Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

\ > > Horizont t 6. oldal 1995. január 10., kedd / Érdekvédelmi szabadegyetem romáknak Roma érdekvédelmi szabad- egyetemet szervezett a Phra- lipe a roma kisebbségi önkor­mányzatokban mandátumhoz jutott képviselők számára. A képzésre a Phralipe jelöltjei­ként megválasztott 270 képvi­selőn túl a függetlenként man­dátumot szerzetteket is meg­hívja, így a szabadegyetemen 400 helyi roma képviselő vesz részt. A Budapesten, valamint Nógrád, Szabolcs-Szat- már-Bereg, Bor­sod-Abaúj-Zemplén és Hajdú-Bihar megyében sorra kerülő szabadegyetemet a Holland Királyság magyaror­szági nagykövetsége, valamint a Soros Alapítvány támogatja. Szekszárdon a Cigány Mun­kások és Vállalkozók Orszá­gos Szövetségével közösen rendezik a szabadegyetemet. Osztojkán Béla, a Phralipe elnöke az MTI érdeklődésére elmondta: tapasztalatlanok, gyámoltalanok a helyi kisebb­ségi önkormányzatok képvise­lői, nem ismerik a munkájuk alapjaként szolgáló törvénye­ket sem. A Phralipe a szabá­lyozók közti eligazodásban óhajt segítségükre lenni. A Phralipe egyébként eddig kedvező tapasztalatokat szer­zett a kisebbségi önkormány­zatok megalakulásáról: a tele­pülési képviselő-testületek zöme rokonszenvvel, segítő­készen fogadja az önkor­mányzati „kistestvért”, más kérdés, hogy az anyagi ellá­tottság nem kimondottan ígé­retes. Márpedig - mint Osz­tojkán Béla hangsúlyozta - a merőben új államigazgatási feladattal felruházott köztestü­leteket anyagi szempontból sem lehet magukra hagyni. Karnyújtásnyira jutottak el a felek a társadalmi-gazdasági megállapodáshoz Lottó: miért „akadt el” 100 millión a főnyeremény? Német reklámfotó El Lissitzky, Herbert Bayer, Sasha Stone, Helmut Newton felvételei láthatók mások mel­lett a Német reklámfotó 1925- 1988 címmel a Budapest Galé­riában csütörtökön nyíló tárla­ton. Helmut Newton fotómű­vész négy esztendővel ezelőtt - munkássága elismeréseként - francia fényképészeti állami díjban is részesült. A reklámfo­tókat január 29-ig láthatják az érdeklődők a belvárosi gyűjte­ményben. A portéka dicsérete nem szá­zadunk „találmánya”, de a rek­lámok tömegesen a XX. szá­zadban váltak általánossá. A kiállítás ajánló sorai szerint az áruhirdetések sok esetben ál­mokat kergetnek, naivak és túl­zók vagy akár hamisak, de mindezek ellenére hatásuk vi­tathatatlan. Könyvjelző Brando keresztapa ismét színre lép A New York Post júliusi száma szenzációként röpíti világgá: Marlon Brando utoljára még „megdézsmálja” az anyaméhet. Egy- könyv apropóján írta ezt [Cindy Adams, amikor a poca­kos, kopasz óriás képe mellé a következő sorokat tűzte: „A Marion Brando-könyv... A Random House véleménye erről így hangzik: izgalmas, lelkesítő, nagyszerű”. Ám itt van mindjárt a cím: Dalok, amiket az anyám tanított nekem: Marlon Brando önélet­rajza. Már bocsánat! Dalok, amiket az anyám tanított? Brando? Egy sörivó ember, aki híressé tette a pólókat és az iz­zadt hónaljakat. Aki a „Stellát” bömbölta a színpadon. Aki Ta­hitit választotta lakóhelyéül. Aki ágyba bújt mindenkivel, még Károly herceg részeg ba­rátnőjével, Kamillával is. Aki­nek a fia és a lánya gyilkossági ügybe keveredett. Akinek a másik fia Michael Jackson test­őre. Dalok, amiket az anyám taní­tott nekem? Mit jelent ez? A drága Marion ragaszkodik eh­hez a címhez^Az ő címéhez. Az ő ötletéhez. Ő találta ki. Beme­séli, hogy a szülei tanították születésétől egészen a mai na­pig. Hozzáteszi még a hajdani személyes, meg nem jelent fo­tókat. Emlékezetes események, amiket ő vagy a családja éve­ken át megőrzött. Kiadja-e vajon őket? Kike­rült-e a könyv a sétálóutcák ki­rakataiba? Kérjenek-e interjút a tv- és rádióadók, az újságok? Ő valószínűleg csak egyetlen va­cak interjút fog adni, csak egy tv-interjút. Ez az egyetlen „szerződésszerű” pillanat, ami­kor ez az ember kiköhécsel magából egy kéziratot, amiért zsebre vág ötmillió dollárt, amiből majd adományoz is né­hányat. A parlamenti választások után már az őszi hónapokra vártuk a társadalmi-gazdasági megál­lapodás megszületését, ám a kormány nem tudta elkészíteni a maga tervezetét, az Érdek­egyeztető Tanácsban mind ez ideig nem alakulhatott ki ér­demi vita a részletekről. Az óév utolsó napjaiban azonban fordulat történt. A hí­rek szerint a kormány végre át­adta a szociális partnereknek a hároméves gazdasági koncep­ciót tartalmazó javaslatot, amely e megállapodás kiinduló dokumentuma lehet. Január 10-ig egy újabb, a munkajogi kérdésekkel foglalkozó terveze­tet is kézhez kaptak a szakszer­vezetek és a munkáltatók, ezt követően pedig a szakértőkön a sor, hogy kivesézzék a két elő­terjesztést, és február első nap­jaiban az ÉT plenáris ülésén ki-ki elmondhassa az észrevéte­leit. Az előkészületekhez tartozik a kormány múlt heti lépése is: legutoljára pénteken megbeszé­A szakszervezetek néhány év­vel ezelőtt létrehozták az Ér­dekvédelmi Tanácsadó Szolgá­lat Egyesülést azzal a céllal, hogy segítsék a szakszerveze­teket a jogszabályváltozások követésében.-Jelenleg törvény biztosítja a munkavállalók részvételét a gazdasági társaságok felügye­lőbizottságaiban - mondja Kis- györgy Sándor, az ETOSZ igazgatóhelyettese. - Mintegy 6-8 ezerre becsülöm a számu­kat, de tevékenységük igen nagy nehézségekbe ütközik. Több helyütt ugyan a munka­adó jelölte ki a bizottsági tago­kat, ráadásul mindenkivel alá­íratták a titoktartási nyilatkoza­lést folytattak a megállapodás körvonalairól a civil szerveze­tek képviselőivel is, amelyek ha nem is tartoznak a paktum alá­írói közé, de mindenképpen ér­dekeltek lehetnek annak valóra váltásában. A színfalak mögött mellesleg már javában folynak az egyez­kedések. Az MSZOSZ képvise­lői kijelentették, hogy egyedül nem kívánnak egyezkedni a kormánnyal, csakis a többi szakszervezettel egyetértésben ülnek tárgyalóasztalhoz. A szakszervezetek hangsú­lyozzák: a megállapodásnak a kormányzati ciklus egészére kell vonatkoznia, az egyes évekre szóló megállapodások­nak pedig e középtávú megál­lapodásra kell épülniük. Noha a munkavállalói oldal különösen fontosnak tartja, hogy a megállapodás keretében újragondolják a Munka Tör­vénykönyvének bizonyos meg­állapításait, a szakszervezetek jogosítványait, a foglalkozta­tási problémákat, úgy érzik, tot is, ennek ellenére nem ad­nak kellő tájékoztatást a cégek ügyeiről a dolgozók képviselő­inek. Ezért fel sem készülhet­nek a tárgyalásokra, szavazás­kor egyáltalán nem biztos, hogy a jó oldalra adják voksukat.- A törvény a választott kép­viselők oldalán áll, miért nem élnek jogaikkal?- A törvény is pontatlanul szabályoz. Nem derül ki belőle, mi az érdekképviseleti szerve­zet, a szakszervezet vagy az üzemi tanács jogköre, mit jelent az „egyeztetés” fogalma? Ez valami olyasmi kategória a vé­leményezés és az egyetértés között, amit a jog ma még nem ismer. És sorolhatnám ezentúl minden tárgyalásnak az ÉT ál­tal elfogadott középtávú mo­dernizációs programra kell épülnie. Tartalmaznia kell azo­kat a feltételeket, amelyek az ország gazdasági mozgásterét a belátható közeljövőben megha­tározzák. A megállapodáshoz garanciák is kellenek, ám a munkavállalói oldal képviselői úgy látják, a kormány tervezete ezeknek a szempontoknak je­lenleg még nem felel meg. Még a tárgyalások előtt nyomatékosan a kormány tu­domására hozták: a munkaadók csak akkor látnak reális lehető­séget az együttműködésre, ha a kormány nem hoz egyetértésük és támogatásuk nélkül alapvető gazdaságpolitikai döntéseket, ha végre átgondolja az állam- háztartási rendszerek reformját, és elszánja magát a jövedelem­központosítás csökkentésére, a gazdálkodói szféra nagyobb támogatására, a szociális fe­szültségek kezelésére. s. p. Ferenczy Europress is bőségesen tovább a külön­böző aggályainkat.- Mit kívánnak tenni?- Azt reméljük, hogy a tava­szi választások előtt végre megszületnek azok a rendelke­zések, amelyek révén a most készülő érdekvédelmi törvény már egy kiérlelt javaslattal tö­kéletesedik. Szeretnénk, ha a tavaszi munkahelyi választáso­kon mandátumot kapó felügye­lőbizottsági és üzemi tanácsta­gok az új ciklusban végre tény­legesen a dolgozók képviselői lehessenek, és ne érezzék úgy, hogy egy felesleges testület fe­lesleges tagjai. (koós) Ferenczy Europress A szemfüles lottózóknak fel­tűnt, hogy hetek óta mindig csak 100 millió forinttal ke­csegteti öt találatot elérő fo­gadóit a Szerencsejáték Rt. S mivel telitalálatos szelvény régen nem volt, sokan feltéte­lezik, hogy a felhalmozódott nyereményalapot a Szeren­csejáték Rt. önkényesen ma­ximálta, vagy a felette lévő összeget valami másra for­dítja. Mi az igazság? - kérdez­tük Knapp Istvánt, a részvény- társaság felügyelőbizottságá­nak tagját.- Természetesen mindez rémhír, sőt éppen az ellenke­zője történik. Az ötös lottó szel­vényeinek eladásából származó nyereményalapot kilenc hete mi egészítjük ki 100 millió fo­rintra. Legutóbb például 20 millióval toldottuk meg, hogy ezáltal is növeljük az emberek fogadási kedvét.- Az utóbbi időben meg­csappant a lottózási kedv?-Az ünnepek idején keve­sebb figyelem jut a szerencsejá­tékokra. Általában mindenki a Ötven esztendővel ezelőtt, Bu­dapest ostromakor a visszavo­nuló német csapatok felrobban­tották az addig még épen ma­radt budapesti hidakat is. Az egykori Horthy (újjáépí­tése után Petőfi nevét viselő) átkelőt január 14-én, a Ferenc József (ma Szabadság) hidat pedig 16-án döntötték a fo­lyóba. A Horthy hidat 1937. szep­tember 12-én adták át a forga­lomnak, és a nyolc évvel ké­sőbbi felrobbantásakor az át­kelő mindhárom nyílása a folyó hullámaiban merült el. A meg­maradt romokra a szovjet had­Asztmás gyerekeknek szervez gyógyulásukat segítő progra­mot a betegségek megelőzésére alakult salgótarjáni Szív a szí­vért Alapítvány. Az egészségbiztosítási pénz­tár támogatásával várhatóan ja­nuár harmadik hetében kez­dődő program a hagyományos orvosi kezelést egészíti ki a természetgyógyászat eszközei­vel. Megtanítják a beteg gyere­keket többi között a szabályo­zott légzéstechnikára, melynek asztmás roham esetén veszik bevásárlásokkal, az ajándékok utáni szaladgálással van elfog­lalva. Arra gondoltunk, hogy a lottóötössel nyerhető nagyobb összeg talán vonzó lehet.-Ha megugrik a fogadási kedv, gondolom, valahová „visszaforgatják” ezeket a mil­liókat?-Szó sincs erről. A nyere­ményalap mindig tovább nö­vekszik, nekünk csak ahhoz van jogunk, hogy esetleg kiegészít­sük, abból elvenni nem szabad. Egyébként működésünk szabá­lyait a Szerencsejáték Törvény szigorúan rögzíti, és betartását a Szerencsejáték Felügyelet rendszeresen ellenőrzi.- Ahogy említette, kilenc hete nem volt öttalálatos. Mennyit nyert a legutolsó sze­rencsés?-Az elmúlt év negyvenne­gyedik játékhetében volt az utolsó telitalálatos szelvény, amelyre kis híján 159 millió fo­rintot fizettünk. A rekordot 1991 májusában jegyeztük fel: 230 milliót ért az ötös. Németh Zsuzsa Ferenczy Europress sereg még 1945 áprilisában ide­iglenes átkelőt épített. A ron­csok kiemelését egy évvel ké­sőbb kezdték meg, az újjáépített híd az 1952. novem­ber 25-i felavatása óta viseli Petőfi nevét. A millennium évében elké­szült Ferenc József híd két nap­pal élte túl társát. A megmaradt részeket pontonhíddal kiegé­szítve használhatóvá tették, azt azonban a Duna jégzajlása 1946 januárjában elsodorta. Az újjáépített, Szabadság névre keresztelt átkelőt 1946. augusztus 20-án adták át a for­galomnak. igen nagy hasznát. Ugyancsak a légzés szabályozása és az önfe­gyelem erősítése érdekében re- laxálni és jógázni is tanulnak a program résztvevői. A foglalkozásokon egyéb­ként a szülők is részt vesznek, kiindulva abból a tapasztalat­ból, hogy az asztmás betegsé­gek hátterében általában pszi­chés okok is meghúzódnak: a gyerek nemegyszer öntudatla­nul maga idézi elő a fulladásos rohamot pusztán azért, hogy a szülő figyelmét, szeretetét ma­gára irányítsa. Tavasszal: újra választás következik, lejár már az üzemi tanácsok mandátuma • • Otven esztendeje történt: a hídjaink felrobbantása Szív a szívért Alapítvány asztmás gyerekek segítésére E G R I C s I L L A G 0 K ÖRÖMMEL VETTÜK A GYŐZELEM HÍRÉT. HŐSI HARCOTOKÉRT FOGADJA TOK ŐFELSÉGE ELISMERÉSÉT. AZÉRT JÖTTÜNK, HOGY DOBÓ ÉS MEKCSEY VÁRKAPITÁNY URAKAT MARADÁSRA BÍRJUK... SEGÍTSÉGET KÜLDÖTT VOLNA, NEM ELISMERÉST! NEM TITOK, DOBÓ A KIRÁLYRA ÉS A PÜSPÖKRE GONDOLT EZEKNÉL A SZAVAKNÁL. A KIRÁLY BORNEMISSZA GERGELYT NEVEZTE KI EGER VÁRA KAPITÁNYÁNAK. DE ERRŐL MÁR BESZÉLJEN A TÖRTÉNELEMKÖNYV. Gárdonyi Géza művének képregény-változata Feldolgozta: Márkusz László, Rajzolta: Zórád Ernő

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents