Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)

1995-02-13 / 37. szám

5. oldal 1995. február 13., hétfő Heves És Körzete Sztereo-moziban vetítenek Hevesen Százéves a mozgókép. Ebből az alkalomból újdonsággal lepte meg a hevesi mozilátogatókat a Móricz Zsigmond Művelődési Központ. Megfelelő előkészítés után megteremtették az úgyne­vezett sztereovetítés technikai feltételeit. Az indítás sikeres volt, miután a Veszélyes vizeken című amerikai akciófilmet vetí­tették. Tavaszra készülő városi kertbarátok Az idei első összejövetelét tar­totta a napokban a hevesi kert­barát kör. Az évadnyitás a kö­zelgő tavasz jegyében telt. A kiskertek felkészítéséről és a termést megalapozó vető­mag-ellátásról esett szó. A ta­gok hasznos tanácsokat kaptak az aktuális munkákhoz. Új műsort tanulnak a költészet napjára Az Erdész Lászlóné tanárnő ál­tal vezetett Hevesi Színjátszó­kor tagjai új műsorral köszöntik az idei költészet napját. Rend­hagyó irodalomórát rendeznek a város általános iskoláiba járó alsó tagozatos tanulóknak. A műsort a nyelvi kommuniká­ciós tananyagból állították ösz- sze. Az említett irodalomórán Weöres Sándor megzenésített verseivel illusztrálják a műsort. Mától kiállítás nyílik az erdélyi városokról Dely György egri építész rende­zésében ma nyitják meg a he­vesi művelődési központban az Erdélyi városok című kiállítást. Az érdekes tárlatot március 5-ig - naponta - tekinthetik meg az érdeklődők. Mesével mutatkozik be a szegedi Mini Színpad Csütörtökön délelőtt tíz órától a város óvodásait, délután fél há­romtól pedig az általános isko­lásokat várják Hevesen, a mű­velődési központban a szegedi Mini Színpad művészei. A két előadáson a Rémusz bácsi soro­zatból - vendégjátékként -, a Szurokbaba című mesejátékot mutatják be a gyerekeknek. Elkészült, szállításra l^erülő termékeik itthon és külföldön találnak gazdára. FOTÓ: JAKAB TIBOR Naponta versenyeznek a piacokért Heveshez hosszú évek óta hozzátartozott a szolnoki Mezőgép Rt. korábbi gyáregysége. Az egykor jól működő cég az évek során veszített presztízséből, de még így is életképes volt. A privatizáció gondolata az AVÜ-től származott. A szolnoki anyavállalat vezetése úgy döntött, hogy eladja öt gyáregysé­gét, közöttük a hevesit is, vagy amennyiben nem kelnek el, bezárja őket. Az ott dolgozók mérlegelték a lehetőségeket. Ezért a cégnél már korábban dolgozott csoport a nyilváno­san kiírt pályázatra - a dolgozók érdekében - beadta a saját tervezetét. A versenytárgyalást végül is ők nyerték el. Ezzel lehetővé vált, hogy 1993. július 1-jén új időszámí­tás kezdődött a már Hevesgép Kft. életében. A tulajdonosvál­tást követő időszakról beszél­gettünk Lörincz László ügyve­zető igazgatóval:- A gyáregységet vala­mennyi, korábban itt dolgozó­val együtt vettük át. így ma száztízen tevékenykednek ná­lunk. Az volt az elgondolá­sunk, hogy ami a termékek közül piac- és versenyképes, azokat továbbra is gyártjuk. A többit viszont megszüntettük. Ragaszkodunk a régi hagyo­mányokhoz, de ugyanakkor a műszaki fejlődést, az új tech­nológiák bevezetését szorgal­maztuk. Legnagyobb felada­tunk az volt, hogy önállóan, a saját lábunkon álljunk meg. Ezért kialakítottuk az új vevő­körünket. Mindebben az egyetlen gátoló a pénz volt. A bankok által követelt hitelka­matokat ugyanis szinte lehe­tetlenség kigazdálkodni. Mégis, minden problémánk el­lenére azt mondhatom, hogy rövid idő alatt komoly ered­ményeket értünk el. Ma már olyan gépeket gyártunk, ame­lyek a nagy világcégek termé­keivel is konkurálnak. Ezáltal ’93 második felében és tavaly is nyereségesek voltunk.- Milyen kilátásokkal kezd­ték az idei évet?- Termékeink széles köré­vel és a piaci kereslethez való igazodással folyamatosan munkát biztosítunk dolgozó­inknak. Ez ebben a térségben nagyon fontos dolog. Az ala­pos piackutatáson túl a kül­földi vásárlókkal kötött üzlete­ink is sorra bejöttek. így el­mondhatjuk, hogy a hazai és a külföldi piacon ott vagyunk. Rövid idő alatt elért sikereink mögött természetesen nagyon sok munka van. Szeretnénk a dolgozóinknak megfelelő anyagi érdekeltséget teremteni a társaságunknál, hiszen ez csak a cég javára válik majd. Az idei évre mintegy tíz száza­lékos árbevétel-növekedést tervezünk. Ez nagyobb is le­hetne, de a jelenlegi 30-40 százalékos kamat féket jelent a fejlődésben.- Milyen termékeket gyár­tanak?- A régebbi, hagyományo­sakat igyekeztünk megtartani, miközben piacképesebbé tet­tük azokat. Mind a belföldi, mind a külföldi kínálatot úgy alakítottuk, hogy a helyi sajá­tosságoknak legjobban megfe­leljünk. Belföldi vevőinken túl kapcsolatban állunk olasz, szlovák, német, francia, oszt­rák cégekkel, és induló egy­üttműködésünk van egy új-zé- landival is. A piac igényein túl azt is megvizsgáltuk, hogy mi­lyen lehetőségeink vannak a gyártásra. így sikerült olyan új termékegyüttest kialakítanunk, amelyből kedvére válogathat a kisgazda, a közepes földtulaj­donos, illetve a szövetkezet is. Fontosnak tartjuk, hogy kiváló minőségű gépeket készítsünk, és ezek a vásárlók igényein túl is jelentkezzenek, mert a jó vé­lemény szárnyra kel, és hozza az új vevőket. Gépeink mű­szaki teljesítményén túl fontos azok megjelenése is. A mi munkánkat a piac minősíti, ezért saját szervizhálózatot működtetünk. Gépeinkre egy, másfél év garanciát adunk, és meghibásodás esetén saját embereinkkel javíttatjuk. Ez fontos, mert így azonnal érte­sülünk az esetleges gyártási hibákról.- Mit tart a legfontosabb­nak ahhoz, hogy a siker tartós maradjon?- Nagy a konkurencia a pi­acon. Egy-egy új cégnek ne­héz betörnie a már felosztott területre. Úgy érzem, mi is az utolsó 24. órában kezdtünk, de sikerült. Ahhoz, hogy ez így is maradhasson, továbbra is jó minőségű gépeket kell gyárta­nunk, és nem utolsósorban kedvező árakon igyekszünk értékesíteni azokat. Jelenleg a hazai piacon drágák vagyunk, de elismerten jók. Külföldön viszont alacsonyabbak az ára­ink, ezért exportálunk. Ezért minden olyan vásáron és kiál­lításon ott vagyunk, ahol a le­hetséges vevőink felbukkan­hatnak. Lényeges a reklám, de annál is fontosabb a minőség. Ezért igyekszünk a korábbinál szőkébb kör igényeit a lehető legmagasabb színvonalú ter­mékekkel kielégíteni. Molnár Csilla Hevesen egy régi ismerőst köszöntöttek a versbarátok Egy régen nem látott ismerős járt nemrég a hevesi könyvtár­ban. Varga Zoltán - művészne­vén Varsa Zoltán -, akit kétsze­resen kollégájuknak tekintenek a könyvtárosok. Pályáját Hor­ton kezdte, mint népművelő. Ezt követően Hevesre került, ahol a művelődési ház igazga­tója lett. Később Orosházára költözött, és a városi könyvtár irányítását vette át. Az elmúlt kormányzati ciklusban pedig országgyűlési képviselőként tevékenykedett. Mostani előadóestje előtt Szabó István, a zeneiskola tanára és növendékei magyar szerzők műveiből szólaltattak meg né­hányat. Ezt követően Varga Zoltán olvasott fel versesköte­téből. A bensőséges hangulatot az is növelte, hogy a verseket személyes hangú baráti beszél­getés követte az előadóval. Eközben érintették a régen együtt átélt történeteket, főleg az egykor igazgatása alatt állt művelődési ház sokrétű, gazdag életét. Alulnézetben a szorító tamaörsi munkanélküliség Tarnaörs földrajzi helyzeténél fogva távol esik a nagy lét­számú munkaerőt foglalkoztató ipartelepektől. A kisközségből eljárók közül manapság sokak elől zárják be a megélhetést je­lentő munkahelyek kapuit. így a munkanélküliség súlyos terhe mellett a cigánylakosság jövője is nyomasztóan hat az új ön- kormányzatra. Van-e megol­dás, legalábbis remény a változ­tatásra ebben a térségben? Nyúl György polgármester szavaiból némi bizakodást hallani.- Mi az oka, hogy még jelen­leg is növekszik a munkanélkü­liek száma?- Sajnos, a kormányzatunk sem helyi, sem országos szinten nem adott lehetőséget ipari és egyéb célú foglalkoztatásra. Az örsiek egy része korábban eljárt a közeli nagyvárosokba, de még Budapestre is, megkeresni kenyerét. A rendszerváltást kö­vetően viszont a munkahelyek sokasága omlott össze máról holnapra, s az eljárók zöme munkanélkülivé vált. Azt talán elfogadom, hogy az ipar „meg­roggyant”, de azt már nem tu­dom mivel magyarázni, hogy a mezőgazdaság ennyire padlóra került. Úgy tűnik, hogy a Tar- naörsi Agrárszövetkezet is a csőd szélére kerülhet. A kere­sőképesek egy része jövede­lempótló támogatáson van, de jelenleg már a nemrég még a mezőgazdasági üzemben dol­gozott gépészek, traktorosok is támogatást kémek. Sajnos, odáig jutottunk, hogy a kereső­képesek több mint hatvan szá­zalékának nincs munkahelye.- Van-e lehetőség a változta­tásra?- Kell, hogy legyen, és meg is keressük - szögezi le. - Mos­tanában a Csárda-Milk-nél és a szárítóüzemben akad munka. Talán azoknak a helyzete tűnik stabilabbnak, akik legalább egy évtizede, vagy annál régebben dolgoznak a Mátrai Erőmű Rt.-nél, vagy a Jászberényi Hűtőgépgyárban. Jelenleg az­zal foglalkozunk, hogy közel húsz embernek kenyérkeresetet biztosítsunk Gyöngyösön, a most induló műszergyárban. A térség ilyen gondjaival foglal­kozó szakemberek is hasonló lehetőségekkel szeretnék meg­örvendeztetni az itt élőket. A gyakorlatban ez annyit jelent, hogy mi a megye egyik legjobb termőterületével megáldott he­lyén élünk. Itt aztán lehet a ga­bonaféléktől a kertészeti kultú­rákon át a gyümölcstermelésig bármivel foglalkozni, csak a gazdáját kell megtalálnunk. Úgy gondolom, megfelelő tá­mogatással húsz-harminc em­bernek tudunk a gazdálkodás­ból megélhetést biztosítani.- Mi lesz azokkal, akik eddig sem kerestek munkát?- Ez nagyon aktuális dolog, ezért sokat foglalkozom vele. Elhatároztam: arra törekszem, hogy mindenkivel megtaláljam a megfelelő hangot, azt a mó­dot, amellyel munkára bírha­tom a jelenleg anélkül levőket. Gondolom, hogy akik nem a földeken vállalkoznak, azokat a közhasznú munkavégzők so­rába állíthatjuk. Az is a közjót szolgálja majd a településen. A lényeg az, hogy amennyiben sikerül a mostani igen magas munkanélküliséget legalább a felére mérsékelnünk, akkor máris nagyobb reményünk le­het itt őrsön is a holnapokban.- Mikorra várható ennek a kézzelfogható hatása?- Ha minden a testület el­képzelései szerint halad, akkor három év múlva lehet majd be­szélni a változásokról. Akkor, amikor a mezőgazdaság, és kü­lönösen az állattenyésztés fel­lendülésével arányosan csök­kenhet a „kívül rekedtek” száma. Arról sem tehetünk, hogy nálunk a faluban közel hatszáz cigány él. Nem hagy­hatjuk őket magukra, velük együtt kell élnünk a jövőben is.- cseh ­Közös felhívásaikat már eljuttatták a falvakba A Heves Megyei Művelődési Központ munkatársai - Sebes­tyén János igazgató vezetésével- nemrég szakmai egyeztetést folytattak Hevesen, a Móricz Zsigmond Művelődési Köz­pontban Szőke Emil igazgatóval és munkatársaival. Felvázolták az idei közös rendezvények le­hetőségeit, amelynek keretében folytatják az elmúlt évi hagyo­mányos programokat. Áttekin­tették az ezekkel kapcsolatos finanszírozási lehetőségeket is. Megállapodtak abban, hogy- a szűkös anyagiakat figye­lembe véve is - közreműködnek az idei hevesi nyári dinnyefesz­tivál programjainak szemezé­sében és lebonyolításában. Emellett támogatják a térség­ben a cigány vers- és próza­mondó verseny megrendezését márciusban. Áprilisban a gyermekszínjátszók mutatkoz­nak be. Május első hetének vé­gén tartják az Éneklő Ifjúság programot, amelyen a kórusok szerepelnek. Ezeken túlmenően együttműködnek különböző képzőművészeti kiállítások megrendezésében, és módszer­tani találkozókat is tartanak. A Szőke Emiltől szerzett ér­tesülésünk szerint az egyeztetés óta a Heves körzetében levő művelődési intézményeknek el­juttatták felhívásukat az emlí­tett rendezvényekre való je­lentkezésekhez. Bíznak abban, hogy mindez eredményt hoz, és szép számmal vesznek majd részt a meghirdetett programo­kon a hevesi térségből. Munkában a gázszerelők - és hamarosan kellemes meleget varázsolnak az otthonokba A komfortosodé Tama mentén A Tama menti településeken mostanában minden kétséget kizáróan a legtöbbet emlege­tett és a legnépszerűbb embe­rek a Tigáz szerelői. Szívesen látott vendégek a portákon, akik az aránylag olcsó és ké­nyelmet nyújtó energiahordo­zóval teszik könnyebbé az arra várók életét. Gyors, szakszerű munkájuk nyomán helyére ke­rülnek a nyomásszabályozók, és megkezdik végeláthatatlan pályafutásukat a gázórák. Ä szakemberek „életre kel­tik” a konvektorokat, a kazá­nokat és a gáztűzhelyeket. Ez­által Tarnazsadány 250, Tár­náméra 476 és Boconád 405 igénylője egy apró lépéssel ismét előbbre kerül a század­vég urbanizációjában.

Next

/
Thumbnails
Contents