Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-13 / 37. szám
5. oldal 1995. február 13., hétfő Heves És Körzete Sztereo-moziban vetítenek Hevesen Százéves a mozgókép. Ebből az alkalomból újdonsággal lepte meg a hevesi mozilátogatókat a Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Megfelelő előkészítés után megteremtették az úgynevezett sztereovetítés technikai feltételeit. Az indítás sikeres volt, miután a Veszélyes vizeken című amerikai akciófilmet vetítették. Tavaszra készülő városi kertbarátok Az idei első összejövetelét tartotta a napokban a hevesi kertbarát kör. Az évadnyitás a közelgő tavasz jegyében telt. A kiskertek felkészítéséről és a termést megalapozó vetőmag-ellátásról esett szó. A tagok hasznos tanácsokat kaptak az aktuális munkákhoz. Új műsort tanulnak a költészet napjára Az Erdész Lászlóné tanárnő által vezetett Hevesi Színjátszókor tagjai új műsorral köszöntik az idei költészet napját. Rendhagyó irodalomórát rendeznek a város általános iskoláiba járó alsó tagozatos tanulóknak. A műsort a nyelvi kommunikációs tananyagból állították ösz- sze. Az említett irodalomórán Weöres Sándor megzenésített verseivel illusztrálják a műsort. Mától kiállítás nyílik az erdélyi városokról Dely György egri építész rendezésében ma nyitják meg a hevesi művelődési központban az Erdélyi városok című kiállítást. Az érdekes tárlatot március 5-ig - naponta - tekinthetik meg az érdeklődők. Mesével mutatkozik be a szegedi Mini Színpad Csütörtökön délelőtt tíz órától a város óvodásait, délután fél háromtól pedig az általános iskolásokat várják Hevesen, a művelődési központban a szegedi Mini Színpad művészei. A két előadáson a Rémusz bácsi sorozatból - vendégjátékként -, a Szurokbaba című mesejátékot mutatják be a gyerekeknek. Elkészült, szállításra l^erülő termékeik itthon és külföldön találnak gazdára. FOTÓ: JAKAB TIBOR Naponta versenyeznek a piacokért Heveshez hosszú évek óta hozzátartozott a szolnoki Mezőgép Rt. korábbi gyáregysége. Az egykor jól működő cég az évek során veszített presztízséből, de még így is életképes volt. A privatizáció gondolata az AVÜ-től származott. A szolnoki anyavállalat vezetése úgy döntött, hogy eladja öt gyáregységét, közöttük a hevesit is, vagy amennyiben nem kelnek el, bezárja őket. Az ott dolgozók mérlegelték a lehetőségeket. Ezért a cégnél már korábban dolgozott csoport a nyilvánosan kiírt pályázatra - a dolgozók érdekében - beadta a saját tervezetét. A versenytárgyalást végül is ők nyerték el. Ezzel lehetővé vált, hogy 1993. július 1-jén új időszámítás kezdődött a már Hevesgép Kft. életében. A tulajdonosváltást követő időszakról beszélgettünk Lörincz László ügyvezető igazgatóval:- A gyáregységet valamennyi, korábban itt dolgozóval együtt vettük át. így ma száztízen tevékenykednek nálunk. Az volt az elgondolásunk, hogy ami a termékek közül piac- és versenyképes, azokat továbbra is gyártjuk. A többit viszont megszüntettük. Ragaszkodunk a régi hagyományokhoz, de ugyanakkor a műszaki fejlődést, az új technológiák bevezetését szorgalmaztuk. Legnagyobb feladatunk az volt, hogy önállóan, a saját lábunkon álljunk meg. Ezért kialakítottuk az új vevőkörünket. Mindebben az egyetlen gátoló a pénz volt. A bankok által követelt hitelkamatokat ugyanis szinte lehetetlenség kigazdálkodni. Mégis, minden problémánk ellenére azt mondhatom, hogy rövid idő alatt komoly eredményeket értünk el. Ma már olyan gépeket gyártunk, amelyek a nagy világcégek termékeivel is konkurálnak. Ezáltal ’93 második felében és tavaly is nyereségesek voltunk.- Milyen kilátásokkal kezdték az idei évet?- Termékeink széles körével és a piaci kereslethez való igazodással folyamatosan munkát biztosítunk dolgozóinknak. Ez ebben a térségben nagyon fontos dolog. Az alapos piackutatáson túl a külföldi vásárlókkal kötött üzleteink is sorra bejöttek. így elmondhatjuk, hogy a hazai és a külföldi piacon ott vagyunk. Rövid idő alatt elért sikereink mögött természetesen nagyon sok munka van. Szeretnénk a dolgozóinknak megfelelő anyagi érdekeltséget teremteni a társaságunknál, hiszen ez csak a cég javára válik majd. Az idei évre mintegy tíz százalékos árbevétel-növekedést tervezünk. Ez nagyobb is lehetne, de a jelenlegi 30-40 százalékos kamat féket jelent a fejlődésben.- Milyen termékeket gyártanak?- A régebbi, hagyományosakat igyekeztünk megtartani, miközben piacképesebbé tettük azokat. Mind a belföldi, mind a külföldi kínálatot úgy alakítottuk, hogy a helyi sajátosságoknak legjobban megfeleljünk. Belföldi vevőinken túl kapcsolatban állunk olasz, szlovák, német, francia, osztrák cégekkel, és induló együttműködésünk van egy új-zé- landival is. A piac igényein túl azt is megvizsgáltuk, hogy milyen lehetőségeink vannak a gyártásra. így sikerült olyan új termékegyüttest kialakítanunk, amelyből kedvére válogathat a kisgazda, a közepes földtulajdonos, illetve a szövetkezet is. Fontosnak tartjuk, hogy kiváló minőségű gépeket készítsünk, és ezek a vásárlók igényein túl is jelentkezzenek, mert a jó vélemény szárnyra kel, és hozza az új vevőket. Gépeink műszaki teljesítményén túl fontos azok megjelenése is. A mi munkánkat a piac minősíti, ezért saját szervizhálózatot működtetünk. Gépeinkre egy, másfél év garanciát adunk, és meghibásodás esetén saját embereinkkel javíttatjuk. Ez fontos, mert így azonnal értesülünk az esetleges gyártási hibákról.- Mit tart a legfontosabbnak ahhoz, hogy a siker tartós maradjon?- Nagy a konkurencia a piacon. Egy-egy új cégnek nehéz betörnie a már felosztott területre. Úgy érzem, mi is az utolsó 24. órában kezdtünk, de sikerült. Ahhoz, hogy ez így is maradhasson, továbbra is jó minőségű gépeket kell gyártanunk, és nem utolsósorban kedvező árakon igyekszünk értékesíteni azokat. Jelenleg a hazai piacon drágák vagyunk, de elismerten jók. Külföldön viszont alacsonyabbak az áraink, ezért exportálunk. Ezért minden olyan vásáron és kiállításon ott vagyunk, ahol a lehetséges vevőink felbukkanhatnak. Lényeges a reklám, de annál is fontosabb a minőség. Ezért igyekszünk a korábbinál szőkébb kör igényeit a lehető legmagasabb színvonalú termékekkel kielégíteni. Molnár Csilla Hevesen egy régi ismerőst köszöntöttek a versbarátok Egy régen nem látott ismerős járt nemrég a hevesi könyvtárban. Varga Zoltán - művésznevén Varsa Zoltán -, akit kétszeresen kollégájuknak tekintenek a könyvtárosok. Pályáját Horton kezdte, mint népművelő. Ezt követően Hevesre került, ahol a művelődési ház igazgatója lett. Később Orosházára költözött, és a városi könyvtár irányítását vette át. Az elmúlt kormányzati ciklusban pedig országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Mostani előadóestje előtt Szabó István, a zeneiskola tanára és növendékei magyar szerzők műveiből szólaltattak meg néhányat. Ezt követően Varga Zoltán olvasott fel verseskötetéből. A bensőséges hangulatot az is növelte, hogy a verseket személyes hangú baráti beszélgetés követte az előadóval. Eközben érintették a régen együtt átélt történeteket, főleg az egykor igazgatása alatt állt művelődési ház sokrétű, gazdag életét. Alulnézetben a szorító tamaörsi munkanélküliség Tarnaörs földrajzi helyzeténél fogva távol esik a nagy létszámú munkaerőt foglalkoztató ipartelepektől. A kisközségből eljárók közül manapság sokak elől zárják be a megélhetést jelentő munkahelyek kapuit. így a munkanélküliség súlyos terhe mellett a cigánylakosság jövője is nyomasztóan hat az új ön- kormányzatra. Van-e megoldás, legalábbis remény a változtatásra ebben a térségben? Nyúl György polgármester szavaiból némi bizakodást hallani.- Mi az oka, hogy még jelenleg is növekszik a munkanélküliek száma?- Sajnos, a kormányzatunk sem helyi, sem országos szinten nem adott lehetőséget ipari és egyéb célú foglalkoztatásra. Az örsiek egy része korábban eljárt a közeli nagyvárosokba, de még Budapestre is, megkeresni kenyerét. A rendszerváltást követően viszont a munkahelyek sokasága omlott össze máról holnapra, s az eljárók zöme munkanélkülivé vált. Azt talán elfogadom, hogy az ipar „megroggyant”, de azt már nem tudom mivel magyarázni, hogy a mezőgazdaság ennyire padlóra került. Úgy tűnik, hogy a Tar- naörsi Agrárszövetkezet is a csőd szélére kerülhet. A keresőképesek egy része jövedelempótló támogatáson van, de jelenleg már a nemrég még a mezőgazdasági üzemben dolgozott gépészek, traktorosok is támogatást kémek. Sajnos, odáig jutottunk, hogy a keresőképesek több mint hatvan százalékának nincs munkahelye.- Van-e lehetőség a változtatásra?- Kell, hogy legyen, és meg is keressük - szögezi le. - Mostanában a Csárda-Milk-nél és a szárítóüzemben akad munka. Talán azoknak a helyzete tűnik stabilabbnak, akik legalább egy évtizede, vagy annál régebben dolgoznak a Mátrai Erőmű Rt.-nél, vagy a Jászberényi Hűtőgépgyárban. Jelenleg azzal foglalkozunk, hogy közel húsz embernek kenyérkeresetet biztosítsunk Gyöngyösön, a most induló műszergyárban. A térség ilyen gondjaival foglalkozó szakemberek is hasonló lehetőségekkel szeretnék megörvendeztetni az itt élőket. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy mi a megye egyik legjobb termőterületével megáldott helyén élünk. Itt aztán lehet a gabonaféléktől a kertészeti kultúrákon át a gyümölcstermelésig bármivel foglalkozni, csak a gazdáját kell megtalálnunk. Úgy gondolom, megfelelő támogatással húsz-harminc embernek tudunk a gazdálkodásból megélhetést biztosítani.- Mi lesz azokkal, akik eddig sem kerestek munkát?- Ez nagyon aktuális dolog, ezért sokat foglalkozom vele. Elhatároztam: arra törekszem, hogy mindenkivel megtaláljam a megfelelő hangot, azt a módot, amellyel munkára bírhatom a jelenleg anélkül levőket. Gondolom, hogy akik nem a földeken vállalkoznak, azokat a közhasznú munkavégzők sorába állíthatjuk. Az is a közjót szolgálja majd a településen. A lényeg az, hogy amennyiben sikerül a mostani igen magas munkanélküliséget legalább a felére mérsékelnünk, akkor máris nagyobb reményünk lehet itt őrsön is a holnapokban.- Mikorra várható ennek a kézzelfogható hatása?- Ha minden a testület elképzelései szerint halad, akkor három év múlva lehet majd beszélni a változásokról. Akkor, amikor a mezőgazdaság, és különösen az állattenyésztés fellendülésével arányosan csökkenhet a „kívül rekedtek” száma. Arról sem tehetünk, hogy nálunk a faluban közel hatszáz cigány él. Nem hagyhatjuk őket magukra, velük együtt kell élnünk a jövőben is.- cseh Közös felhívásaikat már eljuttatták a falvakba A Heves Megyei Művelődési Központ munkatársai - Sebestyén János igazgató vezetésével- nemrég szakmai egyeztetést folytattak Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Központban Szőke Emil igazgatóval és munkatársaival. Felvázolták az idei közös rendezvények lehetőségeit, amelynek keretében folytatják az elmúlt évi hagyományos programokat. Áttekintették az ezekkel kapcsolatos finanszírozási lehetőségeket is. Megállapodtak abban, hogy- a szűkös anyagiakat figyelembe véve is - közreműködnek az idei hevesi nyári dinnyefesztivál programjainak szemezésében és lebonyolításában. Emellett támogatják a térségben a cigány vers- és prózamondó verseny megrendezését márciusban. Áprilisban a gyermekszínjátszók mutatkoznak be. Május első hetének végén tartják az Éneklő Ifjúság programot, amelyen a kórusok szerepelnek. Ezeken túlmenően együttműködnek különböző képzőművészeti kiállítások megrendezésében, és módszertani találkozókat is tartanak. A Szőke Emiltől szerzett értesülésünk szerint az egyeztetés óta a Heves körzetében levő művelődési intézményeknek eljuttatták felhívásukat az említett rendezvényekre való jelentkezésekhez. Bíznak abban, hogy mindez eredményt hoz, és szép számmal vesznek majd részt a meghirdetett programokon a hevesi térségből. Munkában a gázszerelők - és hamarosan kellemes meleget varázsolnak az otthonokba A komfortosodé Tama mentén A Tama menti településeken mostanában minden kétséget kizáróan a legtöbbet emlegetett és a legnépszerűbb emberek a Tigáz szerelői. Szívesen látott vendégek a portákon, akik az aránylag olcsó és kényelmet nyújtó energiahordozóval teszik könnyebbé az arra várók életét. Gyors, szakszerű munkájuk nyomán helyére kerülnek a nyomásszabályozók, és megkezdik végeláthatatlan pályafutásukat a gázórák. Ä szakemberek „életre keltik” a konvektorokat, a kazánokat és a gáztűzhelyeket. Ezáltal Tarnazsadány 250, Tárnáméra 476 és Boconád 405 igénylője egy apró lépéssel ismét előbbre kerül a századvég urbanizációjában.
