Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-25 / 71. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1995. március 25., szombat Kertbarátoknak Hogyan termesszünk vöröshagymát? A lisszaboni fehér fajta nyár végi vetéssel áttelel, kora tavasszal szedhető édes zöldhagymát biztosít Egyik legrégebben termesztett zöldségnövényünk. Állítólag a honfoglaló magyarok hozták magukkal az őshazából. Vadon egész Ázsiában megtalálható. Mint nagyon sok zöldségnövény, a vöröshagyma is mint gyógynövény kezdte „karrierjét” (szívbetegségek, reumatikus fájdalmak gyógyítása). Fogyasztását a benne lévő kéntartalmú hagymaolaj korlátozza. Hiába mosunk fogat, rágcsálunk utána bármit, mindenen áttör kellemetlen szaga. Pedig nagyon egészséges, hiszen a kén fertőtlenítő hatású. A legtöbb vöröshagymát Makó környékén termesztik. Hagymatermesztésünk kialakulásának idejét a XVII. századig tudják visszavezetni. Itt „alakult ki” az egyik legismertebb, kedvelt hagymafajtánk, a makói. Ez a „hagyma alakú” hagyma. Héja vörösesbarna, húsa fehér, kemény, jól szállítható, íze csípős. Háztartásban is, konzervnek is jó. Hátránya, hogy a mi éghajlati körülményeink között magról vetve két év alatt éri el az étkezésre alkalmas nagyságot. Első évben dughagymát nevelünk, amit a következő év tavaszán kidug- gatva kapunk nyár közepére megfelelő nagyságú hagymát. A kétéves hagymatermesztés munkaköltsége nagy. Áraival nem lehet versenyképes az olcsóbb, egyéves eljárással termesztett hagyma. Házikertben azonban mind a mai napig fennmaradt. w\ Mi, magyarok a vöröshagymát hosszú ideig csak vörösesbarna vagy sárgásbarna burok- levéLszínnel tudtuk elképzelni. Nyersen, csemegehagymaként még a „lila hagymát” kedveljük, ami antieián festékanyagot tartalmaz. Nyugat-Európában, az Egyesült Államokban sokkal elterjedtebbek és megbecsültebbek a fehér buroklevelű fajták. Ezek egyéves kultúrában termeszthetők. Nálunk az első hazai nemesítésű, egyéves termesztési módú vöröshagyma a fertődi ezüstfehér volt. Mint a nevéből következtethető, fehér héjú. Sajnos, rosszul tárolható. Főleg zöld- és nyári főzőhagymának jó, valamint kiváló saláta készíthető belőle. Hasonlóan használható a lisszaboni fehér fajta is. Ezeket a fajtákat - felhasználási módjuk miatt - fehér csemegehagymáknak nevezhetjük. Vannak természetesen olyan fehér hagymafajták is, amelyek magasabb száraz- anyag-tartalmúak, ezért jobban tárolhatók, feldolgozásra is alkalmasak. Többnyire külföldi származásúak, de van hazai próbálkozás is, a makói fehér. A hazai termesztők sokáig idegenkedtek a gyöngyhagymának nevezett, szintén fehér héjú fajtától. Ezek délről származnak, hazánkban hamar beérnek, termésátlaguk alacsony. A fehér és a vörös vöröshagymák területkiválasztásánál a jó vízgazdálkodású, középkötött területeket keressük. A magvetés történhet tavasszal, március-áprilisban, vagy „tél alá”, de olyan későn, hogy csak tavasszal keljen ki. A magról vetett egyéves kultúrájú hagymát öntözni kell, csak akkor lesz megfelelő nagyságú. Házikertben érdemes többféle fajtát termeszteni, így egész évben találhatunk igényeink kielégítésére megfelelőt. V. Pénzes Judit Mindennapi Nyelvünk ■)V" v :—M -7» -----------------------------------------„ Megállítanak, de útba nem igazítanak” Egy olvasó leveléből idéztük közleményünk címét. Az újságokban megjelent híradások címadásainak nemkívánatos jelenségeivel és gyakorlatával kapcsolatos kritikai észrevételükre vonatkozik a címbéli állítás, azaz arra, hogy nem kellően tájékoztatnak bennünket a megjelent cikkek, híradások mondanivalójáról, az elérendő célokról. Pedig napjaink tömeges információs áramlásaiban rászorul az olvasó az értelmes és hiteles útmutatásra. Napjainkban megállítanak az idegen nyelven megfogalmazott címadások, s köztük a latin nyelven jelentkező címek a leggyakoribbak. Áz átlagolvasók tábora és latin nyelvi ismeretekkel sem rendelkező része valóban nem tud mit kezdeni ezekkel a latin nyelven szerepet vállaló címadási formákkal. Vegyünk szemügyre néhány típuspéldát. A Cui prodest? kiemelt betűvel a Magyar Nemzet hasábjain megjelent cím az alapszerződésekkel kapcsolatos politikai háttér keretében jelentkezett (M. Nemzet, 1995. márc. 6.). Magyar megfelelői: Kinek használ? Kinek a javára? Kinek jó ez? Seneca is megfogalmazta ezt a római jog gyakorlatában érvényesülő nyelvi fordulatot, és ma már Európa-szerte jól ismerik és használják. Akik jól ismerik e szólásforma életútját, olykor felcserélik Cicero Cui bono? „Kinek a javára?” szóhasználatával. Mai pártpolitikai életünk történéseiben is elhangzik e kérdéstípus latin és magyar megfelelője egyaránt. Magán- és közéleti nyelvhasználatunkban nem véletlenül jelentkezik a sajtó hasábjain és címadásaiban az „Audiatur et altera pars” latin nyelvű szólásszerű kifejezés is. Példának idézhetjük megyei lapunkban megjelent két olvasói levél Érvekre érvekkel címmel közzétett közleményt. Sajnos, gyakori jelenség és gyakorlat, hogy egy latin nyelvű szólásformába hiba csúszik. Az audiatur felszólítást kifejező igealak az egyik olvasói levélben audi- tur-nak olvasható. A másik olvasói észrevétel ki is javítja. (Heves M. Hírlap, 1995. márc. 8.). Gyakran ezzel a latin szólásfordulattal: Sit venia verbo (Bocsánat a kifejezésért) a bizalmaskodó beszédkömyezet- ben ma már szinte divatszóként ezek a nyelvi fordulatok hallhatók: Ezer bocsánat, bocsánat. Ez a forma is megrövidült, és a legváltozatosabb beszédhelyzetekben a bocs hallható. Erre épült rá ez a szólásváltozat is: Ezer bocs és anyamedve. Hogy napjaink politikájának szó- és nyelvhasználatában gyakrabban szerepet vállaló latin szavak pártpolitikai közlemények címeként is jelentkeznek, és hogy milyen szövegekre hívják fel az olvasók figyelmét, arról bizonykodik ez a példánk: Quo vadis, KDNP? „Véget ért a Surján nevével fémjelzett korszak. Önként vetődött fel, mi lesz ezután: Quo vadis, hová mégy?” (M. Nemzet, 1995. jan. 30.). Gyakori a latin szavaknak egy-egy versünk címadásában vállalt szerepe is. Ezt tanúsítja pl. Székely János Taceamus címadása és ennek értelmezése is ebben a szövegrészletben: „Hát hallgassunk,/ Mert hallgatni ért meg az idő”. Azok az olvasók, akik iskolai tanulmányaikban nem szereztek latin nyelvi ismereteket, szívesen veszik, ha a költők magyarul is értelmezik az ilyen versrészleteket, címadásokat: „Dona nobis pacem, Domina/ Adj, Úristen békét nekünk” (Csorba Győző: Dona nobis pacem). (A dolog meg a név között/ mivel bökken az igeI És hol kezdődik a dolog” (Vas István: Rés et verbum). Nyelvhasználati műveltségünk latin nyelvi örökségéről árulkodó szólásformákkal azok is élnek, akik nem tanultak latinul, mint például az az újságíró, aki így kezdte a cikkét: „Bár nem tanultam a latint, nem ok nélkül jutott eszembe ez a római bölcsesség: Si vis pacem, parabellum, s cikkem címadó szerepét is erre bíztam” (M. Nemzet, 1994. febr. 12.). Megállítanak bennünket az ilyen címadási formák is: Snassz a butik (Kurír, 1995. február 2.), Bendegúz, nem gézengúz (Mai Nap, 1995. márc. 5.), A lettek - hová lettek? (Magyar Nemzet, 1995. márc. 5.). Hegynyi üröm, Üröm-hegyen (Blikké 1995. márc. 11.). Az olvasókban önkéntelenül vetődnek fel ezek a valóban megállító kérdések: Miért snassz az a butik? Kopottas, garasoskodó? Miért nem gézengúz a Bendegúz? Miért nem csibész, nem gazfickó, nem rosszcsont, vagy éppen csak ravaszul huncut? Példáink nemcsak megállítanak, válaszra is várnak az olvasóktól. Dr. Bakos József Egy közhasznú kiadvány Tisztelgés Hanák Kolos emléke előtt Önzetlen, közéleti hangoltságú ember volt Az utókor nem mindig hálás. Bizony, gyakori az, hogy az egymást követő nemzedékek tagjai elfelejtik azokat, akik nemcsak azért éltek, hogy érvényesüljenek, megleljék egyéni boldogulásuk útját, hanem tiszta közéleti hangoltságtól sarkallva, önzetlenül szolgálták mások javát, s időt, fáradságot nem kímélve munkálkodtak a jövőért. Nem remélve elismerést, medáliákat. xxx Ilyen szimpatikus karakter volt Hanák Kolos, aki - lehetőségeihez mérten - igen sokat tett Gyöngyös fejlődéséért, a Mátra turisztikájának megszervezéséért, a helyi szőlőművelés korszerűsítéséért, a kulturális állapotok jobbításáért. Egyénisége előtt tiszteleg az a közhasznú kiadvány, amelyet a mátrafüredi Bene Egylet jelentetett meg, s szerkesztését dr. Misóczki Lajos és Nagy Gyula vállalta. Az előbbi szakember - az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola tanára, szű- kebb pátriánk honismereti mozgalmának áldozatosan szorgoskodó képviselője, történészkörökben ismert és megbecsült kutató - két magvas tanulmánnyal - ezek a kötet meghatározó blokkjai - is jelentkezik. Ismét igazolta, hogy milyen fontos műfaj az ismeretterjesztés, amely gördülékeny, világos, szabatos, közérthető stílust követel. E kívánalmaknak - akárcsak korábban - maradéktalanul eleget tesz. Érthető, hiszen tisztában van azzal, hogy óhaja csak ekként teljesülhet, kizárólag így értékelhetik a szélesebb rétegek, amelynek tagjai nem végeztek magasabb iskolát, ám mégis ezer szállal kötődnek a honi tájhoz, annak múltjához, hajdanvolt, példaképnek is minősíthető alakjaihoz. Elsősorban neki köszönhető az, hogy kirajzolódhat az olvasók előtt - méghozzá igen markánsan - az a karakter, akinek hagyatéka főhajtásra késztető. Szembesülhetünk ifjúságával, tanulmányainak fordulóival, pályakezdésének állomásaival. xxx Rögvest megnyerő számunkra sokrétű érdeklődése, a könyvek iránti szere- tete, s az, hogy - amint módja adódott rá - szeretett pátriájáért tevékenykedett. Soha nem kötődött pártérdekekhez. Örült annak, hogy országgyűlési képviselőnek javasolták, ám amikor meggyőződött arról, hogy nevével vissza akarnak élni, rögvest visszalépett. Jelesre vizsgázott szervezőkészségből. Kortársai ezt igen nagyra értékelték, ő azonban csak a feladatot, a célt látta. Amint vagyonosodon, mindjárt hamisítatlan mecénássá vált, aki felkarolta a kisemmizettek, a szegények ügyét, s egyszer sem bizonyult szűkmarkúnak. A fdoxéravész után birtokot vásárolt Abasáron, hogy hitet plántáljon a gazdákba, hogy megmutassa nekik: létezik kilábalás. Környezete néhány év múltán érzékelhette: vállalkozását siker koronázta. Borai a legszigorúbb zsűri tetszését is megnyerték. Mindezt azért csinálta, hogy lelket öntsön a megriadtakba, hogy fellendítse a vállalkozó kedvet. Elbűvölte a vidék, az égbe nyúló ormok egyedi varázsa. Elhatározta: felkelti a barangolási vágyat az átlagpolgárokban is, hogy lelkileg és szellemileg egyaránt pallérozódjanak. Igaz, később Pestre került, előkelő posztok várták, ám mindvégig megmaradt szerénynek, aki csak azt köszönte, hogy hallgatnak tanácsaira, intelmeire, jó szándéktól vezérelt okító szavaira. xxx Toliforgatónak sem volt akármilyen. A mű írói erényeiből is ízelítőt ad, hiszen közli Mátravidék című atmosz- féra-teremtő útikalauzának egy blokkját. Az összkép kiteljesedését segítik - megkönnyítve az árnyaltabb tájékozódást - Szuromi László és Dala László cikkei. Megkésett tiszteletadás ez, de nem felesleges. Egészséges kíváncsiságkeltő, s arra figyelmeztet mindnyájunkat, hogy méltassuk mindazokat, akik értünk is éltek. Nem ösztönösen, hanem nagyon is tudatosan... Pécsi István A rossz tanuló gyerek válasza- Kisfiam, sikerült kijavítanod azt az egyest, amit a múltkor kaptál? - kérdi az apa gyermekétől. A gyerek válaszát lásd a vízsz. 1. és függ. 1. sz. sorokban. VÍZSZINTES: 1. A gyerek szavainak első része (zárt betűk: R, M, I) 14. Fizikailag kimerül 15. Gépek mozgó alkatrésze 16. Erdőrészlet! 17. Könnyezik 19. Piros - németül 20. Magad 21. Nagy testű tengeri halfajta 23. Felső végtag mozgatószerve 26. Rövid lejáratú kötelezvény 27. Az ott levő személyek 29. Körömmel való kaparás 30. ... Piacid (a téli olimpia helyszíne volt 1980-ban) 31. Oktat, nevel 33. Éjjeli mulatóhely 34. A személyemmel 35. Tata része! 36. Illatos növény 38. Érvényesül 39. Rózsa Sándor 40. Apró homokszemcséktől szennyezetté válik 42. Igevégződés 44. Ismer 45. Feszes rövid alsónadrág 46. Róka része! 47. Zúzás 49. Mezőgazdasági eszköz 50. Olasz biológus (Giacomo) 52. Vétó emelése egy döntés ellen 53. Attila régies változata 55. Hátsó - angolul (REAR) 56. Tagadószó 57. A berendezést javítja 59. Szív - Arany János szóhasználatával 60. Kötőszó 61. Nyakban viselt prém 62. Részben dekorál! 64. Srí Lanka, röv. 65. Mogyorókrém-márka 68. Labdát a lábán pattogtat. FÜGGŐLEGES: 1. A válasz folytatása (zárt betűk: N, I, A, E) 2. Esemény károsultja 3. Rendőri felügyelet, röv. 4. Eltérő 5. Férfinév 6. A Duna szlovákiai mellékfolyója 7. A palládium vegyjele 8. Állóvíz (ford) 9. Egyfajta hordó jelzője 10. Alvás közben látott képzet 11. Bibliai alak, felesége sóbálvánnyá változott 12. Törökország gk-jele 13. Gépkocsikkal és alkatrész-forgalmazással foglalkozó cég 18. Illatos növényekkel beültetett földterület 22. ... plus ultra (valaminek a netovábbja) 24. Az An- tall-kormány pénzügyminisztere volt (Ferenc) 25. Csuk 26. A szív felőli oldal 28. Adó elrendelése 30. Valakit földre tapos 32. Fajta, féleség 34. Szilajjá tesz 37. Stewart személyneve 38. Merre 41. Kos- suth-díjas matematikus volt (Tibor) 43. Kiépített közlekedési vonal 46. Időmérő szerkezetet tartanak benne 48. A személyemre 49. Helység Esz- tergom-Komárom megyében 51. Ügy, dolog - latinul 53. Ennél lentebbi helyre 54. Alapvető 57. Bács-Kiskun megyei település 58. Együtt született testvérpár tagja 61. Helyhatározó rag 63. Tüzet szüntet 66. Te és ő 67. Ausztria és Vatikán gk-jele 68. Tova 69. A gallium vegyjele. Báthory Attila
