Heves Megyei Hírlap, 1995. február (6. évfolyam, 27-50. szám)
1995-02-10 / 35. szám
1995. február 10., péntek 5. oldal Eger És Körzete Egészségmegőrzés - mindenekfelett Magyarországot ma már világszerte a pusztuló nemzetek közé sorolják. A lakosság halandósága a ’80-as évekre nemcsak a fejlett országok között vált a legmagasabbá, hanem meghaladta egy sor fejlődő ország halandósági szintjét is. Az egészség védelmére, a betegségek megelőzésére ezért nagy hangsúlyt fektetnek a szakemberek. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) egyike azoknak a szerveknek, amelyek a lakosság egészségvédelmét tűzték zászlajukra. Elődjével, a Köjállal ma is sokan azonosítják, pedig tevékenységük sokkal szerteágazóbb. Erről dr. Misz Irén főorvossal beszélgettünk. A szolgálat története több mint 200 évre nyúlikvissza.- Hazánkban- a világ országait tekintve elsők között - már 1752-ben a Magyar Királyi Helytartó- tanács arra kötelezte a vármegyéket, hogy megyei „fizikus” állásokat szervezzenek - mondta a megyei ÁNTSZ igazgatási osztályának főorvosa. - Munkájukban a piacok ellenőrzése, járványügyi zárlatok elrendelése és a szegény sorsú betegek ellátása szerepelt. A XIX. század első felében az Európában pusztító kolerajárvány okainak kutatása egyértelműen megmutatta: a betegség terjedése és a halálozás szorosan összefügg a lakosság nyomorúságos életkörülményeivel, rossz szociális helyzetével. Kialakult tehát az orvostudomány új ága, a közegészség-, majd hozzá kapcsolódva a járványtan.-Mikorra tehető az „egészségörök” egységes szervezetbe tömörülése?-Több mint száz éve, pontosabban 1868-ban életre hívták a közegészségügyi tanácsot, amelynek a király által jóváhagyott feladata a közegészségüggyel kapcsolatos törvények és javaslatok előkészítése volt. Ma is helytálló az Dr. Misz Irén: az ÁNTSZ sokrétű feladatot lát el elődök véleménye: A szakszerű gyógyítás csak egyik fontos része a lakosság egészségügyi ellátásának. A másik, nem kevésbé lényeges mozzanat a megelőzés elvének gyakorlati megvalósítása. Tisza Kálmán miniszterelnök és belügyminiszter nevéhez fűződik a közegészségügy rendezéséről szóló törvényjavaslat, amelyet a képviselők 1876 február 25-én elfogadtak. A század- fordulón hazánkban már az egyetemen külön tanszéke is volt a közegészségügynek. A ’30-as években elvi megfontolásból a megelőzés került előtérbe, később viszont a megelőzés, a gyógyítás harmonikusabb összehangolása mellett döntöttek a szakma elismert képviselői, köztük volt Johann Béla, aki az 1927-ben megalakított Országos Közegészségügyi Intézet igazgatója volt.- Hogyan változott a köz- egészségügy a háború után?- A II. világháború után megszűnt az Országos Közegészségügyi Tanács, átszervezték a magyar egészségügyet, a gyógyítás és a megelőzés ismét kettévált. Ma már nyilvánvaló, a szétválás súlyos tévedés volt. Az egységes irányítás hiánya - számos egyéb tényező mellett - hozzájárult a lakosság egészségi állapotának kétségbeejtő romlásához. Ilyen előzmények után alakult meg 1991 májusában az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat, országos tiszti főorvossal az élen. Kinevezték a megyei vezetőket is, Hevesben ezzel a feladattal dr. Müller Erzsébetet bízták meg, míg a városi teendőkkel dr. Juhász Erikát. A szolgálatot a korábbi Köjálra építették, s ide csatolták a gyógyszerészetet, az ápoló- személyzetet, két éve pedig a védőnői hálózatot is. Az egészségügy teljes egészét magában foglalja a tisztiorvosi szolgálat, ide tartozik tehát az alapellátás, a sport-, az üzem-, közegészségügy, a járványügy, az orvosi ügyeleti szolgálat felügyelete, a dolgozók továbbképzése. A sokirányúság lényege: az egészségügy egészének egységes elvek szerinti áttekintése, ellenőrzése, összehangolása, az egészségvédelem, a közegészségügy és a gyógyító ellátás szakfelügyelete. Az ÁNTSZ dr. Kertai Pál vezetésével kidolgozta az egészségpolitika hosszú távú nemzeti programját, amit a kormány el is fogadott. Célja: a lakosság életmódjában olyan pozitív változások induljanak el, amelyek az egészség mindenekfeletti megőrzését szolgálják. Cs. Tóth Éva Ipi-apacs, egy, kettő, három... Hangverseny Egerben - áriákból Népszerű operaáriák hangversenyét rendezik meg február 13-án, hétfőn este 7 órakor a Megyei Művelődési Központ dísztermében. Szólót énekel Csordás Klára, a párizsi Bastille Opera magánénekese. Közreműködik az Egri Szimfonikus Zenekar, vezényel Gé- mesi Géza. Műsoron Mozart, Saint-Saens és Donizetti művei szerepelnek. Belépőjegyek elővételben az MMK információjában, a zeneiskolában, valamint a helyszínen válthatók. Bélapátfalván segítséget várnak Amint arról lapunkban már beszámoltunk, Bélapátfalván is működik a Máltai Szeretetszolgálat helyi csoportja. Már több ízben szállítottak segélycsomagokat a Kárpátaljára és Erdélybe. Ahhoz, hogy továbbra is segíthessenek, támogatókat keresnek. Számlaszám: Takarékszövetkezet Bélapátfalva, 359-98309-318. A pódiumon: Bereményi Géza Egyre népszerűbb az egri Ifjúsági Ház rendezvénysorozata, az írók a pódiumon. Észterházy Péter és Korniss Mihály után február 14-én, kedden este 7 órakor Bereményi Géza lép a közönség elé, s olvas fel „A feltúrt gallér” című könyvéből. Önkormányzati ülés Egerszalókon A közelmúltban tartotta meg az alakuló ülést követő első gyűlését Egerszalókon a képviselő-testület. Többek között visszatekintettek az elmúlt négy év munkájára, hogy a testület új tagjai is részletesen megismerkedjenek az eddigi eredményekkel. A kilencfős testületből ugyanis hatan új tagok. Első fordulóban megtárgyalták az 1995-ös esztendő költségvetési tervét is. A következő képviselő-testületi ülésre február 22-én kerül sor, amikor második fordulóban vitatják meg az idei év költségvetését, s ekkor derül ki pontosan, mennyiből gazdálkodhatnak. A hét végén még két nagyszerű produkciót láthatnak az érdeklődők az egri Ifjúsági Házban a francia filmhét keretében. Az Ipi-apacs, egy, kettő, három című produkció Észak-Mar- seille-ben játszódik. Victorine egy nap megismeri Maurice-t, aki annyira hasonlít egy igazi férjhez, hogy gyorsan szülni kell neki két gyermeket... Az érdekes történetet holnap este fél 8-kor vetítik. Cápafiókák a címe a vasárnapi előadásnak, amelynek kezdési időpontja szintén este fél 8. A film megtörtént esetet dolgoz fel. Egy 12 és 14 éves fiú testvérpár anyjuk távozása után a bűnözésbe menekül, azért lopnak, hogy megéljenek. Martin és Simon - akik nevetnek vagy éppen ellágyulva álmodoznak - egy olyan romantikus sztori alakjaivá válnak, amely nem ismeri a reménytelenséget. A filmek feliratosak, s nemcsak kitűnő szórakozást ígérnek, de segítik a nyelvtanulást is. Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat MÓNOSBÉL polgármestere: Varga Sándorné sz. Szőke Margit (független) 1950-ben született Mónosbél községben. 1975-től dolgozik a bélapátfalvi nagyközségi közös tanácsnál, előbb igazgatási, majd pénzügyi vonalon. 1990-től polgármestere a községnek. 1994-ben ismét megkapta a község lakosságának bizalmát. Megbízatását társadalmi tisztségben látja el. Egy fia, egy leánya és egy kisfiú unokája van. A képviselő-testület tagjai: Antal József, Árvái Ágnes, Berecz István, Jaksa Mihályné, Kovács Józsefné (függetlenek). EGERSZALÓK polgármestere: ' Sinkó István (független) 1947-ben született Egerszalókon. Középiskolai tanulmányait Egerben, a Dobó István Gimnáziumban folytatta, itt is érettségizett, majd technikusi oklevelet szerzett. 1966-tól a Csepel Autó egri gyárában dolgozott mint csoportvezető, illetve művezető. 1979-től a község tanácselnöke, majd 1990-től polgármester. Nős, két lánya van. A képviselő-testület tagjai: Fiser Ferenc, Hangácsi Tamás, Helli Győző, Juhász Ferenc, Nagy Gábor, Pekk József, Tari György, Tőgyi Gábor (függetlenek). Cigány kisebbségi önkormányzat: Bécsi Márton, Csonka Gá- borné, Farkas Endre, Nemes Miklós, Nemes Miklósné (Lungo Drom). MIKÓFALVA polgármestere: Kovács Flórián (független) 1954. február 25-én született Mikófalván. A Mezőgazdasági Főiskolát üzemgazdász-mérnökként végezte el. 1975 óta első munkahelye a bélapátfalvi Bükkalja Termelőszövetkezet, ahol 1988-től elnökként dolgozott. Jelenleg Mikófalván a mezőgazdasági szövetkezet elnökeként tevékenykedik. Nős, két fiúgyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Kelemen c. Károly, Kovács t. Albin, Kovács k. Balázs, Kovács b. Bertalan, Kovács t. Sándor, Kovács p. Sándor, Kovács m. Tibor (függetlenek). Tourinform - társulásban... Az egri városi és a megyei ön- kormányzat társulási formában működteti a Tourinform-irodát, amely szűkebb pátriánk megismertetésében nagy szerepet játszik. Szakmai irányítását, felügyeletét közös bizottság látja el. Az előző testület mandátuma múlt év decemberében járt le, így a legutóbbi közgyűlésen új tagokat választottak. Az egri önkormányzatot Bíró József és Barácsi Tibor képviseli majd a bizottságban. A fizikoterápiás kezelőben Baloghné Szikszói Gyöngyi asz- szisztens napi tíz-tizenöt beteget lát el Amikor leültünk beszélgetni Bakondi Simonnal, Felsőtár- kány polgármesterével, rögtön leszögezte, hogy tulajdonképpen büszkék is lehetnek eddigi eredményeikre, meg nem is.- Arra büszkék vagyunk például, hogy kiépült az összes közművünk. Csak hát nagyon „lentről” kellett indulnunk. Képzelje el, hogy Ferenc József idejében épült négy iskolai tanterem, kultúrterem meg a községháza, az elmúlt negyven év alatt meg más se, mint a régi és az új iskolaszámy, két óvoda meg a napközi otthon. Két éve aztán elkészült a 17 milliós új tornatermünk.- Felsötárkány gyönyörű helyen fekszik. Sikerült-e fejleszteni az idegenforgalmat?- Nagy aggályunk, hogy a tárkányi mederben, a völgyekben eltűntek a patakok, csakúgy, mint a falun át folyó. Miskolcot és Egert a Bükk alatt lévő karsztvízből kellene ellátni, s csodálkozunk, hogy a Mátra és a Bükk az ország legszárazabb területei közé tartozik. Csakhogy amikor környezetvédelemről beszélünk, mindezekre országos szinten kellene felfigyelni... Amit mi tehettünk: egy-másfél éve kiépítettük a tópart környékét. A nagy szabadtéri színpad, az ötszáz személyes nézőtér minden igénynek megfelel. A díszkivilágítást földkábelezéssel oldottuk meg, hogy ne rontsuk a táj szépségét. Csak ez került két-’ millió forintba. A környezetbe illő szép fácskákkal ültettük körbe a tavat.- Eger távolságát ugyan csak percekben lehet mérni, 'mégis, helyben hogyan tudják ellátni az itt élőket?- Sokat tettünk az egészség- ügyi ellátásért. Megkaptuk a volt pártházat, s szép egészségházat alakítottunk ki, két háziorvosi, fogorvosi rendelővel. A műszerezettség nemcsak a fogászaton korszerű, fizikoterápiás berendezés segíti a gyógyítást. Itt kapott helyet a gyógyszertár is. Csak az egészségházra tizenegymillió forintot költöttünk. Emellett elláttuk a falut gázzal, s pár hónapon belül befejeződik a telefonhálózat kiépítése. A Matáv az 1100 házból 780 vonalat biztosít, de bővítésre is van lehetőség. És további négy nyilvános telefonállomás is lesz a faluban.- Az idei esztendő vajon eredményes lesz-e?- Nagyon kevésből, 91 millió forintból gazdálkodhatunk. De nemcsak a költségvetés jó része, hanem a helyi adókból befolyt összeg is a fenntartásra, a működtetésre kell. Ahhoz, hogy az önkormányzat ne váljon tehetetlenné, nagyon komoly takarékoskodásra van szükség. Az a gondunk, hogy eddig csak a vállalkozókat adóztattuk meg. Nem szeretnénk adót kivetni a lakosságra. De a gázkölcsönt még vissza kell fizetnünk. (mikes) Mire jutottak Felsötárkányban?
