Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

1995. január 17., kedd 5. oldal PÉTERVÁSÁRA És KÖRZETE Röviden Orvos már van, jegyző még nincs Mint Zay Lászlótól, Bükkszenterzsébet polgármes­terétől megtudtuk, dr. Faragó Mária személyében február 15-től új körzeti orvos látja majd el Erzsébetet és Fedé- mest, addig is helyettesítéssel pótolják az állandó orvos hiá­nyát. A jegyzői állásra ugyan­akkor eddig még nem akadt je­lentkező. 1995-re terveznek az er­dőbirtokosok Várhatóan feb­ruár végére lesznek készen a 98 tagot tömörítő Szentdomon- kosi Erdőhirtokosság 1995-re szóló elképzeléseit, feladatait felvázoló tervek, melyet az er­dőfelügyelőséggel közösen ké­szítenek el. Noha a környéken egyelőre csak itt működik er- dőbirtokosság, a többi telepü­léshez hasonlóan Domonkoson is komoly fejfájást okoz a már-már „nagyüzemi” mérete­ket öltő falopás. Napirenden a péterkei sze­méttelep bővítése Az elmúlt pénteken ültek asztalhoz Pé- tervásárán a város vonzáskör­zetébe tartozó települések pol­gármesterei, hogy a helyben lévő szeméttelep bővítésének anyagi feltételeiről tárgyalja­nak. Ez a megoldás - amelynek megvalósulása esetén több más község kommunális hulladékát is fogadni tudnák - olcsóbbnak ígérkezik, mint egy új, önálló telep kiépítése. Kulturális kínálat Pétervá- sáráról A magyar kultúra nap­jához kapcsolódóan gazdag kí­nálat várja az érdeklődőket a péterkei művelődési házban. Január 20-án 17 órai kezdettel nyílik Varga Károly helybéli fazekasmester munkáiból ösz- szeállított tárlat, majd 18 órától Ruzsinszki Attila előadóestjére kerül sor „Nehéz ajándék" címmel. Másnap a hevesi és péterkei cigány hagyomány- őrző együttesek adnak műsort, míg 22-én az általános iskolá­sok számára rendeznek sakk­versenyt. Ezen programokon túl vasárnaponként továbbra is megtartja foglalkozásait a kéz­műves-műhely és a nyugdíjas­klub, illetve még e hónapban egy gyermek sakk-kört is bein­dít az intézmény. Most hó borítja a leleszi határt, de tavasszal lehet, hogy csak a gaz lepi el. „Csak azt lehet elosztani, ami megtermett ••• A kárpótlási és szövetkezeti törvény alapjaiban rengette meg a mezőgazdaságot. A tée­szek már nem, az új tulajdono­sok még nem művelik a földet. S aáon túl, hogy széles e ha­tárban semmi sem terem, el­uralkodni látszik a „ha az én tehenem megdöglött, dögöljön meg a tiéd is” nézet. Kovács Ferenc, Tarnalele- szen élő falugazda tíz hónapon át dolgozott a lakóhelyét övező hat faluban. Arról kér­deztük, milyen tapasztalatokat szerzett ez idő alatt?- Az első dolgom az volt - jelentette ki a szakember hogy felmérjem a területet: hol, milyen állapotban van a földhasznosítás, legeltetés, egyéni gazdálkodás, ám nem sok jóról tudok beszámolni. Egercsehiben és Szűcsön gyakorlatilag megszűnt a szántó. Az utóbbiban még né- hányan tartanak állatot - bir­kát, lovat. Más a helyzet Le­lesz környékén. Annak elle­nére, hogy a szántó átlagban 8,2, a legelő pedig 2,3 arany­korona értékű, még van az emberekben akarat, de kérdés, hogy meddig? A kormányzat­nak kellene elmozdulnia abba az irányba, hogy világosan lássuk, szükség van-e egyálta­lán a mezőgazdasági terme­lésre. Nem lehet versenyez­tetni a békési földeket az itteni dombokkal. Másrészt, ezen a terepviszonyon nagyobb a gé­pek üzemeltetési költsége és amortizációja is.- Ezek szerint ezeken a dombokon nem érdemes ter­melni?- Ma is vallom, hogy a gépi művelésű területeken ki kell alakítani azt a termékszerkeze­tet, amiből a gazdálkodók meg tudnak élni. Meg kell keresni tehát azokat a terményeket, amiknek az 1 hektárra jutó ár­bevétele többet jelent, mint az őshonos növényfajok, így az árpa, búza vagy a kukorica. Persze, mindennek ellent­mond az úgynevezett vetéstá­mogatás, amit csak kalászo­sokra és kukoricára lehetett igényelni.- Melyek azok a növényfa­jok, amik ezen a vidéken ver­senyképesek lehetnek?- Régóta próbálkozunk a tökkel, én lehetőséget is látok benne. Az egy- és kétéves köménymaggal is sikerrel kí­sérleteztünk. Tavaly a ken­dermaggal próbálkoztunk, ám még nem tudok végeredmény­ről beszámolni. A napraforgó jól terem itt, de csak kellően nagy területen gazdaságos. A dohányból is jó minőséget tu­dunk előállítani, viszont a fel­dolgozása helyigényes, és bi­zony, több kéz is kell hozzá.- Miben látja e térség leg­égetőbb gondját?- Először is törvényekkel kellene segíteni, hogy meg­alapozzuk a farmergazdálko- dás-rendszerű növénytermesz­tést és állattenyésztést. Más­részt az emberek gondolkodá­sának el kell jutnia arra a szintre, hogy megértsék: csak azt lehet elosztani, ami meg­termett. A szomszéd faluban tavaly még 60 hektárt vetettek be, az idén már csak 14-et. Ugar és parlag a határ minden­felé. „Ha nekem nem terem, ne teremjen neked se. Nőjön inkább a gaz." Indulatok és kétségek uralkodnak most a mezőgazdaságban. Néhányan megfeszülve küzdenek a fennmaradásért, legyenek akár egyéni gazdálkodók, akár kisszövetkezetben levők.- Itt a falugazdász a gazda­ságirányító. Milyen segítséget nyújtott az itt élőknek?- Tevékenységem során közel száz termelővel kerül­tem munkakapcsolatba. Úgy érzem, azt, hogy a munkámat hogyan végeztem, a gazdák­nak kell megítélniük. *** Cs. J. nem most kezdett állat­tartással foglalkozni, így hát nem csoda, ha belefáradt. Rendes, segítőkész embernek ismertem meg Ferit - mondja a falugazdászról. Gyerekkorá­tól itt dolgozott a téeszben, mint agrármérnök, jól ismeri az itteni viszonyokat. Most is azon munkálkodik, hogy meg­induljon itt az élet. Csak az a baj, hogy hatvan évvel el va­gyunk maradva. B. F. egyéni gazdálkodó szerint az elszigeteltség miatt nincs megfelelő információ- áramlás. Jobbára csak a felvá­sárlókkal tartják a kapcsolatot. Nem is tudtak az állami támo­gatások rendszeréről, igényel- hetőségéről. A falugazdásztól azonban részletes felvilágosí­tást kaptak. S. J. szentdomonkosi gazda pesszimizmusának adott han­got. „A magyar paraszt a saját tulajdonában bérmunkás volt mindig. Mikor jutunk arra a szintre, ami a szomszédos Ausztriában is van?” Mind­ezek ellenére a legaktívabb segítőtársa volt a falugazdász­nak, mikor elindult az agrár- kamarai szervezés a négy fa­luban, Fedémesen, Tarnalele- szen, Bükkszenterzsébeten és Szentdomonkoson. Itt aztán va­lóban érvényesült az alulról szerveződés elve, hiszen semmilyen hatóság, szervezet nem képviseltette magát az összejövetelen. Egy út maradt hát, az összefogásé, hogy a termőföld ne teremjen tovább gazt. Kovács Mária Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat ISTENMEZEJE polgármestere: Ország József (független) 1951-ben született a települé­sen. Az általános iskola elvég­zése után Ózdon tanult, majd 1968-tól nyugdíjazásáig vájár­ként dolgozott. 1973 óta - ta­nácstagként és vb-tagként - részt vesz a falu irányításában. Az 1990-ben felálló önkor­mányzatban alpolgármesterré választották, legutóbb pedig polgármesternek. Nős, két gyermek édesapja. A képviselő-testület tagjai: Bíró Tímea, dr. Dömök László, dr. Dömök Lászlóné, Dulai Zoltán, Fürjes Sándor, Kecskés Sán­dor, Misztarka Miklós, dr. Végh László (függetlenek). IVAD polgármestere: Bacsó István (független) 1931. április 4-én született Nyírbéltelken, de 1954 októbe­rétől Ivádon él. Két gyermekkel és három unokával büszkél­kedhet. Közel negyven éve dolgozik az államigazgatásban. 1990. január 1-jétől nyugdíjas, ám még ugyanebben az évben polgármesterré választották. Az ivádi választópolgárok bizal­mát - nagy többséggel - az 1994. december 11-i szavazá­son ismét elnyerte. A képviselő-testület tagjai: Forgó István, Zagyva Tamás (MSZP), Ivády László, Ivády Gyula, Varga Istvánné (függetle­nek). Cigány kisebbségi önkormányzat: Pétervári István, Pusoma Gyula, Bódi Richárd (Lungo Drom). Bátor a falusi turizmusra épít Bátorban, a decemberi helyha­tósági választásokon nem szü­letett meglepetés: a szavazatok mintegy 74 százalékát a falu eddigi polgármestere kapta. Derecskéi Csabát a falu előtt álló újabb ciklus terveiről kér­deztük, arról, milyen elképzelé­sekkel vág neki Bátor a követ­kező négy esztendőnek.- Talán a legfontosabb - je­lentette ki a régi-új polgármes­ter -, hogy az előző ciklus alatt elkezdett nagy léptékű beruhá­zást befejezzük - ez teszi ugyanis teljessé községünk komfortját -, ezzel párhuzamo­san pedig feltétlenül helyre kell állítanunk a munkálatok során megrongálódott utakat. A köz­művek megléte ugyanakkor le­hetővé teszi a falusi turizmus beindítását is, amelynek viszont elengedhetetlen feltétele a falu­szépítés: új buszmegálló építé­sét és a faluközpont reprezenta­tív kialakítását tervezzük. A beruházásokkal kapcsola­tos szervezési feladatok eddig eléggé lekötöttek, a jövőben több időt szeretnénk fordítani a lakossággal való közvetlen kapcsolattartásra. Polgármes­teri tevékenységem mellett helyt kell még állnom a megyei közgyűlésben is, ahová listave­zetőként kerültem be.- Az infrastruktúra kiépítése jelentős összegeket emésztett fel. A továbbiakban megvalósí­tása is pénzbe kerül.- Sajnos, tudomásul kell vennünk, anyagi lehetőségeink erősen korlátozottak. A korábbi beruházások hitelfelvételre kényszerítették az önkormány­zatot, a községeknek juttatandó állami támogatások és fejkvó­ták inflációt sem követő nagy­ságrendje nem sok optimiz­musra ad okot, éppen ezért sze­rényebbek a terveink is. Termé­szetesen igyekszünk takarékos­kodni. Ilyen lehet a racionáli­sabb intézményműködtetés, gondolok itt az óvodák, iskolák üzemeltetésére, esetleg a jövő­ben közös hivatalok létesíté­sére, amely nyilván alapos egyeztetést igényel a környező falvakkal. Szőke Csilla Baktérium fertőzte... (Folytatás az 1. oldalról) Szakács István, a nagyrédei székhelyű Élpak Kft. helyi pa­lackozóüzemének vezetője a Hírlap kérdésére elmondta: a szigorú belső ellenőrzési rend­szer kizárja annak lehetőségét, hogy fertőzött víz a forga­lomba került volna.- Havonta, illetve kétha­vonta nátrium-hypocloriddal fertőtlenítjük a forrásokat - je­lentette ki Szakács István emellett pedig - a termelés vo­lumenétől függően - hetente vagy kéthetente vízmintát kül­dünk Tiszajenőre. Az ottani pa­lackozóhoz ugyanis a miénktől lényegesen jobban felszerelt laboratórium is tartozik, s míg onnan visszajelzés nem érke­zik, a teli palackok nem hagy­hatják el az üzemet. A telepvezetőnek elképze­lése sincs arról, miként kerül­hetett a csevicébe a baktérium, jöhetett a talajból is, a levegő­ből is, lévén a források nem zárhatóak hermetikusan. Ez a fertőzés egyébként az első, ed­dig az ANTSZ-vizsgálatok sem jeleztek hasonlót. A palackozás december kö­zepén történt leállítása nem je­lentette a gyógyvíz teljes eltű­nését a boltok polcairól, mivel a sasvári raktár dugig volt a teli rekeszekkel. Szakács István szerint az időközben megnyi­tott - naponta mintegy másfél köbméter hozamú - I-es gyógykút és a készletek bizto­sítják, hogy a későbbiekben, a teljes fertőtlenítés befejeztéig sem kell számolni a parádi hi­ányával. Kühne Gábor A sasvári csevice palackozása újra indult.... Már Istenmezején is a jövőt tervezik Január 23-án tartja idei első ülését Istenmezeje képvi- selő-testülete. Létrehozzák a szociális és a pénzügyi bizott­ságot, majd áttekintik a költ­ségvetést. A fejlesztési tervek között a közvilágítás felújítása szerepel, de nagy hangsúlyt fektetnek az önkormányzati in­tézmények zavartalan működte­tésére is. Szeretnék rendbe hozni a legrosszabb állapotban lévő utakat, így a Kossuth, az Alkotmány, illetve a Széchenyi utcában. A nagy álom azonban egy tornaterem... A településhez tartozó Sze­derkénypusztán is számíthatnak fejlesztésre a helybeliek: a mű­velődési háznak, illetve orvosi rendelőnek együttesen használt épület gázfűtését szeretnék mi­előbb megoldani.

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents