután is fontos szerepet kell játszania a délszláv válság rendezésében, a boszniai háború mielőbbi befe­jezésében." Magyarország tervezett NATO^ tagságával kapcsolat­ban Horn Gyula emlékeztetett rá, hogy decemberben, amikor Jelcin elnök Budapestre látoga­tott ez volt a tárgyalások egyik központi témája. Bizonyos orosz ellenérzésekre válaszolva a magyar fél akkor is hangsú­lyozta: a NATO védelmi szö­vetség, amely soha sehol nem folytatott olyan katonai akciót, amely egy másik ország függet­lenségét veszélyeztette volna. „Nagyon fontosnak tartom - je­lentette ki Hóm Gyula -, hogy ha Magyarország belépésére sor kerül, figyelembe kell venni Oroszország biztonsági érde­keit. Meggyőződésem, hogy Magyarország NATO-tagsága nem gyengíti, hanem éppen­séggel erősíti Oroszország biz­tonságát, hiszen érdeke, hogy környezetében nyugalom és stabilitás legyen. Jelenleg a ré­gióban lévő államok között sok, régi és újkeletű feszültség van; a NATO-hoz való csatlakozás ezeket a feszültségeket lénye­gesen csökkenti, sőt meg is szünteti, minthogy a tagság el­nyerésének feltétele, hogy az államok rendezzék egymás kö­zötti problémáikat. „Ügy vélem - mutatott rá Horn Gyula -, hogy Oroszországot, mint vi­lághatalmat, nem lehet ki­hagyni sem az európai, sem a nagy nemzetközi problémák rendezéséből. (Folytatás a 4. oldalon) A mintegy 1640 aranykorona értékű erdő licitre bocsátása a falubeliek nélkül történt. FOTÓ: KAPOSI TAMÁS A noszvajiak erdőért kiáltanak Nem nyugszanak bele, hogy jogtalanul ellicitálták tőlük Panaszos levél érkezett a minap Noszvajról szerkesztősé­günkbe. Abban az alpolgármester - aki egyben a helyi föld­kiosztó bizottság munkacsoportjának vezetője - tájékozta­tott bennünket arról, hogy nincs nyugalom a faluban. A részarány-tulajdonosoknak van miért aggódniuk. Hogy va­lójában mi is történt, azt Magyar Balázs alpolgármester ek­ként foglalta össze.- Örültünk annak, hogy hosszas huzavona után Eger­ben is lezárult a földárverés. De erre is igaz a megállapítás, hogy ami egyiknek öröm, a másiknak üröm. A hetvenes években történt erőszakos szövetkezeti összevonással kerültek az Egri Csillagok Termelőszövetkezethez a noszvaji földek. Mindez óriási károkat okozott és okoz ma is a község életében. Tavaly no­vember 5-én a falugyűlésen községünk egyik lakója arra hívta fel a figyelmünket, hogy a licitálás során Noszvaj ösz- szes erdőterületét elárverez­ték! Akkor ott sokan összenéz­tünk. Vártuk a falugyűlésre az Egri Csillagok Szövetkezet elnökét, de távol maradt, pe­dig erre a kérdésre ő tudott volna igazán választ adni.- Mi következett ezután?- Levélváltások kezdődtek az elnökkel, a Heves Megyei Kárrendezési-, valamint a Földművelésügyi Hivatallal. Azt tudni kell, hogy Egerben és Noszvajon is külön-külön alakult földrendező bizottság, amelyek a földalapok képzé­sében vettek részt. A noszvaji bizottság megállapodott a termelőszövetkezettel az ala­pokban, amely jogerőre is emelkedett. így nálunk a falu­ban szabályosan elkülönítették a kárpótlási- és a részarány­tulajdont. A szabályos alatt azt értem, hogy művelési ágan­ként: erdő, szőlő, szántó, gyep jutott mindenkinek. Ezeknek a dokumentumoknak a birtoká­ban is vagyunk! Azt tudtuk, hogy Noszvaj erdőarányos ré­szét is bevonták a kárrendezés során, hiszen az is egy műve­lési ág. Mint később megtud­tuk: Egerben viszont nehezen ment az egyezség, ám egy hó­nappal a noszvaji megállapo­dás után létrejött a megye- székhelyen is. Új határozatot hoztak, miszerint az egri föld­rendező bizottság és az Egri Csillagok Szövetkezet meg­egyezett a földalapokban. Most már tudjuk, tulajdon­képpen akkor történt a hiba, a mintegy 1640 aranykorona ér­tékű noszvaji erdő licitre bo­csátása.- Mit tett ekkor a noszvaji földrendező bizottság?- Abban a hiszemben vol­tunk, hogy a korábbi egyezség korrekt, tehát nem fellebbez­tünk! Az újabb határozathoza­talkor a község nem kapott részletes bontást, sem térképet a földalapok módosításáról. (Folytatás a 3. oldalon) / Megfiatalodik Árpád és hét vezére Ha az időjárás nem szól közbe, a héten megkezdődnek a Hősök terén álló Millenniumi Em­lékmű felújításának munkála­tai. A vezérek a kivitelező kő­bányai telephelyén szépülnek meg az elkövetkező hónapok során. A szobrokat tréleren - álló helyzetben - szállítják át a restaurálás helyszínére. Nagy valószínűséggel elsőként Tas vezér szobrát bújtatják „kalo­dába”, kedden délelőtt, és utol­sóként Árpád fejedelem távozik el a térről, egy héttel később. * Árnyékkormány? Az ellenzéki pártok körében már többször felvetődött egy árnyékkormány létrehozásá­nak gondolata. Ezt Szabó Iván, a Magyar Demokrata Fórum ügyvezető elnöke, par­lamenti frakcióvezetője erősí­tette meg szombaton, nyí­regyházi sajtótájékoztatóján, amelyet a Független Kisgaz­dapárt, a KDNP és a Fidesz szabolcsi vezetőivel folytatott megbeszélése után tartott. Az MDF vezető politikusa kifejtette: pártja idegenkedik az árnyékkormány szó használatá­tól, mert az előző parlamenti ciklusban az SZDSZ hasonló kezdeményezése is tragikomé­diába fulladt. Szabó Iván úgy fogalmazott: „vannak folyama­tok, amiket nem nagyon kell si­ettetni”. Hozzátette: ahhoz, hogy egy árnyékkormány fel- álljon, előbb egy árnyékkor­mány-programnak kellene megszületnie. Ügy vélte: egy ilyen ellen­zéki közös kormányprogram megszületését reálisan 1997 vége, 1998 eleje előtt nem lehet várni. Egy másik újságírói kér­désre válaszolva elmondta: sze­rinte elképzelhető, hogy a mos­tani ellenzéki erők alakuló, egyre szorosabb együttműkö­dése 1998-ra úgynevezett unió-párttömöriilésbe torkoll­hat. (MTI) A „25 csapást” kell majd kőkeményen megvalósítani Az MSZP Országos Választ­mánya szombaton meghall­gatta Bokros Lajos pénzügy- miniszter tájékoztatóját, és Csintalan Sándor ügyvezető alelnök beszámolóját az el­nökség elmúlt időszakban végzett munkájáról. Bokros Lajos ismertette a programját megalapozó 25 pon­tot, vagy ahogyan ő fogalma­zott: a 25 csapást. Újfent meg­erősítette, hogy a kormány gaz­daságpolitikai programját kí­vánja „kőkeményen” megvaló­sítani. A tervek között szó esett az ingatlanadóról is, amellyel kapcsolatosan Bokros leszö­gezte: az új adóforma semmi­képpen sem a fillérekből élőket sanyargatná, hanem egyfajta luxusadó lenne. A bevételek pedig nem az államkasszát gya­rapítanák, hanem a pénzt a fia­talok lakáshoz juttatásához használnák fel. Vitányi Iván je­lezte, hogy az MSZP választ­mánya jobbára egyetértett a pénzügyminiszter elképzelése­ivel. Csintalan Sándor ügyve­zető alelnök mindehhez - újságírói kérdések nyomán - hozzáfűzte: Bokros Lajos a ta­nácskozás során jelezte, hogy már megkezdte terveinek ki­dolgozását és a későbbiekben a részletekkel is megkívánja is­mertetni a pártot, valamint a közvéleményt. Az ügyvezető alelnök szerint az új pénzügy- miniszter és az MSZP közti bi­zalomra jó hosszú távú kapcso­lat épülhet. (Folytatás a 4. oldalon) * I Kisföldalatti Megkezdődött vasárnap a kis­földalatti nagyrekonstrukci­ója. A külföldi hitelből, illetve a főváros és a BKV pénzéből, összességében mintegy 4 mil­liárd forintért hat hónap alatt teljesen megújul a millenni­umi földalatti vasút. Az alagút, a pálya és az állomások felújítása szeptemberig tart, ezt követően a földalatti ismét közlekedik. A felszíni forga­lom azonban várhatóan csak novemberben indulhat meg újra az Andrássy úton. Ingyenbiztosítás Az ÁB-Aegon Általános Biz­tosító Rt.-nek tavaly a lakás- biztosításokra még a felét sem kellett kifizetniük annak az A Nap Hírei összegnek, mint ami befolyt ugyanennek az üzletágnak a díjaiból. A bevételből a cég je­lentős összeget visszajuttat az ügyfeleknek: az idén 3582-en ingyen kapják a lakásbiztosí­tást, egy - miskolci- biztosí­tott pedig (6 millió forint ér­tékű) lakást nyert. A nyertes, illetve a kedvezményezettek neveit pénteken, a késő esti órákban sorsolták Budapesten. MVSZ-állásfoglalás A Magyarok Világszövetsé­gének állásfoglalása rámutat: az alapszerződések a stabili­tási egyezmény egyik alkotóe­lemét képezik. Reményeiket és aggodalmukat fogalmazták meg az előkészítés szakaszá­ban lévő magyar-román és magyar-szlovák alapszerző­dés-tervezetekkel kapcsolat­ban. Figyelmeztetnek arra: a jelenlegi román és szlovák po­litikai környezet nem kedvező az alapszerződések kulcskér­déseiként megjelölt feladatok együttes kezeléséhez. Megbízólevél Az eddig megválasztott nyolcvan országos kisebbségi önkormányzati képviselőnek Németh János, az Országos Választási Bizottság elnöke a Parlament kupolacsarnokában vasárnap délben átnyújtotta képviselői megbízólevelét. Az önkormányzati választásokon az örmények 17, a bolgárok 14, a szlovének 21, a görögök 15 és a lengyelek 13 tagú or­szágos önkormányzatot vá­lasztottak. Holnapi számunkból... Ki bírja a szépséges parádi rengeteget...? Nagyon úgy tűnik, hogy az erdők sorsával kap­csolatosan egyelőre ko­rántsem nyugodtak meg a kedélyek. S vajon Európába a Balkánon át visz az út? Ha véletlenül begyullad a szeméttelep - amire korábban már volt példa -, akár emberhalál is le­het belőle. Terpes: az erőt adó bizalom jegyében Az elkövetkező négy esztendőre is bőségesen akadnak megvalósításra váró elképzelések. 4

Next

/
Thumbnails
Contents