Heves Megyei Hírlap, 1995. január (6. évfolyam, 1-26. szám)

1995-01-17 / 14. szám

6. oldal Horizont 1995. január 17., kedd Mi is lesz vajon a vagyonnal, ha a nagy szerelem elmúlik? Madonna - egy kis szelet tortával Akár a reneszánszból is kandikálhatna felénk... Az olvasó az írás címe után joggal hiszi, hogy láttam egy megfestett lírai jelenetet, ahol a Madonna, miközben karján tartja a Kisdedet, az etetés előtti pillanatban éppen befe­jezte egy szelet torta megevé- sét. A hamiskodás az én bű­nöm. Tudatosan társítottam a szelet tortát a jámbor családi jelenettel, mert nemrégiben tényleg betértem a Kopcsik cukrászdába, és mert egy idő óta már nyilvános helyen sem iszom rövidet, így hát megelé­gedtem egy tortadarabbal: le­gyen jogcímem benn ülni a kellemes helyiségben... A cukrász a művészek ba­rátja. Amikor beköltözött az egri falak közé, rögtön azzal kezdte, hogy a képzőművé­szek iránti jóindulatát az egri illetékességűekre pazarolta. Több-kevesebb sikerrel le is futottak a megrendezett be­szélgetések, s a dolog lezárult. Kopcsik Lajos minden vendé­get - egy-egy ilyen „szeánsz” alkalmával - kávéval fogadott, s nemcsak az egri piktorok szereplése, érdeme, munkás­sága miatt. A gazda, mármint a cukrászmester, akinek az íz­lését némely gyakorló ítész is megirigyelhetné, mára fordí­tott egyet „a helyzeten”, és máris állandósult egy olyan kiállítás itt, a vár alatti fontos placcon, amelyben és ahol a stíluskülönbség és elkötele­zettség mit sem számít, az a fontos, hogy a mű alkotás le­gyen — és a falra kerül. A leg­szabályosabb menetrend sze­rint, úgy installálva, hogy a témák ne verekedjenek össze, ne ismételjék egymást: kitű­nően megbúvik egymás mel­lett csendélet, téli táj, a Ga­lambos Tamás által elképzelt színáradatban egy gobe­lin-tervezet, Kurucz D. István alföldi tája - Istenem, ez a hó- rihorgas kamasz már nyolcva­néves! -, Herczeg István janu­árja, a jéggé álmosodott világ­gal, Pető János mesteri akva- rellje, ahogyan az ebben a technikában igencsak siettetős átmeneteket - ama bizonyos valőröket - vezetgeti innen oda. No és itt látható természe­tesen a jellegzetes Lóránt Já­nos, a szivárványos világot messze-távol tartó palaszerű színeivel, meg Duschanek Já­nos is, vagy Korponay Margó, a felhők közé bújtatott angyal­fejecskéjével és vaskosan megtámasztott szénaboglyái­val. Tenk László sem először vendég itt, Tóth Ernővel és Deák Ilonával jól megférnek ebben a félhomályos sarok­ban. A címötletet adó kép pe­dig Bráda Tiboré, aki a kép­zőművészetin okítja a magáé­nál fiatalabb nemzedéket a szépség szeretetére. Ez a Ma­donna akár a reneszánszból is kandikálhatna felénk. De a Madonna nem lát minket, félig csukott szeme a Kisdedet szemléli, csak sejteni véljük, mire is gondol az anyai sze­repből adódó örömében. Kér­deznénk is Tőle, mi lenne, ha ez a XX. századi vándor, ez a tekergő újságíró most ide­hozná őt az Időből, a Minde­nütt és Mindenkire kötelező Liturgiából, és kémé, osztaná meg egy mondat erejéig azt a fenséget itteni hódolóival, és fogadná el a meghívásunkat. Mert egy délelőtti órán e bé­kés teremben minden kény­szer nélkül meg tud és meg is akar születni az áhítat. Farkas András Milyen is egy mai magyar család? A hátrány előnyei Az ember már a gyomorbaj­ban sem bízhat - motyogta Mát hé bácsi dühösen. Ma ugyanis elaludt. Hosszú évek óta minden hajnalban, pontosan három órakor he­ves fájdalom ébresztette föl, akár egy - a gyomorszájába telepített - vekker. Berregés helyett éles, nehéz görcsöt sugárzott; mintha egy kiló ólom kezdett volna külön életet élni benne. Egy ideig járta a kórhá­zakat, nyelte a gumicsöve­ket, elszenvedte a gyomor­tükrözéseket, tudomásul vette, hogy rekeszsérve, vagy mifenéje van. Immár a gyógyszerek ötödik nemze­dékét nyeli hiába, meg sok­féle görcsoldót, fájdalom- csillapítót. Aztán abbahagyta a pa­naszkodást. Büszke lett a be­tegségére. No, nem szokvá­nyos várótermi hencegés volt ez, nem a képzelt beteg fölvágása baja előkelőségé­vel. Nem, Máthé bácsi be­fogta a fájdalmat, mint a lo­vat. Rábízta a reggeli éb­resztést. Átállt a korai lefek­vésre, minden hajnalban háromkor fölkelt, az órájára pillantott, s megnyugvással vette tudomásul, hogy a fáj­dalom megbízható pontos­sággal működik. Egy percet sem késik-siet, nincs az a Doxa óra... Máthé bácsi egész élet­formáját ehhez igazította. Ezért vállalhatta könnyű­szerrel, hogy hajnalban jár be a pékségbe, s ha valaki dicsérte pontosságát, szeré­nyen elhárította: nem az ő érdeme, a hiátus hernia - megtanulta a baj latin nevét — nagyon jól jár. Egész filo­zófiát épített erre. Milyen előnyt lehet húzni a hátrányból, a hiányból? Aki törpe marad, s van esze, bohóc lesz: kizsákmányolja nyomorúságát. Aki vézna s alacsony, a gyerek- s a ka­maszáruházban vásárolhat öltönyt, cipőt. Aki úgyis földsiket, elmehet kazánko­vácsnak. Vajon nem kovácsol­ható-e végre némi előny a mi országnyi kicsinysé­günkből? Nincsen-e valahol valaminő történelmi áruház, ahol erkölcsi kedvezményt adnak zsugorított hazánk­nak? Máthé bácsit másnap kel­lemetlen meglepetés érte. Elaludt. Nem működött a fájdalma. Most nem is tudja, hogy örüljön-e vagy féljen. Tán a gyógyuláshoz is nehéz lenne hozzászokni. Bodor Pál Napjainkban megesik, hogy olyanok a házasságok, mint a mesében: a szegény fiú bele­szeret a gazdag lányba, vagy a szegény lány a szépséges her­cegbe. Csakhogy a történet nem mindig meseszerűen folytató­dik, a házasságok nem tartanak addig, míg ásó-kapa-nagyha- rang szét nem választja a sze­relmeseket. Jószerével a bírói pulpitus előtt vetnek véget a románcnak, és megkezdődik a marakodás, kié a lakás, a kocsi, a tálalószekrény... A polgári jog ma már lehető­séget ad arra, hogy a házasu­landók az „örök igen” kimon­dása előtt tisztázzák: ha még­sem sikerül a házasságuk, kit és milyen vagyon illet meg. A csa­ládjogi törvény ugyanis lehető­séget biztosít a házasulóknak és a már házasságban élőknek is, hogy az egymás közötti va­gyoni viszonyaikat szerződés­sel rendezzék a házassági élet- közösség fennállásának idejére. Fontos tudni, hogy a házassági vagyonjogi szerződés csak ak­kor érvényes, ha közjegyző előtt írásbeli közokiratba fog­lalják, vagy a két tanú jelenlé­tében aláírt szerződést ügyvéd is ellenjegyző A családjogi törvény előírá­sai szerint ilyen vagyonjogi szerződésnek kell tekinteni a házastársak egymás közötti adásvételi, csere-, ajándékozási és kölcsönszerződését is, ha azt az életközösség fennállása alatt kötötték. A házastársaknak te­hát lehetőségük van annak meghatározására, milyen va­gyontárgyak kerülnek közös tu­lajdonba, és mi számít a házas­társak különvagyonának, kizá­rólagos tulajdonának. A törvény is felsorolja, hogy mi tartozhat a házastárs külön­vagyonába. így például mindaz a vagyontárgy, ami már a há­zasság megkötésekor is a tulaj­dona volt, vagy amit a házasság fennállása alatt örökléssel szer­zett, vagy mástól ajándékba ka­pott. Különvagyonnak minősül a személyes használatra szol­gáló vagyontárgy is, valamint mindaz, amit a különvagyon ér­tékén szereztek. A vagyonjogi szerződést kötő házastársak et­től eltérően is megállapodhat­nak, és további vagyontárgya­kat is a különvagyon kategóriá­jába sorolhatnak. A törvényi szabályozás sze­rint a közös vagyonhoz tartozó tárgyakat csak a házastársak egyetértésével lehet eladni, vagy arra vonatkozóan egyéb vagyonjogi rendelkezést tenni, azzal mindketten felelősséggel tartoznak például a hitelezőnek. Más a helyzet, ha a házastársak egyike a különvagyonára vesz fel hitelt: ilyenkor a tartozásért csak ő köteles helytállni. Minden vagyonjogi szerző­dés egyik lényeges pontja a la­káshasználat joga, különösen akkor, ha a házastársaknak több lakásuk, nyaralójuk, netán üdü­lőjük is van. Ezt a kérdést álta­lában már a házasságkötés előtt rendezik. Ha csak egy közös lakásuk van, megállapodhatnak úgy is, hogy válás esetén egyi­kük minden térítési igény nél­kül kiköltözik, vagy úgy, hogy ha egyikük kizárólagos haszná­latába kerül a lakás, a másik fél ezért „lelépési” díjat kap. A bí­róság csak akkor változtathatja meg a felek döntését, ha a kis­korú gyermek érdekében jónak látja másként rendezni a közös lakás sorsát. Dr. Lajer Erika Sokak szerint a család válság­ban van, mások szerint éppen ellenkezőleg: egyre erősödik, jó néhány olyan feladatot vállal, amelyet a társadalom egyelőre képtelen megoldani. Milyen a magyar családok jelenlegi helyzete? - kérdeztük Kiinger Andrást, a Magyar Nővédelmi Tudományos Társaság elnökét.- A család a társadalom leg­kisebb alapegysége, amelyet erősíteni kell - kezdi. - Ezt mondták ki a közelmúltban a kairói Nemzetközi Népesedési és Fejlesztési Konferencia résztvevői is. A magyar kutatók is osztják e véleményt. A család jelenti mindannyiunk számára az otthont, a melegséget, a má­sokkal való törődést, a bizton­ságot, a szolidaritást.- Miként alakult a magyar családok összetétele, szerkezete az elmúlt évtizedekben?- A magyar népesség 86 szá­zaléka családban él, amelyek egyre kisebbek. Ma száz csa­ládban átlagosan 290 ember él. Változott a családok összetétele is: kevesebb az egyszülős csa­lád, s a gyermekek számának csökkenésével egyenes arány­ban folyamatosan fogyatkoz­nak a nagycsaládok. Tendencia, hogy emelkedik a gyermekte­len családok és az egyszemé­lyes háztartások aránya. R. Papp Agnes Hogyan hat a tévé a gyerekre? A televízió úgy hat a gyerekekre, mint az alkohol a felnőttekre: jó­ból is megárt a sok, de mértékkel azért fogyasztható. Egy holland pszichológusnő, dr. Patti Valkenburg azt vizsgálta, miként hat a „viliódzó doboz” a kis nézők fantáziájára és kreativitására... Valkenburg doktornő egyik kollégájával, dr. Tom van de Voort- tal a legutóbbi negyven év e tárgyban végzett kutatásait elemezte és hasonlította össze. A páros tizenhét vizsgálatot értékelt. Egyet­len kutatási eredmény sem szólt amellett, hogy a tévézés ösztö­nözné a kreativitást, sőt: tíz felmérés határozottan bizonyította az ellenkezőjét. Ezzel szemben az olvasás és a rádióhallgatás növeli az alkotókészséget és gazdagítja a fantáziát. A házimozi ráadásul felerősíti a gyermek álmodozói hajlamát, amely agresszivitásban, erőszakosságban tör aztán felszínre. A hol­land kutatópáros úgy véli, hogy a tévében látott képek tovább megmaradnak az emlékezetben, és elnyomják a saját, alkotói fan­tázia szüleményeit. A filmbéli erőszakos jelenetek pedig még to­vább növelik a nyugtalanságot. A tévénézés elnyeli azt az időt, amikor a gyerek valamilyen aktív tevékenységet végezne. De nem célravezető a tévétől való eltiltás sem. Mert ha egy gye­rek egyáltalán nem nézhet otthon tévét, akkor kirekesztik a többiek a társaságból. Ott áll, nem érti, miről beszélnek a barátai. A legfon­tosabb tehát a helyes arányok eltalálása. Napi négy-öt óra már rendkívül sok. Másfél óra bőven elegendő. Nem árt azért hozzá­fűzni: az se mindegy, mit néz a gyerek ebben a másfél órában. A komputerek és az egészségkárosodás Betört mindennapi életünkbe a komputer: otthon és munkahe­lyen gyerek és felnőtt mind több időt tölt a számítógép előtt. S nem kétséges, az okos gép holnap és holnapután még több időt és figyelmet követel magának, mint ma. Ellensége vagy barátja a szemnek? Mér­sékelhető-e látószervünk igénybevétele, ha nap mint nap sok-sok órán keresztül kell dolgoznunk vele? A szakorvos véleménye - széles körű nemzetközi tapasz­talatokra támaszkodva - egyértelmű: a képernyő előtti munka önmagában nem okoz semmiféle kóros ártalmat a szemnek. De előidézője lehet többféle kellemetlen tünetnek: így például a könnyezésnek, a fejfájásnak, a szemkáprázás- nak, valamint a szem kifáradá­sából adódó panaszoknak. Ezek azonban elkerülhetők, ha e speciális munka néhány alapvető szabályát betartjuk. Természetesen fontos feltétel, hogy a számítógép jó minő­ségű legyen. A régebbi modellek között sok olyan készülék van, amelynek képernyője nem egyenletes fényű. A villogó monitor nagyon igénybe veszi, fárasztja a szemet - kivált, ha hosszú időn át, folyamatosan kell dolgozni vele. A szövegek beírása, ellen­őrzése, olvasása közben gya­korlatilag egy tőlünk azonos távolságban levő, kis területre függesztjük pillantásunkat - noha az emberi szemnek ennél összetettebb a funkciója. A gyors fáradás elkerülése érde­kében ezt a monotóniát meg kell szakítani: legalább 2 óránként tartsunk néhány perc szünetet. Figyelem: ezt az időt ne ol­vasásra használjuk föl, hanem tőlünk távol levő tárgyak, ké­pek szemlélésére. A szembarát monitor, illetve program lényeges kelléke a megfelelő betűméret - a túl ki­csi betűképek huzamos nézése megerőltető, gyors kifáradást okoz... Általános tapasztalat, hogy a világos háttérben megjelenő sötét betűk kellemesebbek, mint a sötét alapon föltűnő vi­lágos szövegek. Akik színes monitoron dolgoznak, vegyék figyelembe, hogy a szemnek legmegerőltetőbb a sötét hát­térből zölden elővilágító betűk és ábrák. Érdemes ügyelni a gép elhe­lyezésére. Általánosítható sza­bály, hogy a képernyő körülbe­lül 60 centire legyen a szemtől, a billentyűzet pedig olyan ma­gasságban, hogy kényelmes, nem görnyedt tartással dol­gozhassunk rajta. A kisméretű, hordozható gépeken hosszabb időn át nagyon nehéz dol­gozni. Vigyázzunk arra is, hogy a monitoron ne tükröződjék se az ablak, se a szobai lámpák fénye. (FEB) Környezetvédelmi fotópályázat Nemzetközi környezetvédelmi fotópályázatot hirdetett meg több támogatóval közösen a szolnoki Jászkun Fotóklub. A nyolcadik alkalommal kiírt pá­lyázat célja változatlan: a fotó­művészet eszközeivel bemu­tatni az ember és környezeté­nek kapcsolatát, a környezetvé­delmi ártalmakat és a környe­zetvédelem érdekében tett erő­feszítéseket. A pályázat kiírói több témára is felhívják a fotósok figyelmét, például az ember és a város kapcsolatára, az urbanizációs és közlekedési ártalmakra, a kör­nyezetvédelem településfejlesz­tési vonatkozására, az ember és a természet viszonyára, a ter­mészetkárosításra, valamint a természeti értékek fokozott vé­delmére. A pályázaton részt vehet a világ bármely amatőr és hivatá­sos fotósa. A szerzők legfeljebb 4 darab kasírozatlan monokróm és ugyancsak 4 darab kasírozat­lan színes képet küldhetnek be 1995. március 10-ig a Jászkun Fotóklubhoz. (A képek hosz- szabbik oldala 24 és 40 centi­méter közötti legyen.) A beér­kezett pályamunkákat neves fo­tóművészekből álló nemzetközi zsűri bírálja el. A díjak: két-két arany-, ezüst- és bronzérem a Fotómű­vészet Nemzetközi Szövetségé­től, a Magyar Fotóművészek Szövetségének különdíja és egyéb elismerések. A pályázathoz nevezési lap a Jászkun Fotóklubnál (H-5001 Szolnok, Pf. 208, Hungary) igényelhető, és a feltételekkel kapcsolatban részletes infor­mációt is ott adnak.

Next

/
Thumbnails
Contents