Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-22 / 45. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. február 22., szerda A napokban az egészségügyben dolgozók szakszervezete or­szágosan felemelte szavát az alacsony bérek miatt. Állásfog­lalásukból az is kitűnt: ameny- nyiben a kormány nem teljesíti követeléseiket, sztrájkot is kilá­tásba helyeznek. Amint azt dr. Ferjentsik Mik­lóstól, az egri kórház Egészség­ügyben Dolgozók Demokrati­kus Szakszervezete titkárától megtudtuk, amennyiben orszá­gos határozat születik a sztrájkra, az egri egészségügyi Többször is foglalkoztunk már lapunkban a közeli külfejtéses bánya miatt Abasáron kialakult „fagyzuggal”. A széntermelés velejárójaként született meddő­domb - mind ismeretes - rend­kívül kellemetlen helyzetet te­remtett a község jelentős terüle­tén, mintegy 15-20 százalékán. Határban, kertben, kiváltkép­pen a Temető utcában. A nem kívánt mesterséges „hegyféle” elzárta az addigi légfolyosót, nagy hőmérsékleti anomáliákat teremtett, alaposan felborította a természet rendjét. Nemcsak a növényi kultúrát, hanem a tele­pülés különféle építményeit is károsította. A korábbi bányaművelés kétségkívüli hibáit ugyan a szénüzem későbbi - jelenlegi - gazdájának, a Mátrai Erőmű Rí.-nek nem feltétlenül kellene magára vállalnia, ám új tulaj­donosként is hajlott az abasári önkormányzat kérésére, s meg­dolgozók sem vonják ki magu­kat alóla. Helyi kezdeménye­zésre azért nincs szükség, mert a kórházban dolgozók a telje­sítménytöbbletből származó il­letmény-kiegészítésben része­sülnek, amely párját ritkítja ha­zánkban. Az 1994-es kollektív szerződésük mellékletének szabályzata az illetmény-kiegé­szítést rögzíti is, s ezenkívül természetesen megkapják a közalkalmazotti törvény által meghatározott 13. havi fizeté­süket is. próbál segíteni a kínos ügyben. Jó szándékát nemcsak nyilvání­totta az eddigiekben, hanem konkrét cselekvésre is szánta magát. Mint e héten Juhász Béla abasári polgármestertől érte­sültünk: a részvénytársaságnál már kész a terv a feladathoz. S napokon belül megkezdik a ki­fogásolt meddőhányó bontását. A felvonuló munkagépek a rámpa átvágásával javítják a helyzetet. Jellemző a prog­ramra, hogy Visonta felől mint­egy 8700, a Bene-patak partján pedig több mint 4600 köbméter földet mozgatnak meg, várha­tóan a következő két hétben. A tennivalók elvégzése után re­mélik a községbeliek, hogy megszűnnek említett gondjaik, s az eredeti állapotok teljes vagy megközelítően azonos helyreál­lítása már az idén érezteti ked­vező hatását. (-ni) Az Országgyűlés tegnapi mun­kájában ebédszünet után az azonnali kérdések és válaszok órájában először Szabad György (MDF) fordult Vastagh Pál igazságügy-miniszterhez. Arra volt kíváncsi, hogy a mi­niszter hogyan értékeli Göncz Árpád köztársasági elnöknek a salgótarjáni sortűz ügyében született ítélettel kapcsolatosan adott interjúját. Vastagh Pál mindenekelőtt leszögezte: a vá­laszt megtagadhatná, nem köte­lessége a köztársasági elnök nyilatkozatainak értékelése és minősítése. Hozzátette: az in­terjút teljes egészében meg­hallgatta, és abban nem volt az ítéletet minősítő jelző. A magyar arany címet adta kérdésének a kisgazda Tímár György. A képviselő a II. világ­háború alatt elkobzott zsidó va­gyonok sorsáról érdeklődött Békési Lászlótól. A pénzügy- miniszter elmondta, hogy a bé­kekötés után az elkobzott java­kat külföldről visszaadták, azo­kat azonban a magyar állam po­litikai okokból még 1951-ben értékesítette. Hangsúlyozta, hogy a kárrendezéssel kapcso­latban még tavaly bizottságot hozott létre a kormány. A testü­let az elkobzott javak és jogos tulajdonosaik felkutatásával foglalkozik. Leitner Gábor (KDNP) azt kérdezte Kovács Pál népjóléti minisztertől, hogy a tárca miért részesíti előnyben a külföldi gyógyszerek behozatalát, és miért nem védi jobban a hazai gyógyszeripart. Kovács Pál vá­laszában hangsúlyozta: a tárca igenis preferálja a hazai gyógy­szergyártást, de sok olyan be­tegség van, amelynek kezelését csak külföldi készítmények be­hozatalával lehet megoldani. A kisgazda Morvái Ferenc azt kifogásolta, hogy az állam a privatizációs bevételeket nem a hazai vállalkozók és vállalatok megsegítésére fordítja, hanem az államadósság törlesztésére. Ezt cáfolta Békési László, aki hangsúlyozta, hogy a bevételek jelentős hányadát a kormányzat évek óta reorganizációra for­dítja. Leszögezte: a privatizáció nyomán befolyó összegekből egyetlen fillért sem fizetnek a külföldi államadósság törlesz­tésére. (MTI) Rákényszerülnek a hitel felvételére (Folytatás az 7. oldalról) Ám tudomásul vették, hogy az épületek felújítására - éppen a szűkös anyagi lehetőségek mi­att - az idén csak kevés pénz jut. Kérték az önkormányzat ille­tékeseit, hogy az év során fo­lyamatosan tartsák velük a kap­csolatot, és tájékoztassák őket a költségvetés végrehajtásának tapasztalatairól. Azt is megtudtuk, hogy a megyei közgyűlés február 24-én tárgyalja a költségvetési terve­zetet, a gazdasági programmal együtt. (m. k.) A Liga tiltakozik a bérszint miatt A kormány - a Liga szerint - központilag próbálja korlá­tozni, alacsony szinten tartani a béreket. Ezért a szakszervezeti konföderáció tiltakozik. Mint az MTI-hez kedden eljuttatott közlemény fogalmaz: ilyen ér­telmű utasítást kaptak állami vállalatok vezetői. A Liga az Érdekegyeztető Tanácsban kötött megállapo­dás megsértésének tekinti azt a pénzügyminisztériumi levelet is, amely a multinacionális cé­gek vezetőit próbálta meg rá­venni a béremelések mérséklé­sére. A szakszervezeti szövet­ség szerint a pénzügyminisz­ter-jelölt 25 pontos tervezete is újabb terheket helyez a munka- vállalókra. A szakszervezeti konföderáció ezért nyomatéko­san felhívja a kormány figyel­mét a korábban kötött megálla­podások betartására. (MTI) Újabb német segély a honvédségnek...? Március közepén Bonnba uta­zik az Országgyűlés Honvé­delmi Bizottságának delegáci­ója, hogy többek között újabb német segélyszállítmányról, il­letve a Magyar Honvédség ki­képzéséhez nyújtandó támoga­tásról tárgyaljon. Mécs Imre, az Országgyűlés Honvédelmi Bizottságának el­nöke az MTI-nek elmondta, hogy kedden saját kérésére fo­gadta Németország budapesti nagykövetét, Ottó-Raban Hei- nichent. A megbeszélésen töb­bek között a magyar hadsereg polgári ellenőrzésének kérdése­iről, valamint a Magyar Köztár­saság NATO-csatlakozásának lehetőségéről tárgyaltak. A de­legáció Mécs Imre vezetésével március 12-én utazik a német fővárosba, tárgyalásra. Ha sztrájkolnak az egészségügyisek Az egriek sem ellenkeznek Megszűnik az abasári fagyzug Visszafordíthatatlanul csökken a vadállomány Csökkenőben van a nagy­vad-állomány Magyarorszá­gon. Ha nem születik meg rövid időn belül a vadászati tör­vény, visszafordíthatatlanná válhat a folyamat. Ez a Ma­gyar Vadászati Kollégium keddi sajtótájékoztatóján hangzott el. Az érdekvédelmi szervezet vezetői arra hívták fel az új­ságírók figyelmét, hogy min­denekelőtt a világhírű magyar gímszarvasállomány fogyat­kozott meg az utóbbi időben kritikus mértékben. Ez főként az állatok elleni irtóhadjárat számlájára írható - mondták a szakértők. A gondokat növeli, hogy nem készülnek sem közép-, sem hosszú távú tervek a vadgazdálkodásban; rabló- gazdálkodás folyik a vadász- területeken. Gátlástalan méreteket öltött a vadorzás. A gímszarvas mellett csökken hazánkban az őz-, a muflon- és dámvadál­lomány is. Ugyanakkor az utóbbi években a kisvadak száma is sajnálatosan megszaporodott a kedvezőbb életfeltételek, például a mezőgazdasági vegyszerhasználat vissza­esése miatt. A szarvasbikák többségét külföldi bérvadászok ejtik el. Arról az érdekvédelmi szer­vezet képviselői nem nyilat­koztak, hogy mekkora állami bevétel származhat a vadá­szatból évente. (MTI) A Munkáspárt elnöke Egerben A Munkáspárt elnöke, Thür- mer Gyula tegnap délután saj­tóértekezletet tartott Egerben, a városháza dísztermében. A sajtónak és a tévének be­jelentette, hogy a Munkáspárt sorra látogatja azokat a he­lyeket, ahol párttagjai tevé­kenykednek. Thürmer Gyula elégedettségét fejezte ki, hogy ma már 19 megyében van je­len a Munkáspárt, az elmúlt évek során csak Nógrád me­gyében képviselték a pártot. Az ország súlyos gazdasági helyzetével kapcsolatban megállapította, hogy a nép egyértelmű cselekvést követel, hiába kér türelmi időt a kor­mány, előtte áll az elkerülhe­tetlen számadás, május-júli­usban számot kell adnia tevé­kenységéről az ország előtt. Hangsúlyozta, hogy „az embe­rek se száz nap, se tíz nap, se egy nap türelmi időt nem akarnak adni a kormánynak. Azonnali világos cselekvésre van szükség a gazdasági fejlő­dés gyorsítása, az emberek életkörülményeinek javítása érdekében, a korrupció elleni fellépésben.” A pénzügymi­niszterek cseréje is bizonyítja a cselekvésképtelenséget, a Bokros-program 25 pontja je­lez valamit az egyensúlyte­remtés szándékáról, de valójá­ban az országra zúduló csőd­tömeget a néppel akarják meg­fizettetni. Thürmer pártelnök két­kedve, rejtett ellenszenvvel beszélt az önkormányzatok ér­tékeléséről, amikor kijelen­tette: „az önkormányzatok le­hetnek okosak, szépek, de jó helyi politika oldaná meg a sú­lyos problé­mákat.” Azt is megálla­pítja, hogy Egerben megingott az önkormány­zatokba ve­tett hit. A pártel­nök célsze­rűnek tartja az ország több mint há­romezer tele­pülésének képviselete alapján az Országos Önkormány­zati Tanács felállítását. A Heves Megyei Hír­lap részéről elhangzó kérdésre az­zal válaszolt a pártelnök, Rendíthetetlen hogy azért beszélt dr. Jakab Istvánnal és dr. Ringelhann György pol­gármesterrel, hogy tájékozód­jék az önkormányzatok mű­ködése felől. Az Egri Csilla­gok Szövetkezetei pedig azért látogatta meg, hogy figye­lemmel kísérje a Munkáspárt a szövetkezet működőképessé­gét. A sajtó részéről feltett kér­désekre válaszolt többek kö­zött a NATO-hoz való csatla­kozás problematikájáról: a Munkáspárt nem fogadja el a NATO-hoz való csatlakozást, mert nem szolgálja nemzeti érdekeinket... nyugalommal... Persze, arra nem válaszolt, hogy ebben az esetben melyik nemzetközi hatalmi erőtől várhatjuk határaink sérthetet­lenségének a biztonságát. A jelenlegi súlyos gazda­sági válságból egyetlen kiút - szerinte - a húzóágazatok, mint például a mezőgazdaság, a könnyűipar és a hadiipar fej­lesztése, amelynek korlátlan lehetőségei kínálkoznak. A sajtóértekezlet befejezté­vel a Munkáspárt elnöke távo­zott kíséretével, hogy foly­tassa tovább hagyományos munkalátogatását. Gál Elemér Magyar arany és honi sortűz Az azonnali kérdések és válaszok óráján a Parlamentben Megduplázta bevételét a Mátravid Az 1993-as év gazdaságilag igen rosszul sikerült a Mátra­vid Építő és Vállalkozó Szö­vetkezetnél. A korábbi építő- és szakipari szövetkezetből történt kiválás pénzügyi vál­lalkozási terhei miatt veszte­séggel zártak. Vajon milyen volt az 1994-es év, és mit ter­veznek 1995-re? Erről beszél­gettünk a szervezet elnökével, Juhász Balázzsal.- Tavaly eleinte nem voltak vállalkozásaink, az országot kellett járnunk, hogy munká­hoz juttassuk embereinket - mondta. - Az első fél év vé­gére azonban már sikerült ki­töltenünk egész évi kapacitá­sunkat, s december végéig a korábbi esztendő árbevételét megdupláztuk. Hivatalos mér­legünk birtokában is mondha­tom már, hogy sikeresek vol­tunk. A cég tiszta adózott nye­resége hatmillió forint körül van, adósságunk gyakorlatilag olyan bankhitel, amit még a kiválás előtti időkből hoztunk magunkkal. Valamennyi fize­tési kötelezettségünket határ­időre teljesítettük, dolgozóink munkaellátottsága a kft.-k megalakulását követően fo­lyamatos volt, és ilyen most is. Munkatársaink bruttó keresete nőtt, 13. havi fizetést is tudtunk adni.- Milyen a folytatás?- Az idén kiváló alapról kezdtünk, ugyanis téli munka­ellátottságunk ideális. Szinte minden szakmában fűtött, zárt helyen tudunk dolgozni, egé­szen az évszak végéig. Erre biztosíték a budapesti Wes- tel-központ alakításának, a Te- leky Blanka Gimnázium felújí­tásának folytatása, a gyön­gyösi Braun Rolitron-üzem- épület több belső munkája. 1995-ben közel százmillióra van szerződésünk, így már az indulásnál remélhetjük, hogy megismételhetjük tavalyi tel­jesítményünket.- Úgy hallottuk, lakásépíté­seket is terveznek Gyöngyösön.-Igen, az idén húsz lakás építését tervezzük a Dél-Kál- vária-parton. S jövőre ugyan­ennyit szeretnénk felépíteni.-A továbbiakhoz is megfe­lel a jelenlegi szervezet?-Äz OKISZ elnökségének is az az álláspontja: szövetke­zet igazából csak mezőgazda­sági szervezet lehet. Az ipar­ban a szövetkezet már rendkí­vül erőltetett és életképtelen forma. A mi célunk is az, hogy rövidesen átalakuljunk olyan gazdasági társasággá, ahol az érdekeltség, az üzletrész, a forgalom ténylegesen piaci alapokon van. Amíg a szövet­kezetnél meg nem valósul az üzletrész piaci forgalma, addig gyakorlatilag pénzügyi ösz­tönző erő kallódik el, amit nap­jainkban, később pedig még inkább senki sem engedhet meg magának. Említett átala­kulási elképzeléseinkkel szű- kebb igazgatóságunk is egyet­ért. (köre so g) Diákigazgatót választ a Berze E hét elejétől tart az a kampány, amelynek végeztével diákigaz­gatót választanak a berzés diá­kok Gyöngyösön. ' Bár a jelöltállításnál kétség­kívül akadtak bizonyos nehéz­ségek - kompromisszumokkal talán el lehetett volna kerülni -, a szervezők mégis bizakodva néznek előre. A három jelölt a harmadik évfolyamról került ki, s a mö­göttük álló osztályok energiát, fáradságot egyáltalán nem saj­nálva vetették bele magukat a munkába. Mindhárom osztály olyan programot próbált össze­állítani a diáknapra, amely re­ményeik szerint elnyeri a tanu­lók többségének tetszését. A tervekben szerepel aero- bic-bemutató, Harley Davidson motoros-találkozó, és számos vetélkedő. Minden bizonnyal ez lesz a döntő tényező, ami a diákokat majd befolyásolja szavazatuk hétvégi leadásában. Hisz ki ne szeretne egy Trabantot nyerni, vagy egy hetet Isztambulban tölteni? S hogy lehet ilyen értékű dí­jakat előteremteni? - Erre a kérdésemre az egyik jelölt adott választ: „Minden a szervezőké­pességen múlik. Ha van az em­bernek ideje, türelme és nagy adag energiája, a dolgok köny- nyen beindulnak. A támogatók keresésénél persze adódhatnak problémák, de a kitartás és a komoly szándék sok kaput meg­nyit.” Remélhetőleg a diákok a legmegfelelőbb jelöltet választ­ják majd meg, s azok a „kapuk” nemhiába nyílnak ki. Drelyó Agnes

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents