Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-31 / 76. szám

4. oldal 1995. március 31., péntek Hazai Tükör Diáknapok a mezőgazdaságiban Természeti kincsek a Bükk lábánál (Folytatás az 1. oldalról)- A Nagy-Egeden elkészült egy természetismereti tanös­vény. Milyen céllal hozták létre?- Az egriek nincsenek tisz­tában azzal, hogy tőlük kar­nyújtásnyira milyen érték ta­lálható. A Nagy-Eged úgy bo­tanikai, mint zoológiái és geo­lógiai szempontból kincsesbá­nya. Jó része 1978 óta termé­szetvédelmi terület, amelyen Magyarországon párjukat rit­kító életközösségek alakultak ki. A tanösvény létrehozásá­nak egyik célja az volt, hogy segítse megismerni ezeket az élőlényközösségeket. A ki­rándulók ismerethiányból ere­dően rendkívül nagy kárt okoznak a természetben. Egy-egy összeszedett virág­csokorban gyakran több tíz­ezer forint értékű védett nö­vény hervadozik. A tanösvény létrehozásának másik célja ezért az volt, hogy megfelelő útvonalra terelje a természetet megismerni vágyó embereket.- Mivel találkozhat az ér­deklődő, ha meg akar ismer­kedni a hegy természeti kin­cseivel?- Maga az ösvény 3,5 kilo­méter hosszú, így néhány óra alatt kényelmesen végigjár­ható. A déli oldalon mediter­rán jellegű bokortársulást, melegkedvelő tölgyest látha­tunk, a platón sziklagyep és az Északi-középhegységre jel­lemző cseres-tölgyes található. A másik oldal felhagyott sző­lőinek helyén kezd kialakulni az eredeti vegetáció. Séta köz­ben a földtörténet különböző korszakaiból lelhetünk kövü­A Nagy-Eged tábláinak egyike leteket vagy azok lenyomatait. Az emberi beavatkozás nyo­maként a Csomós-tanya fölött megjelent egy telepített feny­ves.- Hogyan tájékozódhatunk a vidéken?- 1990-ben pályázat útján szerzett pénzből elkészült a Nagy-Eged élőlényközössége­iről egy-egy bemutató tábla. Az egri laktanya katonáinak segítségével ezeket kihelyez­tük a megfelelő helyekre. Jel­lemzik az adott életközössé­get, és felhívják a figyelmet a védett növényekre. Hét ilyen tábla készült. Ezenkívül meg­' jelent egy kiadvány, amely az egyéni látogatóknak nyújt se­gítséget. Ebben minden egyes területről részletes leírás talál­ható. Tartalmazza az ott élő védett növények és állatok rajzát, szerepel benne a tanös­vény megközelíthetősége és térképe.- Milyen segítséget nyújt a tanösvény a környezet- és ter­mészetvédelmi neveléshez?- Szerepe van a pedagógu­sok továbbképzésében. Az ok­tatóközpont évente 5-6 alka­lommal szervez terepgyakor­lattal egybekötött konzultációt általános és középiskolai taná­roknak, óvónőknek. Az isme­retek megújításának talán ez a leghatékonyabb formája.- Mit tehetünk a hegyen lévő természet védelmében?- Az oktatóközpont munka­társaival azon dolgozunk, hogy a tanösvény még hosszú ideig betölthesse funkcióját, ezért folyamatosan karbantart­juk, felújítjuk. Kérjük, hogy az odalátogatók tartsák tisztelet­ben azokat, akik igénylik a tá­jékoztatást, és ne rongálják a kihelyezett eszközöket! Tisztel­jük a természetet, ne hagyjunk magunk után szemetet, és az élményeinket kivéve ne vi­gyünk haza semmit! Szűcsi Katalin Közmeghallgatás Felsőtárkányban A diákoké volt a hatalom há­rom napon keresztül az egri Mezőgazdasági Szakközépis­kola és Szakmunkásképző Inté­zetben. Ilyenkor tavasszal min­den évben nagyszerű progra­mokkal lepik meg egymást és az ámuló tanárokat. így történt ez idén is, amikor - az egyébként év közben is ki­fogástalanul működő - diákön­kormányzat kezébe vette az élet szervezését, az iskola irányítá­sát. Valósággal elkápráztatták a tanárokat, akik lelkesen és vi­dáman vettek részt ezután a kü­lönböző mókákban. Ezekből volt elég, hiszen már az első napon maratoni Sturmix-vetél- kedő zajlott az iskola falai kö­zött. A diákok bevetették min­den ötletüket a verseny felada­tainak összeállítása közben, aminek eredménye az lett, hogy csak nehéz szívvel tudták befe­jezni a programot este 10 óra­kor. Ezen a dilin kívül volt di­vatbemutató, rock-show, amelyben fellépett az egri fiata­lok körében már jól ismert Fa­A második világháború befeje­zése után Heves megyében ha­mar megkezdődött az ipari ter­melés. Ez szükségessé tette a munkabérek szabályozását is. A megyei munkabérrendező bizottság 1945. március elején alakult Halmai Sándor elnökle­tével, két-két tagját a szakszer­vezetek, illetve a nemzeti bizott­ság delegálta, kettőt pedig a vállalatok vezetői közül a főis­pán nevezett ki. Ennek érdekében a megye területéről összegyűjtötték a bérrendezéshez szükséges ada­tokat (élelmiszerárakat, a fűtés, a világítás költségeit stb.), ame­lyek figyelembevételével készí­tették el a javaslatot. Problémát okozott, hogy csak a jegyre ka­pott élelmiszerek (kenyér, mar­hahús stb.) árait tekinthették ál­landó jellegűnek. Az egyéb élelmiszereket ugyanis a mun­kások a szabadpiacon szerez­hették be, ahol az árak óráról órára emelkedtek. Ezért Eger és Gyöngyös - a megye legdrá­gább - piacainak árai alapján állították össze a „napi megél­hetési standardot”, amelyet személyenként átlagosan 11,13 pengőben állapítottak meg. Eh­hez még hozzászámították a la­kás, a fűtés, a világítás költsé­geit, és megállapították, hogy .....egy munkásnak legalább 1 067,70 pengőt kell keresnie, hogy a legszükségesebb megél­hetését maga és. családja ré­szére biztosíthassa...” A rend­szeresen dolgozó munkásnak cérok együttes - amely az is­kola diákjaiból alakult. Termé­szetesen a foci aratta a legna­gyobb sikert. A fő attrakció a tanárok és diákok összecsapása volt. Az iskola tanulói a pályán nem hagyták magukat lekö­rözni nevelőik által, így e ne­mes küzdelemben a diákok mögött a tanárok válogatottja bizony csak a harmadik helyen végzett. Az egri Gárdonyi Géza Színház két művésze, Balogh András és Bajcsi Lajos is kel­lemes perceket szereztek az összegyűlt tömegnek. Műsoru­kon musicalek, prózai jelenetek szerepeltek. A jó programok már előre garanciát nyújtottak arra, hogy a fiatalok nem maradnak kívül az alma mater kapuján. De arra a szűnni nem akaró, felszaba­dult lelkesedésre még a szerve­zők sem számítottak, amivel a tanulók kitüntették a diáknapok rendezvényeit. (molnár) tehát, 26 munkanapot számítva, naponta 40 pengőt kellett ke­resnie, ami 5 pengős órabérnek felelt meg. A béreket egy nívóra hozni nem lehet - olvasható a javas­latban -, figyelembe kell venni a napszámosok, segédmunká­sok, szakmunkások értékelését. Ennek megfelelően például se­gédmunkások órabérét 3,70 P-ben, szakmunkásokét 5 P-ben javasolták szabályozni. A bi­zottság hangsúlyozta: „nem vették számításba a ruha és lábbeli pótlását, és azokat a szociális érdekeket, amelyeket a dolgozók életszínvonala mél­tán megkívánna...” A munkabérrendező bizott­ság javaslatát a megyei nemzeti bizottság és a főispán is elfo­gadta. Jóváhagyásra pedig a kormánynak megküldte a kö­vetkező megjegyzéssel: „...tu­datában vagyunk annak, hogy az ország helyzete a munkabé­reknek ugrásszerű emelkedését nem engedheti meg..., azt is tudjuk, hogy a pénz romlásával, az inflációval éppen a dolgozók kerülnének a legsúlyosabb helyzetbe...” Ezért felhatalma­zást kértek a kormánytól, hogy a „mindenkori megélhetés köte­lező erejét” figyelembe véve - a munkabérrendező bizottság javaslatára - módosíthassák a béreket. Mivel a munkások nagy áldozatokat hoznak az el­pusztított és kirabolt ország fel­építésére Heves megyében is. Horváth Mihály A családi pótlék jogalapja ezután bruttó 25 ezerig? A kormány átalakításra java­solja a családtámogatási rend­szert. Meghatározó szempont lesz a családok egy főre eső jö­vedelme és vagyoni helyzete. Pótlékra 1995-ben csak azok a családok lesznek jogosultak, amelyekben az egy főre eső bruttó jövedelem nem haladja meg a 25.000 forintot. Kizáró oknak számít, ha a család tulaj­donában összesen 10 millió fo­rintnál értékesebb ingatlan, il­letve 2 millió forintnál drágább személygépkocsi van. A családi pótlékot jövede­lemnyilatkozat alapján kell igényelni, amelyben a kitöltő közli, hogy az említett kritéri­umoknak megfelel, s egyben tudomásul veszi, hogy az APEH ellenőrizheti az adatok valódiságát. A tartósan beteg, fogyatékos gyermeket nevelő, egykeresős családok kivételé­vel az egygyerekes családoknak a gyermek hatéves kora után nem jár családi pótlék. Július elsejével megszűnik a gyermekgondozási díj, a ko­rábbi gyermekgondozási segély és a várandóssági pótlék. Éhe- lyett a kormány új rendszert kí­ván életbe léptetni. Ennek első eleme a terhességi és gyermek­ágyi segély, amelynek időtar­tamát - a korábbi 24 hetes szü­lési szabadság helyett - 52 hétre javasolja meghosszabbí­tani a kormány. Az első 26 hét­ben a legalább 270 napos bizto­sítási idővel rendelkező édes­anyák átlagkeresetük 70, az en­nél rövidebb ideje biztosítottak átlagbérük 60 százalékára jogo­sultak. A második fél évben át­lagkeresetük fele jár. Az új tí­pusú gyermekgondozási segélyt a kicsik hároméves koráig a családi pótlékra jogosult csalá­dok kapják, ennek összege a mindenkori öregségi nyugdíj minimuma, vagyis jelenleg 8400 forint. Tartósan beteg gyermeket nevelő családok a gyermek 10 éves koráig kap­hatnak gyest, de lehetőség van méltányosság gyakorlására is. Július elsejétől visszaáll a ko­rábbi egy összegű 10 ezer forin­tos anyasági segély is, amelyet szintén a családi pótlékra jogo­sultak vehetnek igénybe. Az egészségügyben nem ve­zetik be a vizsgálati díjat a já­róbeteg-szakellátásban, ám jú­liustól hozzájárulást kell majd fizetni bizonyos vizsgálatokért. A kormány megerősítette, hogy a költségvetési szerveknél idén szükség van a 15 százalé­kos létszámleépítésre. A kormány a tandíjjal kap­csolatosan szintén megerősí­tette korábbi álláspontját, és kiáll amellett, hogy 1995 szep­temberétől bevezeti a 2000 fo­rintos alaptandíjat. Felsőtárkányban közmeghall­gatást és falugyűlést szervezett az önkormányzati testület. Ba- kondi Simon polgármester kö­szöntötte a vártnál kisebb lét­számban megjelenteket, és Ko- rózs Lajost, a község országy- gyűlési képviselőjét, Legtöbben a gyermekorvosi ellátás hiányosságaival foglal­koztak, és kijelentették, hogy nem tartják elegendőnek a vál­lalkozó rendszerben működő háziorvosok heti kétszer két­órás rendelési idejét. A tárká- nyi beteg gyerekek a mostani rendszer szerint még arra sem jogosultak, hogy a hét végi ügyeletén a megyei rendelőin­tézet szakorvosához kerüljenek. A polgármester elmondta, hogy az elmúlt ciklusban európai színvonalú egészségházat ka­pott a község, de a személyi fel­tételekben változtatást tervez. Egy felnőtt- és egy gyermekor­vos foglalkoztatására tesz majd javaslatot a következő testületi ülésen. Számos felvetés foglalkozott a falu tájékoztatási rendszeré­vel. Az új testület eddig három alkalommal 1100 példányban kiadott Hírmondója már eljut minden lakásba, de minden­képpen szükség lenne kábelte­levíziós hálózat kiépítésére is. Szóba kerültek a gázberuhá­zás következtében tönkrement utak rendbetételének sürgető feladatai is. Bakondi Simon elmondta, hogy az idei fejlesz­tési tervekben szerepel az utak és hidak felújítása. A helyi adók segítségével sikerült olyan költségvetést elfogadni, amely a községi intézmények színvonalas működtetését biz­tosítja. Az 1995-ös feladatok között a közösségi ház beruhá­zásának elindítása, házhely-ki­alakítás (amelyhez a parla­menti képviselő is támogatásá­ról biztosította a falut) szerepel elsődlegesen. Az intézményve­zetőknek az idei költségvetés­ből kell azokat a takarékossági intézkedéseket meghozni, ame­lyek alapot adhatnak a követ­kező évi tervezéshez. A közmű­velődési vezetői pályázattal kapcsolatban többen nyilvání­tottak véleményt, a polgármes­teri reagálás szerint a kulturális fejlődés nem odázható el, és nem az építendő közösségi ház függvénye, mivel a faluban nincs gazdája sem a fiatal, sem az idősebb korosztályoknak. Az április 26-i testületi ülésen ke­rül napirendre az egészségügyi ellátás a Molnár-Pataki őí.-beli háziorvosok előterjesz­tésében. Bajzát Rafael Ötven éve történt Heves megyei törekvések a munkabérek rendezésére Ha igen, akkor kérjük írja le kedvenc locsolóversét és küldje el címünkre: AS-M Heves Megyei Irodája Eger, Barkóczy út 7. sz. 3300 A beküldők közül hárman (sorsolás alapján) egyenként 5000 Ft értékű parfümöt kapnak húsvéti ajándékként kiadónktól. A legeredetibb versekből válogatást adunk lapunk 1995. április 15-i számában. Beküldési határidő: 1995. április 12. (szerda) A borítékra, kérjük, írják rá: „LOCSOLÓVERS”. Csökken a vízhasználat Hatvanban? Az előrejelzések szerint 2-3 évig csökkenő tendenciát mu­tat Hatvanban a víz- és csa­tornahasználat mértéke - tud­tuk meg a képviselő-testület tegnapi ülésén. A fajlagos költségek növekedése, vala­mint az energiaárak drágulása miatt szükség van az áreme­lésre. A vezetőség ezen rövid ideig vitatkozott, ám egy rövid leckét követően - hogy tulaj­donképpen mit is jelent a faj­lagos költség - megállapítot­ták a köbméterenkénti 52,50-es vízdíjat és a 42 forin­tos csatornaköltséget. Termé­szetesen ehhez még áfa is tár­sul. A szervezeti és működési szabályzat tárgyalása újabb vi­tára adott alkalmat. A feladat­és hatáskörök vonatkozásában tértek el a vélemények főleg azért, mivel a korábbi testület ellenzékének köszönhetően a polgármester erősen korláto­zott lehetőségekkel bír. A munka lassabban halad, olykor egyetlen aláírás miatt össze kell hívni a plénumot, ami adott esetben kárára válhat a városnak. A döntést mindene­setre ezúttal is elnapolták. Az elmúlt évi zárszámadás kapcsán újfent elhangzott: kor­látozó intézkedésekre van szükség a lakbérek, a közüzemi díjak, az egyéb kötelezettségek fizetési moráljának a javítá­sára, s takarékossági szempon­tok miatt az intézményeknél is számon kell kérni a rendeletek betartását. Ennek érdekében a 6-os iskolánál hamarosan revi­zori vizsgálatra kerül sor, mi­vel jelentősen túllépték a ren­delkezésükre álló keretet. Dr. Zölei Dávid képviselő szerint ha szükséges, az iskoláknál le kell állítani a túlóradíjak kifi­zetését, továbbá a városnak el kellene adnia a feleslegessé vált ingatlanokat. Friedrich Tünde képviselőasszony sze­rint nonszensz az iskolák ha­vonkénti finanszírozása, ám felvilágosították, hogy a kor­mány is ilyen bontásban utalja át az önkormányzatoknak a pénzt. Döntöttek arról, hogy az idősek otthonát átadják a me­gyének, ám a kórház sorsáról majd csak áprilisban határoz­nak. Sporttámogatásként az első fél évben másfél millió forintot kap az FC Hatvan, s az összeg felhasználásáról költségvetést kell készíteni. Valószínűleg nem jó hír a helybélieknek, hogy az összkomfortos laká­sok bérét 100 százalékkal, a kevésbé felszerelt bérlemé­nyeket pedig valamivel keve­sebbel emelték. A közeljövőben pályázatot írnak ki helyi újság megjelen­tetésére. A felhívást napila­pokban teszik közzé, s a je­lentkező az önkormányzattól évi 500 ezer forintot kap, hogy az orgánum - amely hivatalos információkat is tartalmaz - rendszeresen eljusson a város lakosságához. (tari)

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents