Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-03-04 / 285. szám

a Kövifecskék - az útszéli lányok világa... G. Molnár Ferenc és Sziki Károly autós történetei A „Kövifecske”: lesz üzlet vagy nem...? (Fotó: Kaposi Tamás) Az első történet A szó szoros értelmében össze­futottunk. Néhány pillanatig csak méregettük egymást. Egyikünk sem hitte volna va­laha is, hogy egy ilyen útszéli kocsmában futunk egyszer ösz- sze.- Tudod mit? - szólalt meg, rövid hallgatás után. - Üljünk le egy pohár sörre. Persze, te nem iszol...- Majd valami üdítőt - mondtam. - Úgyis azért tértem be ide. Benn, a teremnek nevezett helyiségben büdös is volt, sötét is volt. Vendég pedig egy szál se, a söntéspultnál is csak egy vékonyka kislány álldogált. Miután az italokat megkaptuk tőle, leültünk a sarokba.- Jó, hogy rád akadtam - mondta ekkor a barátom. — Majd szét durranok a méreg­től...! Neked legalább elmond­hatom. Nem túlságosan érdeklődő tekintettel pislogtam vissza rá, de azért elkezdte.- Valami történt velem - folytatta rekedt hangon. - Soha nem gondoltam volna, hogy ilyen előfordulhat az életem­ben. Vártam, hogy folytassa, de ő csak méregetett olyan tekintet­tel, mintha valamit ki akart volna fürkészni a szememből.- Ugye, te is láttad már eze­ket a lányokat az út szélén áll­dogálni? Neked is integettek már, ugye?- A németek úgy nevezik őket, hogy Kövifecskék - je­gyeztem meg. - Mi ettől sokkal drasztikusabban, egyszerűen csak árokparti kurváknak mondjuk őket. Az idén tavasz- szal-nyáron kezdtek meg-meg- jelenni a főútvonalak mentén. Csak nem te is...?- De én is... - bólintott rá. - Méghozzá egy fél órával ez­előtt történt. Látom, hogy ott áll a padkán egy kis válltáskával, könnyed öltözékben, és a kezé­vel valamilyen bizonytalan mozdulatot végez. Nem úgy, ahogyan a stopposok szokták. De erre én akkor nem figyeltem fel. Nem szoktam idegeneket felvenni, de most valahogy úgy gondoltam, hadd jöjjön, leg­alább elbeszélgetünk útközben. Untam már egyedül, elég mesz- sziről jöttem megállás nélkül. Megint merően a szemembe nézett, mintha valami biztatást várna tőlem a sztori részletezé­sére. Nagyjából már sejtettem, hogy mire lyukad majd ki. Pe­dig egészen más kerekedett ki a történetből, mint amire gondol­tam.- Megálltam, kinyitottam a kocsi ajtaját, és kihajoltam.- Hová? - kérdeztem tőle, amikor odaért.- Jaj, nem megyek én se­hová, dolgozom - mondta.- Dolgozik? - csodálkoztam rá nagy bambán. - És mit?- Hát..., üzletet csinálok, ha lehet. Mindent tudok. Franciát vagy szexet, vagy mind a kettőt is. Övszer van nálam. Ha óv­szer nélkül akarod, akkor az úgy többe kerül.- Mennyibe? - szaladt ki a számon.- A francia is, a szex is egy rongy. Egy ezres. Óvszer nél­kül ötszázzal több. A komplex, előbb a francia, utána a szex, az két rongy. De ha mást akarsz, az extrát meg kell fizetned... Volt olyan/kuncsaftom, aki azt mondta, hogy ő csak beszél­getni akar. Jó, mondtam. Egy fél óráig nyomta a szöveget ar­ról, hogy mit érez szeretkezés közben, aztán adott három ron­gyot és elszelelt. Egy másik kuncsaft azt kérte, hogy a ci­pőm sarkával rugdaljam, mi­közben saját magát elégítette ki. Tőle öt rongyot kaptam.- És hol bonyolítod le az üz­leteket?- Itt van mindjárt jobbra egy út, bevezet a fák közé. Ott meg­állunk az autóval, hátradöntöm az első ülés támláját, te pedig elém térdelsz. Vagy ha akarod, akkor másként is lehet. De az extráért fizetned kell a pluszt.- Hová való vagy?- S.-ben lakom. A sofőr hoz el reggelente, és este ő jön ér­tem. Ketten vagyunk kinn ezen a részen. A társam olyan, mint egy tehén, de ma már eddig ti­zenöt üzletet csinált, én meg még csak hármat... A sofőr a stricim is. Ő vett meg egy pesti sráctól, aki vigyázott rám. Ak­kor az volt a stricim. Harminc rongyot kapott értem. Nála is jó volt, de időnként elvert, ha nem vittem haza elég pénzt.- Miért nem hagytad ott, ha bántott?- Minek? Utánam jön a ha­verjaival, a többi stricivel, és jól összever, amiért el mertem szökni tőle. Ezek mind ismerik egymást, és egymás kezére ját­szanak.- Egyáltalán, miért csiná­lod...?- Hogy miért vagyok kurva, azt akarod tudni? A pénzért. Naponta megkeresek ti­zenöt-húsz rongyot. Ebből a fuvarozásért odaadok a sofőr­nek kettő és felet, a keresletből megkapok egy ötöst, de ha kell, a stricim ruhát is vesz, rúzst is, kölnit is, cipőt is... Az albérlet havonta tizenötezer. A többit elteszem, mert egyszer szeret­nék egy saját lakást magamnak.- Két évvel ezelőtt kezdtem, most tizennyolc leszek. Addig eszembe sem jutott, hogy férfi is van a világon. Egy lagziban voltam, amikor ölelgetni kez­dett a nagybátyám. Már jócskán volt benne. Azt kérdezte, no, Saci, voltál-e már férfival? Még nem? Akkor éppen itt az ideje, kapta el szorosan a karom, ki­vitt magával a ház mögé, és ott a disznóól mellett letepert. Semmi jót nem találtam az egészben. A nagybátyám a vé­gén a bugyimba dugott egy ez­rest. Itt van, mondta, ennél ke­vesebbért ne csináld soha. Jó kis kurva lesz belőled, mert olyan vagy, mint egy fadarab.- Csakugyan olyan vagy?- Üzlet közben mindig - árulta el. Ahogy beszélgetünk, látom ám, hogy jön felénk a yard egyik kocsija, fénylő lámpák­kal. Ugyan mit akarnak, hová mennek ezek, fordult meg a fe­jemben. Mire végiggondoltam,' már elém is állt a járőrkocsi. Három zsaru szállt ki belőle. Ellenőrzés, mondták, s kérték az iratokat. A lányét átbön­gészgették, az enyémet rövide­sen visszaadták. A lánytól még megkérdezték, hogy került ide. Mondta, hogy autóstoppal. De már órákkal azelőtt is látták, amikor erre jártak, jegyezték meg neki. Nem lesz ez így jó, intették, aztán beültek az autó­jukba, és elmentek. Erre a lány egyenesen rákér­dezett: lesz üzlet vagy nem? Mert az idő eljár. Ha nem lesz üzlet, adjak neki legalább egy rongyot, mert elég sok időt vet­tem el tőle a kérdezgetésem- mel. Én adjak pénzt? Eszem ágá­ban sincs. Jó, akkor majd szól a stricijének, az majd megkeres, mert a rendszámomat felírta, és annak alapján nem lesz nehéz megtalálni engem. Adok vagy nem egy ezrest? Mit tehettem? Azóta is forr bennem a düh. Ér­demes ezeket emberszámba venni...? Belekortyolt a sörébe, majd folytatta:- Pedig láttad volna, milyen szép lány volt. Karcsú, mint a nád, kemény mellekkel, hosszú lábakkal, világoskék szemek­kel, mélyfekete hajjal és cse­resznyepiros ajkakkal. Ha nem lenne kurva...! ( A második történet Három lány áll az útszélen. Le­hetnének akár stoposok is, akik személyi igazolványukat mutat­ják az arrafelé haladó kocsisor­nak. Sokadik elhatározás után megálltam a kerecsendi emel­kedőn, mert érdekelt, hogyan és mennyiért ajánlják magukat. Az első pillanatban világossá vált: kiosztott szerep szerint fo­lyik a színjáték. A fekete lány buta és buja, a lyukas fogú szőke a szavak mestere, a fes­tett szőke pedig a karmester (kicsi, rövid nadrágjában, csi­nosan feszülő idomokkal).- Szex? - kérdi a szöghajú szőke.-Hol?- Hát, itt benn az erdőben - mutat a sűrű felé a fekete. A festett szőke megelégelvén a beszélgetést és a dudáló autó­kat:- Mi lesz már? Elütnek az autók! Lesz dugás vagy nem?- Mi a tarifa?- 1500!- És ezért hárman? - kér­dem.- Úgy is lehet, ha úgy akarod - helyezkedik mondatával a buta buja -, de így háromszor annyiba kerül - int az erdő felé.- Még egy kis házikótok sincs ott bent?- Nincs!- Nekem kényelmetlen ko­csiban. Valami más ötlettel nem tudnátok előrukkolni?- De! A szaxofonozással! Csak az drágább muzsika. Alaphangon kettőezer.- Engedmény nincs! - szúr közbe a csapat esze.- És mikor mosdottatok utol­jára?- Nemrégen - nyugtatgat a rossz fogú. - Meg lehet sza­golni. Különben is, ma még nem volt üzlet. Mért? Olyan tisztaságmániás vagy? A rövidnadrágos újra elve­szíti türelmét:- Na, lesz dugás, vagy nem.- Szeretnék egy kis áren­gedményt.- Nincs! - kiált a festett hajú. - Ezt is csak gumival csinálha­tod!- Na, ne bohóckodj - szomo­rodom el látványosan -, és mi az élvezet így nektek?- Nekünk nem kell az élve­zet, mi kurvák vagyunk - szól kijózanító erővel a rövidnadrá­gos. Ha így, ha úgy akarod, kell a gumi! Hát mit gondolsz te, csak úgy jön valaki az utcán, piszkosan és mosdatlanul, s mi kielégítjük gumi nélkül?- És hol a gumi? — kérdem.- Itt - mondja a szöghajú, és az orrom alá tolja. - Még hasz­nálatlan. A tapasztalt lányok lassan a sarokba szorítanak - gondolom magamban. De mégsem, mert a csomagon meglátom a 2-es számot.- Próbáld ki, hogy jó-e neked ez a méret - bátorítgat a buja.- És mi lesz, ha lecsúszik? Erre nem gondolsz? - aggo­dalmaskodom tovább. - Mi lesz a vállalkozásoddal, ha besike­redik egy gyerek?- Szerintem jó az a kettes méret - szorongat tovább a fes­tett hajú.- Hát, most jó - mondom -, nyugalmi helyzetben még jó.- Hogyhogy nyugalmi hely­zetben? - hitetlenkedik a csapat esze. - Hát még nem állt fel? Oszt mi kell neked, te, hogy felálljon?- Ha lehúzod a nadrágot, például.- Akkor gyere be az erdőbe - sürget a szőke újra. - De te mit akarsz egyáltalán tőlünk, ha azt nem...? Egy győzelemmel felérő ka­nyart tettem, és Budapest felé vettem az utat, s furcsa érzések kavargásában most majdnem sajnálni kezdtem a lányokat, hogy mennyi pénzt veszítettek vajon ezzel a röpke, évődő szó­párbajjal, melynek végén nem került a „padlóra” senki! Csak szabálysértők ma a tiltott kéjelgők A megszokott A paragrafusok birodalmában című - hétvégi bűnügyi összeállításunk ezút­tal annak jogi hátterét igyek­szik bemutatni, mit szabad s mit nem megtenniük a prosti­túcióból élőknek. (Épp ezért, rendhagyó módon, másutt is jelentkezik.) Egyúttal arra is választ kértünk Kompos Fe­renc r. főhadnagytól, a Heves Megyei Rendőr-főkapitány­ság bűnmegelőzési osztályá­nak főnyomozójától, miként próbál napjainkban rendét teremteni ebben a helyzetben a bűnüldöző hatóság. Pénzt, házasságot ígérnek az elcsábított lánykáknak- A közvélemény legfrissebb ismeretei szerint - egy jogsza­bály módosítása folytán - a prostitúció ma már önmagá­ban nem bűncselekmény...-... Valóban nem az — kap­juk a választ Kompos Ferenc r. főhadnagytól -, hiszen az üz­letszerű kéjelgés törvényi tény­állása már nem szerepel a Bün­tető törvénykönyvben. Ugyan­akkor az 1968. évi I. tv., azaz Szabálysértési törvény megfe­lelő szakasza szerint tiltott ké­jelgés szabálysértését követi el az, aki pénzért közösül vagy fajtalankodik. Ennek alapján szabhatnak ki az illetőre sza­bálysértési bírságot.- Ha már szabálysértésről beszélünk, akkor mi végre vannak, többek között me­gyénk útjain is, az autósokat megállító lányokkal kapcsola­tos ellejiörzések?-A szabálysértési eljáráso­kat a területileg illetékes rend­őrkapitányságok folytatják le. A megyei főkapitányság bűn- megelőzési osztályának mun­katársai egészen más feladato­kat látnak el. A megyei gyer­mek- és ifjúságvédő intézetek­ből fiatalkorú lányokat egyre gyakrabban csábítanak szö­késre erőszakkal vagy megté­vesztéssel, s később prostitúci­óra kényszerítik őket. Legtöbb­ször pénzt, házasságot vagy élettársi kapcsolatot ígérnek nekik. Rövid idő múlva azután közlik a lánykával: a közös élethez több pénz kell, s elő­ször csak megkérik, önszántá­ból próbáljon keresethez jutni testének áruba bocsátásával. Ha viszont nem vállalja, akkor bántalmazással, sőt esetenként előfordul, hogy éheztetéssel bírják rá ezeket a szerencsétle­neket.- Milyen korú lányokról van szó?-Többnyire 13 éves kortól csalogatják őket, persze, függ ez a gyermekek testi fejlettsé­gétől is. Komoly veszélyt vállal, aki közösül velük...- Hány fiatalkorú leányt kö­röznek például napjainkban?- Legutóbb országosan több mint kétszázat. Épp e kutató­munka során - miközben meg­próbáljuk kiszűrni a prostitúci­óval foglalkozó személyeket - az eltűnt gyermekek útját igyekszünk követni.-Heves megyében mennyi olyan személyről van tudomá­suk, akik az útszéli lányok vi­lágába sorolhatók?- Jelenleg pontosan 43-ról vannak ismereteink a megye területén. Közöttük négy fia­talkorú van, ám ők nem tartoz­nak azok közé, akiket eltűné­sük miatt körözünk.- Bizonyára a lányokkal folytatott beszélgetések során szóba került az is, miért vál­lalkoznak erre?-Változó. Van, aki rossz anyagi körülményekre, van, aki átmeneti pénzhiányra hi­vatkozik. Egyesek egész nap „stopolnak”, mert kedvet érez­nek hozzá, mások kedveszeget- ten, kényszerűségből csele­kednek.-A szólongatásaikra, mu­togatásaikra megálló jármű­vezetők sincsenek valami nagy biztonságban...- Kétségkívül, komoly ve­szélyt vállal az, aki megáll ne­kik, felveszi őket a kocsijába, közösül velük. Melegágya ez a nemi betegségeknek és az AIDS terjedésének. Még akkor is, ha a legtöbbjük minden ak­tust óvszerrel bonyolít. Ez azonban még nem jelent teljes körű védelmet a megbetegedé­sek ellen. Bekövetkezhetnek egyúttal járulékos bűntények is- Azért is óvni kell a heves vérmérsékletű urakat, mert akár más bűncselekmények áldozataivá is válhatnak, nemde?- Ilyen járulékos bűntények többnyire a lopások, kifosztá­sok, rablások. Könnyen előfor­dulhat, hogy a nemi aktus alatt vagy után - amíg a férfi rendbe szedi magát - meglopják az „ügyfelet”, de megeshet, hogy a lányokra vigyázó személyek lépnek fel erőszakosan. Eddig nem jeleztek ilyen bűncselek­ményt, ám várható más me­gyebeli tapasztalatok alapján.- Tettek-e ajánlatot Önnek vagy társainak az ellenőrzés során a lányok?-Valóban megtörtént már, hogy az eljáró civil ruhás nyomozónak kínálta magát va­lamelyik hölgyemény, azután következett a megdöbbentő meglepetés...- Mit szól a prostituáltakkal kapcsolatos akciókhoz a csa­lád?- Ismételten hangsúlyozom, az ellenőrzések az eltűnt fia­talkorúak felderítését szolgál­ják... Egyébként pedig otthon [ ezt is a rendőri munka részé­nek tekintik.-Felmerül végül a kérdés: nem sziszifuszi küzdelem-e az ilyen ellenőrzés-sorozat?- Tény: akkor lehetne meg- j akadályozni a prostitúciót, s | vele együtt leginkább a belőle fakadó bűncselekményeket, ha társadalmi szinten ki lehetne zárni az ezt .elősegítő körülmé­nyeket. A rendőrség teszi a dolgát a jogszabály adta kere­teken belül, de e jelenség meg­szüntetéséhez mások erőfeszí­téseire is szükség van. Szalay Zoltán

Next

/
Thumbnails
Contents