Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-10 / 8. szám

> ) 4. oldal > Hazai Tükör 1995. január 10., kedd Új mappa készült Egerről - zentai ihletésből Az egri kis grafika-baráti kör kedves meglepetéssel köszön­tötte az idén 80 esztendős zen­tai grafikusművészt, Andruskó Károlyt - egyben az idős mes­ter, a nemzetközileg elismert alkotó tisztelőit, a gyűjtők né­pes táborát is megörvendez­tetve. A kiadásra vállalkozott társaság - Nagy István elnök­kel az élen - a csoporthoz ré­góta sok szállal kötődő, a me­gye székhelyét már elég ré­góta látogató, többször felke­reső művész 14 olyan linómet­szetét gyűjtötte mappába, ame­lyek mindegyikét barokk vá­rosunk ihlette. A lapokon - amelyek ter­mészetesen külön-külön is ki­ragadhatok, s önállóan élhetik életüket lakásdíszekként - az ősi település múltját és jelenét örökítette meg a déli szom­széd országban munkálkodó művész, megannyi emlékeze­tes élményét visszaadva. Kö­zöttük találkozhat az érdek­lődő - vásárló - a helység megkapó panorámájával, a hangulatos patakparttal, a vár­ral és környékével, a város­központ legjellegzetesebb részleteivel, illetve a hóstyá- val, nem utolsósorban pedig a pincékkel. S a hajdani építé­szettől merőben eltérő, mo­dem formájú, a maga nemé­ben szintén érdekes formákat hordozó autóbusz-pályaudvar­ral. Az Universal Rt. üzemében két színnel készült nyomatok - kiváltképpen így, mappába rendezve - hiányt pótoltak. S akár a városba látogató turis­ták számára sajátos ajándékul is szolgálhatnak. MSZP: a kormányátalakításról még nincs testületi vélemény Kártérítést követelnek az Angyal testvérek Megöltek egy plébánost Január 9-én a Budapest, Hl., Aranyvölgy utca 72. szám alatti lakásán holtan találták Elzer Ferenc nyugdíjas plébánost. Az elsődleges adatok alapján megállapítható, hogy a 64 éves férfi bűncselekmény áldozata lett. Eltűnt az ASY-161 for­galmi rendszámú, világoskék színű, négyütemű Trabantja. Vélhetően az ismeretlen elkö­vető magával vitte menekülé­sekor. A lakás átvizsgálása és az adatok gyűjtése folyamatban van, így az esetlegesen eltulaj­donított tárgyak leírására a ké­sőbbiekben kerül sor. Amennyiben az üggyel kap­csolatban bárki bármilyen adat­tal rendelkezik, értesítse a BRFKII. gyilkossági csoportját munkaidőben az 1-123- ■456/21—518 telefonszámon, munkaidőn túl a BRFK köz­ponti ügyeletét a 07-es telefon­számon. A Fidesz elköltözik Cs. Bíró Attila, a Fidesz sajtó­főnöke az MTI-nek nyilatkozva hétfőn megerősítette azt az ér­tesülést, miszerint: anyagi gondjaik miatt a fiatal demok­raták értékesítik vagy tartós bérletbe adják a párt Lendvay utcai székházát. Elmondta, hogy a Fidesz Országos Vá­lasztmánya már júliusban tár­gyalt a kérdésről, miután a párt adósságai miatt nagy összegű jelzáloghitellel terhelték meg a székházat. Cs. Bíró Attila nem tudott pontos információval szolgálni arról, mekkora ponto­san ez az összeg. Hangsúlyozta azonban, hogy jelenleg még kü­lönböző tárgyalások zajlanak a székház hasznosításáról, és ar­ról, hogy a központi apparátus hová költözik. Az apparátus létszáma egyébként jelenleg alig 30 fő. Ezen a héten várható döntés ar­ról is, hogy tovább csökken- tik-e a hivatalban dolgozók számát. Az országgyűlési vá­lasztások előtt megközelítően 120-an dolgoztak a fővárosban Fidesz-alkalmazottként. Most egyelőre csak annyi biztos - mondta Cs. Bíró Attila -, hogy a vidéki Fidesz-központokat karcsúsítják. A sajtófőnök azt is megerősítette, hogy megszűnik Simicska Lajos gazdasági igaz­gató megbízatása, miután a fia­taldemokraták másfajta gazdál­kodásra térnek át. A párt veze­tőinek véleményét tolmácsolva Cs. Bíró Attila leszögezte: Wachster Tamás napokban megjelent interjúi, melyek sze­rint a Fidesznek új elnökre van szüksége, az április végi elnök­választó kongresszus kampány­nyitójaként értékelhető. A Fi­desz vezető politikusai egyéb­ként kedden sajtótájékoztató keretében foglalkoznak bőveb­ben a felmerült problémákkal. (MTI) A kormányátalakítási elkép­zelésekkel kapcsolatosan az MSZP-nek még nincs kiala­kult álláspontja, ezt a témát a szocialisták a következő he­tekben a párt testületi ülésein vitatják meg - szögezte le hét­főn a mindennapos találgatá­sokra reflektálva Csintalan Sándor, a szocialisták ügyve­zető alelnöke. A politikus hozzátette, hogy a tervek szerint január 21-én ül össze a párt választmánya, s a hónap végén, 28-29-én pedig együttes tanácskozást tart Sió­fokon az MSZP elnöksége és frakciója. Azután kerülhet sor az egyez­tetésre a koalíciós partnerrel. Ennek részleteit azonban a mi­niszterelnöknek kell majd meghatároznia. Csintalan Sándor a szabad- demokrata véleményekre rea­gálva kijelentette: egyetért az­zal, hogy a kormányprogram megvalósulása, illetve a féléves ténykedés alapján kell elemezni a kabinet és a minisztériumok eddigi munkáját. Az ügyvezető alelnök ennek kapcsán azonban nem kívánta kommentálni azt a szabadde­mokrata nézetet, hogy a koalí­ciós megállapodás felmondásá­nak minősülne, ha a kormányfő az SZDSZ ellenkezése dacára ragaszkodna bizonyos személyi változásokhoz. Az ügyvezető alelnök reagált a napilapokban megjelent leg­újabb közvélemény-kutatási adatokra is, amelyek szerint május óta a pártok közül az MSZP támogatottsága csökkent a leginkább. Csintalan meglá­tása szerint a közelmúltban le­zajlott önkormányzati választá­sok eredménye nem ezt a hely­zetet igazolja. Mindazonáltal hozzátette: nem könnyű többségi kor­mányzati pozícióból politizálni, s bizonyára lesznek még nehéz pillanataik. (MTI) A Heves Megyei Bíróság hét­főn megkezdte annak az ügy­nek a tárgyalását, amelyben a salgótarjáni Angyal testvérek együttesen több mint 300 mil­lió forint kártérítést követel­nek a Nógrád megyei Rendőr-főkapitányságtól. Az Angyal fivérek ügye négy évvel ezelőtt nagy vissz­hangot váltott ki a közvéle­ményben. Angyal Istvánt és Já­nost 1991 novemberében vette őrizetbe a rendőrség, azt köve­tően, hogy a Nógrád megyei adóhivatal feljelentést tett elle­nük adócsalás miatt. Istvánt másfél évig, Jánost pedig öt hónapig tartották előzetes letar­tóztatásban, miközben az ügy­ben szereplő három vállalkozá­sukat bezárták. Az Angyal fivérek ellen - akik azóta is tagadják bűnössé­güket, sőt azt állítják, hogy koncepciós hadjárat áldozatai - a vádirat 1993 májusában ké­szült el. Ebben különösen nagy A havi bruttó átlagkereset a tíz főnél több dolgozót foglalkoz­tató cégeknél múlt év novem­berében 39.541 forint volt, 25,7 százalékkal több, mint egy év­vel korábban - tájékoztatta a Központi Statisztikai Hivatal hétfőn a távirati irodát. Az adatokból kitűnik, hogy mind a fizikai, mind a szellemi foglalkozásúak átlagkeresete csaknem egynegyedével ha­ladta meg