Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-05 / 4. szám
1995. január 5., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal A selypi sarkon található forgalmas, lapostetős ABC esztendők óta beázott. Éppen ezért döntött úgy a lőrinci áfész vezetése, hogy korszerűsítik az épületet. Novák Fe- rencné kereskedelmi osztályvezetőtől megtudtuk, hogy a magastető költségesebb ugyan, ám lényegesen időtállóbb lesz, mint a korábbi megoldás... Ki kicsodát vert meg Hatvanban? Vasutasok elismerése a polgármesternek... Közvetve a hatvani képviselő-testület MÁV-val kapcsolatos eredményes munkáját is elismerte Vizsy Ferenc, a vasút üzletág-igazgatója azzal az oklevéllel, mellyel Szinyei András polgármestert tüntette ki. Pótszilveszter lesz Rózsaszentmártonban Különös, de a faluban az idősek a legfiatalosabbak. Ők rendeznek ugyanis pótszilvesztert holnap délután 5 órától az öregek napközi otthonában. Különbusz indul majd a budai Lear királyhoz A hatvani TIT Egyesület kirándulást szervez Budapestre, a Várszínházba. A február 12-i előadásra különbusz indul. Mindazok, akik szeretnének egy élménnyel gazdagabbak lenni, jelentkezzenek a könyvtárban található irodán. Farsangi bál Szűcsiben a nyugdíjasok számára Lehoczky Andrásné különösen aktív nyugdíjas. A szűcsi asz- szony kortársait sem hagyja otthon „unatkozni”. Ezért bátyus farsangi bált szervez számukra a helyi kultúrházban. A rózsaiaknak is van alpolgármesterük Még az ünnepek előtt megválasztották Rózsaszentmártonban az alpolgármestert Tözsér József személyében. Az ön- kormányzati bizottságok élére Gubis Istvánt (községfejlesztést véleményező), Kiss Istvánt (ügyrendi), dr. Pajták Istvánt (pénzügyi ellenőrző) és Zsák Ferencnét (szociális) kérték fel a képviselők. A petőfíbányai polgárőrök oklevele Jó munkájuk elismeréseként oklevelet kaptak a petőfíbányai polgárőrök. A díszes iratot Kovács József, a megyei polgárőrség vezetője adta át, s a szervezetet a helyi polgármesteri hivatal is jutalomban részesítette. Év végi ülésükön a közbiztonsági szervek képviselői megállapították, hogy az őrség további munkájára ezután is szükség lesz. (Folytatás az 1. oldalról)- Jegyzőkönyvet készítettek a tanúvallomásomról, aláíratták velem, meg valami rózsaszín papírokat, kezemre kapcsolták a bilincset, és szirénázva vittek Egerbe, mint egy bűnözőt.- Kapott ezekből az iratokból másolatot?-Nem, azóta sem. Még az élettársamat sem értesítették, hogy hol vagyok. Egerben egész mások voltak velem. Mondhatom, azok úriemberek. Normálisan bántak velem. Másnap megvizsgáltak, s látták a verés nyomait.- Bocsássa meg a hitetlenkedésemet, de nem az elhunyt feleségének „sodrófa” -nyomai látszódtak?- Az ő ütéseit a fejemre kaptam, majd egy héttel korábban. Arról nem is szóltam. A lábamon és a karomon friss nyomok voltak, amit a fal horzsolt le Hatvanban.- Látlelet készült erről?- Az egri rendőrorvos azt mondta, ők ezt hivatalból jelentik. Irkáit valamit, de azt nekem nem kellett aláírni.- Mikor engedték ki?- Három nap múlva, ügyészi határozattal. Eszerint nem hagyhatom el a lakóhelyemet, Hatvant. Ez azért problémás, mert gázszerelő vagyok, és sokat dolgozunk vidéken. Ilyenkor a főnököm jóindulatára kell hagyatkoznom, hogy itthon találjon nekem munkát. Karácsonykor se mehettünk el az élettársam szüleihez a Dunántúlra, mert engedélyeztetni kellett volna. Az meg túl macerás.-Nem értem, miért akarták kikényszeríteni a vallomását?- Á dicsőségre hajtanak. Elismerést jelent számukra, ha megcsípnek egy „gyilkost”. Beszélgetésünkkor jelen volt Békési Jánosné, az elhunyt nővére. Őt a rendőrség eljárása legalább úgy felháborítja, mint PappSándort.-Én szeretném a legjobban tudni, hogy miért halt meg az öcsém. Szegény súlyos alkoholista volt, többször kezelték, és az orvosok se jósoltak neki fél évnél többet. Agresszív, kötekedő ember volt. Ettől függetlenül, ha meggyilkolta volna őt valaki, ragaszkodnék hozzá, hogy ítéljék el. De tudom, hogy nem Sanyi tette ezt, és nem engedem, hogy halálra gyötörjék őt.- Tettek panaszt valahol?- Beszéltem Jusztin úrral, a városi rendőrkapitánnyal, de úgy tesz, mintha nem is tudna az esetről. Felkerestem volna én is dr. Jusztin Ferencet, de hivatalos ügyben távol volt. Helyettese, Szadai József & bűnügyi osztály vezetőjéhez irányított, aki viszont kitért a nyilatkozat elől, mondván: a kapitány az illetékes. Feladtam. Elmentem a Heves Megyei Rendőr-főkapitányság sajtóreferenséhez, Nagy Lászlóhoz. Ő készséggel állt rendelkezésemre, s átkísért Kormos Miklós r. alezredeshez, a vizsgálati osztály vezetőjéhez. Kormos úr szobájában dr. Dósa Flórián százados, az ügy vizsgálója is szóba állt velem.- Hosszú ideje megromlott családi kapcsolatban élt Papp Sándor és az elhunyt - mondta Dósa doktor az eddigi adatok birtokában. - Többször került sor tettlegességre közöttük. Ezt a gyanúsított is elismeri, s megerősítik ezt a családtagok vallomásai.-Én most elsősorban arra lennék kíváncsi, hogy igaz lehet-e az: Papp Sándort bántalmazták a hatvani kapitányságon?- Mi nem voltunk ott Hatvanban - válaszolja Kormos Miklós. - Amikor hozzánk került, megkérdezte az orvos, hogy vannak-e sérülései. A meghallgatásakor panaszt tehetett volna.- Itt, nálunk azonban semmi ilyet nem mondott - fűzi hozzá Dósa úr.-A sértett azt állítja, még jegyzőkönyvet is vett fel a rendőrorvos...- Ha ez szerepelne a jegyzőkönyvben, akkor nekünk hivatalból továbbítanunk kellene az illetékesekhez. Az orvos csak a sérüléseit jegyezte fel. De azt ő nem tudja megítélni, hogy azokat hol szerezte Papp úr. Az otthoni dulakodás közben, vagy a hatvani kapitányságon. Ha a rendőröknek nem mondta, hogy Hatvanban megverték, akkor nekik nem lehet erről tudomásuk.-Az egriek kollegális szerétéiből nem hallgathatják el a verést?- Ilyen nincs. Ez vérre megy. Akkor azt rúgják ki, aki nem teszi meg a szükséges lépéseket - jelenti ki Kormos alezredes. - Különben sem értem, miért két hónappal később jött elő ezzel az esettel Papp Sándor.- Tételezzük fel a legrosz- szabhat! Ha mégis megtörtént, amit elbeszélőm mond, hová fordulhat panasszal?-Tegyen feljelentést a Budapesti Ügyészi Nyomozó Hivatal egri kirendeltségénél, a Szálloda utcában. Ők azonnal megkezdik az eljárást. Négyessy Zita Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat RÓZSASZENTMÁRTON polgármestere: Láng Jánosné (független) 1940-ben született Rózsaszentmártonban. Hatvanban közgazdasági technikumot végzett, majd a helyi körzeti orvos mellett segédkezett. 1982-ben tanácselnök, 1990-től polgármester lett. Négy évvel később ismét őt választotta a falu lakossága. Férjezett, két lánya és két kisunokája van. Kikapcsolódásként olvasgat és ápolja a virágait. A képviselő-testület tagjai: Markovics Miklós (Munkáspárt), Tőzsér József, Fáczán Ferenc, Gubis István, Kiss István, Kiss József, dr. Pajtók István, Papp László, Zsák Ferencné (függetlenek). . SZŰCSI polgármestere: Kulcsár Károly (MSZP) 1949-ben született Mályinkán. Az Egri Tanárképző Főiskolán szerzett matematika-fizika szakos tanári diplomát. A me- gyaszói fiúnevelő intézetben helyezkedett el. Pályázat útján került Szűcsibe, ahol tanárként dolgozott. 1985-től tanácselnök, 1990-től polgármester. 1994-ben újra megválasztották. Nős, felesége tanár, egy fiuk és egy lányuk van. Hobbija a barkácsolás, gazdálkodás. A képviselő-testület tagjai: dr. Czrnkovics Sarolta, Bukovicsné Gyóni Mária, Lakatos István, ifj. Szekeres István, Szalai István, Lévai Ferenc, Gergely Zoltán, Hordós József, Víg István (függetlenek). A meglovasított biciklik és a lopott áram esete A lőrinci rendőrőrs munkatársai az ünnepek alatt sem pihentek. Nem mintha any- nyira igényelték volna a fokozott munkatempót, ám a környék „jómadarai” gondoskodtak arról, hogy az ügyeleteseknek ne legyen gondtalan a szolgálatuk. Kis Endre rendőr századost az új év első munkanapján arról faggattuk, milyen ügyekben kellett intézkedniük a közelmúltban. G. A. herédi lakos feljelentést tett, hogy a lakóhelyén ismeretlen tettes eltulajdonította a kerékpárját. De nem ám az éj leple alatt, miközben a falu békés álmát aludta, nem bizony! A tolvaj fényes nappal pattant a „drótszamárra”, miközben gazdája dagadt orcával a fogorvosnál múlatta az időt, tömésre várva. Szerencsére a közbiztonsági szakembereknek sikerült tanúkra lelni, s azok elbeszélése alapján azonosították a tettest, Sz.L. herédi polgárt. Nosza, be is csöngettek hozzá, ám a férfi nem volt valami híres vendégfogadó. Csak a határozott intézkedésre volt hajlandó ajtót’ nyitni. Vesztére, ugyanis a nyomozók a házkutatás során megtalálták az elcsórt bringát, sőt, még másik hármat is. Egy nagykökényesi lakos már jelentkezett is jogos tulajdonáért, ám két kempingjárgány gazdájának a jelentkezését a mai napig várják. Az intézkedés során az is feltűnt a rendőröknek, hogy Sz. L. villanymelegítővel fűti a lakását. A helyszínre hívott ÉMASZ-ügyeletes megállapította: az áramlopás tipikus esetével állnak szemben, így 24 ezer 400 forint plusz áfa megtérítésére kötelezték a tolvajt. Aki három községből teremtett várost... Régóta ismerem Fónagy Lászlót, a lőrinciek 44 éves jegyzőjét. Az igazgatásszervező, szociológus és számviteli végzettségű szakember az első önkormányzati választások után került az akkori nagyközségbe, s többek között az ő hozzáértő munkásságának is köszönhető, hogy a település az 1992-es esztendőben városi rangot kapott. Hosszú közigazgatási tevékenysége során számára ez már nem jelentett újdonságot.- Jöttem, láttam, győztem - mondja nevetve, mintegy alátámasztva a humorérzékéről, jó kedélyéről szóló híreket. Nem is gondolná az ember, hogy szabadidejében valláselmélettel foglalkozik, amelyet szintén felső szinten tanult. - Eddig ez a harmadik munkahelyem, hogy 1972 óta az államigazgatásban dolgozom. A szülőfalumban, Jászfény szarun kezdtem. Tizenhárom évet húztam le, s igaz, már nem voltam ott, amikor ’93-ban várossá nyilvánították, ám a feltételek zömét még az én időmben teremtettük meg.- Ezt követően is a Jászságban maradt?- Jászapátiba kerültem vb-titkámak. Öt évig dolgoztam ott, s ’89-ben ők is megkapták a városi rangot. Ezt követően pályáztam meg Lőrinciben a jegyzői státust, s a képviselő-testület alkalmasnak vélt a feladat ellátására. Amikor Göncz Árpádtól megkaptuk a várossá válás okiratát, a hivatalt is ehhez kellett igazítani: a csoportokat irodák váltották fel, az oktatásügyet fejleszteni kellett, s a többi intézményben is meg kellett felelni az elvárásoknak. Jelenleg ezen az úton haladunk, bár - ezt nem szólamként mondom - a gazdasági helyzet nagyon kedvezőtlen. Jó, hogy idáig nem kellett hitelt felvenni.- Nehéz volt átállni az önkormányzati struktúrára?- Meglehetősen, ugyanis Lőrinciben másféle irányítás és igazgatás működött, mint például Szolnok megyében. Nehéz volt a megyeváltást megszokni. A járások megszűntek, a községeket a városokhoz csatolták, s itt nem valósult meg a - szakzsargonnal szólva - kétszintű irányítás. Emiatt nehézkes az új típusú önkormányzatiságra történő átállás; a teendőket gyakorlatilag a mai napig sem fogalmazták • meg pontosan. Késve, illetve meg sem jelentek azok a hatásköri és gazdasági jogszabályok, amelyek alapján nyugodtan lehetne dolgozni.- Véleménye szerint milyen lenne az ideális „felállás” ?- Az egész szervezetet koncentrikus körönként képzelem el, ahol a centrum a képviselő-testület és a polgármesteri hivatal. Köröttük helyezkedik el az intézményhálózat, majd a település vállalatai, polgári szerveződései és szervezetei, valamint az egész város. A belső kör lenne a legerősebb, olyan kisugárzást gyakorolna a többire, hogy az egész jól működjék. Ugyanakkor „fogni kell” a külső körök jelzéseit, érzékenyen venni a problémáikat.- A mai helyzetben lehet szó optimizmusról?- Amennyiben az elképzeléseinket az idén J végrehajtjuk, ’96-ban fellélegezhetünk. Folytat- | juk a fejlesztést, stabilizálhatjuk az intézmény- j hálózat működését, megépíthetjük a szennyvíz- I elvezetőt, kialakíthatjuk a városközpont tervét, | amit a későbbiekben hasznosíthatunk. A legna- j gyobb feladatok egyike a kultúra intézményi megerősítése. (fari)
