Heves Megyei Hírlap, 1995. március (6. évfolyam, 51-76. szám)
1995-03-10 / 59. szám
2. oldal ViLÁCrTÍJKOR 1995. március 10., péntek Hazatérés - Az orosz cári család egyik, emigrációban elhunyt tagját - kívánsága szerint - a pétervári erőd kriptájában helyezik örök nyugalomra. A meggyilkolt II. Miklós cár másodunokatestvére, KiriÜ nagyherceg hamvait Németországból szállították haza... Gheorghe Funarék és az emlékeztető Mubarak fogadta Horn kazahsztáni tárgyalásai A kedden aláírt román-magyar emlékeztető több pontját is bírálta a Tele7 bukaresti tévécsatorna szerda este megrendezett vitájában Gheorghe Funar, a Román Nemzeti Egységpárt elnöke és Valér Suian alelnök. A műsorban több romániai politikus is kételyeit fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy létrejöhet-e március 20-ig a megállapodás a kétoldalú alapszerződésről. Gheorghe Funar - a pontban említett feltételek ellenére - kifogásolta az emlékeztető kulturális kérdésekre vonatkozó fejezetének 14. pontját, amely az egymás nemzeti ünnepeiről való megemlékezés támogatásáról szól, mivel az egységpárt ellenzi a Romániában történő megemlékezéseket, szoborállításokat egy más állam ünnepeiről, személyiségeiről. Funar kijelentette, hogy a szóban forgó pont értelmében akár Horthy szobrát is felállíthatnák Romániában. Ugyancsak helytelenítette, hogy az emlékeztető felsorol több lehetséges új határátkelő pontot, ezzel szerinte több átkelőhely jönne létre, mint Németország és Franciaország között megy- gyengülne az ellenőrzés, például fegyverek átcsempészését illetően. Nem nyerte el az egységpárti vezető tetszését az a pont sem, amely az elítélt személyek átadásáról rendelkező strasbourgi egyezményhez való csatlakozás lehetőségét említette meg. De Funar szerint még nincs késő ahhoz, hogy a román fél az alapszerződésben „kijavítsa” ezeket a hibákat. Az alapszerződéssel kapcsolatban az egységpárti vezetők elfogadhatatlannak minősítették az - mint mondták - „etnikai autonómiára” - a kisebbségi önkormányzati struktúrákra - való utalást az Európa Tanács 1201-es ajánlása keretében, mivel az szerintük ellentmond Románia egységes nemzeti állam jellegének, amit az alkotmány szögez le, és „kiváltságokat” biztosítana a magyar kisebbségnek. A történelmi magyar egyházak korábban elkobzott javainak visszaszolgáltatását a szintén egységpárti Emil Roman ortodox pap szerint nem az alapszerződésben kell biztosítani, hanem a román törvények keretében. A műsorban több politikustól kérdezték meg, lehetségesnek tartja-e az alapszerződés aláírását március 20-ig. Markó Béla, az RMDSZ elnöke nem jósolgatott, de kijelentette: ha az okmány nem járul hozzá a magyar kisebbség problémáinak megoldásához, nem töltheti be célját. Radu Vasile, a legnagyobb ellenzéki párt, a KDNP szóvivője kijelentette, hogy az RMDSZ által támasztott problémák következtében kétségessé vált az aláírás: ehhez az kellene, hogy nagyon erős nyomást gyakoroljanak Magyarországra a nyugati országok. Oliviu Gherman, az SZDP, a román kormánypárt elnöke volt az egyedüli derűlátó nyilatkozó. Szerinte a szerződés jó úton van, kis javításokkal mindkét ország számára elfogadható lesz. Március 20. azonban nem sorsszerű dátum. Comeliu Vadim Tudor, a Nagy-Románia Párt elnöke először azt hangoztatta, hogy az aláírás nemcsak lehetséges, de szükséges is, a továbbiakban azonban elfogadhatatlannak minősítette Budapest több igényét, így a szerződés teljesítésének figyelemmel követését - monitorizálását - is, mivel ez szerinte azt jelentené, hogy egy idegen állam hajt végre ellenőrzést Románia területén. Vitatta az egyházi javak visszaszolgáltatásának említését, de különösen élesen bírálta az autonómiaformák említését az 1201-es ajánlás alapján. Ha ez bekerül a szerződésbe, mondotta, pártja nem járulhat hozzá, és az egész román kormány megbukik a parlamentben... Az adás során - amelynek vendége a három egységpárti vezető volt, a többiek nyilatkozatait csak bejátszották - Funar nem tagadta meg magát, több alkalommal hangoztatott olyan vádakat, mint hogy a magyarok célja „megszerezni a jogot Erdélyre”. Valér Suian ugyanakkor azt hangoztatta, hogy az RNEP kezdeti értékelése az RMDSZ-ről helyes volt, most nyíltan is bejelentették alkotmányellenes céljaikat, ezért vált meg az RMDSZ-től az Ellenzéki Konvenció is, de - sajnos - a magyar fél a maga szerződéstervezetében támogatja az RMDSZ-nek az etnikai autonómiára vonatkozó céljait. Mubarak fogadta Warren Christophert Hoszni Mubarak egyiptomi elnök tegnap Kairóban fogadta Warren Christopher amerikai külügyminisztert, aki előző nap érkezett újabb közel-keleti kőrútjának első állomására. Az Al-Ittihádija elnöki palotában folyt találkozón Amr Musza egyiptomi külügyminiszter is jelen volt. Musza szerdán előkészítő megbeszéléseket folytatott Christopherrel: a térség nukleáris fegyverzeteivel kapcsolatos nézetkülönbségeket vitatta meg vele. Úgy tűnik, hogy Egyiptom álláspontja nem változott az ügyben: továbbra sem kívánja aláírni az atomsorompó-egyez- ményt izraeli csatlakozás nélkül. A két külügyminiszter a közel-keleti békefolyamatról is szót ejtett. Musza igen válságosnak nevezte a palesztin-izraeli és a szíriai- izraeli tárgyalások helyzetét. Christopher a nap folyamán továbbutazott turnéjának második állomására, Izraelbe. (MTI) Göncz Árpád oxfordi díszdoktor A polgári jog diplomás doktora címmel tünteti ki az oxfordi egyetem Göncz Árpádot. A patinás brit felsőoktatási intézet külön közleményben jelentette be a cím adományozását a magyar köztársasági elnöknek. Áz egyetem sajtókommünikéje hangsúlyozza, hogy hasonló diplomát kizárólag államfők és királyi családok tagjai kaphatnak, a politikai életben felmutatott tehetségük elismeréseként. A bejelentéshez fűzött méltatás Göncz Árpádot azon jelentős magyar irodalmi hagyomány képviselőjeként mutatja be, amely „elősegítette az ország nemzetazonosságának megőrzését az inváziókkal, megszállásokkal terhes évszázadok során is”. Göncz Árpád, az egykori politikai elítélt, hazája jelenlegi elnöke jelképezi az igazi demokrácia beköszöntél Magyarországon - olvasható az oxfordi egyetem ismertetőjében. Az intézmény elismeréssel adózik annak a komoly erőfeszítésnek is, amelyet az államfő az angol irodalom magyarországi bemutatásának szentelt. Göncz Árpád a tervek szerint májusi nagy-britanniai látogatása során veszi át az oxfordi egyetem doktori címét. A kazah-magyar diplomáciai kapcsolatok három évvel ezelőtti felvétele óta Horn Gyula személyében első ízben látogatott Kazahsztánba magyar kormányfő. Hóm Gyula tegnap Almatiban megbeszélést folytatott kazah kollégájával, Ake- dzsan Kadzsegeldinnel és Nur- szultan Nazarbajev elnökkel. A tárgyalásokon vezető helyen szerepelt a gazdasági együttműködés, és több konkrét megállapodás is született. Hóm Gyula a tárgyalások utáni sajtóértekezletén különösen fontosnak minősítette a ka- zah-magyar kapcsolatokat, amelyek a két ország közötti rokonszenven alapulnak. Horn Gyula elmondta: a megbeszélések középpontjában gazdasági kérdések álltak. Megemlítette, hogy magyar remény szerint a két ország között olyan szoros együttműködés alakul ki, ami lehetővé teszi Ikarus-alkatré- szek szállítását, illetve össze- szerelő-üzem létesítését, miután az Ikarus elnyert egy erre vonatkozó tendert. Hóm Gyula közölte, hogy különösen nagy figyelmet szenteltek a tárgyalásokon a mező- gazdasági együttműködésnek, így Bábolnának van egy kukoricatermelési rendszere Kazahsztánban, és a magyar fél sikeresen teljesíti vállalásait. Szó volt róla, hogy az eddigi 13 ezer hektárról 23 ezerre terjesztik ki a kukorica vetésterületét. A rendszer magyar áruhitel formájában működik. Magyar részről javasolták, hogy terjesz- szék ki az együttműködést a mezőgazdaság más területeire is. Ehhez azonban szükséges a megfelelő elszámolási és pénzügyi garanciák megteremtése. A találkozón elhangzott, hogy Magyarország kész 10-12 szakembert küldeni az állattenyésztési problémék megoldásával kapcsolatos segítségnyújtás keretében, és szó volt általában a magyar mezőgazdasági és feldolgozóipari tapasztalatok átadásáról. A megbeszélésen ugyancsak szóba került a tengizi olajmező kiaknázásáról még a szovjet időkben kötött jamburgi egyezmény teljesítése, mivel késik az elszámolás az elvégzett magyar munkák ellentételezéséről. Kazah részről felajánlották, hogy Magyarország alvállalkozóként részt vehet kőolajvezeték építésében, és kazah részről ugyancsak felajánlották a kazahsztáni privatizációban és tulajdonszerzésben való magyar részvételt. „Polip” újabb epizódjai és a nagypolitika A sikeres Olaszországban ismét a képernyőkre került a „Polip”: most kezdte sugározni az olasz állami televízió, a Rai első csatornája a végtelen maffiatörténet hetedik sorozatát. A „Polip” ezúttal - a szerzők akarata ellenére - az olasz politikai küzdelembe is belekeveredett. A jobboldali pártok a parlamentben követelték, hogy a Rai vegye le műsoráról a filmet. Az 1984-ben indult sorozat legújabb történeteinek elkészítését már 1993 végén bejelentették, így a hetedik rész bemutatása nem okozott meglepetést. Időközben megjelent azonban egy fontos új elem: Silvio Berlusconi tavaly októberben - kormányfőként tett moszkvai látogatása során - leszögezte, hogy az olyan filmek, mint a „Polip”, ártanak Olaszországnak, mert valótlan képet festenek külföldön Itáliáról. Berlusconi azóta kormányfőként megbukott, de éppen ezekben a napokban indította meg az általa vezetett „Szabadság pólusa” elnevezésű szövetség általános támadását az előrehozott választások kikényszerítésére. A „Polip” bemutatása politikai kérdés lett. A sorozat elleni harcra Franco Zeffirelli adta meg a jelt. A világhírű rendező, aki meg van győződve arról, hogy az olasz kulturális életben uralkodó baloldali diktatúra lehetetlenné tette őt Itáliában, a tavaly márciusi választásokon Berlusconi pártjának színeiben bekerült az olasz szenátusba. Szívesen lett volna kultuszminiszter, hogy végre rendet teremtsen ezen a területen, de eddig csak az EU-szabványok által előírt új olasz rendszámtábla „megrendezését” kapta feladatnak. Zeffirelli a „Polip” új sorozatát beharangozó reklám vetítésekor tiltakozott: a film rossz hírét kelti egész Szicíliának, hogyan tűrhető, hogy a szigeten már az újszülöttek is megbélyegzetten lássák meg a napvilágot? A rendező szerint a nézők általában a rosszakkal azonosulnak, így a film valójában a maffiát népszerűsíti. Francesco Storace, aki az újfasiszta Olasz Szociális Mozgalom médiaszakértőjéből lett képviselő és a Rait felügyelő parlamenti bizottság alelnöke, nemcsak tiltakozott, de cselekedett isi Storace tavaly alig tette be a lábát a Rai épületébe, máris megkapta a „tisztogató” elnevezést. Nevéhez méltóan azzal a követeléssel fordult a kormányfőtől kezdve az illetékes miniszterekig, hogy a Rai vegye le műsoráról a „Po- lip”-ot. Storace interpellációjában megdöbbenésének adott hangot, hogy a „Polip” beharangozó reklámja kimondja: a maffia Szicíliából származik. Az olasz közszolgálati televízió nem járulhat hozzá Szicília lejáratásához. Mint mondta, a hetedik részt még nem látta, de az előző hat sorozatot igen, s már azok sem tetszettek neki. A sorozat készítői védekezésre kényszerültek. Sergio Silva, a producer arra próbálta felhívni a figyelmet, hogy éppen a filmről kirobbant vita idején döntött egy palermói vizsgálóbíró Giulio Ándreotti bíróság elé állításáról. A palermói ügyészek nem kevesebbet állítanak, mint azt, hogy Andreotti, aki hétszer is az olasz kormány élén állt, lényegében tagja volt a szicíliai maffiának, a Cosa Nostrának. Silva már csak azért is Andreottit hozta szóba, mert éppen ő volt, aki annak idején indexre tetette a „Biciklitolva- jok”-at, mondván: a szennyest nem szabad kiteregetni. Luigi Perelli, aki a mostanival együtt már a „Polip” negyedik sorozatának rendezője, csak annyit jegyzett meg, hogy a szicíliai tartomány kitüntette eddigi tevékenységéért. Perelli vitatja Zeffirelli megállapítását is, miszerint a nézők a rosszakkal azonosulnának a jókkal szemben. Ő úgy látja, hogy az olaszok eddig inkább Cattani felügyelőnek, majd utódjának, Davide Licátának szurkoltak. Miközben a közszolgálati televízió szerepéről és a „Polip” üzenetéről folyt a vita, a Cosa Nostra egyetlen hét leforgása alatt öt látványos gyilkosságot hajtott végre, s a szakértők a szicíliai maffiaháború kimúlásától tartanak. Storace erre nem tért ki, amikor azt elemezte, hogy a „Polip” miatt a turisták elkerülik Szicíliát. Azt is csak az örök cinikusok jegyzik meg, hogy a „Polip” minden eddigi sorozata hatalmas nézőszámot vonzott. A Rai sikere pedig az egyetlen vetélytársnak kudarc: a Berlusconi tulajdonában lévő kereskedelmi tévéknek. n Veteránok emléktúrája - Amerikai veteránok feleségük társaságában keresték fel a remageni híd romjait a hídért folytatott nevezetes - és igen véres - csata 50. évfordulóján. A Rajnán átívelő építmény elfoglalása annak idején hozzájárult a II. világháború lerövidítéséhez...