az egy évvel koráb­bit. így a fizikai dolgozók át­lagkeresete 30.790forint volt, a szellemi munkakörben foglal­koztatottak pedig 58.832 forin­tot kerestek. A nettó érték a két állománycsoportban 21.663, il­letve 36.496 forintnak felelt meg. Az előző, tehát október hó­naphoz viszonyítva a bruttó át­lagkereset növekedése szinte minden nemzetgazdasági ága­zatban számottevő, legnagyobb Amennyiben a sütőipari termé­kek drágulnak, az nem az alap­anyag, azaz a liszt áremelke­dése miatt következik be. Ezt Makay György, a Magyar Ga­bonafeldolgozók, Takarmány- gyártók és Kereskedők Szövet­ségének főtitkára mondta hét­főn az MTI érdeklődésére. A szakember szerint a terme­lők még a jogosnak ítélt költsé­gemelkedéseiket sem mindig értékre elkövetett csalást, devi­zabűntettet és fedezetlen váltó kibocsátását róják fel a testvér­párnak, ám a per máig nem kezdődött el. Mint azt Angyal János az MTI tudósítójának elmondta: véleménye szerint a kártérítési igényük és az ellenük felhozott vádak teljesen függetlenek egymástól. Szerintük a főkapi­tányság, illetve Horváth Nán­dor alezredes, a főkapitányság munkatársa, törvénytelenül folytatták le az eljárást, hiszen nem készítettek leltárt a vállal­kozások lezárásakor. Az ügy két alperese, a Nóg­rád Megyei Rendőr-főkapi­tányság és Horváth Nándor arra kérték a bíróságot, hogy füg­gessze fel a kártérítési igény el­bírálását addig, ameddig az Angyal fivérek ügyében folyó büntetőeljárás le nem zárul. A bíróság végül úgy döntött, hogy a tárgyalást január 17-én folytatják. Vizesek, sónedvesek útjaink Heves megye útjai járhatóak. A megyei útfelügyelettől kapott információ szerint Heves megye útjai mindenütt járhatóak. A hegyvidékiek vizesek, sónedvesek, a mellék­utak szintén, míg a főutakon tegnap már száraz szakaszokon is autózhattak. Újabb ha­vazásról a térségben sehonnan sem érkezett jelentés. (Fotó: Kaposi Tamás) Keresetek alakulása: a vegyipar átlag felett emelt A nagykereskedők nem emelik a liszt árát arányban a vegyiparban dolgo­zók keresete emelkedett. Az át­lagosnál kisebb mértékben nőt­tek az építőiparban és a textil- ruházat területén dolgozók be­vételei. A múlt év elejétől november végéig számítva a havi bruttó átlagkereset országos átlagban 32.730 forint volt, 22,8 száza­lékkal több, mint egy évvel ko­rábban. A szellemi foglalkozásúak átlagkeresete 1 százalékkal gyorsabban nőtt, mint a fizikai dolgozóké. Az országos átlagot figye­lembe véve a havi nettó átlag- kereset 11 hónap alatt 22.628 forintot tett ki, ez 25,5 száza­lékkal több az egy évvel koráb­binál. Mivel a fogyasztói árak ugyanebben az időszakban 18,6 százalékkal nőttek, a keresetek reálértéke 5,8 százalékkal ha­ladta meg az előző évi szintet. tudják érvényesíteni áraikban, ugyanis a piacon igen éles a verseny. A szerződéseket hosz- szabb távra kötik, így az idei év első hónapjára, illetve hónapja­ira már ezek megköttettek. Az esetleges változásokat csak a lejáró szerződéseket követően érvényesíthetik. Bár azt Makay György nem zárta ki, hogy az áfa-emelkedés mértéke begyű­rűzhet a lisztárakba. Növekvő deviza-spekuláció - részben magyar tőkemenekítéssel A gazdaságliberalizációval párhuzamosan jelentősen megnö­vekedett Magyarországon a deviza-spekuláció, amely részben nehezíti a közgazdaságilag indokolt árfolyam-politika folyta­tását és megterheli a jegybank devizatartalékait is, másrészt természetes velejárója az épülő piacgazdaságnak. A Magyar Nemzeti Bank elemzései szerint a de­viza-spekuláció hatásai több- irányúak. A bankközi deviza­piacon a banki spekuláció álta­lában rövid távú, és az előre sejtett kisebb leértékelésekre érzékeny. A jelenlegi szabá­lyozás azonban meghatározott korlátok közé szorítja ezen a piacon a spekulációt, mivel az érvényben lévő szabályok sze­rint megszabott a bankok által tartalékolható deviza mennyi­ségének felső határa. Ugyan­akkor a devizapiacon kiala­kuló folyamatok fontos jelzé­sül szolgálnak a gazdálkodók szélesebb köre számára. A devizapiacon kialakult fo­lyamatoknál lényegesen nehe­zebb nyomon követni a speku­lációs célú nemzetközi tőke­mozgásokat. Ezek alapvetően kétirányúak. Nem elhanyagolható a ma­gyar gazdálkodóknál tapasz­talható tőkemenekítés, vala­mint a külföldi spekulációs célú tőkebeáramlás. A Magyar Nemzeti Bank becslései sze­rint 1992 második fél évétől 1994 első fél évéig a magyar gazdaságból burkolt formában kivitt tőke meghaladja az 1 milliárd dollárt. A hazai vál­lalkozók a jelenlegi devizális korlátok ellenére különböző módszerekkel képesek tőkét külföldre juttatni. Ilyen mód­szer például az export-alul­számlázás vagy az import-fel­ülszámlázás, az exportbevétel késleltetése, illetve az import korai kifizetése. Ezzel éppen ellentétes irá­nyú a spekulációs célú külföldi tőkebeáramlás. A pénz részben működőtőke formájában, vagy vállalati devizahitel keretében kerül az országba. Az ilyen jel­legű pénzmozgás egyáltalán nem elhanyagolható. Bizo­nyítja ezt, hogy miközben az ország folyó fizetési mérlegé­ben az elmúlt két évben jelen­tős hiány alakult ki, az ország devizatartalékai nem csökken­tek, hanem számottevő mér­tékben növekedtek. Az MNB legutolsó adatai szerint a jegybanki tartalékai­nak nagysága október végén 6,9 milliárd dollár volt, míg egy esztendővel korábban ilyen célra 5,7 milliárd dollár állt rendelkezésre. (MTI) Négysávos út lesz Békéscsaba és Gyula között A nyári csúcsforgalom kezde­tére átadják a Békéscsaba és Gyula közti négysávos út első, 1,1 kilométeres szakaszát, amely kétszázmillió forint be­ruházásával épül meg a Vészéi csárdánál - tájékoztatták a táv­irati iroda munkatársát a Békés Megyei Közúti Igazgatóságon. A nagy nemzetközi forgalmú 44-es út határszéli - két város közti - részén az eredeti tervek, s a békésiek reményei szerint három év alatt készül el a tíz ki­lométer hosszúságú négysávos szakasz (a békéscsabai repülő­tér elejétől Gyula széléig), eh­hez csatlakozik majd a két vá­rost elkerülő két-két sávos új nemzetközi út. A Vészéi csárdánál, mivel Békéscsaba felől nem lehet majd balra, a jó hírű vendéglő­höz kanyarodni, az út mellé gépkocsileálló-helyet tervez­nek, s a már épülő gyalogúidon juthatnak majd át a közlekedők az út másik, csárda felőli olda­lára. A Betonútépítő Rt. a csabai Ásott-Körös fölé a jelenlegi mellé még egy hidat épít a négysávos útnak. Gyulán az idén kezdik meg a várost elkerülő út építését is; a nemzetközi pályázatot rövide­sen kiírják a várhatóan mintegy hatszázmillió forintba kerülő beruházásra. A Gyulát elkerülő út első (öt és fél kilométeres) szakasza építésének költségeihez Phare-segélyt is fölhasználhat­nak a békésiek. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents