Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-22 / 45. szám
1995. február 22., szerda 5. oldal Füzesabony És Körzete Vita: költségvetésről, kollektív szerződésről Csütörtökön, február 23-án délután tartja legközelebbi testületi ülését Mezőtárkány ön- kormányzata. Többek között megtárgyalják az idei költség- vetési tervezetet, megvitatják az általános művelődési központ és a pedagógus-szakszervezet között létrejött kollektív szerződést, véleményezik a mil- lecentenáris emlékmű tanulmánytervét, és módosítják a szociális ellátásról szóló ön- kormányzati rendeletet. Ma falugyűlés lesz Újlőrincfalván... Ma, szerdán 18 órától falugyűlést rendeznek Újlőrincfalván a közösségi házban, amelyen részt vesz dr. Molnár János országgyűlési képviselő is. Napirenden a múlt évi munkavégzésről szóló tájékoztató szerepel, de meghallgatják az idei költségvetési terveket is. Másnap, csütörtökön ugyancsak e témák kerülnek a testületi ülés elé is. A Vidám Vándorok műsora Füzesabonyban Füzesabonyban a városi művelődési központban ma vidám farsangi mulatság lesz a gyerekek részére. Délelőtt 10 órakor a Vidám Vándorok - miskolci művészek - az óvodásokat, délután 14.30-tól az iskolásokat szórakoztatják vidám, zenés bohózatukkal. Rákszűrésre kerül sor holnap Mezőtárkányban Csütörtökön délelőtt 9 órától 12 óráig rákszűrés lesz Mezőtárkányban, a védőnői ligában. A háziorvos és a Vöröskereszt szervezésében a vizsgálatokat az egri kórház dolgozói végzik. A „közös pénztárcáról” vitáznak Farmoson is Február 24-én, pénteken 16.30 órai kezdettel ül össze ismét Egerfarmos képviselő-testülete. Poczok Sándor polgármester tart beszámolót a két ülés között történt eseményekről, majd megtárgyalják az 1995. évi költségvetés tervezetét. Béla bácsi most is mosolyogva adja műhelyében a szakmai tanácsokat FOTÓ: PERL MÁRTON Huszonöt év az édességek birodalmában Kál, Rózsa utca. Kissé félreesik a fő forgalomtól. A sarkon cukrászda, diszkrét berendezéssel. Az üvegezett pult alatt torták, sütemények, kré- mesek sorakoznak. Hátrább található a műhely, ahol ezeket a szemnek és szájnak igencsak kedves falatokat előállítja a község népszerű embere, Veress Béla cukrász. Nagy és csak egyszer előforduló eseményre készülődnek az ott dolgozók. Már jól tudják a helybéliek, hogy a szeretett Béla bácsi február 28-án, kedden - szokásától eltérően - délelőtt 10 órától délután 4-ig nyitva tart majd. S hogy miért? Ez sem titok, ugyanis azon a napon lesz 25 esztendeje, hogy üzletét megnyitotta. No meg ebben az évben ünnepli 65. születésnapját. A jeles alkalom bizonyára sokáig emlékezetes lesz a helybéliek számára is, hiszen az ominózus napon némi meglepetéssel is szolgál a mester az üzletébe betérőknek. Készítményeit féláron kínálja majd a bizonnyal nem kis számú vendégseregnek. — Nem lesz ez egy kissé drága mulatság? - tesszük fel a kérdést a mindig mosolygós, rendkívül szolgálatkész mesternek.- Hát, egyszer ezt is megengedhetőnek tartom. Nehéz időkre emlékeztet engem ez az évforduló - mondja kissé megfontoltan. - Lényegében már a 40. életévemben jártam, amikor az ipart megszereztem. Aztán a beszélgetés során fény derül életútjára, sorsának alakulására is. Budapesten szerezte a segédlevelét még 1948-ban. Nagybátyjától sajátította el a szakma csínját-bín- ját, hiszen az egész famíliája cukrász volt. Örömére a nála dolgozó fia is ezt a hivatást választotta, s így folytatja apja örökségét. Szorgos, ügyes kezű segédnek bizonyul már most is, olyannak, akinek vérében van az „édes tudomány”. Veress urat annak idején még az áfészosok hívták a megyébe. Kerecsendi munkálkodását követően a Mészövbe került. Aztán valamilyen ok miatt összekülönböztek az ottaniakkal, és ekkor elhatározta, hogy „maszek” lesz, azaz önállósítja magát. Az akkori vezetés, beleértve a járási pártbizottságot is, igyekezett e szándékát minden lehetséges módon megakadályozni. Amikor végül is megkapta - igen hosszú tortúra után - a szükséges engedélyt, még sokáig tapasztalhatta a gáncsos- kodást, a rosszindulatot.- Most már béke van közöttünk. Ők is ide járnak süteményt fogyasztani - fejezi be ezt a témát a mester némi ha- miskás mosollyal az arcán. - Ők tönkrementek, nekem meg a szememmel van baj, a könyvelést nem is tudom csinálni, így aztán naponta csak 3-4 órákat dolgozom. Ötszemélyes az üzlet, három segédem meg egy tanulóm van, az eladóval együtt. Talán a megyében sincs ilyen üzlet, ahol ennyi embert foglalkoztatnak. A piacszervezés az igazán nehéz...- Az üzletmenettel mennyire elégedett, hiszen mostanság senki sem dúskál a forintokban...- Tény, hogy a forgalom csökkent az utóbbi időben. Nem véletlen, itt is látjuk, érezzük, hogy az emberek jövedelme erősen megcsappant, s nem sokan engedhetik meg maguknak, hogy süteményekre költsenek. Büszke vagyok arra is, hogy 25 év alatt - a sűrű ellenőrzések ellenére - egyszer sem büntettek meg szabálytalanságért.- Árulja már el, mekkora választékkal várja az ide betérőket, s arra is kíváncsi lennék, melyik édesség az ön számára a legkedvesebb...- Úgy 70 fajtából áll a „repertoár”, s ebből 30-50 igencsak kelendő. Az alkalmi torta és a krémes a legkeresettebb. A választék az évszakoknak megfelelően változik. Nyáron tejszínes dolgokat nem lehet szállítani. Én egyébként „édesszájú” vagyok, s leginkább a túrós rétest szeretem.- Nos, hadd kívánjunk jó étvágyat, emellett nagyon jó egészséget! (F.L) Felszállt a füst az Egervölgyében (Folytatás az 1. oldalról)- Az egyezkedések januárban újra megindultak, és február 14-én „felszállt a fehér füst” az Egervölgye Téeszben, mert a kompromisszumos megállapodás megszületett: megadják a 10 millió forintot az andornak- tályaiaknak. Ehhez a Makiáron március 6-án megtartandó részközgyűléseknek is hozzá kell járulniuk. Az ugyancsak 69 éves Hevesi László, Nagytálya képviselője, a vagyonmegosztó bizottság tagja, a számok, a törvények ismerője a következőképpen látja a történteket.- A nagy probléma ott volt, hogy a három falu teljesen ösz- szeforrt, így a szétválást és a 250 milliós vagyont igazságosanfelosztani nehéz esetnek bizonyult. Ezért húzódott a dolog, ami nem baj, mert legalább kiforrott a helyzet. Amennyiben a részközgyűlések elfogadják az előterjesztést, sor kerülhet a vezetőség megválasztására is. Az a bizonyos 10 millió forintos ügy abból adódott, hogy többen nem jelezték, melyik szövetkezethez akarnak csatlakozni.- A volt egyesült gazdaság legnagyobb baját abban látom, hogy mindent a nagy méretekhez, a 3300 hektár szántóhoz és szőlőműveléshez igazítottak. Gépműhelyeket, raktárakat, irodaházat, a hajdúszoboszlói 14 szobás üdülőt, stb. Ezekre nincs szükség, és meg sem veszi-senki. A földből 1600 hektár a kárpótlásra ment el, csökkent a szőlőterületünk is. Ráadásul az aszály, a három évig tartó árzuhanás is gondot jelentett. A szőlőnél 400 vagon termés feldolgozására tervezték az üzemet, de tavaly csak mintegy 100 vagonnyit vásároltak fel. A többit a magánosok vették meg.- Sajnos, ezek a területek 4 éve nem kapnak megfelelő gondoskodást, s a múlt évben az eddigi, 60 mázsás hektáran- kénti termés helyett csak 43-at tudtak betakarítani. Az idén súlyosabb helyzet elé nézünk. Hiányzik a tőke. Az új szövetkezetek hitelek nélkül tudnak indulni, de pillanatnyilag nincs fedezet az elvégzendő munkákra. Lenne ugyan 60-70 millió forint, de - mint említettem - nincs vevő az értékeinkre. Hiába van egy házam, ha nem vásárolják meg. Növénytermesztésben csak a kooperáció, a szőlőtermesztésben pedig a környező szövetkezetekkel való közös együttműködés segíthet. Kecső János, a téesz-igazga- tóság megbízott elnöke, kertészmérnök, andornaktályai pincemester, aki 28 éve tölti be ezt a foglalkozást, így vélekedik:- Sok igazság van abban, amit a tagtársak elmondtak. Nem akarom ismételni azokat, csupán megerősíteni. A szövetkezet egyértelműen nehéz helyzetbe került, és a gazdaság megmaradt vezetése azokat a személyi jellegű problémákat, amelyeket később a válságmenedzser megoldott, nem orvosolta. Az előbbi munkáját pozitívan lehet megítélni. Miután a menedzsernek lejárt az egyéves szerződése, és eltávozott a szövetkezet éléről, az igazgatóság a meghirdetett pályázatra jelentkezők közül sem tudott megfelelő embert választani, így felvetődött a szétválás lehetősége, amely a továbbélést biztosíthatja. Tavaly október végén Makiár és Nagytálya rész- közgyűlései ki is mondták a szétválást, amelyet Andornak- tálya elfogadott. Az igazgatóság ezért azt javasolta, gazdasági erőinket úgy csoportosítsuk, hogy lehetőleg a megmaradt két fő objektumunk köré kerüljenek. Az egyik Andomak- tálya körzetében a pince, a másik Makiáron a raktár, valamint a szárítóüzem. Azzal a gondolattal párosult ez a javaslat, hogy az előbbi térségben létrejöhet egy borászati szövetkezet, az utóbbinál pedig a megmaradt 1600 hektár szántóterületre növénytermesztési gazdaság alakulhasson.- Való igaz, amit Vámosi és Hevesi urak elmondtak, a vagyonmegosztó bizottság sokszor tárgyalt tavaly erről. Sok mindenben sikerült megegyezni, de abban nem tudtak közös nevezőre jutni, mi legyen - az andornaktályai vagyonmegosztó bizottság által kért - azon tagok vagyonrészével, akik nem vették a fáradságot, hogy a bármely községben megalakuló szövetkezethez leadják jelentkezésüket. A mintegy 10 millió forintról tehát nem volt megegyezés. Mivel a közgyűlésen sem született megegyezés, az andornaktályai térség tagjai elhagyták a termet. Nem csoda, hiszen sokkal nehezebb döntés előtt álltak, mint 1974-ben, az egyesítéskor.- A tárgyalások később tovább folytatódtak, és február 13-án úgy döntöttek, hogy An- domaktálya a vagyon 36 százalékát, Makiár és Nagytálya együttesen 64 százalékát kapja. Négy nappal később ezt a döntést újból megerősítették, ezért az igazgatóság 15 napon belülre a három településen kü- lön-külön összehívja a vagyonmegosztó részközgyűléseket, amelyeken szövetkezeti tagságunk eldönti: megfelelőnek tartja-e ‘az előterjesztett megosztást, vagy sem. Ameny- nyiben igen lesz a válasz, el kell végeznünk a szétválás által megkövetelt végleges elszámolást. Igyekezni kell, hiszen kezdődnek a tavaszi munkák. Fazekas István ¥ Olykor-olykor a bizalmatlanság is ösztönözhet Bornemissza János decemberben lett Poroszló polgármestere. Tudja, hogy nem mindennapi fába vágta a fejszéjét. De a kihívásokat mindig is kedvelte, a szokatlan dolgokhoz vonzódott. Csak ennyi a közös eddigi és mostani tevékenysége között. Csak talán most a kihívásból több jut neki. De következzen... •••A polgármester monológja- Gyerekkoromban áhítozva néztem a helikoptereket, repülőket. A permetszert szóró kisgépet órákig szemléltem, miközben csak arra gondoltam, milyen jó lenne felszállni, pilótának lenni. Ha otthon előálltam vele, volt, amikor megmosolyogtak, de volt, hogy keményen rám is szóltak: falusi gyerek ne álmodozzon! A mező- gazdaságból éltek meg mindig falun, én se akarjak mást. Az általános iskola után így kerültem a Gyöngyösi Mezőgazdasági és Áruforgalmi Szakközépiskolába. Érettségiztem, de a repülés ott motoszkált bennem. Osztályfőnökömmel nem voltunk jóban. Nem igazán nevezhető lebeszélésnek, ahogyan a főiskolai felvételiről - a jóvoltából - le kellett maradnom.- Egy évig próbálgattam a munkáséletet. Majd - lesz, ami lesz felkiáltással - felvételiztem a Kilián György Repülő Műszaki Főiskolára. Felvettek, s mivel jól sikerültek a vizsgáim, a kassai tagozatra kerültem. El sem mondhatom, milyen érzés volt először gépbe szállnom. Delfin és Albatros típusú gépeken repültem. Megvalósult a gyerekkori álmom. Ám - sajnos - nem egészen. Egészségügyi okok miatt le kellett szerelnem. Három hónap maradt a diplomaosztásig...- Itthon munkahelyet nemigen találtam. Vállalkozásba fogtam a feleségemmel.- Elégedett lehettem volna. De amikor közelgett a választások ideje, motoszkált bennem: óriási kihívás a mai gazdasági helyzetben polgármesternek lenni. Megpróbáltam. Sikerült. Az első napokat kegyetlenül nehezen bírtam. Azt hiszem, az első két hét az, amikor mindenki bizalmatlan a másikkal szemben. Állandóan résen akar lenni, akár ellenségképet is fabrikál magának. S itt van még hozzá egy település költségvetésének gondja-baja. Számok, szerződések, ügyek gyors megismerése, felfogása. \- Naponta kell szervesülnöm egy falu gondjával-bajá- val. Talán nagyon is kijutott most a kihívásból. Ülök, és azon gondolkodom, hogy nyolcvan-egynéhány millióból hogyan tudunk 140 milliót „csinálni”. Legalább ennyi kellene, hogy a község ebben az évben aránylag elfogadhatóan működjön, hogy visszafizethessük az ez évre eső húszmii-* liót, gáztörlesztés címén. Mintegy tizenhatmillió kell az ivóvízprogram további folytatásához. De ezt meg kell csinálnunk. Vannak „hapénzeink”. 'Hogy mi ez? Ha sikerül értékesítenünk az üdülőtelkeket, ha el tudjuk adni a szolgáltatóházban lévő tetőtér-beépítéses helyiségeket, ha a lakosság további gázcsonkokat helyeztet tizembe. Akkor lesz pénzünk. És ha nem?! A képviselő-testület nagy része az elmúlt időszakhoz képest kicserélődött. Nagyon nagy lendülettel vetették azonban bele a munkába magukat. Sok segítséget, támogatást kapok a képviselőktől. Áz intézmények is megértették, hogy nem nyújtózkodhatunk nagyon, mert rövid a takarónk. Az iskola tantestülete például megbeszélésre hívta a múlt héten a képviselőket. Sajnos, az ő költségvetésüket is meg kell egy kicsit nyirbálnunk.- Nem mindenki megértő azonban a településen. További utak kellenek, az idegenforgalom szempontjából is szükségesek fejlesztések. Az idén aligha tudunk bárkit is biztatni. Jó szándékkal láttam munkához;^ a továbbiakban sem lesz ez másként. Igaz, már felütötte a fejét egy kevés rosszakarat, ami a testület eddigi munkáját kérdőjelezgeti meg. Bevallom, olykor-olykor a bizalmatlanság is ösztönöz. Optimistán látom a jövőt. Poroszlón szorgos, megértő emberek élnek, s úgy vélem, a kátyúból, a sok ha-ból ügyesen kievickélünk majd... Lejegyezte: rada
