Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-01 / 283. szám
1994. december 1., csütörtök Hatvan Es Körzete 5. oldal Fokozott pocokveszély Hatvan térségében is Országszerte elszaporodtak a pockok. Nincs ez másként Hatvan körzetében sem. Ezért a polgármesteri hivatal arra kéri a gazdákat, végezzék el földjeiken az irtást. A kedves, ám rendkívül káros rágcsálók ellen a növényvédőszer-boltokban szerezhetik be a mérget. Betörök látogatják a hétvégi házakat A tolvajok előszeretettel keresik fel a főidény végeztével lakatlanul hagyott víkendháza- kat. Sokszor jelentős zsákmánnyal oldhatnak kereket, mivel a tulajdonosok kint hagyják értékes televíziójukat, tűzhelyüket, drága háztartási felszereléseiket. Jó lenne ezekre fokozottabban ügyelni, ezáltal nemcsak a rendőrség munkáját könnyítenék meg, hanem mentesülnének a felesleges bosszúságtól is. Miről is olvashatnak az új Lőrinci Híreiben? A jelenlegi szerkesztőbizottság utolsó alkalommal állította ösz- sze a lőrinciek népszerű újságját. A lap idei, 9. számában az érdeklődők az önkormányzati hírek mellett közelebbről megismerhetik dr. Széli László fogorvost, tudósítást olvashatnak a Renault Twingo átadásáról, valamint egy kastélykerti gólyabálról. Önkéntes véradókat tüntettek ki Hatvanban A napokban került sor a hatvani városházán a véradók ünnepségére. A résztvevőket Juhász Gábor, a helyi Vöröskereszt vezetőségének titkára köszöntötte, aki 32 évvel ezelőtt maga kezdeményezte a segítségnyújtás eme önkéntes formáját a városban. A kitüntetettek között volt Sándor István Lőrinciből, aki idáig 180 alkalommal tartotta karját a tű alá. „Ez meg az” a Daliban: közismert művészekkel December 9-én este 6 órától kilencven percen át szórakozhatnak a könnyű műfaj kedvelői a hatvani Daliban. Közreműködik: Aradszky László, Madarász Kati, Ihos József és Harmati! Andrea. Ki gondolná, hogy már negyvenesztendős a Selypi Általános Iskola... Messziről piroslik a hatalmas épület, amely immár „elmondhatja” magáról: generációk fordultak meg falai között. A gyerekek megismerhették itt a betűket, az algebrát, s ahogy telt az idő, a fiúkból apák lettek, hogy az első nap ők vezessék csemetéiket az ismerős osztálytermekbe. Akkortájt a legmodernebb intézmények közé tartozott: tizenkét tanterem, ötszáz négyzetméteres tornacsarnok, konyha, ebédlő, műhely, szertárak... Édes Lászlóné igazgatónő először a múltat idézi. Mint mondja, a hatvanas években gimnázium is működött az épületben, amelyben ő is diá- koskodott. Később ez a lehetőség megszűnt - sajnos, teszi hozzá -, pedig de sok diplomás ember érettségizett itt: Stolmár Aladár atomfizikus, Csík Béla orvos, Marton Mária főiskolai tanár, Tóth Tibor fogorvos...- Amikor 1973-ban megkezdtem a tanítást, nagyon örültem, hogy ennek a testületnek lehetek a tagja. A környék legszínvonalasabb iskolájaként emlegettek minket. Igazán nem panaszkodhattunk. Iklády Lajosné, Teri néni volt a vezetőnk, akinek igényességét, hozzáértését a mai napig emlegetjük.- Sokan azt állítják, azóta mintha a hanyatlás jeleit vélnék felfedezni...- Ez elsősorban a körülmények miatt alakult így. A két évvel ezelőtti 242 tanulóval szemben ma már mindössze 199 diák jár hozzánk. A gyerekek hatvan százaléka halmozottan hátrányos helyzetű, hiszen minden harmadik szülő munkanélküli. Az önkormányzatra nem panaszkodhatunk, valamennyi reális igényünket teljesítették.- Szakmai téren bővültek a lehetőségek?- Ekkora létszám mellett a tíz tanulócsoport, továbbá a négy napközis tagozat jónak mondható. Húsz nevelővel dolgozunk együtt. Pályázatot nyújtottunk be uszodára, valamint videotár létesítésére. ’92-től hozzánk tartozik a selypi óvoda, ahol angolul tanulhatnak a kicsinyek. Ezt az első osztályban is folytatják. A nálunk végzettek 50 százaléka gimnáziumba vagy szakközépiskolába jelentkezik, s ezekről a helyekről pozitív véleményeket kapunk. (t. o.) Egy iskola, ahová visszavágyik az emberfia (Fotó: Kaposi Tamás) Okosodott itt atomfizikus, orvos és tanár Újra Hendrix, ahogy a vájtfülűek óhajtják Néhány hónappal ezelőtt bezárta kapuit Hatvanban a Hend- rix-klub, amely - a másik helyi rock-kocsmával, a Dalival együtt - szórakozási lehetőséget biztosított a kemény zene kedvelőinek. A hosszú ' szünet után december 4-én újra kinyit a klub. Mint Speck János üzletvezetőtől megtudtam, kulturális lehetőség hiányában az ifjúság gyakran töltötte hétvégéit a város egyetlen, egész éjszaka nyitva tartó közértjének az udvarában. A nyitást némiképp körülményessé tette az újabb engedélyekhez szükséges belső felújítás, ám a segítség ezúttal sem késett: tizenéves fiúk-lányok tüsténkedtek naphosszat a mielőbbi kezdés reményében. Amikor a diszperzites padló nemet mondott a súrolókefének, a nehezéket jelentő téglák is előkerültek. Speck János elmondta, hogy mivel a Dali és a Hendrix különböző társadalmi rétegek kulturális és zenei igényeit elégíti ki, a két kocsma között ellenségeskedésnek semmi nyoma nincs. Ezt példázza az a baráti gesztus is, miszerint a Dali képviseletében fellépő zenekarok éppen úgy helyet kapnak eme intézmény falain belül, mint a gálára meghívott vendégek: az Akcióegység, a Treff vagy a Lator Blues Band. Egyébként a nyitva tartás a szükségletekhez alkalmazkodik. Hétköznap éjfélkor zárnak, szombat-vasárnap pedig: ahogy a vendég óhajtja. Akik kétkedve fogadták az időnként felröppenő híreket (mármint hogy ismét beindul az élet a Hendrixben), azok fellélegezhetnek. A távlati célok között még profilbővítés is szerepel, hiszen a jövő májusra új arculatot öltő szabadtéri színpad egyéb jellegű rendezvényeknek is otthont ad. A tervek között szerepelnek nagyszabású színielőadások, országosan ismert zenekarok koncertjei. Speck János befejezésül hozzátette, viszontagságos utat kellett végigjárniuk, mire a polgármesteri hivatal meghozta a kedvező döntést: társtulajdonosként ugyan, de üzemeltethetik az épületet. Egy széles réteg legnagyobb örömére. Tóth Andrea Zagyvaszántó négy évéről Körzetünk települései közül (alfabetikus sorrendben) Zagyva- szántó az utolsó. A Selyppel egybeépült, hosszú falu határában ipari üzemek találhatók, a község amúgy megőrizte mezőgazdasági jellegét. Sorozatunk utolsó állomásaként annak jártunk a végére, mi is történt itt az elmúlt négy esztendő során. A kilenc plusz egy tagú testület 1990 őszén számos olyan ígéretet tett, amelyek megvalósítása reálisnak tűnt. Vállalták az ösz- szes útszakasz portalanítását, a vezetékesgáz-ellátás megoldását, a közbiztonság javítását, továbbá az intézmények működésének szinten tartását. Csaknem 15 millió forintos ráfordítással elérték, hogy mára Zagyvaszántó valamennyi utcája szilárd burkolattal ellátott. A falusiak régi álma volt, hogy gáz mellett melegedhessenek. A családonkénti 27 ezer forintos hozzájárulással az elmúlt évben már ezzel fűthettek. Az általános iskola nemcsak az itteni gyerekeknek, hanem a távolabbi vidékek lakóinak a tudásvágyát is csillapítja. Emellett már az óvodában is folyik a játékos németnyelv-oktatás. Az egészségügyi ellátás színvonalának az emelése érdekében létrehozták a háziorvosi szolgálatot. Az anya- és csecsemőgondozó új helyre költözött, s elkészült a gyógyszerszoba. A faluban korszerűsítették a közvilágítást. A község a környék legbiztonságosabb települése, s hogy ez így maradjon, évente rendszeres támogatást nyújtanak a lőrinci őrsnek. A tervezett feladatokon kívül felújították a könyvtárat jes a művelődési házat, házasság- kötő termet hoztak létre. Négyszázezer forinttal támogatták a Zagyvaszántói SE-t. j A plébániahivatal, a kántorlakás és a templom renoválásáttöz is hozzájárultak. A testület - szinte példa nélkül álló módon - milliós pénz- maradvánnyal adja át a hintáit a soron következő vezetőségnek. Készen áll a szennyvízelvezetési terv is, amelynek kivitelezése már az utódokra hlárul. Itt is a templom a falu közepe... (Fotó: Kaposi Tamás) A jószívű, enyveskezű fiú* V. Cs. petöfibányai fiatalkorút már nem először jelentette fel az édesanyja: legutóbb egy porszívót lopott el otthonról. Kihallgatásakor egyéb bűn- cselekményeket is elismert, így az orgazdáknál megkerült a „szajré” zöme. Ezeket visszaadták jogos tulajdonosaiknak. Az enyveskezű fiatalember azonban bebizonyította: szív© is van. Újfent ellopott egyet az előkerült holmiból, bizományiba vitte azt, majd a pénzből - engesztelésképpen - ajándékot vásárolt családjának. Országgyűlési képviselő a magyar cukoripar helyzetéről A közelmúltban Domonkosi Imrével, a Mátra Cukor Rt. vezérigazgatójával készített interjúnk felkavarta az indulatokat a vállalaton belül, különösen a selypi gyáregységnél. Érvek hangzottak el pro és kontra, amelyekre lapunkban még visszatérünk. A helyi gondokon túl Domonkosi Imre a nagypolitika hatáskörébe tartozó kérdéseket - az ágazat jövőjét, a védőárak alakulását - is érintett. A Mátra Cukor Rt. a parlamenti képviselet szempontjából szerencsésnek mondhatja magát: a 4-es számú választó- körzet országgyűlési képviselője, Érsek Zsolt korábban a cég dolgozója volt, így - „egyszemélyes lobby”-ként - jelenleg ő a szószólója a cukoriparnak a Parlamentben.- „A magyar cukorpiacot meg kell védeni, különben nagy baj lesz...” - idéztük Domonkosi Imre szavait a honatyának, aki egyetértett ezzel az állítással. - Ha a kormány leszállítja a védővámot a más országokban alkalmazott 220-230 százalékkal szemben 60 százalékra, hogyan lehetséges a hazai termelés megóvása?- A mai helyzetben sehogy. Éppen ezért kerestük fel a Beghin Say képviselőivel, Folz és Dupire urakkal Lakos László minisztert: ki kell találni valamilyen pótvám-rendszert, vagy - ami szerintem ésszerűbb - minimálösszegben meghatározni a Magyarországra bejövő cukor vámtételi árát. Különben úgy járunk, mint a használt autókkal, vagyis: ha nem mondjuk meg, mennyi a megfizetendő vám, akkor hoznak egy számlát, s az után fizetnek. Á jelenlegi helyzetben szinte mindegy, hogyan dobálózunk a százalékokkal. Franciaországban például az ottani 240 százalékos védővám mellett is támogatja a kormány az élelmiszeripart.- Nemcsak a franciák, hanem a kelet-európai államok is védik a piacukat. A magyar kormányzat viszont - állítólag - nem tartja versenyképesnek a hazai cukorgyártást...- Az említett megbeszélésen, amelyen részt vett Tarján Balázs, az Agrárrendtartási Hivatal elnöke és Pintér Ágota külügyi főosztályvezető is, az' volt a benyomásom, hogy a minisztérium elsősorban a termelésre helyezi a hangsúlyt. Elmondtam: a kérdést vertikálisan kell kezelni, hiszen amennyiben a cukorgyárak nem tudnak biztonságosan működni, a termelő sem talál piacot a répájának.- Ne haragudjon, de - tapasztalataim tükrében - a termelői oldalt sem látom kifejezetten védettnek. Vegyük például a répamagot...- A Parlamentben 1992 óta mezőgazdasági bizottság is működik. Az új kormány a Földművelésügyi Minisztériumnak 17 milliárd forintot adott, ami a körülményekhez képest jelentős összeg. Rendbe kell tenni az egész mezőgazdaságot. Most valóban nem versenyképes a magyar cukor, ám ha a költségek miatt a helyzet még tovább romlik, akkor importálnunk kell, vagy illegálisan kerül az országba a termék.- Kétlem, hogy a védőár csökkentése segítséget jelentene...- Valóban nem. Már a 80 százalék is kevés volt, de tudomásul kell venni, hogy ez egy Nyugatról ránk erőltetett diktátum, ami megegyezik a GATT elvárásaival. Ismét hangsúlyozom, nem ez a megoldás kulcsa; az előrelépés az egész rendszer megváltoztatásában rejlik. A vámcsökkentés, illetve a különféle illetékek megfizetése katasztrofális helyzetbe sodorhatja az ágazatot. A kormányzatnak újra át kell gondolnia a cukorgyártók helyzetét, figyelembe keil vennie az érdekeiket.- Önnek, mint képviselőnek, milyen eszközök állnak rendelkezésére a cél eléréséhez?- Mindenképpen a tárgyalások híve vagyok. Nemcsak a Mátra Cukor Rt. kollektívája, hanem az iparág többi vállalata is számíthat az együttműködésemre. Úgy érzem, a miniszter úr is szükségesnek véli a jelenlegi koncepció felülvizsgálatát.- És ha mégsem így történne? Van egyáltalán „cukorpolitikája’’ a kormánynak?- Cukorpolitikáról jelenleg nem beszélhetünk. Amennyiben az ágazat további soísát kedvezőtlenül érintő előterjesztések kerülnének az asztalomra, kormánypárti képviselőként sem szavaznám meg ezeket. Ha nem teszünk érdemi lépéseket a cukorvertikum érdekében, ténylegesen komoly válságba kerül a magyar cukorgyártás. Tari Ottó
