Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-05 / 4. szám

4. oldal Hazai Tükör 1995. január 5., csütörtök Ez az Ady nem az igazi Tegnap reggel szomorú idős néni kereste fel szerkesztőségünket, ahol bemutatott egy 500fo­rintos „pénzt”, amellyel neki fizettek az egri pi­acon, mint árusnak. A probléma csak az, hogy ez a pénz nem pénz, hanem egy ajándékpénznek hirdetett, or­szágos magazinunkban megjelent színes nyom­tatvány. Ezt használta fel az az eléggé el nem ítélhető csaló, aki ezt a koros asszonyt a vásár­láskor kifizette. Mégpedig úgy, hogy álpénzéért 400 valódi forintot - azaz négy rendes, Kossuth Lajossal fémjelzett 100 forintos bankót - a néni visszaadott neki. Az illetékes színes sajtótermék, amely méret­arányosan és színhelyesen közli a nagy költőnk által illusztrált bankjegyet, hibát követett el. Azt a hibát, amelyet a bűnözők természetesen ki­használnak, miután a bankjegy mérete azonos az 500 forintoséval. Színben is megegyező, s összehajtva - bár jelzik, hogy ez csak reklám ajándékpénz - teljesen valóságosnak látszik. Megkérjük a színes magazinok tisztelt szer­kesztőit, hogy ha egy mód van rá, ne méretará­nyos, színazonos pénzeket terjesszenek, ezekkel ugyanis a hiszékeny jóindulatú és idős embere­ket sajnos, nagyon be tudják csapni. Holott ők egyébként is rossz helyzetben van­nak... Perl Márton Októbertől változhat a tervek szerint az egészségügyi intézmények finanszírozása Javaslatok a túlmunka törvényi szabályozásához A NAP HÍREI Külső adósságunk 28 milliárd dollár Tavaly október végére 28 milliárd dollár fölé nőtt az ország külső adósságállo­mánya. A Magyar Nemzeti Bank tájékoztatása szerint a devizatartalék 6,9 milliárd dollárt tett ki. Az elmúlt év­ben 10 hónap alatt 971 mil­lió dollár külföldi tőke áramlott az országba, vala­mivel több, mint 1993 ha­sonló időszakában. Adócsalások, olajhamisítások Újabb olajhamisítások és adócsalások gyanúja miatt indultak rendőrségi vizsgá­latok, miután a Fogyasztó- védelmi Főfelügyelőség sú­lyos visszaéléseket fedezett fel. A megvizsgált 114 töl­tőállomás közül 58 helyen többek között nem tudták igazolni az üzemanyag, el­sősorban a gázolaj eredetét, 21 esetben pedig bebizo­nyosodott a rossz minőség. ÁVÜ-módosítás a HungarHotelsre Az Állami Vagyonügynök­ség Igazgatótanácsa a kor­mány döntésének megfele­lően módosítja az American General Hospitality-nek, a HungarHotels 51 százalé­kára kiírt pályázat nyerte­sének szóló ajánlatát. A most tervezett módosítás szerint az ÁVÜ 67 millió dollárt kér a részvényekért, de a portfolióban benn­hagyja a Budapest Szállo­dát. Az igazgatótanács az eredeti kiírástól eltérően sa­ját részvényeiből ajánl fel 51 százalékot. Az American General Hospitality (AGM) magyarországi képviselője az AVÜ hivatalos közlését várja, hogy tájékoztassa az amerikai céget a HungarHo­tels privatizációjának meg­változott feltételeiről. Vízbe fulladt az orvhalászkereső Orvhalászok felkutatására indult neki a Dunának ked­den az esti órákban Somogyi Sándor halőr alsónémedi la­kos és sógora, Gazsó Jenő, aki bugyi illetőségű. Eddig nem derült ki, miért, de egy a parton talált ismeretlen tu­lajdonú, fából készült la­dikra szereltek fel az akció­hoz egy csónakmotort, és úgy indultak ki a nyílt vízre. A csónak süllyedni kezdett. Hiába igyekeztek ezek után kimerni a vizet, a ladik ha­marosan elsüllyedt. A 26 éves Somogyi Sándor sike­resen kiúszott a partra, ám társa, a 30 éves Gazsó Jenő eltűnt a vízben. Szerdán reggel a keresésére indult búvárok találtak rá holttes­tére. Kovács Pál népjóléti miniszter és Sándor László, az Egészség- biztosítási Önkormányzat el­nöke szerdán megállapodást kötött az egészségügyi szolgál­tatások társadalombiztosítási finanszírozásának új gyakorla­táról. A tárca és a biztosító közös, erre vonatkozó javaslatot ter­jeszt a január 12-i kormányülés elé. Ugyanakkor tárgyalja meg a kabinet a tb ez évi költségve­tésének tervezetét. Ez utóbbiról ugyanis a biztosítónak végre sikerült megállapodásra jutnia a Pénzügyminisztériummal - nyilatkozta újságíróknak szer­dán este Sándor László. Adócsőn, az öregek napközi otthonában járva hallott először az édesapa a szomorú hírről. Az információ nevezetesen arról szólt, hogy még a múlt esztendőben, december utolsó napján Adács és Karácsond kö­zött a vasúti pályán holtan ta­láltak egy férfit. A vasúti bal­eset következtében annyira összeroncsolódott az áldozat, Az új finanszírozási sziszté­máról az elnök egyelőre csak annyit mondott, hogy az a: ed­digi gyakorlattal szemben na­gyobb szabadságot biztosít a szerződések megkötésénél a tb-nek. Kötelező finanszírozást ugyanis csak egy minimális el­látási szint biztosítására írna elő a rendelet, azonfelül pedig - a Népjóléti Minisztérium egyet­értésével - a biztosító saját ha­táskörében dönthet arról: finan- szíroz-e ennél nagyobb kapaci­tást, illetve szerződik-e más egészségügyi szolgáltatókkal. Amennyiben ezt az elképze­lést a kormány támogatja, és hogy felismerhetetlenné vált. Emellett semmilyen irat sem volt nála. Mint már az előbbiekben szó volt róla, az adácsi idős ember miután tudomást szerzett az esetről, s meghallotta a feltéte­lezett személyleírást is, megke­reste a gyöngyösi kapitányság munkatársait. Ott elmondta, fia, a 40 éves N. J. december 30-án biztosító elnöksége, valamint 10-én az önkormányzat köz­gyűlése is megerősíti, október 1-jétől már az új finanszírozási és szerződéskötési rend alapján szerződik a tb az egészségügyi szolgáltatást nyújtókkal. Sándor László azt is el­mondta, hogy a tárcával egyez­tetve elkészült a keresőképte­lenség elbírálásáról szóló jog­szabály tervezete is. A koncep­cióból január végére elvileg megszülethet a kormányrende­let, amely azonban nem a be­teg, hanem a keresőképtelensé­get megállapító orvos ellenőr­zését teszi majd lehetővé a biz­tosítónak. este távozott otthonról, s azóta még nem tért haza. Nem gon­doltak a lányával arra, hogy va­lami baja lenne a felnőtt fiúnak, csak a hír hallatán érdeklődtek ijedten. A Gyöngyösi Rendőrkapi­tányságon bemutatott fénykép­ről szomorúan, de határozottan felismerték a szerencsétlenül járt férfiban családtagjukat. Az Érdekegyeztető Tanács (ÉT) munkaadói oldala továbbra is ragaszkodik a túlmunka szabá­lyozásának, valamint az átlag- kereset számításának módosí­tásához. A munkavállalói oldal ugyanakkor elutasítja ezt. Ez derült ki azon a szerdai egyez­tetésen, amelyre a kormányzati oldal külön-külön hívta meg a munkaadói és a munkavállalói oldal képviselőit. A megbeszélésről Rolek Fe­renc a munkaadói oldal nevé­ben elmondta: nem csupán a gazdálkodók érdekében ra­gaszkodnak a túlmunka-keret felemeléséhez. Hosszabb távon a munkavállalóknak és a gaz­daságpolitikának is érdeke, hogy javuljon a magyar cégek versenyképessége. Jelenleg több korlát - ezek között a túl­munka megkötöttsége - akadá­lyozza a rugalmas rendeléstel­jesítést. A munkaadói oldal többek között ezért is kezde­ményezte a Munka törvény- könyve módosítását. Javasolják, hogy a Munka törvénykönyve a jelenlegi 144 Semmiképpen sem várható az állampolgáronkénti évi 800 dolláros turistavaluta-keret csökkentése. Sőt éppen ellenke­zőleg, ezen a téren további libe­ralizálásra lehet számítani, ha Magyarország tagja kíván lenni a fejlett ipari országokat tömö­rítő szervezetnek, az OECD-nek. Az ezzel kapcsola­tos tárgyalások már meg is kezdődtek és előrehaladtak. Minderről Hárshegyi Frigyes, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke tájékoztatta szerdán az MTI-t. Elmondta, hogy amennyiben Magyarország OECD-tagor­Az Országgyűlés által elfoga­dott költségvetés szerint ez évre 3 milliárd 695 millió forint tá­mogatást kap harminchat ma­gyarországi egyház. A rendelkezésre álló össze­get - kisebb módosítással - a korábbi parlamenti ciklusban elfogadott keretszámok alapján osztották el az egyházak között. A kapott pénzt a különböző val­lási felekezetek alapintézmé­nyeik, közgyűjteményeik, isko­láik, valamint szociális létesít­ményeik működtetésére, felújí­tására fordíthatják. A legna­gyobb összegű támogatást a történelmi egyházak kapták. A Magyar Katolikus Egyház 1 milliárd 277 millió 438 ezer fo­rintot, a Magyar Református Egyház pedig több mint 381 millió forintot. Ez a két egyház valós számarányaihoz képest óra helyett 300 órában hatá­rozza meg az évente elrendel­hető túlmunka mennyiségét. A munkaadói oldal szerint nem elégséges, hogy a kollektív szerződésben a 144 óra helyett 200 órában is megállapodhat­nak a munkáltatók és a szak- szervezetek. A rugalmas alkal­mazkodás érdekében kívánják elérni továbbá, hogy a napi 8 órás munkaidőnek ne a jelen­legi két hónap, hanem 6 hónap átlagában feleljenek meg a munkahelyek. A munkavállalói oldal a megbeszélésen arra helyezte a hangsúlyt, hogy a munkaadók ne köthessék a Munka törvény- könyv módosításához mint fel­tételhez a minimálbér emelését. A munkavállalói oldal továbbra sem fogadja el a túlmunka-ke­ret felemelését, ellenzi az át­lagkereset-számítás módosítá­sát, a távolléti díj bevezetését. A túlmunka-keret felemelése - szerintük - fokozná a dolgozók kiszolgáltatottságát és leterhelt­ségét, rontaná az új dolgozók felvételének lehetőségét. szág lesz, a folyó műveleteknél csak minimális, s a tőkeművele­teknél is alig néhány korláto­zást alkalmazhat a devizaszabá­lyozásban. Ennek megfelelően hamarosan felül kell vizsgálni a lakossági valutaellátás jelenlegi rendszerét. Ez a felülvizsgálat azt eredményezheti, hogy a je­lenlegi keret számottevően bő­vül. De az is elképzelhető, hogy más módszerrel javítják az ál­lampolgárok valutaellátását, például olyan módon, hogy ki­utazásonként szabják meg a devizális kereteket. kisebb támogatásban részesül, miután a két nagy történelmi egyház vezetői a magyaror­szági izraelita felekezet javára lemondtak támogatásuk egy ré­széről. Az Országgyűlés határozata értelmében kis létszámú fele­kezetek átlagosan félmillió fo­rint körüli összeghez jutnak hozzá. A támogatási keretösz- szegek felhasználásáról a val­lási közösségeknek pontos ki­mutatást, elszámolást kell majd benyújtaniuk a Művelődési és Közoktatási Minisztérium Egyházi Kapcsolatok Főosztá­lyára. Az elszámolásról az év végén a minisztérium tájékoz­tatja az Országgyűlés Emberi Jogi, Kisebbségi és Vallásügyi Bizottságát. (MTI) januar 5-i ülésén az egeszseg­Édesapja és nőtestvére azonosította a vasúti halálos baleset férfi áldozatát Nem csökken a valutakeret Az egyházaink támogatása Változások lesznek a személyi jövedelemadózásban: az alapcsökkentő kedvezmények levonhatókká válnak Az idén január 15-ig kifizetésre kerülő decemberi bérek még a múlt évi szabályok szerint adóznak. Ott, ahol a 13. havi bére­ket ez ideig kifizetik, az a közalkalmazottak esetében tavalyi jövedelemnek számít. A köztisztviselőknél azonban a 13. havi bér már az idei jövedelemhez adódik hozzá. Az adóelőlegeket is ennek megfelelően kell számítani, vagyis egyes esetekben az új szja-törvény rendelkezéseit kell figyelembe venni. A legnagyobb változás a sze­mélyi jövedelemadó területén, hogy az eddigi adóalap-csök­kentő kedvezmények többsége az adóból levonható tétellé vált. Ugyanakkor továbbra sem számít bevételnek a levont munkavállalói járulék, a mun­kavállalói érdekképviseletet el­látó szervezet részére fizetett tagdíj, valamint az önálló tevé­kenység hiányában költségként el nem számolható kamarai tagdíj. Mentes az adó alól szá­mos szociális juttatás, ha azt az állami szociális rendszer kere­tében kapja az adózó, és több esetben a karitatív, érdekvé­delmi szervezetektől, illetve a munkáltatótól kapott bizonyos támogatás, mint például a te­metési segély. A munkáltatótól kapott étkezési hozzájárulás, amennyiben azt készétel vásár­lására jogosító utalvány formá­jában kapja a dolgozó 1200 fo­rintig, ha pedig meleg étkezte­tésként kapja a juttatást a dol­gozó, akkor 1600 forintig. Szintén nem kell adózni a la­kásvásárlásra nyújtott önkor­mányzati támogatás, lakásépí­tési kedvezmény, valamint az e célokhoz nyújtott hiteltámoga­tás jogszabály alapján elenge­dett része után. Ez vonatkozik a vállalati támogatásra is, a vé­telár vagy az építési költség igazolt összegének 30 százalé­káig, de legfeljebb ötévenként egy alkalommal 500 ezer forin­tig­Az adóból vonható le a tár­sadalombiztosítási törvény alapján befizetett, a nyugdíjjá­rulék alap 6 százalékát meg nem haladó összegnek, vala­mint az egészségbiztosítási já­rulékalap értékének 4 százalé­kát túl nem lépő összegnek a 25 százaléka. Az 500 ezer fo­rintot meg nem haladó éves jö­vedelemmel rendelkező dolgo­zóknál évi 7200 forintos adó- csökkentő tételt lehet figye­lembe venni, ehhez azonban szükséges a dolgozó nyilatko­zata arról, hogy az év során a jövedelme nem haladja meg az adott mértéket. Új kedvezmény, hogy a munkáltató által az önkéntes kölcsönös biztosító pénztá­rakba a dolgozó nevére befize­tett összeg nyugdíjpénztár ese­tén 50, egészségpénztár esetén pedig 25 százaléka, de együtte­sen legfeljebb 100 ezer forint szintén levonható az adóból. Szintén 50 ezer forintig von­ható le a magánszemélyek ál­tal, illetőleg a magánszemély nevére szólóan a munkáltató által kötött életbiztosítás, il­letve nyugdíjbiztosítás éves dí­jának 20 százaléka. A szellemi tevékenység cí­mén kifizetett összegek 25 szá­zaléka csökkenti az adót, leg­feljebb 50 ezer forintig. Az adókedvezmények közül a tár­sadalombiztosítási járulék, az évi 7200 forintos adócsök­kentő tétel, a súlyosan fogya­tékosok havi 900 forintos ked­vezménye, valamint az önkén­tes kölcsönös biztosítópénz­tárba befizetett összeg adóked­vezménye vehető figyelembe az adóelőleg kiszámításakor. A munkáltató az általa kifi­zetett munkaviszonyból szár­mazó rendszeres jövedelem 12-szerese után számított adó egytizenketted részét fizeti be adóelőlegként. A 7200 forintos adócsökkentő tétel esetében, ha a munkáltató azt tapasztalja, hogy a dolgozó jövedelme meghaladja az 500 ezer forin­tot, akkor az észlelést követően az esedékes adóelőleget kell megtoldania az adókedvez­mény összegével. (MTI)

Next

/
Thumbnails
Contents