Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-03 / 53. szám
1995. március 3., péntek 5. oldal Eger És Körzete A Nemzeti Filharmónia bérleti hangversenye V. bérleti hangversenyét rendezi meg a Nemzeti Filharmónia március 7-én, kedden este 7 órakor az egri Gárdonyi Géza Színházban. A Debreceni Filharmonikus Zenekart a cseh karmester, Oliver Dohnányi vezényli. Zongorán közreműködik Failoni Donatella. Műsoron Rossini, Mendelssohn és Respighi művei szerepelnek. Jegyek elővételben válthatók az Állami Zeneiskola gondnokságán,. illetve a hangverseny előtt egy órával a helyszínen. Dobós diák az országos döntőben Amint arról lapunkban már hírt adtunk, a közelmúltban rendezték meg az országos József Attila vers- és prózamondó verseny megyei döntőjét a Megyei Művelődési Központban. Eredetileg két fiatal kerülhetett be az országos mezőnybe, ám Barkó Otília, az egri Dobó István Gimnázium diákja is olyan tehetségesnek bizonyult, hogy ő is ott lehet a Tatabányán megrendezendő országos döntőben. Szakmunkástanulók közismereti versenye Az egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet diákjai szép sikerrel szerepeltek a szakmunkástanulók közismereti tanulmányi versenyének megyei döntőjén. Magyar irodalomból Bukta Sándor negyedik, Régi Péter ötödik, magyar nyelvtanból Tóth Ferenc első, Gombos Gábor hetedik, matematikából Bóta Kornél első, Gyenge Tamás negyedik, történelemből Szuromi Gábor második, Be- recz Péter hetedik, fizikából Kapás Krisztián első, Szűcs Vincze harmadik lett. A felkészítő tanárok dr. Vassné Barta Hajnalka, Nagy Imréné, Csiszár József, Kisgergely Mária, Prieszol Julianna és dr. Hauser Zoltánná voltak. így igazán szép „évkezdésről” gondoskodtak a diákok és a tanárok, hiszen összesítve három első helyet, egy másodikat és egy harmadikat szereztek meg a megyei közismereti tanulmányi versenyen a intézet jó képességű tanulói. A számítógépes teremben a legkorszerűbb eszközök várják a fiatalokat fotó: kaposi tamás Nem forgácsolódnak szét a szellemi erők Egy szakképzési intézet sikerének műhelytitkai A beszélgetés nem éppen rózsás hangulatban kezdődött. Viszonylag régen találkoztam Elek Elemérrel, az egri Bornemissza Gergely Szakképzési Intézet igazgatójával, így aztán természetes, hogy a pedagógusokat foglalkoztató, bosszantó, nyugtalanító gondokról diskuráltunk, mert hát bármennyire is újságírónak vallom magam, az a középiskolai tanár sohasem hallgatott el bennem. Felvetődött a Nemzeti Alaptanterv, a NAT kérdése. Bizony, együtt dohogtunk amiatt, hogy elkészült az a változat, amely sokkal rosszabb a korábbiaknál. Aki katedrán állt már, aligha vitatja, hogy semmi értelme a kereteket cserélgetni, a siker kizárólag azon múlik, hogy a meglévőt, a viszonylag beváltat miként töltjük meg igazi tartalommal. Másképpen fogalmazva: az ütközetek az oktatási intézményekben zajlanak, s csak azoknak dukál a hamisítatlan babér, akik hivatásérzettől vezérelve munkálkodnak, akik folyvást gyarapítják ismereteiket, belsejükből fakadóan korszerűsítik módszertani kelléktárukat. Arról nem kellett meggyőzni, hogy ebben az alma materben ilyesfajta oktatók tevékenykednek, ugyanis nem először fordultam meg itt. A háttér azonban mindezt konkrétumok fényével világítja meg.- Sajnos, nem érvényesülhet az egyéni érdekeltség elve. Kollégáimat szerte az országban adminisztratív módon kell besorolni, ki kell várni, míg valaki előbbre léphet a bérlistán. Ráadásul az igazgatónak egyáltalán nincs módja a kiemelkedőt nyújtók anyagi méltatására, pedig erre égetően szükség lenne. A többség nem jut el a legmagasabb F-kategóriába, holott az ebbe rendelt személy nyugdíj előtti legmagasabb havi fizetsége mindössze bruttó negyvennégyezer forint. Csak köszönetét mondhatok az egri önkormányzatnak, hogy elfogadta javaslataimat, s ehhez biztosította is a forintokat. Éves szinten alig hat százalék jut emelésre. Ha mindehhez hozzávesszük az új, az 1995-re szóló adórendszer szörnyűségeit - elég csak a nyugdíjjárulék megsaccolására utalni akkor semmi ok a lelkesedésre. Ha ezek után valaki úgy véli, hogy eluralkodott a totális borúlátás, akkor jókorát téved.- Számíthattam a testület teremtő kedvére, igényességére, így aztán mindnyájan arra törekszünk, hogy a szellemi energia, erő szét ne for- gácsolódjék. Ezzel az alapállással magyarázható, hogy segítő partnerekre leltem. Mellesleg van miért ügyködni, ugyanis a nehézségek ellenére is határozottan előbbre haladunk. Szakmai, közismereti téren az egykori struktúrát meghagyva, a ’80-as évek tantervi követelményeit alakítottuk, igazítottuk a mai élethez. Gyakorlati oktatásunkkal bízvást büszkélkedhetünk, annál is inkább, mert megteremtettük ennek tárgyi feltételeit, olyannyira, hogy a nívós utóképzést is biztosítjuk, elég csak a mestervizsgára utalni. Eger városa, a helyi iparkamara, valamint a német szponzorálás révén hamarosan betelepítjük a mintegy húszmilliós gépparkot abba a tanműhelybe, ahol a karosszéria- lakatosok szorgoskodnak majd. Érdemes szétnézni a szakközépiskolások pallérozását garantáló számítástechnikai parkunkban. Újságolnom kell azt is, hogy igen drága, s remekül hasznosítható épület- tervező programhoz jutottunk, amely az ötödévesek képzését javítja. Most már csak annak örülnénk, ha jobb képességű ifjak is kopogtatnának nálunk. Itt még nem tartunk, de hangulatjavító az, hogy létrehozták a Bornemissza-alapítványt, s különböző pályázatok révén az ide gyűlt összegekből javadalmazhatják a tehetséges tanárokat és diákokat. Nem is olyan régen a direktor megkapta az Eger Város Oktatásügyéért kitüntetést, helyettese - Bessenyei Béla - átvehette az Aranykatedra nevű miniszteri elismerést. Valamit visz- szakaptak abból, amit kollektive produkáltak.- Enélkül sem dolgoznánk másként, mert a fiatalok tekintete mindig visszajelez. Méghozzá úgy, hogy nem hazudik... Pécsi István Szélhámos-e vagy feledékeny? Kellemetlen hírt kapott szerkesztőségünk Szilvásváradról, és az értesülés birtokában kifutottunk a helyszínre, hogy személyesen is meggyőződjünk a hír valódiságáról. Egri Zoltán szilvásváradi polgármester tájékoztatott, hogy Grégácz József egri gázszerelő vállalkozó 15 szilvásváradi lakos részére vállalta a gázvezeték beszerelésének munkálatait. Tíz megrendelőnek hiánytalanul be is fejezte, ám öt személynek adós maradt a munkával és a felvett előleggel. A kettő közül csak az egyiket kellene kielégíteni, és akkor van becsület. Ugyanis fejenként 100 ezer forint előleget vett fel a beszerelési munkákra, s már elmúlt hat hónap, de se pénz, se szerelés. Érthető, hogy a megrendelők nyugtalankodnak, és fogytán a türelmük. A felborzolt kedélyek lecsillapítására Grégácz úr el is vitt egy nagy teljesítményű kazánt Bart ha Aladár házához (Szilvásvárad, Miskolci út 77.), amely eredetileg egy óvoda(?) részére készült. Lehetséges, hogy ezt erkölcsi zálognak szánta, vagy inkább erkölcsi előlegnek, hogy higgyenek benne az emberek. De a kazán még mindig az udvaron, és Grégácz úr nem veszi észre, hogy az erkölcsi előlege kezd egy kicsit rozsdázni, marja az idő vasfoga, mert Grégácz vállalkozó megfeledkezett valamiről. Arról, hogy meg kellene jelennie az emberek előtt, tisztázni a dolgokat. Előfordult egyszer, hogy megjelent, de akkor a felháborodott és türelmüket vesztett károsultak megráncigálták a vállalkozó mestert, és a kocsiján is meghagyták óriás erejű ujjlenyomataikat, amelyek alatt alaposan behorpadt autója külső bontása. Párbeszédre ekkor sem kerülhetett sor, jobbnak látta, ha gyorsan elhajt kocsijával, a nem mindennapi monogramokkal. Azóta nem látták. Az is lehetséges, hogy a türelmüket vesztett megrendelők önbíráskodásnak látszó tette megfélemlítette a vállalkozót, és most már csak emiatt nem merészkedik újra közéjük. Akárhogy is legyen, csak egyet tudunk javasolni a szélhámosnak látszó vállalkozónak. Fizesse vissza az előleget, vagy fejezze be a munkát, hogy ne maradjon az emberek emlékezetében szélhámosnak. Az is feltételezhető, hogy Grégácz úr csak feledékenyK csupán megfeledkezett a vállalt munkáról, megvan az előleg nyersanyag alakjában, csak éppen be kellene szerelnie a vezetéket. Eljött hát a cselekvés ideje, tettekkel moshatja tisztára magát Grégácz József vállalkozó. Vagy visszaszolgáltatja az előleget, vagy befejezi a munkát. A feledékenység még megbocsátható, amelynek nem lehet jogi következménye, de ha egyébről van szó, akkor már csak a törvényszéken folytatódik az ügy, és annak a tárgyalásnak csak egyvalaki lehet a vesztese. Gál Elemér A szenzációs négyes csapata - Izgatott várakozással figyelték a kerisek, mikor tűnik fel a Pozsonyi út sarkán az autó, amivel érkezni fog a „szenzációs négyes csapata”, akik a többi jelölt között esélyesek voltak a a diákigazgatói címre a közelmúltban rendezett diáknapokon. Végre begördült a Cadillac, s kiszállt a két hölgy: Hruska Veronika és Vámosi Edina, valamint a két ifjú: Magyar Tamás és Virág Zoltán. Sok színes, érdekes, tanulságos program után kezdődött meg a szavazás. Ezalatt a tanárok produkálták tehetségüket, „meglepetés-show” keretében. Feszült pillanatok: a voksok számának kihirdetése. Az 1995-ös diáknapokon a Kéri diákigazgatója „a szenzációs négyes”. Fejes Adrienn: Csodás élményekben volt részem Adrienn cimborás tarisznyája Manapság nem sűrűn találni olyan tizenéves kislányokat, akiknek épp a szövés-fonás a kedvenc időtöltésük. Inkább amolyan felettébb divatosnak tűnő, „modem” elfoglaltságokat keresnek maguknak, főképp, ha városban élnek. Nos, Fejes Adriennek, az egri Tinódi általános iskola tanulójának nemcsak hobbija e lassan már letűnt idők mestersége, hanem igen magas fokon műveli is azt.- Adrienn, hogy is történt az országos első díj?- Az iskolában már első osztálytól kezdve tanulunk néprajzot: kézimunkázással is Foglalkozunk.- Most kezdtünk komolyabban megismerkedni a szövéssel, többek között tarisznyát is készítettünk. A televízió Cimbora című műsorának volt egy pályázata, és a tanár nénim, Mustos Ildikó az én tarisznyámat küldte el.- Nem sokkal később megtudtam, hogy első díjat nyertem, s ez azt jelentette, hogy mehetek Svájcba a cimborá- sokkal.- Mikor volt ez az utazás?- Január 27-én indultunk, és tizenkét napot töltöttünk Grin- delwaldban, az első éjszaka Salzburgban szálltunk meg. Negyvenhetén utaztunk, voltak köztünk vak gyerekek és kö- lyökidősök is.- Gyönyörű kis városban, üdülőhelyen „teleltünk”, hatalmas hegyek tövében. Nagyon érdekesen teltek a napjaink, sok-sok vetélkedő volt, tévéforgatások, többek között Geszti Péterrel is. E. Szabó Márta volt a „cimborás mamánk”. Megtanultam síelni, nem is estem olyan sokat.- Egyáltalán honnan tudsz ilyen szépen szőni?- Keresztapám csinált nekem egy szövőszéket. Végül is én már kicsi korom óta ismerem ennek a műveleteit. Keresztmamám a bodonyi háziipari szövetkezet vezetője, nagyon sokat jártam ott. Nagymamámtól is láttam, hogy kell szőni.- Tulajdonképpen kedvet kaptam hozzá, és most már szinte minden szabadidőmet ezzel töltöm. A díjnyertes tarisznyámat két színből, barnából és vajból készítettem. Magam is terveztem. Mustos tanár nénitől kaptam mintákat, otthon hogyan csináljam.-Milyen fantáziát látsz te mindebben?- Jó szórakozás és nagyon jó időtöltés. Olyan öröm látni, ahogyan kialakulnak a színek, a minták.- Szeretnék jövőre a gyermek-szabadidőközpontban beiratkozni ilyen szakkörre. Egyébként az iskolában is vannak nagy szövőszékek. Ildikó néni mondta, hogy lesz majd egy kiállítás, arra is készítünk különböző dolgokat. (mikes)
