Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-17 / 64. szám

8. oldal Az Olvasók Fóruma 1995. március 17., péntek Válaszol a Matáv illetékese Megbízható szolgáltatók akarnak lenni A Hírlapban az utóbbi hetek­ben több lakossági észrevétel jelent meg, amelyek a Matáv díjszabását, állomásbekapcso­lási tevékenységét, illetve dol­gozóinak munkáját kifogásol­ták. Mindezekre kívánok vála­szolni az alábbiakban. A Matáv alapszolgáltatás­ként biztosítja automata köz­pontokba kapcsolt előfizetői részére a helyi hívást, a bel­földi és nemzetközi távhívást, a digitális központok előfize­tőinek pedig ezenkívül az au­tomata ébresztés szolgáltatást. Ezeket a szolgáltatásokat az előfizetési díj tartalmazza, amely különvonalú egyéni távbeszélő-állomás esetén 580 Ft/hó+áfa, egyéni ikerállomás esetén 410 Ft/hó+áfa, amely 20 impulzusnak megfelelő be­szélgetés díját is (150 Ft+áfa) tartalmazza. Az ettől eltérő igényeknek - letiltásoknak, illetve plusz­szolgáltatásoknak - külön díja van. (Pl. a belföldi és/vagy nemzetközi távhívásból való letiltás esetén ez a díj 1995. március 3-tól havonta 200 Ft+áfa). Ugyanakkor a Matáv sok millió forintot fordít arra, hogy részletes távbeszélő- számlát tudjon adni, és hogy a hálózatok lezárhatóságát biz­tosítsa. Az illetéktelen hozzá­férés kivédésére az Egri Táv­közlési Centrum területén is jelentős összegeket fordítot­tunk az elosztószekrények le­zárására, s ez a munka jelenleg is folyamatban van. A 49 táv­beszélőközpont közül jelenleg 33 már alkalmas részletes táv­beszélőszámla előállítására, amelyet igény esetén betekin­tésre az előfizetőknek be tu­dunk mutatni. A további köz­pontok átalakítása folyamat­ban van. Amikor szolgáltatásaink dí­jai változnak, erről a sajtó, a rádió és a televízió is hírt ad, de valamennyi előfizetőnket külön is értesítjük. Legutóbb a januári számla mellett küld­tünk tájékoztatót az árváltozá­sokról. Ügyfélszolgálati irodá­ink pedig bármikor készséggel állnak tisztelt ügyfeleink ren­delkezésére a hatályos árakkal kapcsolatos információkkal. Amikor igény érkezik hoz­zánk új távbeszélő-állomás felszerelésére, azt a 12/1991. (I. 18.) Kormányrendeletben meghatározott sorrendben nyilvántartásba vesszük, és az igénylőnek értesítést küldünk a bekapcsolás várható idejéről. Ebben az időszakban még nem határozható meg a be­kapcsolás költsége. A nyilván­tartott igények alapján mérjük fel fejlesztéseinket, és amint a pénzügyi lehetőségek megen­gedik, a szükséges központ- és hálózatbővítéseket elvégez­zük, és csak ezek után kerülhet sor a felbővített területeken az állomások bekapcsolására. Ekkor tudunk a várakozó­nak szerződéskötésre ajánlatot tenni, amely tartalmazza a be­lépési díjat, a szerelési költsé­get, a havi előfizetési díjat és a készülék használati díját. Ezek ismeretében dönthet az igénylő, hogy kíván-e a Matávval szerződést kötni. Az elmúlt egy évben össze­sen mintegy 8000 db állomást kapcsoltunk be, nagyrészt a 14 önerős településen, valamint Eger, Füzesabony és Felsőtár- kány területén. Felsőtárkány és Füzesabony településeken csak 1994 októ­berétől teremtődött meg a pénzügyi feltétele annak, hogy- ún. „mini-project” keretében- Matáv-fejlesztésben a helyi hálózatokat felbővítsük, és ez­által a lakosság részére a sze­relési díjak lényegesen ala­csonyabbak legyenek. Voltak olyan utcák, ame­lyeken tervezési munkák nél­kül tudtunk hálózatot építeni. Ezeken a területeken kezdtük el először a bekapcsolásokat tápterületenként, a Kormány- rendeletben előírt sorolási rend betartásával. Azokban az utcákban, ahol tervezésre és engedélyek be­szerzésére volt szükség, a ter­vezők kezdték meg a munkát, és az engedélyek birtokában lehetett a hálózatbővítést kivi­telezni. E két településen ez hatá­rozta meg a bekapcsolások ha­ladási irányát. Ahogy elkészültek ezek a - teljes egészében Matáv-pénz- ből finanszírozott - beruházá­sok, rögtön értesítettük a terü­leten várakozókat a bekapcso­lásról, hiszen érdekünk, hogy minél több előfizetőnk legyen, így például Felsőtárkányban az 1994. december 31-ig bea­dott igények alapján minden várakozó bekapcsolására sor került (vagy mindez folya­matban van) a jelenleg ér­vényben lévő díjszabás sze­rint. Megjegyzem, hogy Füzes­abonyban már 1994 szeptem­berében elkezdtük az állomás- bekapcsolásokat. Ekkor a há­lózatfejlesztésre a Matávnak pénzügyi kerete még nem volt, ezért - más lehetőség híján - az igen magas, 50-100 ezer forint szerelési költség csök­kentése érdekében tápterüle­tenként több várakozó bevo­násával, közös költségme­gosztással próbáltuk az egy főre eső költségeket 15-20 ezer forintra csökkenteni. En­nek ellenére ez a megoldás a lakosság körében igen éles visszhangot váltott ki, mert ahhoz, hogy az egy főre eső költséget elfogadható szintre csökkenthessük, be kellett vonni olyan igénylőket is, akik csak 1-2 éve várakoznak, míg a település másik részén a ré­gebbi várakozók bekapcsolá­sára még ilyen megoldás mel­lett sem volt műszaki lehető­ség. A mini-project ezt a hely­zetet változtatta meg 1994 ok­tóberétől. Jelenleg tápterüle­tenként folyamatosan végez­zük a hálózat tervezését, bőví­tését és az állomások bekapcsolását. Különösen érzékenyen érin­tett bennünket a cikknek azon része, amely megkérdőjelezi dolgozóink becsületességét. Ezért a Tisztelt Levélírót és minden egyes ügyfelünket együttműködésre kérem, hogy amennyiben akár saját dolgo­zónkkal, akár idegennel kap­csolatban ilyen gyanú felme­rül, konkrét információkkal forduljon hozzánk, vagy te­gyen rendőrségi feljelentést. Mi ebben partnerek vagyunk. Ha saját dolgozónkról vagy alvállalkozóinkról a visszaélés bebizonyosodik, azonnali ha­tállyal felmondunk nekik, mert az ilyen gyanúsítás a Ma­táv becsületes dolgozóinak jo­gos felháborodását is kiváltja, akik megbízható, jó szolgálta­tók akarnak lenni. Tisztelettel: Nagyvári Péter az Egri Távközlési Centrum vezetője Keresse lapunk olvasószolgálatát! A szerkesztőség fenntartja ma­gának a jogot, hogy a beküldött leveleket rövidítve, szerkesztve közölje. A közölt levelek tar­talmával a szerkesztőség nem feltétlenül ért egyet. Adott esetben a levél szerzőjének ne­vét és címét nem közöljük, de a levelet - a közérdeklődésre való tekintettel - ismertetjük. Egyben ismételten kérjük tisztelt olvasóinkat, bármilyen gondjuk, problémájuk akadna, forduljanak szerkesztőségünk­höz bizalommal... Négyezer forintos órabér...?! Nem találni jelzőt erre a minőségre... Mind a magam nevében, mind több száz gyöngyösi tévénéző nevében is írhatom e levelemet. Már megjelent egy olvasói le­vél a gyöngyösi kábeltelevízió­val kapcsolatban. Amire sem a Parabola, sem a Fókusz tévé nem tartotta érdemesnek vála­szolni. Ehelyett felemelték a havi díjat, egyben pedig fenye­getőznek a nem fizetőkkel szemben, hogy azok, akik nem fizetnek, csak az MTV első és második programját nézhetik. Teszik ezt ahelyett, hogy meggyőződnének róla, hogy miért is nem fizetnek a nézők? Ugyanis azért a szolgáltatá­sért, amit itt kapunk, inkább az üzemeltetőnek kellene fizetnie számunkra, hogy egyáltalán kí­váncsiak legyünk rájuk. Ugyanis egyszerűen nincs jelző a szolgáltatás minőségére. Tisztelt üzemeltetők! Talán először Önöknek kel­lene lépniük. S csak utána - ha a szolgáltatás jó - kellene kérni, de akkor sem fenyegetőzni. Jó lenne, ha levelem kapcsán Önök is megszólalnának végre. Tannóssy László Gyöngyös, Iskola u. 2. Ovisok, kisiskolások A szajlai óvoda 28 aprósága közül e tanév végén 12 nagy- csoportos búcsúzik, és iratkozik be az iskola első osztályába. Ezeknek több mint a fele nagy valószínűséggel a terpesi isko­lába készül. S hogy a környezet ne legyen teljesen új a szá­mukra, s hogy könnyebben ve­gyék az akadályokat, az óvoda kezdeményezésére kölcsönös látogatásokat tesznek a két in­tézmény gyermekei. Az óvodában tett első látoga­tás alkalmával a terpesi alsó ta­gozatosok felelevenítették óvo­dáséveiket, közös játékokkal, versengésekkel gazdagították élményeiket. Viszonzásul a magyar kultúra napja alkalmá­ból tartott rendhagyó magyar­órán a nagycsoportosok is részt vehettek, s elmondhatták ked­venc verseiket. A kapcsolattartást egyaránt örömmel veszik tudomásul a szülők s a települések képvise­lői is. Vincze Sándorné óvodavezető Olvasóink kérésére Az utóbbi időben több olva­sónk kérte, írjuk meg Erzsébet asszonynak, a jósnőnek a pon­tos címét. Sajnos, ezt nem te­hetjük, de ha a szerkesztősé­günkhöz megcímzett és válasz­bélyeggel ellátott borítékot küldenek, akkor a címét levél­ben megküldjük. Megdöbbenéssel olvastam a Hírlapban január 16-án „Hiva­talosan engedélyezett, jóváha­gyott rablás” című és „A Matáv Rt. védelmi pénzt követel” című cikket (ez utóbbi február 22- én jelent meg). Nos, az élet sok mindent produkál: február 23- án, csütörtökön délután megjelent egy „egyenruhába bújtatott” kéményseprő, és megkérdezte, ki lakik itt. Mi­után megmondtam, nevemet felírta egy számlatömbbe, és közölte: a gázkéményemet akarja ellenőrizni, mivel ez az ilyen meg ilyen ÉVM-rendelet alapján kötelező. Ezért első fél­éves díjként 308 forintot kért. A munka és a díj kifizetése nem A hatvanat már túlléptem, de újságnak még nem írtam. Most is talán csak azért teszem, mert hallom-olvasom a sok jót. Ugyanis farsangkor még min­denki vigadott, ahogy tudott. Olvasom-hallom: bálokat ren­deznek egymás hegyén-hátán. A legutóbbi rádióhír szerint Veszprémben rendezték a pol­gármesterek bálját, focival egybekötve. Hát, ez igazán ne­mes kezdeményezés. Különös, hogy eddig egyetlen szó nem esett a munkanélküliek, a lét­minimum alatt élők báljáról. Pedig ők tudnák igazán rázni a rongyot. Vagy várjuk meg, amikor már rongy sem lesz...? Más: Roppant gyorsan kiszámították és nyilvánosságra hozták, hogy 1995. február 3-5-én Szilvás­váradon rendezték meg a Ma­gyarországon praktizáló kárpátaljai orvosok I. országos találkozóját, amiért ezúton is hálás köszönetét mondunk a fő­szervezőknek: dr. Szepesi György Antal sebészfőorvos­nak és feleségének, dr. Loosz Veronika üzemi háziorvosnak, mint házigazdáknak. Ezen rendezvény résztvevői voltunk mi is, mivel férjem kárpátaljai születésű orvos, aki húsz éve él Magyarországon és jelenleg Sírok háziorvosa. Pénteken este érkeztünk meg Szilvásváradra, ahol a falu köz­pontjában útbaigazítást kértünk a rendezvény színhelyéhez. Miután egy fiatal, kisgyerme­kes házaspár segített, az autónk ajtaját becsuktam, de kézitás­kám kiesett, és ezt nem vettem észre. Elvesztettem személyi igazolványomat, jogosítvá­nyomat, TB-kártyámat, összes kulcsomat, pénztárcámat az az­nap felvett fizetésemmel és az tartott tovább négy-öt percnél: tükörrel a kémlelőnyíláson be­nézett a kéménybe, majd a gáz-cirkogejzímél bedugott egy műszert, hogy van-e huzat, s ezzel az egész kész volt. Ha ezt átszámítom órabérre, pontosan 3696 forint. Nyilván nemcsak engem látogattak meg a falu­ban. Tehát még a kiszállás sem került sokba. Es ez még csak az első fél év volt...! Vajon milyen jogon lehet egy vállalatot, tör­ténetesen a Heves Megyei Tüz- kév Kft.-t ilyen nagy bevétel­hez juttatni, amíg az országban más vállalatok tönkremennek?! Tisztelettel: Vincze István Aldebrő, Vár u. 10. mennyi pluszkiadást jelent az államnak a plusz egy százalék nyugdíjemelés. Arról megfe­ledkeztek számot adni, hogy januártól márciusig hány száz, esetleg ezer nyugdíjas hal meg, akinek már nem kell a vissza­menőleges emelés, és hogy így mennyi lesz a megtakarítás. Ar­ról talán már szólni sem érde­mes, hogy ha az ember tartozik valamelyik szervnek egy kis összeggel, mindjárt oldalba vágják egy csomó kamattal. Nekünk, nyugdíjasoknak már januártól tartozik a kormány a tizenegy százalék kamatával. A kamatot ki fizeti? Vagy örüljünk, hogy a kor­mány focizik...? Jójárt Zoltán nyugdíjas Petőfihánya, Liszt F. u. 10. említett estére szóló meghívó­val együtt. A rendezvény hely­színén vettem észre ezek hiá­nyát. Azonnal visszatértünk a vélt „baleset” színhelyére, ahol már senkit és semmit nem talál­tunk. Nagy bánatunkban haza­utaztunk, és otthonról felhívtuk a „Hotel Szilvás” recepcióját, hogy közöljük, miért marad­tunk távol. Legnagyobb megle­petésünkre és örömünkre mondták, hogy egy becsületes megtaláló jelentkezett, minket keres, és lakásán vár, hogy át­adhassa a talált táskát. Azonnal visszamentünk, és könnyek kö­zepette, jutalommal köszöntük meg a páratlan lelkiismeretes­ségét BAKOS ZOLTÁN Szil­vásvárad, Egri út 49. sz. alatti lakosnak. Jó érzés, hogy nehéz, gond­terhes mindennapjainkban van­nak még becsületes, lelkiisme­retes EMBEREK. Köszönettel és tisztelettel: Dr. Kristófon Györgyné Sírok, Petőfi u. 6. A szegények nem hálóznak Páratlan becsületességgel A pad csak vár... - Még az elmúlt esztendőben valakik valamit javítottak a Pori sétá­nyon, és „viccesen” keresztbe fordították az egyik kőpadot. A pad azóta is ott van, s arra vár, hogy esetleg valaki visszafordítja. fotó: kaposi tamás A „lehet ág” a problémák forrása Reagálva a február 3-án lap­jukban megjelent „F” kategó­ria - érzelmi alapon? című cikkre a következőket közlöm: 1990-ben megalkották és el­fogadták a közalkalmazotti tör­vényt, amelyet a mai napig nem úgy alkalmaznak, mint ahogy az a törvénybe lett foglalva. Ugyanis a „lehet ágon” való vezetői lehetőség sok helyen ezt érvényesítette. Belső szemé­lyes szemléletével egy-egy munkahelyen feszültséget oko­zott, odáig fajulva, hogy peres­kedésre is sor került. Igaz, hogy a munkáltató ré­széről a pénzügyi keretek szű- kek, de megértést kíván - mi­nek alapján? Miért van szükség a „lehet ágra”? Ezt csak egy alapos fe­lülvizsgálat döntheti el. Ha valakinek megvan a vég­zettsége és többéves gyakor­lata, mégis miért olyan személy kerül magasabb besorolásba, akinek nincs meg a szükséges végzettsége? A legnagyobb problémát ed­dig a „lehet ágon” való besoro­lás okozta. Példaként utalok arra, hogy amíg egy népművelő végzettségű dolgozó besorol­ható az ,,F’ kategóriába, addig a főiskolát, egyetemet végzett dolgozó 20-25 éves gyakorlati idővel nem kaphatta meg az „F” kategóriába való besorolást (miért nem?). Tehát ebben az esetben is érvényesült az ér­zelmek szerinti besorolás. Nemcsak az „F” kategóriánál vannak gondok. Létező dolog az is, hogy nyolc általános osz­tállyal is be lehetett-lehet ke­rülni magasabb kategóriába. Például „B” 1-be. Ahol jóval több fizetést kap az illető, mint akinek magasabb végzettsége és szakképesítése van az adott munkaterületen. Hogy miért vannak hasonló esetek? Azért, mert ott van a „lehet ág” a veze­tők részére. A vitákat, amelyek kezdettől fogva húzódnak, hogyan le­hetne kiküszöbölni? Talán úgy, hogy a „ lehet ágat” teljes egé­szében figyelmen kívül kell hagyni, és a jelenlegi törvényt kell szigorúan betartatni. Nagyon helyeslem Társy Jó­zsef irodavezető úr tájékoztatá­sát, amely tartalmazza a szub­jektivitás minimálisra való csökkentését... Tisztelettel: B. Cs. B.

Next

/
Thumbnails
Contents