Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-11 / 60. szám
Nyertes pályázatban tárta fel a Nagy-Eged szépségét, kincseit A természet megmutatja titkait... Századunkban egyre gyakrabban hallunk vészjósló híreket a Föld pusztulásáról. Szembekerülünk a kegyetlen tényekkel: vékonyodik az ózonréteg, pusztulnak az őserdők, olajtól szennyezettek a tengerek, közvetlen környezetünkben pedig fertőzött a víz, savas az eső, szennyezett a levegő, mindent elborít a szemét... Sajnos, kevés azok száma, akik szívügyüknek tekintik Földünk, természeti kincseink megőrzését, környezetünk védelmét a természetes pusztulás, de saját magunk pusztítása ellen is. Salétli György azon kevesek közé tartozik, aki nem vár csodákra, mások döntéseire, nem ül tétlenül a természet pusztuló romjain... A fák fáradhatatlan „orvosa” önmaga is védett- Van olyan a védett területek között, amely igazán a szívedhez nőtt?- Igen, bár bejártam már országunk hegységeit, mégis a Bükköt találom a legszebbnek, talán a gyermekkori emlékek miatt, vagy vadregényes tájaiért. Röghegység, melynek számos természeti értéke van, de itt található hazánk egyik legmélyebb barlangja is. Ezenkívül olyan jégkorszaki relik- tum-növényfajokban is gazdag, amelyek csak magashegységekre jellemzőek. Több védett és értékes növény-, illetve állatfaj előfészkelő, illetve táplálkozási helye.- Mit tanácsolnál a jövő nemzedékének, hogyan figyelhetnénk oda jobban környezetünkre?- Egy kis időráfordítással, no meg némi tapasztalattal előbb-utóbb megismerhetjük környezetünk természeti kincseit. Kirándulások során nem szabad a turistaösvényeken végigrohanni, hanem nyitott szemmel kell járni, s akkor a természet minden szépségével, csodájával, addig rejtett titkával tárul elénk. Pilisy Csenge A Szalajka-patak vízesése minden évszakban gyönyörű Nem „vásárolhatunk” friss levegőt, tiszta vizű folyót, egészséges, madár- dalos erdőt, és soha többé nem hozhatjuk vissza a kipusztított élőlényeket- Hogyan kedvelted meg a természetet?- Tulajdonképpen még gyermekkoromban oltották belém a természet szeretetét, hiszen édesapámmal gyakran mentünk kirándulni. Általános iskolásként szenvedélyesen horgásztam, majd a középiskolában már az ásvány- és kőzetgyűjtés vonzott. Később ré- gészkedtem és madarászattal is foglalkoztam, illetve alaposabban megismerkedtem a természetvédelemmel, melynek - úgy érzem - leginkább az összetettsége fogott meg, hiszen nagyon sok tudományágat ölel fel, s emiatt a természet egészére kiterjed, egyaránt óvja a természetes és mesterséges környezetet. A Kecskeméten végzett kertész üzemmérnöki szak után levelezőn szereztem meg a Pannon Agrártudományi Egyetemen a természetvédelmi szakmérnöki diplomát. Most, huszonhat évesen katona vagyok, s polgári szolgálatosként a Bükki Nemzeti Parknál természetvédelmi munkatárs.- Tenni is akarsz bizonyára a természetért, környezetünkért...- Már harmadik éve nyújtottunk be pályázatot, nem is eredménytelenül... 1992-ben az Életfa Környezetvédő Szövetség természetvédelmi munkacsoportjaként kiemelt első, majd egy évvel később második díjjal tértünk haza. 1994-ben ismét első helyezést értünk el, de ezúttal a zsűri a különdíjat is nekünk ítélte a pályázat komplexitásáért. A dolgozat témája Magyarország nem védett területeinek feltárása. Vagyis olyan területekről vártak tanulmányokat, felméréseket, amelyek még nem voltak „feltérképezve” a természeti értékek szempontjából, így a szakemberek ezek alapján látják majd, hol kell cselekvőén beavatkozniuk, védeniük a természetet. Pandúr Péter barátommal, aki az egri főiskola harmadéves biológia-környezetvédelem szakos hallgatója, a Nagy-Eged és térségét tártuk fel. Bár több éve járjuk már ezt a vidéket, közvetlenül a tanulmány egy év kutatómunkájának eredménye. A mintegy negyven oldalban - hetven fotóval, színes térképekkel - arra próbáltunk rávilágítani, hogy a terület növény- és állatvilágban, kultúrtörténeti emlékekben, ge- ológiai-öslény- tani-régészeti lelőhelyben milyen gazdag. A Nagy-Eged oldalában pl. bronzkori települések maradványait, őslények lenyomatait találtuk. Értékes barlangokra is rábukkantunk, köztük egy olyan kis üregre, amely egyedülálló geológiai képződménnyel rendelkezik: mintha egy nagy zárvány keletkezett volna a kőzetben, az egész kristályból áll, ezért is nevezték el Jegec-(kristály) barlangnak.- A dolgozat megírásához találtatok támogatókat?- Bár ketten állítottuk össze, több ember munkája is fekszik benne. Hiszen a saját szakmai tudásunkon kívül nagyon sokat segítettek a Bükki Nemzeti Park és az Eszterházy Károly Tanárképző Főiskola szakemberei. Nekik is köszönhetjük, hogy remélhetőleg nemsokára a Bükki Nemzeti Parkhoz fogják csatolni a pályázatban feltárt területet.- Mi a véleményed: elég figyelmet fordítunk környezetünkre? A mindennapi ember mennyire foglalkozik ezzel a kérdéssel?- Szerintem az átlagember azért nem tesz eleget a környezet- és természetvédelemért, mert nincs információja róla. Ennek érdekében szeretnénk minél több előadást, kirándulást, túrát, természetismereti tábort, szakkört tartani, hogy az emberekben tudatosuljon, milyen értékeket is rombolnak le. Már folynak az előkészületek egy ifjúsági természetvédelmi csoport létrehozására. Hatalmas igény van rá, a fiatalok nagyon lelkesek, vonzza őket a természet szépsége. Szeretnénk figyelőszolgálatot szervezni pl. a vizek szennyeződésének megelőzésére. Mindenképpen nagyobb társadalmi bázisra, támogatásra és nevelő, szemléletformáló hatásra lenne szükség. Bár napjainkban egyre nagyobb' teret nyert a természetvédelem, mégis egészen fiatalon kellene az emberek figyelmét felhívni természeti-környezeti értékeinkre. Erre nyílik lehetőség a főiskolán három éve működő biológia-környezetvédelem szakon, ahol az innen kikerülő tanárjelöltek szakszerűen oktatják, nevelik, formálják majd a gyerekeket ebbe az irányba.- Tapasztalataid szerint Magyarország milyen helyen áll ebben a témában?- Védett természeti területek arányában ugyan kedvező helyen állunk, azonban a védettségre, a természetvédő munkára és a nevelőszemléletre már sajnos elég keveset fordítunk. Mindannyian felelősek vagyunk az ajándékba kapott hegyekért, vizekért, erdőkért, az ott lévő gazdag élővilágért salétli györgy felvételei
