Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-23 / 302. szám

6. oldal Családi Tükör 1994. december 23., péntek A halhatatlan szerelmesek nagy történetét, Beet­hoven és Brunswick Teréz szerelmét ismét filmvászonra vitték. Rendező: Bemard Rose. A két szerelmes: Isabella Rosselini és Gary Oldman. (FEB-fotó) Mitől fájhat a fejünk? Agyunk különös titka, hogy a benne zajló „fájdalmas” törté­nések, érzelmi megrázkódtatá­sok másutt fájnak. Eleink azért mondhatták az érzelmek szék­helyének a szívet, vagy ezért kötötték össze az agresszivitást az epeömléssel. Ezzel szemben a fejfájásért sokszor épp a nyak, a fog, a szem, vagy valamelyik arcüreg okolható, ha a tünet mögött nem rejlik még általánosabb kiváltó ok, mint a magasvér- nyomás-betegség, vagy az éh­ség, a kialvatlanság, a másna­posság, a láz. A kiadós fejfá­jáshoz sokszor elég annyi, hogy a beteg lehajtott ablakkal au­tózzon. De fájhat bárki feje anyóstól, menytől, férjtől, fe­leségtől, ártól-bértől, és még annyi mindentől. Túl az ilyen rendhagyó kór­oki ábécén, a sokokú állapot fi­gyelmet és orvosi segítséget ér­demel. A fejfájás megtapasztalt jel­lemzői alapján többnyire min­denki megsejtheti a baj okát. A pulzáló fejfájás az erek fe­szességének kóros változásával magyarázható - migrén, hyper­tonia vagy az agy érelváltozása­inak esetében. Az állandó, tompa fejfájás hátterében ritkán agydaganat is állhat, melynek kínzó gyanúját az úgynevezett CT-vizsgálat gyorsan eloszlathatja. A tarkótáji szorító fájdalom hátterében szerepet játszhat a nyaki gerinccsigolyák mesze- sedése, a nyakizmok elválto­zása, de magyarázható a ma- gasvémyomás-betegséggel is. A fejfájás súlyossága nem feltétlenül arányos a háttérben rejlő betegség jelentőségével. A legerősebb fájdalmat a migrén, az agyhártyagyulladás, vagy a magas láz, és persze az agyi aneurizma (érkiöblösödés) szakadása okozza. Enyhe, de tartós, folytonos fejfájást okozhat agytályog és agydaganat, vagy koponyaűri vérzés. Ebben az első pillanatra kao­tikus okhalmazban az osztályo­zás eszközével lehet rendet tenni, megkülönböztetve sérü- léses, gyulladásos, daganatos, anyagcsere-eredetű, vagy az erek állapotával, illetve az ér­zelmi állapot zavaraival ma­gyarázható fejfájást. (Átvéve a GYÖNGY november 30-i számából) Karácsonyi ételek - az abrosz varázsereje A karácsony Jézus Krisztus születésének, a szeretetnek és a családnak az ünnepe. A karácsonyestét és az utána következő két napot a díszes karácsonyfa, a betle- hemezés teszi színessé. Azon­ban az ünnep fénypontja min­denütt a karácsonyi lakoma. A falusi ház legjobban tisz­telt bútordarabja mindig is az asztal volt. Megteríteni csak ünnepeken szokták. Kará­csonykor piros csíkos térítőt tettek az asztalra. A piros az öröm színe. A karácsonyi ab­rosznak varázsereje volt: bő­séget, egészséget hozott. Az asztal alatt szalmát helyeztek el, a betlehemi jászolra emlé­kezve és emlékeztetve. Tettek ide gabonával teli kosarat is, és néhányat a legfontosabb mezőgazdasági szerszámok közül, amelyektől a termés függött. Karácsonykor a főétel a pulyka és a diós-mákos bejgli. Meghatározott étrendje volt a vacsorának. Előtte minden esetben imádságot mondtak. A vacsora végéig a gazdaasz- szonynak azért nem volt sza­bad felállnia az asztaltól, hogy a kotlósai jól üljenek, a gazdá­nak pedig azért, hogy el ne szánjanak a méhei. Aki az asz­talra könyökölt, az kelést ka­pott. Egyes vidékeken terítet­tek a család halottainak is, és gondoskodtak a lelkekről, az angyalokról is: diót dobtak a számukra a szoba sarkaiba. Szinte valamennyi karácsonyi ételnek volt mágikus jelentő­sége. Például a bab, a borsó, a mák a bőséget biztosította, a fokhagyma védte az egészsé­get, a rontás elhárítására diót használtak, a méz az egész éle­tet édessé tette. Egyes vidékeken kará­csonykor kútba dobtak egy almát, vízkeresztkor kihúzták, és a család közösen elfogyasz­totta, hogy az új esztendőben egészségesek legyenek. A ka­rácsonyi alma még sok min­denre jó volt. Aki evett az al­mából, ha a következő eszten­dőben eltévedt valamerre, az almára gondolva hazatalált. A gazda elvágott egy almát. Ha magot is vágott, a következő esztendőben rossz idő, ha a magok épen maradtak, jó idő volt várható. Azt is hitték, hogy aki férges almát választ, a jövő évben meghal. Általá­ban az alma az egység, az egészség, a szépség, a szere­lem szimbóluma volt. A karácsonyi lakomából az állatok is kaptak. Az asztal alatti szalmát a lábasjószággal etették meg: állítólag ez sze­rencsét hozott nekik. Az aszta­lon maradt morzsát vízkeresz­tig összegyűjtötték, és kivitték a szőlőbe szétszórni, hogy az új évben jó termés legyen. A karácsonyi ünnepeket a sze­gényes, bojtos ételek és a gaz­dag, többfogásos étrendek jel­lemzik. Halászlé Hozzávalók: 35 dkg ponty, 35 dkg harcsa és 30 dkg kecsege színhús, 30 dkg süllő, 20 dkg vöröshagyma, 10 dkg zöld­paprika, 10 dkg paradicsom, télen ennek megfelelő meny- nyiségű lecsó, 2 dkg pirospap­rika, só. Lényeges, hogy többféle halból főzzük, mert a külön­böző halak íze adja meg a ha­lászlé igazi zamatát. A halakat megtisztítjuk, 5-6 dkg-os da­rabokra vágjuk és besózzuk. A halak fejét, gerincét és az uszonyokat külön lábasban főzzük karikára vágott vörös­hagymával. Ha a víz forrni kezd, meghintjük édes és erőspaprikával, sóval, és kö­zepes forrással kb. 60 percig főzzük. Utána ezt a levet át­szűrjük, és ráöntjük a besózott halakra. Hozzátesszük a halik­rát, illetve a „tejet”, a cikkekre vágott zöldpaprikát, paradi­csomot, vagy a lecsót, és 20 perc alatt készre főzzük. A ha­lászlét főzés közben nem sza­bad keverni, csak rázogatni. Jó halászlé főzhető tisztán pontyból is. Akkor jó a ha­lászlé, ha az edényből fel­szálló gőztől kezünk összeta­pad. Pulykaaprólék-leves Hozzávalók: 40 dkg pulyka­aprólék, 25 dkg vegyes zöld­ség, 5 dkg vöröshagyma, 8 dkg gomba, 5 dkg vaj, 6 dkg liszt, 15 dkg friss zöldborsó, vagy 10 dkg konzervborsó, 1 dl tejszín, 1 tojássárga, só, tö­rött bors, petrezselyemzöldje, egy csepp szerecsendió. A megtisztított pulykaapró­lékot apró darabokra vágjuk, megmossuk, és feltesszük főni. Miután felforrott, leszűr­jük, és hideg vízzel leöblítjük. A leforrázott aprólékot 1,5 li­ter vízben a kockákra vágott zöldséggel, a szeletekre vágott gombával, a zöldborsóval fel­tesszük főni, megsózzuk, egy kevés törött borsot, egy csepp reszelt szerecsendiót teszünk bele, és lefedve puhára főz­zük. A vöröshagymát egész­ben főzzük bele, és tálalás előtt eltávolítjuk belőle. Vilá­gos vajas rántást készítünk, fi­nomra vágott petrezselyem­zöldet teszünk bele, egy kevés vízzel felengedjük, a levesbe keverjük, és újból felforraljuk. Utánaízesítjük, és tálaláskor a tejszínnel elkevert tojássárgá­ját belehabarjuk. Vajas galus­kát vagy apró kis velős gom­bócokat teszünk a levesbe. Velős gombóc Hozzávalók: 10 dkg csontvelő, 1 egész tojás, 1 tojássárgája, 1 zsemle, 5 dkg zsemlemorzsa, 2 dl tej, só, bors, egy fél cso­kor zöldpetrezselyem. A nyers csontvelőt szitán át­törjük, egy tálban simára ke­verjük, hozzáadjuk a tejbe áz­tatott zsemlét, a zsemlemor­zsát, a tojást, a sót és a fűsze­reket. Jól összekeverjük, apró gombócokat formálunk be­lőle, sós vízben kifőzzük, és húslevesben tálaljuk. Ugyan­így készíthetjük borjúvelőből is. Mákos guba Hozzávalók: 65 dkg liszt, 4 dl tej, 2 dkg élesztő, 1 dkg só. Az élesztőt, 2 dl langyos te­jet és megfelelő mennyiségű lisztet összekeverve, kovászt készítünk, és meleg helyen ke- lesztjük. A deszkára vagy tálba kimérünk 60 dkg lisztet, és beletesszük a megkelt ko­vászt. A tésztát megfelelő mennyiségű langyos tejjel, só­val jól eldolgozzuk. Ha elválik a táltól, akkor jó. A tésztát - amely se túl kemény, se túl lágy ne legyen - lisztezett tálba tesszük, és ruhával leta­karva, langyos helyen kb. egy óra hosszat kelni hagyjuk. Ä tésztát hosszúra kinyújtjuk, kígyóformába összesodorva tepsibe rakjuk, és szép világos színűre sütjük. A kisült tésztát apró kockákra összedarabol­juk, tálba tesszük, és forró vízzel vagy vaníliás tejjel le­öntjük. A vízben, ill. tejben csak addig hagyjuk, amíg pu- hulni nem kezd a tészta. Lá­basba szedjük, mézet, illetve őrölt mákot teszünk rá ízlés szerint, és az egészet össze­rázzuk. Böjti bableves Hozzávalók: 20 dkg száraz­bab, 10 dkg sárgarépa, 5 dkg petrezselyemgyökér, 1 fej fokhagyma, 1 fej vörös­hagyma, 1 egész burgonya, só, pirospaprika. A megtisztított és megmo­sott babot néhány órára vízbe áztatjuk, majd hideg vízben feltesszük főni, és a hosszú­kásra vágott zöldséget, sárga­répát és a kettévágott burgo­nyát, fokhagymát, vörös­hagymát, sót beletesszük a le­vesbe. Mikor a bab megpu­hult, törött paprikát szórunk a tetejére, és az egészet össze­forraljuk. Vajas perec 28 dkg lisztet, 7 dkg cukrot, 21 dkg vajat, 1 egész tojást és egy kevés reszelt citromhéjat ösz- szegyúrunk, majd apró pere­ceket formálunk belőle. Sütő­lapra rakjuk, tojással megken­jük, lassú tűzön sütjük. Szakái László : Régi ünnepek a konyhában c. könyvéből Humor- Asszonyom, itt felejtett az ülésen egy szál sertéskolbászt - szól egy férfi egy leszállni ké­szülődő nő után a villamoson.- Hagyja csak ott - moso­lyog hátra a hölgy. - Az a kol­bász a talált tárgyak osztályán dolgozó férjem tízóraija. *- Hallja-e, bátyó! Az a ma­lac, amit tegnap eladott, ma- reggej megdöglött.- Érdekes! Nálam sohasem tett ilyet. * Egy vágóhídi munkást vallat a nyomozó.- Beismeri, hogy húst lopott a hűtőkamrából?- Igen, felügyelő úr, elemel­tem egy csülköt.- De hiszen a jegyzőkönyv­ben az áll, hogy nyolc kiló húst lopott!- Lehet, mert elfelejtettem levágni róla a combot. * A plébános repülőgéppel Ame­rikába tart. A mellette ülő utas neki is rendel egy pohárka ko­nyakot a légikisasszonytól.- Sajnos, már nem ihatok, nyolcezer méter magasan repü­lünk.- És az miért baj?- Túl közel vagyunk a főnö­kömhöz. * Figyelmeztető tábla a kisváros bejáratánál: „Kérjük, vezessen óvatosan, mert az orvos és a sírásó sza­badságon van!” *- Tegnap kihúzta a mama fogát a fogorvos, és a mamám nagyon jajgatott - meséli Peti.- Nem hiszem. Az én ma­mám minden este maga szedi ki az összes fogát, és még csak meg se mukkan - feleli Gyu­rika. * Beállít a férfi az ideggyógyász rendelőjébe. Az minden előze­tes kérdezés nélkül levetkőzteti derékig, és vizsgálgatja.- Ki volt az a marha, aki ma­gát ide küldte?- Hát a nagyságos asszony. Az orvos nagyot néz.- Az én feleségem?- Igen - feleli az ember -, hogy tetszene megnézni a kapu előtt azt a szekér fát, olcsón adom... * A lakótelepi ház előtt jócskán elázott férfitársaság nyomkodja a kapucsengőt. A lármára végre kijön az asszony.- Mit akarnak itt? - kérdezi mérgesen.- Tessék mondani, itt lakik Bogyómé? - kérdi az egyik.- Igen, itt.- Tessék szólni neki, hogy jöjjön ki, és válassza ki közü­lünk a férjét, mert a többiek is haza akarnak menni! *- Földobják fehér, leesik nyá­vog. Mi az?-???- Mindegy, csak macskára essen.

Next

/
Thumbnails
Contents