Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-21 / 300. szám

1994. december 21szerda Füzesabony Es Körzete 5. oldal Falukarácsony lesz Újlőrincfalván... December 23-án, kora este fa­lukarácsonyt tartanak Újlőrinc­falván. A község minden lakó­ját meghívták a rendezvényre. A községben működő napközi közel húsz gyermeke Betlehe- mes-játékot ad elő. A megható kis műsor után a mezőkövesdi Farkas Cigányzenekar szóra­koztatja a jelenlévőket. Az Aldebröi Fórum decemberi számából Megjelent az Aldebröi Fórum, a MDF aldebröi szervezetének decemberi száma. A lapban ol­vashatunk az önkormányzati választásokról, az egyházi isko­lák létjogosultságának kérdése­iről, aktuális mezőgazdasági dolgokról. Mellékletként az új­ság olvasói 1995-ös falinaptárt kaptak. Valamennyi gyermek csomagot kap Sarudon A sarudiak ez év januárjában pályázatot nyújtottak be a Nép­jóléti Minisztériumhoz, s mint­egy 300 ezer forintot sikerült elnyerniük. Ebből a pénzből juttattak szeptemberben az is­kolakezdéshez. Most karácso­nyi ajándékként közel ezer fo­rintot érő csomagot kapott a falu minden gyermeke. A 0-3 éves korúak szülei már átvették az ajándékot, az óvodások és iskolások ma a fenyőünnepen kapják meg azt. Kerecsendi előadás lányok-asszonyokkal A karácsonyi ünnepek alkal­mából Betlehemes-játék lesz Kerecsenden. Az előadás érde­kessége, hogy a helyi közösségi házban a kerecsendi katolikus lányok és asszonyok szerepel­nek majd. Az előkarácsonyra december 23-án, 14 órakor ke­rül sor. A lehetőségek szűkösek, a gesztus azonban szép A füzesabonyi területi Vörös­kereszt-szervezet nem tartozik a gazdagon ajándékozni tudók közé. Karácsony előtt Füzes­abonyban és a hozzá tartozó ti­zenhét községben a helyi Vö­röskereszt a legrászorultabbak számára - nagycsaládosok, nyugdíjasok - kis csomagokat juttatott el. • • __/ A TUZEP-nél sikeres privatizációt remélnek Manapság kevesebb szó esik a TÜZÉP-telepekről, mint 2-3 évvel ezelőtt, így tél táján. A települések „gázosítása” miatt háttérbe szorult a hagyományos tüzelőellátás, a fa, á szén, a koksz árusítása. Ettől függetlenül szükség van a TÜZÉP-tele- pekre. Ezt azok tudják aleginkább igazolni, akik építkeznek; téglára, cserépre, gerendára, lécekre, deszkákra, csempékre, cementre van szükségük. Az anyagokat a telepek folyamato­san biztosítani tudják, miközben a privatizáció szele és meg­annyi gondja őket is megérintette. Az első lépcsőben kft.-vé alakultak át, hogy a mindennapi élet igényeihez alkalmaz­kodjanak. Hogyan állnak ezzel a munkával az Észak-Ma­gyarországi „Fecske” TÜZÉP Kft. területén? Erről beszélget­tünk a minap Petőházi József telepvezetővel, aki nemcsak Fü­zesabonyban, de Egerben is ellátja a vezetői tennivalókat.- A többi cégek privatizáció­jához hasonlóan a miénk is lassan halad - mondotta. - El­sősorban abban látom ennek okát, hogy országgyűlési vá­lasztások előtt az AVÜ-ben nem kívánták vállalni az ezzel kapcsolatos döntés felelőssé­gét. A vállalatunk privatizálási elképzeléseihez például fo­lyamatosan kértek kiegészítő anygokat, hogy a döntést el- odázzhassák. A napokban ter­jesztették be végérvényesen a cég privatizációs elképzelé­seit, amelyet az ÁVÜ által fel­kért tanácsadó szerv is támo­gat. így - várhatóan - ezt a tervezetet elfogadják. Ennek a lényege az, hogy a három me­gyében működő — Borsod, He­ves, Nógrád -10 potenciális TÜZÉP-telepet egészben érté­kesítik, azaz valamennyit egy­szerre adják el.- S így is akadhat vevő?- Ezt persze, nem tudjuk. Egy biztos, a vezetés azon iparkodik, hogy tőkeerős be­fektetők pályázzanak a cé­günkre, akik a jelenlegi, szakmailag igen képzett dol­gozói állományt megtartják. Mi, dolgozók is úgy látjuk, hogy mindenképpen tőkeerős befektetőre van szükség, mert csak így tudunk versenyképe­sek maradni. Ezt példázza az 1994. évi tevékenységünk is. A telep - a tavalyi csődhelyze­tet elkerülve - Bodnár Pál ÁVÜ-biztos irányításával talpra állt, hiszen a múlt évi 180 milliós adóssággal szem­ben várhatóan az év végére cégünk nem lesz veszteséges. Forgalmunk Füzesabonyban a tavalyihoz képest 50 száza­lékkal emelkedett. A szállító- partnereinkkel — a pontos számlaegyenlítések következ­tében - kiváló kapcsolatok alakultak ki, és így jelentős árengedményeket tudtunk biz­tosítani, s ezt vásárlóink is érezhették.- Kiemelten foglalkoztunk Füzesabony és környéke épí­tési vállalkozóival, valamint a viszonteladó partnereinkkel. E hármas tényező következmé­nye a jó eredmény, de ehhez szükség volt a megerősödésre, az önbizalomra. S igazságta­lan lennék, ha a leglényege­sebb dologról nem szólnék, a munkatársaktól, akikről csak felsőfokon beszélhetek mind a szakmai, mind a kereskedelmi munkával öszefüggésben.- Tudomásunk szerint ez év januárjától az egri telepet is ön vezeti. Ráadásul a füzesa­bonyi női kézilabda szakosz­tály elnöki teendőit is ellátja. Hogyan bírja?- Egy mondatban tudok vá­laszolni: jók a „csapatok”, és a családi háttér is biztosítja számomra a nyugodt munkát, így az év végén, az új év kez­detén ezt szeretném megkö­szönni az érintetteknek, mert a segítségük nélkül aligha tud­tam volna megoldani a nem kis feladatokat.- Beszéljünk az 1995-ös tervekről...- Bízunk a privatizáció be­fejezésében, és reményke­dünk, hogy a jelenlegi vállalati veztéssel, valamint dolgozó­inkkal az évi eredményes munkát tovább folytatjuk majd. Az új lakásépítési támo­gatás várhatóan növeli felada­tainkat, s ennek örülünk. Ugyanakkor tovább kívánjuk erősíteni kapcsolatainkat az építkezési vállalkozókkal, és intenzíven foglalkozunk majd a viszonteladókkal is. Füzesa­bonyban mindent alá akarunk rendelni az új szociális otthon anyagellátásának. Nagy beru­házásról van szó. A város ér­deke is, hogy ezt a beruházást helyi vállalkozók, kereskedők és dolgozók közreműködésével valósítsuk meg... Fazekas István Az eperfa hordóban érlelt pálinka a legjobb Ha december vége, akkor pá­linkafőzés. Megyénkben sokan jobban tudják ezt, mint e sorok írója. Ez annál is kevésbé csoda, mivel a Mátra és a Bükk alján terülnek el ezer hektár számra azok a gyümölcsösök, amelyeknek származékaiból főzik a torokégető nedűt. Feldebrön járva a helyi bolt­ban beszédbe elegyedünk egy, nagy időket megért emberrel. A tréfás kérdésre - hogy melyik pálinka is a legfinomabb - szi­gorú hangú választ kapunk: Az eperfa hordóban érlelt szilva. Később Kelemen József pol­gármesterrel látogatunk el a Fő úton az öreg épülethez. Útköz­ben magyarázza, hogy az 1920-as években épült a szesz­főzde, 24 szőlősgazda összefo­gásával. Tarnaszentmiklósról hordták ide kocsival a követ. Egy ideig a helybeliek főzettek itt pálinkát, később már a kör­nyékbeliek is ide hozták a cef­rét.- Volt ez aztán áfész- és té- esztulajdon, aztán két évig nem üzemelt. Az önkormányzat visszakérte a község régi tulaj­donát. Felújítottuk - főleg a réz készülékeket -, és most már rendszeresen folyik a munka - mondja a polgármester, akinek szavát bólogatással hagyja jóvá Tóth László nyugdíjas, főzde- szakértő, leendő kuncsaft.- A kezdet általában a gyü­mölcspálinka főzésével indul. Aztán jön a vegyes - ez a leg­jobb anyag majd a törköly és a borseprő. - Ezt tudom meg Botos Péter szőlész-borász üzemmérnöktől, környezetvédő falugaszdától, aki szakmai fel­világosításokkal is a gazdák se­gítségére van. - A gyömölcsöt a legjobb főzetni. Ezek közül is kiemelkedik a sárgabarack és a szilva. Miért? Mert ezek eleve annyi ízt és cukrot tartalmaz­nak, hogy mindez önmagában is elég. Jó az egyszer sajtolt szőlőtörköly is, mert az is tar­talmaz kitűnő anyagokat. Afféle „üzemi titkokról” be­szélgetünk tovább.- Egy idényben 6-10 ezer liter pálinka jön ki innen. Mindenki a saját magáét főzeti, saját tüze­lőjével. Egy liter pálinka így csak 180 forintjába kerül a gaz­dának. Mindenki a tisztességes haszonra törekszik - veti közbe a polgármester. Csak úgy menet közben jön a kérdés: mi is a „rézeleje” ?- Vitriolerős, a vízcső falát is oldó, 1-2 liternyi, zöldes színű, idegen il lóanyagokat is tartal­mazó szesz, amelyet lecsapo­lunk és megsemmisítünk. Ismét eloszlik tehát egy tév­hit, amely szerint az igazi „szeszkazán” már a rézelejét is megissza. Es vajon milyen a rossz cefre? Amelyik nem tiszta. Dohos, penészes. Nem egy helyen megfagy az alapanyag. Nem zárják le légmentesen, és meg­rohad. Ilyen nálunk nem for­dulhat elő... Mindezeket az ideérkező emberek is hallják, akik hozzák a cefrét, amiből tiszta pálinka készül, és amely az eperfa hor­dóban való érlelést követően kerül az asztalra.-fi­Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat ANDORNAKTÁLYA polgármestere: Balogh László (SZDSZ) 1951-ben született a községben. Az egri Gárdonyi Géza Gimná­ziumban érettségizett, majd 1970-ben a Kandó Kálmán Vil­lamosipari Műszaki Főiskolán szerzett oklevelet. Nős, két fiú­gyermek édesapja. Az 1990-es önkormányzati választásokon került először a falu élére, s most - hét jelölt versengésében - ismét elnyerte a településen élők bizalmát. A képviselő-testület tagjai: Ifj. Czifra Miklós (MSZP), Deáki István (MSZP), Erdős Lajos (független), Ipacs József (függet­len), Kovács Józsefné (független), Lévai Istvánné (MSZP), Mol­nár József (teherfuvarozó, független), Pécsik János (független), Vozik Zoltán (független). ALDEBRŐ polgármestere: Farkas László Márton (Fidesz, FKgP, KDNP, MDF) Tódebrőn született 1950-ben. Egerben erdészeti szakközépis­kolába járt, s ugyanitt végezte el a tanárképző főiskolát is. Ezt követően a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem kö­vetkezett, ahol pedagógia sza­kon szerzett diplomát ,p.z 1985-es évben. Négy eszten­deje került először a polgármes­teri székbe. Nős, két középisko­lás fia van. Felesége pedagó­gus. o „ % A képviselő-testület tagjai: Dr. Barabás Miklós (függetle|i), Gyetvai Árpád (független), Helgert István (független), Lipfco­vics István (KDNP), Macz Péter (független), Márton Mihály (KDNP), Uzelman Zoltán (Fidesz). KÁPOLNA polgármestere: Lendvai Mátyás (MDF, KDNP) 1948-ban született Aldebrőn, Kápolnán 1953 óta él. Érettsé­git a gyöngyösi Nemecz József Mezőgazdasági Technikumban tett, majd a kertészeti egyetem növénytermesztési karán tanult, s szerzett üzemmérnöki diplo­mát. Az 1990-es önkormány­zati választásokon lett első al­kalommal polgármester. Nős, két fiúgyermek édesapja. Fe­lesége könyvelőként tevékeny­kedik. A képviselő-testület tagjai: Békési András (KDNP), Benczara Péter (MDF, KDNP), dr. Berecz József (MDF, KDNP), Buromi János (MDF, KDNP), Csutorás András (MDÉ, KDNP), Ignácz András (MDF, KDNP), Molcsán Erzsébet (független), Molnár István (független), Pólyák Sándor (független), Szaloki János (MSZP). Cigány kisebbségi önkormányzat: Báder István (független), Báder József (Lungo Drom), Báder Sándor (Lungo Drom), Bodrogi Sándor (Lungo Drom), Rajnai Sándor (független). Betlehemes misztériumjáték A békéscsabai Pierrot Gyér- 17 órai kezdettel mutatja:dbe mekszínház a feldebrői plébánia Betlehemes 1629. című törté­templomban december 22-én nelmi misztériumjátékát. ;jy Virágüzlet Szihalmon. Fiatal pár üzemelteti a község egyetlen ilyen boltját. Nem könnyű belőle megélni, ahogyan azt Antalné Molnár Ágnes mondja. Leginkább balla­gáskor, halottak napján és egy-egy jelesebb névnapkor van erősebb forgalom... Kelendő a poroszlói hal. Az „Öregpákász vendéglő” udvarán évtizedek óta árusítják ^ Tiszából kihalászott pontyokat, harcsákat, keszegeket és más halakat az ünnepi asztalra. Evelli József halászmester egy merítőhálónyi halat kínál éppen válogatásra...

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents