Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

1 < < ♦ 1995. január 10., kedd PÉTERVÁSÁRA ÉS KÖRZETE 5. oldal A Dombos Bt. az APEH „szentesítését” várja Az egykori tamaleleszi Egyet­értés Mgtsz-ből 1992 decembe­rében 27 taggal és 5,5 millió fo­rintos üzletrésszel megalakult szentdomonkosi Dombos Bt. immár gyakorlatilag megszűnt­nek tekinthető, miután alaki és formai hibák miatt a megyei cégbíróság visszautasította an­nak bejegyzését 1994. augusz­tus 24-i hatállyal. A gazdálko­dóegység vagyona felosztásá­nak végeztével még az APEH jóváhagyását is meg kell várni, hogy végleg pontot tehessenek az ügyre. Mátraballán már vizsgálják a kutat A mátraballai állomáson talál­ható kút - amelynek mélyéről a parádi kénesre emlékeztető víz buzog fel - állapotának felmé­résével a közelmúltban végzett a miskolci székhelyű Geo-Szerviz Kft. A helyi ön- kormányzat és a potenciális be­fektetőként jelentkező buda­pesti magyar-német FCI Fi­scher Kft. által finanszírozott vizsgálat írásos anyagát e hó­nap közepére ígérték a kutatók. Szünetel a derecskéi csatornahálózat kiépítése A mátraderecskei szennyvízhá­lózat kiépítését - amely a tele­püléshatáron belül már tízszá­zalékos készültségi állapotban van - átmenetileg szünetelteti a kivitelező. Az év végén leállí­tott munkálatokat várhatóan február elején, esetleg közepén újítják fel. Terpesen házhelyek kialakítását tervezik Negyven házhely kialakítását tervezik az apró Terpesen. Ezek egy része régi beltelek, másik része pedig szövetkezeti földe­ken terül el. Az egyeztetések után - kedvezőbb esetben - már a nyáron meghirdethetik az átlag 20-szor 50 méteres házhe­lyeket. Cigány kisebbségek Domonkoson, Leleszen Szentdomonkoson kedden, Tar- naleleszen szerdán alakult meg a cigány kisebbségi önkor­mányzat. Az előbbinek Bar- kóczi Gáspár, míg az utóbbinak Radics Ödön lett az elnöke. Itt még a régi megyei közgyűlést búcsúztatta Pál László.,. (Fotó: Kaposi Tamás) Új ciklus, új feladatok Pétervásárán... Egymásnak adják a kilincset Pétervására polgármesteri szobájában a belépek: van, aki csupán egy percre ugrik be, hogy kezet szorítson, gratulál­jon a régi-új polgármesternek, Pál Lászlónak, de van olyan is, aki házépítési gondjaival, az új szennyvíztelep szervezésével keresi fel a város első emberét. Az új ciklus első napjaiban kerestük fel a polgármestert, a Magyar Olimpiai Bizottság tagját, a leköszönt megyegyű­lés sportbizottságának volt el­nökét, hogy az ünneplések sodrásában, a felkészülés ko­moly perceiben váltsunk szót a tennivalókról.- Meghatódottság nélkül nem tudok visszaemlékezni a most lezajlott választásra - mondja. - Csak köszönetét mondhatok a ragaszkodásért, de ez adja az újabb erőt is a folytatáshoz, hiszen vala­mennyiünk előtt világos, hogy a következő év, évek sem lesznek könnyűek. Csak a kö­zös összefogás, akarat segíthet át bennünket a ránk váró fel­adatokon.- Hogy kezdik az új ciklust?- Jó helyzetben vagyunk, mert az elmúlt esztendőkben úgy gazdálkodott a testület, hogy a fejlesztések ellenére nincs adóssága a városnak.- Valóban sikeres ciklust tudhat magáénak a testület. Újságcikkek - a valóságnak megfelelően - a „béke szige­tének” is nevezték a várost. A folytatás mindenképpen nehe­zebb lesz. Milyen tervek fog­lalkoztatják Pál Lászlót?- Ha pénzünk nem is lesz több, mint az előző ciklusban volt, de nekem biztosan több időm jut majd a városra és - remélem - a családomra is, hi­szen a jövő esztendőben feje­zem be a négyéves Állami­gazgatási Főiskolát. Elsőként szeretnénk megtartani, meg­őrizni a régi munkahelyeket, hogy a megszűnések ne szapo­rítsák a munkanélküliek népes táborát. Ha előzetes tárgyalá­saink megvalósulnak, a ma­lomudvarban 20 dolgozóval beindul egy kompresszor-ösz- szeszerelő üzem, salgótarjáni vállalkozó segítségével. Tár­gyalunk a régi Berva-telep sorsáról is. Itt szeretnénk fel­gyorsítani a tárgyalásokat a német céggel, hogy minél előbb kialakulhasson a mo­dem, jól felszerelt telepen egy középüzem. Az idő nem hasz­nál az épületeknek, a felszere­léseknek. Gondjainkat tetézi, hogy a telep tulajdonosa a Berva Rt., az áttétel pedig csak nyújtja az időt. A nyugati partner ugyanakkor csak tiszta tulajdonviszonyokkal foglal­kozik, oda fektet be.- Foglalkozunk szociális lakások építésével is. A Tán­csics úton 3-^4 telket akarunk kialakítani a fiatal házasok ré­szére, amelyeket ingyen bo­csátunk a pályázók rendelke­zésére. Az építőanyagot Keller József egri vállalkozó előleg­ben adja az építkezőknek, csak azért, hogy meginduljon az építkezés, s törleszteni csupán később kell az anyagok árát. A beindult építkezéssel nemcsak biztos családi alapot akarunk teremteni a fiataloknak, ha­nem egyben munkaalkalmat is adni a kőműveseknek, villany- szerelőknek és a többi szak­mabelinek.- Az idősebb korosztálynak szeretnénk kényelmessé tenni az életét azzal, hogy a szociá­lis otthon bővítését szintén el­kezdjük az új ciklusban. Az előzetes tárgyalásainkban se­gítséget kértünk és kaptunk Csomós Lászlótól, körzetünk országgyűlési képviselőjétől, így talán bizakodhatunk ab­ban, hogy a terveinket meg tudjuk valósítani.- Az új vásártér kialakítása, megtervezése és kivitelezése is komoly feladatot jelent számunkra. De ezt ugyancsak meg kell oldani, méghozzá addig, amíg tömegszerencsét­lenség nem történik egy-egy országos kirakodóvásár al­kalmával. Már dolgozunk a szennyvízhá­lózat tervezésén, kialakításán is. A becsült költségek elérik a 400 millió forintot. Erre köt­nének rá az erdőkövesdiek és a váraszóiak is. A központi te­lephely a város határában lenne, a szövetkezeti gazda­sági épületek szomszédságá­ban. Ä gondunk csupán az, hogy az elmúlt évek során - a különböző beruházások miatt - kimerültek a családi kasz- szák. Sokan nem tudják vál­lalni az 50-60 ezer forintos hozzájárulás költségeit. Min­den lehetségesét megteszünk, pályázatokat nyújtunk be, ahová csak lehet, hogy csök­kentsük ezeket a költségeket.- Az intézmények zavarta­lan működtetésén túl - mint ahogy eddig is tette az önkor­mányzat - kiemelt figyelmet szeretnénk fordítani a felnö­vekvő ifjúság szellemi és testi egészségére is. A költségveté­sünk egy-két százalékát kíván­juk e célra fordítani. A labda­rúgás mellett kézi-, illetve röp­labdamérkőzések megrende­zése és - ha a költségvetés en­gedi majd - a tekepálya kor­szerűsítése is szóba kerülhet - összegezte a következő négy év terveit Pál László. (-ács) Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat BÜKKSZENTERZSÉBET polgármestere: Zay László (független) 1943-ban született a települé­sen, s azóta is itt él. Nős, két fiúgyermek édesapja. Végzett­sége szerint épületgépész-tech­nikus. A lakosság érdekeit 1979-től képviseli, ekkor lett a helyi költségvetési üzem veze­tője. 1985-ben tanácselnöknek, 1990-ben pedig polgármester­nek választották, így Zay László immár a harmadik cik­lusát kezdheti meg a falu élén. A képviselő-testület tagjai: dr. Juhász László (SZDSZ), Utassy Ignác (MSZP), Király Barnabás, Nagy Tamásné, Nyergesné Utassy Edit, Nyerges Jenő, Zay Gábor (függetlenek). Cigány kisebbségi önkormányzat: Suha Jenő, Danó Ervin, Kiss Ottóné (Lungo Drom). PARÁDSASVÁR polgármestere: Holló Henrik (független) 1949-ben született Recsken, de közel 25 éve már Parádsasvá- ron él. Nős, két leánygyermek édesapja. Jelenleg a helyi üveggyárban dolgozik munka­ügyi osztályvezetőként, emel­lett a 'pécsi Janus Pannonius Tudományegyetem humánpoli­tikai szakának hallgatója. A ta­valyi választásokon immár má­sodik alkalommal nyerte el a polgárok bizalmát. A képviselő-testület tagjai: Sásdi István alpolgármester, Gotyár Endre, Varga Sándor (Munkáspárt), Fényesi Józsefné (MSZP), Szilágyi Lajos (független). RECSK polgármestere: Fekete József (SZDSZ) Fekete József 47 éves üzem­mérnök. Nős, három gyermek édesapja. 1971-től a Mátravi- déki Fémművek szer­kesztő-mérnökeként tevékeny­kedett, majd 1987. február 1-jé- től 1990. szeptember 30-ig Recsk tanácselnöke volt. Az 1990-es önkormányzati válasz­tásokon ismét elnyerte a válasz­tópolgárok bizalmát, csakúgy, mint legutóbb, 1994. december 11-én. A képviselő-testület tagjai: Borsos Mátyás, Holló Sz. István, Klamarik Julianna, Pabolkov József, Rácz Zoltán (függetle­nek), Fábián János, Holló Imre, Holló N. István, dr. Vasas László (SZDSZ), Ráki Lajos, dr. Sófalvi Antal (MDF-FKGP- KDNP). Cigány kisebbségi önkormányzat: Lakatos Attila, Puporka Elemér (függetlenek), Puporka Jenő, Puporka László, Rácz Ernő (Lungo Drom). Helyi erdöbirtokosságok Megalakult Tarnaleleszen és Bükkszenterzsébeten az erdőbir- tokosság. A mintegy négyszá­zas létszámú tagság elnökséget és ellenőrzési bizottságot vá­lasztott. Az előbbi helyen Bozó Lászlót és Kovács Oszkárt, míg a másik településen Bozó Józse­fet, illetve Zay Miklósáét bízták meg az ügyek intézésével. A központi épület is gazdátlan... (Fotó: Kaposi Tamás) Kétszáz család sorsa a cégbíróság kezeben (Folytatás az 1. oldalról)- Ilyen körülmények között milyen tervekkel rendelkezett a holding a jövőt illetően?- Már 1993 decemberében világossá vált, hogy talponma- radásunk - változatlan formá­ban - csak a vagyon teljes fel­élése mellett lehetséges, ezért vagy további átalakulásokra, vagy végelszámolásra van szükség. Miután az 53 milliós vagyonunk az alaptevékeny­séghez kapcsolódik, ennek mű­ködtetése az erdő nélkül nem megoldható. A szövetkezet gazdálkodási lehetőségei be­szűkültek: mindössze 393 hek­tár szántó és 579 hektár legelő állt rendelkezésünkre. A kár­pótlás még nem fejeződött be, jogerős bírói ítélet - amely vé­gül a szövetkezet kijelöléseit hagyta jóvá - is csak tavaly nyáron született. Emellett a tu­lajdonosok ez idáig nem vették birtokba az erdőt. Ilyen körül­mények között viszont mind­össze 4-5 ember megélhetését tudtuk volna biztosítani.- Az átalakulással kapcso­latban milyen alternatívák kí­nálkoztak a tagság számára?- A tavaly augusztusban tett javaslataink között szerepelt, hogy mintegy hetvenen lépje­nek át a Bolyavölgye Szövet­kezetbe üzletrészükkel megerő­sítve azt, ám szeptemberben 128-an - aláírásukkal hitele­sítve - bejelentették: a holding szétválását kezdeményezik, mivel saját szövetkezetét kí­vánnak alapítani. Az alig két hónapra rá megtartott közgyű­lésen azonban kiderült: még­sem akarnak önállósulni. Ugyancsak augusztusban az er* zsébetieknek javasoltuk: a Pri­mer Rt.-vei közösen szarvas­marha-tenyésztési részvénytár­saságot alapítsanak, lévén a ne­vezettek tőkeerősek, fejleszteni is tudnak, és 10-15 személynek munkát adhatnak. Másik útként •kínálkozott, hogy saját kisszö­vetkezetet alapítanak az átala­kulás időszakában, ám ez eset­ben csupán 4—5 ember megél­hetését tudnák biztosítani. Ok ezt a megoldást választották... Emellett értékesíteni szerettük volna a nem termelő vagyont, a befolyó összeget a tagság kö­zött szét lehetett volna osztani. Mintán a tagság semmilyen vál­toztatást nem fogadott el, a szövetkezet vezetése lemondott december 5-i hatállyal.- Az új vezetés milyen elkép­zelésekkel rendelkezik?- Nos, nincs új vezetés. Mi­kor bejelentettük a lemondá­sunkat, a korábbi hangadók - akik ellenünk lázítottak ­csöndben háttérben maradtak, és mint kiderült, senki sem akarta vállalni a vezetés hálát­lan feladatait. így - miután gazda nélkül maradt a holding - a cégbíróság kezébe került az ügy. Információim szerint ők majd összehívnak egy közgyű­lést, ahol a tagság vagy választ vezetést, vagy megindítják a végelszámolást, ugyanis 1,5-2 milliós tartozása és ezzel szem­ben több mint 7 milliós követe­lése van a holdingnak. Ez a fo­lyamat legalább 200-250 csa­ládot érint majd negatívan, hi­szen a végelszámolásnál felte­hetőleg csak az eredeti érték tö­redékéért tudják majd értékesí­teni a vagyonúnkat. Önálló gazdálkodásra pedig 0,2-1 hek­táros törpebirtokokon - ame­lyek a földek 80 százalékát te­szik ki - aligha lehet gondolni. Kühne Gábor

Next

/
Thumbnails
Contents