Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)
1995-01-04 / 3. szám
1995. január 4., szerda Füzesabony es Körzete 5. oldal A Hubertus Szállóban nem csupán a vadászvendégekre számítanak... Szihalomnak is van már alpolgármestere Megtartotta első ülését az újjáválasztott képviselő-testület Szihalmon is. Az ünnepi aktusok, az eskütételek után megalakult a pénzügyi és szociális bizottság, s voksoltak azok vezetőire is. Ezután Szerencsi Endrét alpolgármesterré választották. Mezőszemerén immár működik a tartalék kút Megtörtént Mezőszemerén a tartalék kút műszaki átadása. Az Egerfarmossal közösen ásatott létesítmény percenként 400 liternyi mennyiséggel képes besegíteni a két község vízellátásába, amennyiben erre szükség van. Az állami támogatás ösz- szege hárommillió forint volt. Vidám ünnepségek Sarudon az év végén Vidám összejövetelekkel búcsúztatták az elmúlt esztendőt Sarudon. Kezdte a helyi rendőrőrs és a szövetkezet, ahol részünnepségekre került sor, és értékelték a tavalyi gazdasági évet. Első rendezvényét, szilveszteri mulatságát is megrendezte a minap megalakult cigány kisebbségi önkormányzat a községi művelődési házban. A tombolasorsolással egybekötött találkozót a Lungo Drom kezdeményezte. Tervezik a négyéves programot Aldebrőn Az önkormányzati alakuló ülést követően Aldebrőn elkezdték a négyéves munkaprogram és az idei költségvetés elkészítését. Ehhez írásban kérik a helyi pártok és társadalmi szervek, intézmények vezetőinek a javaslatait. Az összegzést január 26-ra szeretné Farkas László polgármester a testület elé vinni. Természetesen várják a község lakóinak véleményét is. Polgármesteri találkozó lesz Újlőrincfalván... Pénteken, január 6-án 10 órai kezdettel polgármesterek megbeszélésére kerül sor Újlőrincfalván. A téma a térségi menedzser-foglalkoztatás lesz. A Ti- sza-tó környéki kilenc település polgármestereinek megjelenésére számítanak a község vezetői. Igazán kedves, idilli hangulatot árasztó a 33-as számú országút mellett fekvő Hubertus Szálló és annak „cifrázott” parkja. Szépen gondozott fenyők, díszsövények, betonozott utak, parkírozók - akárcsak a népszerű Dallas filmsorozat gyönyörű környezete. Terepjáró fordul be a szálló elé, rajta négy német vadász, meg a délelőtt elejtett fácánok, rúdra fűzve vagy harminc darab. Tegnap ugyanők 27 vaddisznót lőttek ki. Mesterien bánnak hát a vadászpuskájukkal.- Ők a ritka vendégek. Pedig lehetnének többen is, hiszen az ártérben sok a vad: őz, fácán, disznó, dámszarvas, nyúl, a dú- vadakról nem is beszélve - mondja a mindig előzékeny Ja- kus Dénes, a szálloda fiatal vezetője. - 1988-ban készült el az épület, azóta egyfolytában működik azzal a kimondott szándékkal, hogy a vadászvendégeknek színvonalas kiszolgálást biztosítsunk a Füzesabonyi Állami Gazdaság keretén belül. A kitűzött célnak megfelelünk, de mivel megnövekedett a szálláshelyek száma, nyitni kellett „a civil vonal" felé is. De mostanában másféle szelek fújnak itt, az Alföld kapujában is. Közbejött a rendszerváltás, az állami vagyont privatizálni kellett, amely ebben az esztendőben lényegében megtörtént. A gazdaság előbb Agro Füzes Rt.-vé alakult, és ezt a részvénytársaságot az ősz folyamán pályázaton elnyerte a Szekszárdi 5 E Kft. Gazdag „família” ez, sok milliárd a vagyona, a tőkéje. Ezt nem is titkolják. Az új tulajdonos a menedzserek előtt elmondta, hogy működtetni akarja az rt.-t a jelenlegi felállásban, ami az elnyúlt privatizációs folyamatban megnyugtatta a dolgozókat. így tehát mindenki részére biztosítottnak tűnik a folyamatos munka.- Az új tulajdonos azt is kifejtette, hogy számára csak a nyereséges szálloda az elfogadható - folytatja a vezető. - Ezért fokozottabban, figyelmesebben kell dolgoznunk, hogy a vadászat adta lehetőségekkel - a meglévő, speciális korlátok ellenére is - növelni tudjuk árbevételeinket. Csak példának említem meg, hogy október, november és december környékén a szálloda vadászvendégekkel telített - igaz, az olaszok kevesebben vannak, ugyanis ők más keleti-európai országokba utaztak -, nyáron viszont az egyéni vendégekkel kell biztosítanunk a megfelelő forgalmat. Egyszóval nem könnyű az év első felét átvészelnünk.- Mit lehet tenni e speciális körülmények között? — vetem közbe.- A privatizáció idején nem volt pénzünk a reklámköltségek fedezésére. Most sincs, de feltétlenül változtatni kell: agreszszívabb ilyen tevékenységre lesz szükség. Újra fel kell vennünk a kapcsolatot az utazási irodákkal, illetve új partnereket kell keresni, akik elfogadják azt a szempontunkat, hogy a másodikfél évben a vadászvendég az elsődleges a számunkra.- Megpróbálunk nagyobb hangsúlyt helyezni a különböző meetingek (vállalkozói találkozók), megbeszélések és egyéb rendezvények megtartására. Továbbra is szeretnénk központja lenni olyan rendezvényeknek, mint például a növényvédelmis szakemberek és gyártók összejövetele. Nem titkolt célunk, hogy nagyobb figyelmet fordítunk majd a családi rendezvények - esküvők, névnapok, keresztelők stb. - utáni összejövetelek, baráti találkozók megszervezésére.- Az épület előtt megy át a 33-as út. Elég nagy a forgalma a nyári hónapokban...- így van. Szeretnénk elérni, hogy a 33-as főúton átutazók nemcsak mint afféle szép klubra tekintsenek ránk, hanem mint egy nyitott, kulturált kiszolgálást biztosító vendégváró helyre. Kollégáimmal mi mindent elkövetünk, hogy ez így is legyen. Az a legfőbb törekvésünk, hogy mindazok, akik betérnek hozzánk, jól érezzék magukat, így aztán rendszeres vendégeinkké váljanak... Fazekas István Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat KOMPOLT polgármestere: Farkas Pál (független) 1937-ben született Szegeden. Egerben szerzett mezőgazda- sági technikusi oklevelet. 1953-tól 1961-ig a Magyar Államvasutaknál dolgozott. Ezt követően a kompolti kutatóintézet munkatársa volt. Kompolt községet 27 éve szolgálja. Tanácselnökként tevékenykedett, majd polgármesternek is megválasztották - immár másodszorra is. Nős, két gyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Bata Dénes, Müller Ferenc, dr. Nagy Zoltán, Oszlánczi Endre Ervin, Walter Béla (függetlenek), Besenyei András, Blahó László (SZDSZ), Bokor János (KDNP), Fehér Vince (MDF, SZDSZ), Lakatos László (KFCSZ, a kisebbségi jogon). A cigány kisebbségi önkormányzat tagjai: Lakatos László, Lázók Imre, Nagy Gábor, Szücsné Báder Zsuzsa, Ürmös István (valamennyien a Kompolti Független Cigány Szervezetből). TÓFALU polgármestere: Szalay László (független) 1937-ben született Budapesten, 1943-től él a községben. Helyinek tartja magát, mert itt végezte az általános iskolát is. A hatvani vegyipari technikumban szerzett gépésztechnikusi képesítést. Utóbb a Mátravidéki Fémművekben dolgozott. ’77- től Aldebrő és Tófalu közös község tanácselnöke, 1990-től társadalmi, 1994. december 1-jétől főállású polgármestere. Nős, felesége nyugdíjas. A képviselő-testület tagjai: Bacsa Ferenc, Farkas Ferenc, Juhász József, Szabó Károly (függetlenek), Farkas János Gyula, Kerek József alpolgármester, Simon Mihály (FKGP), Sztankó Elemér (cigány képviselő). KERECSEND polgármestere: Gémes László (független) Tősgyökeres kerecsendi, noha 1941-ben Budapesten született. Hatvanban kezdte a középiskolát, de 1960-ban az egri Dobó-gimnáziumban érettségizett. Geodétaként az ÁFTH egri kirendeltségénél és jogutódjánál dolgozott 1979-ig. Ezután a falu tanácselnöke, most pedig - már a második ciklusban - polgármestere. Nős, férjes lánya van. A képviselő-testület tagjai: Alföldi béla, Békési Gyula, Fecz Sándor, Fehérné Vízi Jolán, Osvárth Endre, Román Antal, Román Éva, Sári Gabriella, Simon Miklósné Bonivárt Katalin (függetlenek), Surányi Róbert (Cigány Szövetség, kisebbségi kedvezménnyel). Cigány kisebbségi önkormányzat: Balog János, Nagy Ferenc, Pusoma Jenő, Surányi Róbert (Cigány Szövetség), Lakatos Tibor (független). „Nagyon szeretem a vidámságot, a jókedvet...” Róza nénit 90. születésnapján köszöntötték gyermekei, unokái, dédunokái A napokban volt 90 éves a fel- debrői Kovács Sándorné. E szép esemény alkalmából ösz- szegyűlt a család, és kis ünnepséget rendeztek tiszteletére. Születésnapján köszöntötte őt két lánya, két veje, három unokája, öt dédunokája. Róza néni ma is jó hangulatú, vidám természetű, és kitűnő szellemi frissességgel rendelkezik. Tíz éve nem lépte át a falu határát, mégis naprakész információi vannak a világ dolgairól. Kórházban soha nem volt, sőt, a tavalyi évig beteg sem. Bottal jár, de a napi teendőket ellátja maga körül. Férje 19 évvel ezelőtt halt meg.- Róza nénit arra kérem, mondja el, melyek voltak életének főbb eseményei.- A munkát korán kezdtem, már 12 éves koromban: markot szedtem a tarlón - feleli. - 18 évesen mentem férjhez. Hat évig itt laktunk Feldebrőn, a férjem szüleinél. Ezután tíz éven át a Bereg megyei Hete községben éltünk, ahol „felesben” dohányt termeltünk. Amikor 1939-ben visszajöttünk Feldebrőre, ebbe a házba költöztünk; így 55 éve már annak, hogy én itt élek. Földművesek voltunk, mindig mentem az urammal dolgozni. Szántásnál vezettem a jószágot, ugyanúgy, mint más asszony. Télen sem unatkoztunk. Akkor sokat fontunk, szőttünk, varrtunk. Szegények voltunk, ezért sokat kellett dolgozni. Egy évvel ezelőtt még mindent megcsináltam, a kertet is műveltem.- Hogyan telnek mostanában anapjai?- Reggel az első dolgom a kávéfőzés, anélkül már nem tudnék létezni. A reggeli elkészítése, a begyújtás, a mosogatás - ezeket elvégzem. A főzés már nehezen menne, így hétköznap hozzák az ebédet az öregek napközijéből, hétvégén pedig valamelyik lányom főz. Mindennap eljön, bevásárol, bekészíti a másnapi gyújtóst, a tűzrevalót, megcsinálja, amit éppen kell. Napközben sokat imádkozom, rádiót hallgatok, tv-t nézek.- Melyek a kedvenc műsorai?- A rádióban mindig meghallgatom a misét. A televízióban megnézem a híradót és az időjárás-jelentést, néha a parlamenti közvetítéseket. Szeretem, amikor Torgyán beszél* tetszik, ahogy ömlik belőle a szó, csak mondja, mondja, levegőt is alig vesz. A Dallast, a Szomszédokat, A kisasszonyt is örömmel nézem, de azt a sok reklámot nem szeretem. ‘ - A falon könyvespolc, rajta legalább száz könyvvel, s újság is jár. Olvassa ezeket?- Sajnos, már nem. A Nők Lapjában is csak a nagy betűt és a képeket látom, de régebben mindig végigolvastam ezt is és más újságokát is. Ezeket a könyveket is mind olvastam, némelyeket kétszer is. Olyan gyönyörű tájakon jártam a segítségükkel, ahová a valóságban sohasem jutottam el. írókat, költőket, könyvcímeket is említ, így például kedvencei között sorolja Jókait, Gárdonyit.- Mikor jutott ideje olvasásra?- A paraszti munkát nem lehetett abbahagyni miatta, de amikor „dohányosok” voltunk, délben volt egy óra pihenő, és amíg a többiek aludtak, én olvastam. És az éjszakai alvás egy részét is olvasásra fordítot- 'tam. Mindig későn feküdtem, és korán keltem.- Megszokott kérdés: mi a hosszú élet titka?- Soha nem haragudtam és nem veszekedtem senkivel. Szerettem a fiatalságot, a vidámságot. Ma is szeretem, ha jó- kedvűek körülöttem. Nem búsulok el semmin, és nem rágódom sokáig egy dolgon, noha én is átgondolok mindent. A pletykára nem szabad adni. Ami volt, elmúlt, a régi dolgokat - ha lehet - ne szedjük elő. Ezt javaslom mindenkinek. V. Varga Éva Sarudon közel kétesztendei munkával újjávarázsolták egy - az ABC mellett lévő már meglehetősen roskadozó, a régi időket idéző falusi házat. Az új tulajdonos, egy svájci szőnyeggyáros igazán rendes tataroztatást végeztetett, hiszen még az udvari utakat is díszlámpákkal szereltette fel. (Fotó: Fazekas István)
