Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-01 / 283. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. december 1., csütörtök „Zöld” Mikulás A Heves Megyei Életfa Kör­nyezetvédő Szövetség legkisebb tagjai az általános iskolások, akik a Zöldszíves Juharág elne­vezésű csoportba tömörülnek, nagyszabású rendezvényre in­vitálják a megye ifjú környe­zetvédőit. Az elmúlt évekhez hasonlóan közösen ünnepük a tél kedves alakját, a Mikulást, ugyanakkor a hideg napokon is gondolnak az erdők lakóira, a madarakra, kisebb állatokra, melyeknek karácsonykor jut­tatnak etetőjükbe eledelt. Holnap, pénteken délelőtt 10 órakor az egri Ifjúsági Ház nagytermében gyülekeznek majd a gyerekek a „ Zöld Miku­lás" fogadására, akinek már jó előre elküldték kívánságaikat. Hálából a környezet- és termé­szetvédelemmel kapcsolatos műsorral - verssel, mesével, énekkel, rövid történettel - ör­vendeztetik majd meg a nagy- szakállút. Hatvani zenés vigalmak Igen sokrétű, tartalmas munkát végez évről évre a hatvani ze­neiskola. Az intézmény igazgatója, Papp Attila most arról tájékoz­tatott bennünket, hogy a helyi művelődési házzal összefogva ismét zenei ismeretterjesztő so­rozatot indítanak. A nyitókoncert december 2-án, pénteken este 6 órakor lesz a művelődési központ ba­rokk termében. Az indító est szereplői Mezei Rita zongora- művész és Nagy Sándor Endre klarinétművész lesznek, akik Bach, Beethoven, Brahms és Francis Poulenc műveiből állí­tották össze programjukat. Itt adunk tájékoztatást arról is, hogy a Hatvani Galéria szin­tén részt vállal a zenei ismeret- terjesztésből, illetve folytatja sikeres művelődési estjeit. Eze­ken elsőként „Hegedűs a házte­tőn” címmel Bessenyei Ferenc előadóestjét rendezik meg, to­vábbá fogadják az Amerikai Egyesült Államokból „téli sza­badságra” hazatérő világhírű basszistát, Gregor Józsefet, akit a népkerti szabadtéri színpadon pár évvel ezelőtt megcsodálhat­tak már a hatvaniak a népszerű „Sevillai borbély” előadásán, de koncertezett a művész a ga­léria emeleti termében is, Si- mándy József társaságában. (moldvay) A kutatás adományokra vár A rákkutatásban elért felfedezés hatvani sajtótájékoztatóján beje­rű lentették, hogy aki anyagi segít­ői séget kíván adni a további kutatá- „! sokhoz, az az OTP Bank Buda­pest XII. kerületi fiókja 218— ,p_8127530-017611-6-os számlá­jára fizetheti be adományait. Megnyílt a XI. Magyar tájak festészeti biennálé a Hatvani Galériában. A tárlatot sokan látogatják rendszeresen, közülük is kiemelkedik Kiss László tanár úr, aki a jász- fényszarui iskola növendékeit hozza magával. Ugyancsak szívén viseli a diákok képző- művészeti ismereteinek gyarapítását Németi Gáborné a hatvani Bajza-gimnáziumból. A galéria vezetői a megnyitó alkalmával Pro Arte Hatvani Galéria plakettel és pénzjutalom­mal honorálták a két tanár odaadó munkáját. (Fotó: Kaposi Tamás) A pedagógusok nem fognak tüntetni A Pedagógusok Szakszervezete a múlt hét végi Érdekegyeztető Tanács-beli megállapodásra való tekintettel nem tartja meg december 17-re meghirdetett demonstrációját. Erről a szak- szervezet ügyvivő testületé tá­jékoztatta szerdán az MTI-t. A nyilatkozat szerint az Ér­dekegyeztető Tanácsban kötött megállapodást fontosnak tart­ják a társadalmi béke megőr­zése érdekében, ugyanakkor tisztában vannak azzal, hogy követeléseiknek csak töredékét érték el. így a kialakult helyze­tet nem tekintik véglegesnek, és amennyiben újra veszély fe­nyegeti a közoktatás működő- képességét vagy az érintett közalkalmazottak álláshelyeit, készek a nyomásgyakorlás leg­keményebb eszközeinek alkal­mazására. Több kell az idén végkielégítésre Az idei pótköltségvetésben ter­vezett 500 millió forint helyett előreláthatólag 1,6 milliárd fo­rintra lesz szükség a központi költségvetési szerveknél tör­ténő létszámcsökkentések egy­szeri többletkiadásainak fede­zésére. Mint azt a Pénzügymi­nisztérium képviselője el­mondta: mintegy háromezer fő leépítésével számolnak idén a központi költségvetési szer­veknél. A Földművelésügyi Minisztériumhoz tartozó in­tézményeknél 1100, a Belügy­minisztériumnál 370, a Honvé­delmi Minisztériumnál 150, a Népjóléti Minisztériumnál 240, az Ipari és Kereskedelmi Mi­nisztériumnál pedig 160 fő me­nesztésével számolnak. Ismét lesz Cigány Kulturális Fesztivál A megyei Cigány Kulturális Fesztivált 1988-ban hirdette meg első ízben a Heves Megyei Művelődési Központ, Azóta évente megrendezésre kerül. A nálunk is nagy számban élő ci­gányok kulturális értékeinek ápolására, terjesztésére ez a legjobb alkalom. Köztudott, hogy minden művészeti csopor­tot a szereplési lehetőség éltet. A cigányklubok, közösségek számára megyénkben ez az egyetlen bemutatkozási lehető­ség. A rendezvény fogadtatása nem volt egyértelműen jó. So­kan kemény kritikával illették, „hogy jön a hagyományőrzés mellé a diszkózene, a magyar nóta és a táncdal”. A szervezők azért tettek engedményt, mert ezen a megyei versenyen kü­lönböző műfajban számos te­hetséges fiatalt sikerült már fel­fedezni, és további tanulásukat segíteni. Az első évben csak egy-két versmondó lépett a színpadra, ma már egyre többen szerepel­nek Bari Károly, Osztojkán Béla, Balogh Attila verseivel, a színjátszókörök cigánymeséket dramatizálnak. Örvendetes, hogy nemcsak a zenét, táncot tartják fontosnak, hanem az irodalmi alkotásokat is. E ren­dezvény hatására mind többen fognak könyvet a kezükbe, ol­vassák a prózát, verset. Eredményként könyvelhető el, hogy a korábbi években csupán két-három folklór-egy­üttes szerepelt - mivel nem volt több a megyében -, de a feszti­vál hatására ezek a hagyo­mányőrző együttesek szaporod­tak. Az idén „A Magyarországi Nemzeti és Etnikai Kisebbsége­kért Alapítvány" támogatásával december 3-án, 9 órai kezdettel rendezik meg a fesztivált a Me­gyei Művelődési Központban. A versenyre jelentkezhetnek felnőttek, gyerekek, amatőr csoportok, szólisták, triók és kisegyüttesek. Jelentkezni lehet vers, próza, színjátszás, szóló­ének, hangszeres zene kategó­riákban. A vetélkedőn fellépő­ket szakmai zsűri bírálja majd el. Nagyné Váradi Anna A GMSZ győzelme az országos versenyen Szolnokon rendezték meg tíz megye tizenkilenc iskolájá­nak 35 csapata részvételével a II. országos pneumatika-ver­senyt. Az egri Gép- és Műszeripari Szakközépiskola tanulóinak I. csapata (Stokker Ferenc és Lécz Krisztián V/B) szerezték meg az első helyet. A GMSZ-esek II. csa­pata a hetedik helyezést hozta el (Minczér Zsolt és Révész Tamás V/E). így az iskola a két csapatot állító iskolák kö­zött is az első helyen végzett. Az intézmény műszaki szakképzés-technikai tárgyi feltételeinek színvonalas ki­alakításában már évek óta se­gédkezik a Mecman Eger Kft. A győzelem részben az övék, és Hegyi Tibor felkészítő ta­náré. A verseny első díja 70 ezer forintos szimultációs program volt. Az első helyezettek egy-egy Herta 130-as típusú hegesztő transzformátort és egy-egy informatikai tan­könyvcsomagot kaptak. A verseny minden résztve­vője az oklevél mellé kapott egy szerszámostáskát későbbi munkájuk megkönnyítésére. IDŐSEK OTTHONÁNAK szervezését és építését kezdtük meg Budapesttől 80 km-re, a festői környezetű Mohorán. Az otthon lakóinak- egy- és kétágyas összkomfortos szobákkal,- teljes ellátással és ápolással,- állandó orvosi felügyelettel,- sokoldalú szolgáltatásokkal, nyugodt, gondtalan, öregkort kínálunk. A pályázat feltételeiről információ beszerezhető hétfőtől péntekig 9-15 óra között: SALIX-ÉR Kft. 1074 Budapest, Dohány u. 98. Telefon: 121-2931. Telefon/fax: 142-1366 _______________________________________________________________ (16925) 1 994. név. 25-én penteken 8-15-ig "I tlpővásárt tartunk Eger, Helyőrségi Klubban. Női csizmák, bakancsok kedvező áron, valamint női A, félcipők s- ' már 990 Ft-tól 2 TI kaphatók. Mindenkit szeretettel várunk! (0)ilker Kft NYUGATI AUTÓALKATRÉSZ nagy- és kiskereskedés EGER, Nagyváradi út 15. (a Vas vili-depónál) Telefon/fax: 36/313-160 NYITVA: hétfő-péntek 8-17, szombat 8-12 óráig HeUa ködlámpák akciós áron! ______________________________________(10141a) 1 994. detember I -létől a besenyőtelki virágcsarnokban. Nyitva: 7-15.30-ig. Tel.: 36/341-403. „Ha már nem leszel az enyém...!” (V/4.) Az ajtó mellől, amint hunyorgó szemeivel Zoltán meglátta, ál­mosan botorkált végig a helyi­ségen az anyósa. Ahogy rápil­lantott, először egy pár kék vá­szoncipőt látott elcsoszogni a heverő előtt, aztán ismerte fel az asszony virágmintás otthon- káját, s az alatta viselt sárga színű pulóverét. Bár odakinn hideg volt a hajnal, ilyen könnyedén öltözve ment ki az udvarra, hogy kis idő múlva tüzelővel megra­kodva térjen vissza. A hóna alatt száraz fát szorongatott, a tűzhelyhez érve ledobta a galy- lyakat a kőre, majd a kintről hozott fejszével aprítani kezdte a gyújtóst.- Te meg minek maradtál itt?- mordult az ébredő Zoltánra, amikor észrevette, hogy a férfi megmozdul. - Mondtam már, hogy semmi keresnivalód nincs itt...! v- Valival elmegyünk innen - jelentette be köszönés nélkül a veje —, a feleségem hazajön ve­lem. Ha felkel, felöltözik és el­jön velem hozzánk. Hiszen ott van a két lány is, ott a helye, nem?- Az a lyány sehová se megy veled, érted! Sehová, ha mon­dom. És főként veled nem, nek­tek soha nem lesz már jó élete­tek együtt... - egyenesedett fel a sparheld előtt az idős asszony, s a nyomaték kedvéért hado­nászni kezdett a fejszével. - Tűnj el innen, hogy az íz essen beléd, nem hallod! S hogy a férfi nem mozdult az ágyról, hirtelen mozdulattal a feje fölé kapta a baltát, és fe­nyegetően lépett felé.- Azt mondtam, mars kifelé, és hagyd békén a Valit! Ordított, ahogy a száján ki­fért, szemei vérben forogtak, pillanat műve volt, hogy lesújt. Veje ekkor ugrott fel a he verő­ről, épp időben, hogy el tudja kapni a fejszét markoló kezet. A fényesre köszörült baltaél ott táncolt a homloka előtt, s ekkor ismét hatalmába kerítette az az utánozhatatlan érzés, amely egyszer gyermekkorában fogta el egy mozielőadás köz­ben, s amely fogcsikorgató re­megéssel járta be az egész tes­tét. S innen már nem volt visz- szaút. Egyetlen mozdulattal csavart egy hatalmasat a nyé­len, érezte, mint erőtlenedik el a haragos női kéz, s fordul ki belőle a vágószerszám. Az éle még mindig feléje nézett, a foka pedig egyre közeledett az asszony fejéhez. A nő ijedtében hátrálni kezdett, s jó másfél mé­ternyire húzódott már el. ami­kor az első ütés érte. Zoltán hallotta a koponya­csont reccsenését, egy pilla­natra megdermedt a balta foká­nak csattanásától, azt hitte: vége! A nő azonban csak meg­tántorodott, nekiesett a tűz­helynek, megpróbált felegye­nesedni, de erre már nem volt ereje. Az ütés súlya a konyha kövére döntötte, ott érte a kö­vetkező baltacsapás, s utána még egy, mind a három a fe­jén... A konyha olyan lett hirtelen­jében, mint egy mészárszék. A tűzhely előtt, valamint a körü­lötte lévő tárgyakon szétfröcs- csent vércseppek borítottak mindent. Az asszony ruházatát is elszínezte a fejéből ömlő vér. Zoltán kezében megállt a gyilkos szerszám, nem tudta el­dobni, csak nézte, bámulta megbűvölten, ahogy a piros cseppek legördültek róla a konyha kövére. A háta mögött megnyikor- dult az ágy, gyorsan megpör- dült, és a felesége rémült tekin­tetével találta szemben magát. A vértócsa, az anyja fekvő lát­ványa teljesen megbénította a nőt, látszott, sikítani szeretett volna, de egyetlen hang sem hagyta el a torkát. Ki tudná megmondani, mennyi időbe tel­lett, mire egy jajszót kipréselt magából. Nagy nehezen felült, ránézett a férjére, és remegve kérdezte tőle:- Mit csináltál, Zoli!? Miután nem kapott választ, az anyjára nézett, aki mintha megmozdult volna. A fiatalasz- szony abban reménykedett, hogy az anyja csak elájulhatott. Ettől függetlenül elöntötte a ha­rag, rákiáltott a férjére:- Köztünk most már vége mindennek! - ordította. - Se­hová nem megyek veled...! Odaugrott az anyjához, meg­próbált segíteni rajta. Zoltán meg csak állt, s közben arra gondolt: „...nekem végem van, az anyósom megfog halni, Vali nem jön velem többé, hát akkor neki is legyen vége...” És ütött. A terhes nő a köve­zetre zuhant, és akkor a férfi megszorította a fejsze nyelét, és még egyszer lesújtott. Nem tudta felmérni, hogy mekkorát ütött, talán nagyon gyengén, de az biztos, hogy nem túl erősen vágott a baltával... Bénultan állt a konyha köze­pén, s csak arra döbbent rá, hogy megölte őket. Az anyós hármat kapott, cikázott az agyában, Vali kettőt. Ebben a pillanatban rémület fogta el, Úristen, a másik szo­bában alszik a Jyánygyerek, s ha felébred... Őt nem akarta bántani. Most csak azt járt a fejében, hogy el innen, el minél hama­rább. Felkapta a dzsekijét, már azzal sem törődött, hogy az asszonyok, ott a lába előtt, él­nek-e, vagy holtak... Odakint, mindjárt a bejárati ajtó mellett balra, megtalálta a villanyórát, s hogy a felébredő gyermek ne tudjon világot gyújtani, letépte a biztosítékot. (Folytatjuk) Szilvás István

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents