Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)

1995-03-11 / 60. szám

1995. március 11., szombat Hétvégi Magazin 9. oldal Zoltán, Jenő és Dávid a nagy kaland terveiről mesél fotó: kaposi tamás Expedíció a Bajkál-tóhoz Az egri főiskolások komoly kutatómunkát végeznek majd Ha az ember húszéves, miért ne izgatná a nagyvilág, miért ne vonzaná a kaland! Ha az ember húszéves, általában fel­húz egy kopott nadrágot, egy szakadt cipőt, és amúgy háti­zsákkal, autóstoppal nekivág Európának. Micsoda „happy dolog” Dániában elszívni egy marihuánás cigarettát. Isten bi­zony, ha nem maradtam volna le róla, én is kipróbálnám. Ám az már igazán tiszteletre méltó vállalkozás, ha tíz-tizen- két húszéves fiatalember azzal akarja tölteni a nyarát, hogy alapos kutatómunkát folytas­son egy kalandosnak ígérkező utazás során. Nos, az egri tanárképző fő­iskola diákjai nem kisebb vál­lalkozásra készülnek, mint hogy expedíciót szerveznek a Bajkál-tóhoz. A kis csapat képviseletében Marsi Zoltán, Kontschán Jenő és Murányi Dávid mesélt a nem minden­napi tervekről.- Miért esett a választás épp a Bajkál-tó környékére? Zoltán biológia-kémia sza­kos: Az ottani tajga tényleg igazi vadon- Tulajdonképpen azért, mert eléggé érintetlen táj. Ke­vés adatunk van róla, s ezt ér­tem a szakirodalomra is. A lé­nyeg az, hogy biológiai, kör­nyezetvédelmi felméréseket végezzünk. Ebben helyet kap a növények, különböző rovarok gyűjtése is, az elpusztult emlő­sök maradványainak felkuta­tása. Mindent, amit találunk, főiskoláknak, középiskoláknak ajánljuk fel. A gyöngyösi Mátra Múzeummal szerződé­sünk van, a ház az erkölcsi tá­mogatónk.- Jó, jó, de egyáltalán ho­gyan jutott eszükbe, hogy ex­pedíciót szervezzenek, kutatá­sokat folytassanak?- Ez együtt jár azzal, hogy többnyire biológia, környezet­védelmi szakosok vagyunk. Az iskolában csak úgy lehet taní­tani ezeket a tantárgyakat, hogy látni kell, kinn kell lenni a terepen. Csak úgy lehet egy állatfajt, egy növényt megfi­gyelni, ha az embernek közvet­len tapasztalatai vannak. Ro­vargyűjteményben vagy dia­képeken nem az igazi. Az ot­tani tajga tényleg igazi vadon. Nyolcvan-száz kilométer terü­leten egy falu sincs. Jenő, a leendő környezetvé­delmi szakember:- Van egy nemzeti park, ahová engedély kell, a tó déli csücske eléggé kiépített. Az Olhon-sziget, ahová készülünk, szűz terület. Terveink között szerepel, hogy átkelünk a má­sik oldalra, Szludjanka vidé­kére, ahol kék kalcit lelhető fel, ez egyedül csak itt található. De más ásványokat is szeret­nénk gyűjteni. Közelebb a Csendes-óceánhoz- Hogy ilyen messzire ké­szülnek, azért abban a kaland­vágynak is szerepe van...- Ó, hogyne! Végül is Ma­gyarországon is lehetne gyűj­tőmunkát végezni, mint aho­gyan azt már meg is tettük egy országjárás során. Van köz­tünk, aki már megjárta a Ma- gas-Tátrát is. De ilyen mesz- szire eljutni! Lehet, hogy jön velünk két tanár is, egy ornito­lógus és egy botanikus. A diá­kok közül azok, akik össze tud­ják gyűjteni a pénzt.- Mibe kerül egy ilyen öt-hatezer kilométeres expedí­ció? Dávid biológia-rajz szakos:- Számításaink szerint fe­jenként 120-130 ezer forint, ebből 60-70 ezer az utazás. Vonattal. El kell jutnunk Ir­kutszkig. Innen aztán elképzel­hető, hogy busszal tudunk to­vábbmenni. Inkább közelebb leszünk a Csendes-óceánhoz, mint az Atlantihoz. Ez körülbe­lül hatnapi vonatutat jelent, ha nem számoljuk bele a csatla­kozást, a várakozást. Nos, és a kinttartózkodást is fedeznünk kell. A meghívólevél ügyében többször jártunk az orosz kö­vetségen, még nem kaptunk egyértelmű választ, kitől kell kérni. A főiskola orosz tanszé­kétől már megvan a kiküldöle- velünk. írtunk már az irkutszki tókutató intézetnek és a nem­zeti parknak is.- Mennyi időt szándékoznak ott tölteni? Zoltán:- Utazással együtt két hóna­pot. Közel hat hét jut a kuta­tómunkára. Természetesen az élelmezést is meg kell olda­nunk, egy ilyen expedíciónak nem vághatunk neki ötven kiló konzervvel. A Pharmavittól kaptunk vitaminokat, a felsze­relést Keleti miniszter úr bizto­sítja számunkra: április-május környékén megkapjuk a teljes ruházatot, csajkát és a többit. E gesztussal a költség jó részét levették a vállunkról, hisz egy túrabakancs tíz-húszezer fo­rint. Úgy néz ki, valamennyi konzervet azért kapunk a Bu­dapesti Konzervgyártól, de jó lenne, ha segítenének olyan cégek, akik mondjuk levespo­rokat, könnyebb élelmiszert tudnának adni. Nagy gond nincs, mert a Bajkál-tónak igen gazdag a halfaunája, így a fe­hérjeszükséglet megoldott. Marad a szénhidrát. Mert ko­moly fizikai munkát is vég­zünk majd, hegyet mászunk, gyalogolunk harminckilós há­tizsákokkal.- Megérkeznek, sátrat ver­nek... Jenő:- És megkezdjük a kutatást. Rovarcsapdákat állítunk, az expedíció két tagja a madár­tanra specializálódik, lesz, aki a hüllőkre, s akik a partközeli vizek élővilágára. A tajga hi­deg terület, találhatunk kígyót, gyíkokat, esetleg számunkra ismeretlen teknősféléket. Ezek védettek, felméréseket készí­tünk róluk. A rovarokat gyűjt­jük, preparáljuk, csakúgy, mint a lepkéket. Igen érdekesnek ígérkezik a környezetvédelmi megfigyelés. A Bajkál-tónak egyetlen vízi erőműve van, így izolált területnek számít lég­szennyeződés szempontjából. Ez igen jó összehasonlítási alapot ad. A zuzmó nagyon jó indikátor a légszennyezésre nézve, így lemérhetjük rajta a hazai hőerőművek által kibo­csátott kén-dioxid-különbsé- get. A burját emberek szokásknltúrája Dávid:- A kultúrát még nem is em­lítettük meg. A burját emberek mindennapjait, öltözködésü­ket, étkezési szokásaikat, gasztronómiai érdekességei­ket, ház körüli gazdálkodásu­kat, népi ünnepeiket, hagyo­mányaikat, és még sorolhat­nám.-Nem „markolnak” nagyon sokat? Zoltán:- Elegen leszünk ahhoz, hogy oda tudjunk sok min­denre figyelni. Ha csak beme­gyünk egy faluba, azáltal már rengeteg minden ragad ránk. A tó környéki kutatásokat pedig megosztjuk egymás között. Fényképezünk, jegyzetelünk, diákat készítünk... Es végül is azért megyünk ki, hogy dol­gozzunk. Július elejétől au­gusztus végéig. Ez azonban az anyagiaktól is függ majd. A fő­iskolának van egy alapítványa, a Collegium pro Primis. Baj- kál-expedíció megjelöléssel az MNB 359-98567/ 034-00928 számlaszámra fizethetnek be azok, akik úgy gondolják, tá­mogatnának minket. Termé­szetesen ha hazajöttünk, kü­lönböző iskolákban, intézmé­nyekben élménybeszámolókra vállalkozunk, diaképes előadá­sokat tartunk. És természete­sen alig várjuk már, hogy in­dulhassunk, a kaland, a kutatás miatt is. Most ez tölti ki az éle­tünket, a készülődés, a tervez- getés. Mikes Márta Botrányos amazonok Az ókori Rómában nagy felhá­borodást okozott az egyiptomi királynő megjelenése, mivel Kleopátráról mindenki tudta, hogy Antoniusnak, a keletró­mai tartományok konzuljának szeretője, sőt két közös fiú­gyermekük anyja. A csodálatos Antonius kilengését a kor er­kölcse megbocsátotta, ám a ki­rálynőnek nem. A botránykeltő Kleopátra ellen hajóhadat indí­tottak, persze, a támadásnak más oka is volt. Antonius a maga hajóhadával szeretője mellé állt. A nevezetes actiumi tengeri csatát elveszítette, még­pedig a Rómában belviszályt előidéző Kleopátra miatt. Áz egyiptomi királynő hajója ve­szélybe került, Antonius segít­ségére sietett, cserbenhagyva saját hajóhadát, s így a vezér nélkül legyőzetett. Ugyancsak botránnyal járt jó néhány évszázaddal később Angliai Erzsébet viszonya hír­hedt kalózkapitányával, bizo­nyos Francis Drake-kel. Az an­gol királynő szépségben meg sem közelítette egyiptomi előd­jét, uralkodói képességében azonban messze fölülmúlta. Cé­lul tűzte maga elé a távol-keleti mesés fűszergyarmatok meg­szerzését, s ezt kalózkapitá­nyára bízta, aki a feladatot vég­hez is vitte. Ezért aztán a királyi udvarban senki nem mert szót emelni Erzsébetre, amiért holmi kalóz jár ki-be a háló­szobájából. Eltekintve egy jelentéktelen­nek látszó esettől. A kalózkapi­tány sikeres hazatéréséről Ang­liai Erzsébet a Globe színház előadásán értesült. Örömében, hogy három éve nélkülözött szeretőjét viszontlátja, lerán­totta az arcán viselt álarcot, ami pedig ebben az időben igencsak szokatlan, egy királynőtől kü­lönösen meggondolatlan, az etikett szabályait súlyosan sértő, botrányos cselekedetnek minősült. Hálószobaviszonya fölött szemet hunytak, hiszen az végül is Anglia számára hasznot hozott - de hogy a ki­rálynő a nyilvánosság előtt sem rejtette el érzelmeit, azt nem bocsátották meg neki. Na már most, milyen lehető­ség marad a mai nőknek? Nagy felháborodás fogadta a mini­szoknyát, aztán az emberiség szépen túlélte. Ma már egyked­vűen fogadják az emberek a nők lilára festett haját, a fül­cimpájukon a két különböző fülbevalót, vagy a nyakláncon csüngő zsilettpengét - mert tud­ják, minden túlélhető. Legfel­jebb magukban alkotnak róla véleményt. Hol vannak már a nők igazi, nagy, világrengető botrányai? Hacsak a női feltűnni vágyás nem tartogat számunkra a jö­vőben is újabb meglepetéseket. í. USZTVOAMKA Z.ÍWtON-«IO>ET <S.BWÄ.-KMS»;!J WJC5ft TVS' i ÉSAKI MjftW 5. EAtSlWH! ÜEMíFTj WtK 6. M'M y.wawiuwnki vvhtzw wk 8. ßKA-saser a. $AR&l«N lO.StHöKA-SeJA H. S2ae;M (L W3K«U UEKTSti WjtK StuACkAsv: Irkutszktől északra ver sátrat az expedíció Rövidre vágva Robert Altman az amerikai film egyik legjelentősebb,^ nem hollywoodi alkotója. Ő soha nem került az illúziók, az ál­mok hatása alá: a saját útját járja. Filmjei nálunk is népsze­rűek, gondoljunk csak a M.A.S.H. vagy a Játékos című alkotásaira. A Short Cuits a legújabb rendezése, s ha vissza­fogottan is értékeljük, akkor is rendkívül jelentősnek nevezhet­jük vállalkozását. A 189 perces film 9 történetet fűz össze egy­séges egésszé. A helyszín Los Angeles: itt élő emberek a mo­numentális film „hősei”. Mai emberek ők, akiknek megnyi­latkozásaiból átsüt a minden- napiság. A megrendültség, a szatíra és a tragédia játszik együtt ebben a filmben. Sötét Tűnődések régi és új videofilmekről tükröt kapunk a világról, mely­ben az emberek egy dolgot nem tudnak: érzéseiket bemutatni. Ostobaság és kegyetlenség ke­veréke a Rövidre vágva. A zűr bajjal jár Két újságíró, egy befutott sztár és egy fiatal gyakomoknő a film főszereplői. Egyikük Nick Nolte, másikuk pedig Julia Ro­berts. Együtt kezdenek el nyo­mozni, de kiderül, hogy becs­vágyuk és érzéseik egy szinten vannak. Kellemes krimi sok humorral, kevés eredetiséggel, és nagyszerű színészi játékkal... A számítógép lázadása (Szellem a gépben) A meglepő történetben egy többszörös gyilkos lelke a szá­mítógéprendszerbe kerül, és in­telligens komputervírusként él tovább. Erejét és lehetőségeit megsokszorozva, pillanatok alatt bárhová eljuthat, ahol számítógép működik, és fegy­vere lehet bármi, amit elektro­mosság hajt. A gyilkos folytatja testi halála előtt megkezdett út­ját, és ellátogat a fiát egyedül nevelő Terry Munroe lakásába, hogy végezzen az asszonnyal. Egy biztos: ha valaki megnézi a filmet, többé nem ugyanazzal a szemmel tekint a kenyérpirí­tóra, és csak nagyfokú körülte­kintéssel meri kinyitni a mikro­hullámú sütő ajtaját. Sztárok szokatlan szerepben David Hasselhoff romantikus és rokonszenves hősök megje­lenítője volt eddig. Most azon­ban egy pszichopata gyilkost játszik. A helyszín egy téli, hegyvidéki lavina által eltorla­szolt ház. Egy férfi két gyerme­kével két hetet könnyedén, gondtalanul akar eltölteni. A la­vina és a sebesült férfi megjele­nése azonban keresztülhúzza számításukat. Ki kell jutniuk a több méter vastag hóréteg alól, és az őrült férfi is veszélyezteti életüket. A kamaratörténet iz­galmas, profi dramaturgiával elkészített, hatásos thriller. Christopher Lamberttől sem megszokott, hogy kétbalkezes rablót játsszon. A Mesterfogás­ban ő a fiatal szálhámos, a szü­letett vesztes, aki mintegy kü­lönórákat vesz „elegáns gyil­kosság” tantárgyban a nagy öregtől, Philippe Noiret-tól. Hernádi Ferenc

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents