Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-27 / 49. szám

I 1995. február 27., hétfő Heves És Körzete 5. oldal Beszélgetéssel - a gyógyítást szolgálva A hevesi Benedek Elek Általá­nos Iskola tanára, Gyarmati Lászlómé önismereti klubot szervezett a városi művelődési központban. Mindezt azért hívta életre, hogy segítsen az említett iskola ez iránt érdek­lődő tanulóin. Már az első ta­lálkozáson gyógyító célú be­szélgetést folytatott néhány fia­tallal, és hasznos útmutatásokat is adott nekik. Jól sikerült a fiatalok magas-tátrai sítúrája Élményekben gazdag sítúrát szervezett a hevesi Gyermekház a szlovák Tátrába. Harmincöt fiatal Jurányi István igazgató vezetésével Velkalomnicon járt. Megismerkedtek a közeli Pop- rád nevezetességeivel is. A jól sikerült táborozást a jövő év elején szeretnék megismételni. Az idősek megelőzhetik a tavaszi betegségeket A hevesi nyugdíjasklub leg­utóbbi rendezvényén érdekes, főleg az idős embereket foglal­koztató kérdésről hangzott el előadás. Felhívták a figyelmü­ket, miként előzhetik'meg a ta­vaszi betegségeket. Emellett szó esett a klub idei létszámbő­vítésének lehetőségeiről is. Újból a tavaszi kiskerti munkákról Találkozót tartottak a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban a városi kertbará­tok körének tagjai. Újból az ak­tuális tavaszi munkákról volt szó, amelynek keretében sok hasznos tanácsot kaptak a feb­ruár végi tavaszban már a ker­tekben tevékenykedő kisterme­lők. Megtudják, ki írta a legnívósabb mesét... Március 5-én - vasárnap - dél­előtt fél tízkor a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Köz­pontban farsangi jelmezver­senyt rendeznek a fiataloknak. Ennek az elején kerül sor a he­vesi Gyermekház által korábban meghirdetett meseíróverseny eredményhirdetésére. A NAT a dél-hevesi igazgatók szemével A Nemzeti Alaptanterv (NAT) kérdése már többször volt házi feladata a tantestületeknek az utóbbi fél évtizedben. Érthető tehát, hogy fokozott volt a legilletékesebbek aktivi­tása a közelmúltban a tervezet véleményezését illetően. A be­vezetése tartalmában és szerkezetében határozza meg a hol­nap iskoláját, a jövő nemzedék műhelyét. Dél-Hevesben Ko- valy Tivadar pélyi, Gunics Jánosné tarnaörsi iskolaigazga­tókkal, valamint Kerek László hevesi szaktanácsadóval be­szélgettünk az új tervezetről.- A nyilvánosságra hozott NAT-tervezet betölti-e a kultu­rális védőháló szerepét?- Kovaly Tivadar: - A ter­vezet legújabb változatában néhány tételt másképpen lá­tunk, mint az alkotók. Az egyik, hogy a NAT a képzési szakasz végére elérendő köve­telményekkel próbál alkal­mazkodni a különböző iskola- szerkezeti váltásokhoz. Hatá­rozat szintjén össze is köti a különböző iskolatípusokat, de az a gyakorlatban még nem je­lent megfelelő átjárhatóságot. Egységes, alapvető követel­mények lehetnek csak a felté­telei az átjárhatóságnak, ennek központi, egyéni, anyagi vetü- letével viszont reálisan szá­molnunk kell. Az sem eléggé világos, hogy a műveltségi te­rületekben gondolkodó tan­tervben kinek mi lesz a fe­lelőssége?- Kerek László: - A terve­zet alapfunkciója jó. Más do­log, ha az általa sugallt 6+6 és 6+4+2-es szerkezetet nézem, a gyermek szemével. Az előbbi jó útra tereli a gyermeket, hi­szen az elemi szint után beke­rül egyfajta gimnáziumi tí­pusba. Van ideje kialakítani az elképzeléseit az egyetemi fel­vételre. Az utóbbi típusban már nincs meg ez a biztonság a gyermek jövőjét illetően. A NAT sugallta vizsgakövetel­ményekkel kapcsolatos egy­ségességet szeretném hangsú­lyozni. Ez rendkívül fontos, amikor az ismeretek ötven százalékát az intézmények ke­zébe adja. Itt vetődhet fel az öngerjesztő verseny, a túlter­helés alapja, miután a gyer­mek idegzetét őrlő versen­gésbe kerülnek az iskolák. Ta­lán mérsékelhető lenne az át­járhatóság körüli aggály, ha a gyereknek azt a vizsgaköve­telményt kellene teljesítenie, amelyet ott hirdetnek, ahová menni szeretne.- Gunics Jánosné: - Az is­kolák által alkotott tantervek­ben a követelményszintek el­tolódásával megszűnik az esélyegyenlőség az oktatási intézmények között. Alig - vagy egyáltalán nem - átjár­ható lesz az olyan és hasonló iskoláknak, mint például a mi­énk, ahol rendkívül vegyes összetételű és képességű a ta­nulóközösség. Még ennél is nagyobb gond a 9-10. osztály kivitelezése azoknak, akik egyáltalán eljutnak odáig. Megnyugtatóbb lenne, ha az iskolák az ismeretanyag har­minc százalékával gazdálkod­hatnának.- A pedagógusok hogyan tudják befolyásolni a NAT-ban megfogalmazottakat?- Kovaly Tivadar: - Ah­hoz, hogy megfelelően előké­szített és végrehajtható helyi dokumentumok épülhessenek a NAT-ra, annak költségein túl alaposan felkészített peda­gógusokra van szükség. Ennek a lehetőségei viszont még hiá­nyoznak.- Kerek László: - A legha­tékonyabb alakító lehetőségek a mostanában kibontakozó vi­ták, bár szerintem több időre lenne szükség a letisztuláshoz. Annál is inkább, mivel már öt évet vártunk. Legalább fél év kell, hogy eredményesek le­gyenek a véleménycserék, hi­szen a végrehajtás a pedagó­gusok vállán nyugszik, az ő felelősségük.- Gunics Jánosné: - A hi­vatásunkból eredően olyan programot - és abból adódó munkát - kell produkálnunk, hogy meg tudjuk tartani isko­lánkban a tanulóinkat. Az itt­honi szülők ezáltal ragaszkod­janak ahhoz, hogy megmarad­jon a ma iskolája, s a tantestü­let mellett álljanak akkor is, ha az önkormányzat az oktatás sorsáról dönt majd.- S mennyiben válik szabad alkotóvá a pedagógus?- Kovaly Tivadar: - Rendkívül nagy lesz a peda­gógus önállósága, ami nagyon fontos, de megnöveli felelős­ségüket is, többek között a majdani órakeretekkel való gazdálkodást illetően. Ezzel viszont nem számol a tervezet, ezért fontos lenne pontossá tenni, mennyi az elégséges és mi a határ. Mind az önállósá­got, mind az alkotást befolyá­solják majd az anyagi és tárgyi feltételek.- Kerek László: - Ehhez szerintem három dolog kell: szabadság, eszköz és lehető­ség. Először is a pedagógu­soknak erre a NAT-ra fel kell készülniük, amit egyrészt a pedagógiai intézeteknek vál­lalniuk kell, másrészt ki kell venni részüket ebből a főisko­láknak is. A szakmai képzése­ken túl tantervelméleti dol­gokkal is meg kell ismertetni a pedagógusokat. Ennek elle­nére nem biztos, hogy min­denki a maga alkotta doku­mentumot igényli munkájá­ban. Ezért néhány éven át szakemberek által elkészített úgynevezett modul tantervvel kellene segíteni az intézmé­nyeket.- Gunics Jánosné: - Bizto­san nagy lesz majd a pedagó­gusok mozgástere a tanítási folyamatban. Kollégáim egy része aggódva tekint az új elé, mert bizonytalanok, hogy fel­készítés nélkül képesek-e meg­oldani e nem könnyű feladatot. Most is azt mondom, hogy nem arányos sem az anyagi, sem az erkölcsi elismerés az­zal a hallatlan energiával, amit ebbe a változásba a pedagógu­sok befektetnek. A munkánk eredménye viszont majdan a gyermekekben hagy kitörölhe­tetlen nyomot.- Az iskolafenntartók ho­gyan vélekednek a NAT-ból adódó feladatokról, lehetősé­gekről?- Kovaly Tivadar: - Az önkormányzatok egyre nehe­zebb helyzetbe kerülnek. A kistelepüléseken még az in­tézmények működtetése is nagy gond. Az állam egyre ke­vesebbet fordít az oktatásra, így aztán végképp tisztázatlan, hogy a program megvalósítá­sához szükséges eszközöket ki teremti elő. Azt gondolom, a különböző iskolatípusokban az egységes alapkövetelmé­nyekhez egységes feltételek is szükségesek, amelyeknek a megteremtése az állam fel­adata kell, hogy legyen. Amennyiben nem így történik, a visszafejlődéstől tarthatunk.- Kerek László: - Aggó­dom, mert egyes, kevésbé pénzes önkormányzatok a hatosztályos iskolaszerkezetet tartják meg, de ezzel máris be­leszaladtak egyfajta zsákut­cába. Felmerül, hol lesz a he­lye azoknak, akik nem men­nek középiskolába? Való­színű, egy új körzetesítés ve­szélye alakul ki, s néhány fenn­tartónak regionális feladatot kell ellátni, de hogyan, mi­ből...? A városok lehetőségei mások ebben, de a település- szövetségen alapuló, közösen működtetett intézmények sorsa komoly feszültséget szülhet az önkormányzatok között.- Gunics Jánosné: - Félő, hogy az iskolák támogatott­sága a testületek szemléleté­nek függvényévé válik. Társa­dalmi szinten kellene esély- egyenlőséget biztosítani az ok­tatási intézményeknek a NAT bevezetésével egy időben. Cseh Béla Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat ÁTÁNY polgármestere: Nemes Kálmánná (független) 1953-ban Atány községben szü­letett, férjes, két leánygyer­meke van. A középiskola el­végzése után óvónőként, majd a helyi termelőszövetkezetben dolgozott. 1985-ben a község tanácsel­nöke lett. Az 1990-es választá­sokon a falu polgármesterévé választották. Az 1994-es hely- hatósági választásokon - füg­getlenként - ismét bizalmat ka­pott négy évre. A képviselő-testület tagjai: Bedécs Kálmánná, Kálosi Tiborné, Orbán Károlyné, Sárándi Elemér, Szilvia Sándor, Szórád Imre (független), Kaja Árpád, Kakuk Imre, Sikéné Csató Emília (MSZP). Cigány kisebbségi önkormányzat: Balogh Albert, Balogh Fe- rencné, Balogh Lászlóné, Balogh Róbert, Kállai János (Lungo Drom). A hevesiek is ott lesznek Lajosmizsén A vízitúrázók találkoznak Érdekes találkozó színhelye lesz a Bács-Kiskun megyei La- josmizse. A zöldség-, gyü­mölcs- és szőlőtermeléséről neves alföldi településen ren­dezik meg március 4-én - szombaton - azt a találkozót, amelyen a kelet-magyarországi vízitúrázók jönnek össze. Táj­egységünkből várják a hevesi Gyermekház képviselőit is. A találkozón beszámolnak majd az elmúlt nyáron általuk szervezett, a Maroson, vala­mint a Garam folyón tett vízitú­rákról. Szeretnék megosztani az ott szerzett élményeiket és ta­pasztalataikat. Nem titkoltan a találkozót arra is igyekeznek majd felhasználni, hogy az idei nyáron Kiskörén megrende­zendő vízitáborukba érdeklő­dőket invitáljanak egy kis ki- kapcsolódásra. Januárban csupán tizennégy új álláshelyet ajánlottak...! Változatlanul sok az állásnél­küli Hevesen és a környező te­lepüléseken. Értesülésünk sze­rint több mint 3300 a regisztrált munkanélküliek száma az al­földi térségben. Az említettek közül több mint ezren részesül­nek ellátásban. A polgármesteri hivataloktól 1826-an kapnak jövedelempótló támogatást. A nehéz helyzetet jelzi az is, hogy az idei esztendő első hó­napjában például összesen ti­zennégy álláshelyet ajánlottak a munkaadók. A szakemberek úgy vélekednek, hogy nagyobb arányú létszámfelvételre csu­pán a képzések, a közhasznú munkák és a bértámogatások beindításával számíthatnak. Szombaton délelőtt Hevesen közmeghallgatást tartanak A hevesi önkormányzat leg­utóbbi ülésén arról is döntött, hogy március 4-én - szombaton - délelőtt 10 órától a Móricz Zsigmond Művelődési Köz­pontban közmeghallgatást tar­tanak. Ezen Kontra Gyula pol­gármester vezetésével részt vesznek a testület tagjai. Az ér­deklődő választópolgárok elé terjesztik - többek között - a város életére vonatkozó, az 1994-1998 közötti időszakra szóló programot, amely alapul szolgál az intézmények további működtetéséhez is. Várhatóan szó esik majd az önkormány­zati lakások értékesítésének kö­rülményeiről is. Várják a polgárok észrevéte­leit, javaslatait. Azokat igye­keznek majd beépíteni a terve­zetbe, és hasznosítani a testületi munkában. Kisköre jövője a Tisza-tóra épül Kiskörének és a Tisza-tó vidékének arculata folyamatosan válto­zik. Járdán József polgármesterrel arról beszélgettünk, hogyan le­het még gazdagabbá, otthonosabbá tenni ezt az övezetet.- Óriási lehetőségeink vannak - feleli a falu első embere. - Már 1990 előtt kidolgoztuk a Tisza-tó üdülőkörzetének fejlesztését. Magán- és vállalati üdülőink, valamint szabadtéri strandunk van. Most azon munkálkodunk, hogyan tudjuk a magunk és a közjó szolgálatába állítani az 1200 méter mélyből feltörő, percenként 600 litert biztosító, 76 fokos termálvizet. Számítások szerint az öt és fél hektár fürdő területén - a már meglévő létesítmények fej­lesztésén túl - újabb vendéglátóegységek, szállodák építése kí­nálkozik.- Külföldi befektetőket várnak?- Elsősorban rájuk számítunk a több száz milliós beruházásnál, de szívesen látunk hazaiakat is. Ezáltal az idegenforgalmi idényt egész évben folyamatossá tehetnénk, ami növekedést jelentene. A vállalkozók látnák a hasznát, miközben jelentős munkaerőt fog­lalkoztathatnának.- Az üdülés jelentős bevételt jelent az önkormányzatnak?- Itt nyáron duplájára nő a népesség, és a falusi turizmus révén bevételt jelent a szolgáltatóknak, a családoknak. Ezáltal közös ér­dek a fejlesztés.-Az egész éves üdültetésre felkészült-e a közellátás?- Ez már egy évtizede biztosított, sőt azóta nagyon sok magán- vállalkozó nyitott üzletet. Amennyiben még több lesz a vásárló, újabb vállalkozóknak nyílik lehetőség a szolgáltatásra.- Várható-e mostanában újabb telkek értékesítése?- Felépült az üdülőfalunk. Mindössze három magánüdülő vár még gazdára, ennél valamivel több a vállalati hely. Az újabb fej­lesztési ütemben tovább növeljük az övezetet, mert a közműháló­zat kiépítésével akár 150 telket is értékesíthetünk.- Mivel gyarapszik még a nagyközség?- Az alapvető feltételek biztosítottak. Van jó ivóvizünk, közvi­lágításunk, és elkészült a vezetékes gázhálózat. Bekapcsoltak bennünket a nemzetközi távhívórendszerbe, és megépült a szennyvíztisztítónk is. Az ezzel összefüggő hálózat háromne­gyede már kész, és a pályázaton nyert pénzen szeretnénk befe­jezni. A közel húsz kilométeres úthálózatunk negyede portalaní- tott, a többi viszont sártenger. Ezen is változtatunk. Az egészség- ügyi ellátást két házi- és egy fogorvos végzi. Nyilvánvaló, hogy ha az üdülőforgalom növekszik, meg kell oldanunk az éjjeli és a hétvégi ügyeletet is itt, helyben. (cseh) Járdán József: - Főleg külföldieket várunk... i 4

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents