Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-21 / 300. szám
6. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. december 21., szerda Nem lehet szubjektív A Heves Megyei Hírlap 1994. november 4-én megjelent számában közölte Sugár István írását „ Bombatámadás az Irgal- masok kórháza ellen” címmel. Vártam, hogy a szerző a történelmi hűség jegyében megemlékezik a másik fél, a németek bombatámadásáról is, amit 1994. december első felében éltünk át Egerben. Ilyen írás nem jelent meg. Az elmúlt évtizedek során sok ellenszenv rakódott le bennünk a szovjetekkel szemben a bennünket ért és hozzátartozónk elszenvedett attrocitásai- ért. A történelmi múltról való megemlékezés azonban nem lehet szubjektív. A történelemnek ellenszenv nélkül a teljes valóságot kell tükröznie. 1944. októberében vöröskereszttel megjelölt kórházat bombázott a Vörös Hadsereg repülőgépe. Kórház bombázása elítélendő hadicselekmény, akár polgári személyeket vagy akár katonákat ápolnak ott. 1944. december első felében - a dátumot nem jegyeztem fel - a németek bombái is olyan területre hulltak, ahol „számottevő katonai bázisnak nyoma sem volt.” A bombák polgári létesítményekre, épületekre hulltak, polgári személyek estek áldozatul. Mind a két bombázás egyformán elítélendő hadicselekmény volt. Kegyetlen és embertelen tett. A Vörös Hadsereg 1944. december első napjaiban ért községünkbe, Egerbaktára. Két tűz között voltunk. Egyik nap reggel a férfiak közül 20-30 főt a Tövis- kes-völgybe hajtottak el a szovjet katonák. A híd mellől egy tehergépkocsit kellett kiemelni. Én is a csapatba kerültem tizenhat évesen. Az autó emelése közben a lőtér felől aknatűz zúdűlt ránk. Szétfutottunk, fedezéket kerestünk. Egy mély völgyben a legelőnél elláttak bennünket a katonák igazolással. Én egy idősebb emberrel Egerbe mentem. A bácsi ismerősénél szálltunk meg. Reggel nyolc óra tájban indulni készültünk Egersza- lókra. Repülőgép zúgására figyeltünk fel és a szovjet katonák irdatlan lövöldözésére. Kézi fegyverrel lőtték a német gépet. Ézt követően épületet megremegtető robbanások hallatszottak. A német repülőgép a bazilika környékén dobta le terhét. Rémültem vettünk irányt társammal a Szépasz- szony völgyön át Egerszalókra. Sugár István úr a levéltári kutatásai során a decemberben végrehajtott német bombázásról is szerezhetett volna adatokat. Azt írásában közreadva, teljessé tehette volna visszaemlékezését. Lencse Sándor Hort, Kossuth u. 109. A kisiskolák ügye nem(csak) bükkszéki ügy Az ún. kisiskolák, azaz a száz tanulólétszám alatti, illetőleg a száz főt alig meghaladó létszámú iskolák működtetése országos problémát okoz a fenntartó önkormányzatoknak, mivel az évek óta nem emelkedő normatíva csak részben elegendő a kiadások fedezésére. Egyre nagyobb mértékben kell az iskola költségvetését kiegészíteni, s ezáltal más önkormányzati feladatok maradnak el. Tekintettel arra, hogy nemcsak bükkszéki ügyről van szó, kértük a művelődési és közoktatási miniszter, valamint a terület országgyűlési képviselőjének segítségét. Megdöbbentő és teljességgel érthetetlen az országgyűlési képviselő reagálása. A válasz lényege a következő: ha ő, mint képviselő parlamenten kívül, vagy a parlamentben szót emelne a kisiskolák ügyében, az sértené a demokráciát és az önkormányzatok hatáskörét. Ezt a választ a volt politikai államtitkárral történt konzultáció után adta. Természetesen tudomásul vesszük, hogy ha egy képviselő ugyan próbál tenni valamit, de az nem sikerül, akkor az ilyen hozzáállás azt bizonyítja: a képviselő nincs tisztában a jogaival és kötelességeivel, s ezáltal alkalmatlan feladatai ellátására. Ez esetben a megoldás: a gombnyomogató tevékenységében felváltják az iskolánk 7-8. osztályos tanulói, a megmaradó tiszteletdíj, költségtérítés pedig kiegészítheti a terület kisiskolásainak költségvetését. Szerencsére a Művelődési és Közoktatási Minisztériumtól nem ilyen politikai választ kaptunk. A tájékoztatás szerint az 1995-ös költségvetésben az előzőévi támogatás többszörösét tervezi a kormány a kistelepülések iskoláinak támogatására. Továbbá számítanak ránk abban a munkában, amely a közoktatás helyzetének felülvizsgálatára irányul. A Heves Megyei Hírlap 1994. november 8-i számában megjelent cikk néhány kérdésére indokolt visszatérni. A bükkszéki általános iskola nem körzeti általános iskola, mint azt a leírtak alapján gondolni lehetne. Az épület 1964-ben épült a község számára, s nem a három településnek. Igaz, a későbbi időpontban a három településen - Bükkszék, Szajla, Terpes - lévő iskolákat, óvodákat szakmailag összevonták. Az önkormányzat megalakulása után felajánlottuk, hogy a Szajlán és Terpesen lévő intézmények a bükkszéki iskoláról leválhatnak. A leválás megtörtént, ezt követően a szajlai önkormányzat a Szajlán lévő iskolát - az épület jelenleg is meg van - egy tollvonással megszüntette, s ezáltal a legfontosabb önkormányzati feladatának ellátását a terpesi és a bükkszéki ön- kormányzat nyakába varrta. A bükkszéki és a terpesi önkormányzat az elmúlt négy év során sokat tett a fenntartásukban lévő iskolák működési feltételeinek javítására. Bükkszéken új tornaterem épült, az iskolaépületen felújítást, átalakítást, karbantartást végeztünk, új vizesblokk, technikaterem jött létre, az iskola vezetői, tanárai jobb elhelyezési körülmények között dolgozhatnak. Ez év augusztusában négy új, a jelenlegi legmegfelelőbb számítógépet szereztük be. Ezeknek a feladatoknak a költségeit teljes egészében a bükkszéki önkormányzat viselte, holott az idejáró szajlai és terpesi gyermekek érdekeit is szolgálta. Ugyan a szajlai önkormányzati testület vállalta két számítógép beszerzését, de annak árát a tulajdonjog biztosítása ellenére nem utalták át mind a mai napig. 1993-ban, igaz csak decemberben, de megállapodott a három polgármester a bükkszéki általános iskola működési többletköltségeinek tanulólétszám arányos viselésében, így az 1993-as év rendezettnek tekinthető. Abban is megállapodtunk, hogy az 1994. évi költségvetést a három jegyző az általános iskola igazgatójának bevonásával készíti el, ez rajtunk kívülálló okok miatt nem jött létre. Év közben és nem év elején úgy döntött a szajlai és terpesi képviselőtestület, hogy a bükkszéki általános iskola költségtvetéséhez - amely csak a ténylegesen szükséges kiadásokat tartalmazza - a többletköltségek tanulólétszám arányos összegének 50 százalékát biztosítja. Tehát a bükkszéki önkormányzat vállalja a saját gyerekei után a 100 százalékot, valamint a szajlai és terpesi gyermekek után az 50-50 százalékot. Ezen döntés majdnem olyan érthetetlen, mint a képviselői válasz. Szíve-joga a szajlai önkormányzatnak, hogy a meglévő épület ellenére új iskolát építsen, de ezt ne a Bükkszéknek járó pénzeken tegye. Meggyőződésem, hogy a három település három iskolát, kedvezőbb központi támogatással sem tud megfelelően fenntartani. A települések közötti 2-3 kilométer távolság sem indokolja a három iskolát. A felsőtagozatos tanulók számára különösen fontos, hogy olyan iskolába járhassanak, ahol a továbbtanulásukhoz szükséges ismereteket el tudják sajátítani. A cikkben foglaltaktól eltérően a jelzett többletköltség nem tartalmazza az ún. jó munka alapján járó „F” kategória bérkihatását. Ez alapbérben a tb járulékkal együtt 644 ezer forint volna csak az 1994-es évre vonatkozóan, amely további problémákat képez. A bükkszéki általános iskola pedagógusainak 1994. november havi nettó keresete 25.705 forint volt. Mindenki megítélésére bízható, hogy ez a kistelepüléseken a jelenleg kialakult keresetekhez, a végzett munka mennyiségéhez, minőségéhez viszonyítva sok vagy kevés. Az is elgondolkodtató, hogy a jelenlegi bérrendszernek semmi köze a végzett munkához, ezért nagyon sürgősen hatályon kívül kellene helyezni. Az „F” kategória ügyének rendezését jogi és pénzügyi vonatkozásban a dr. Szilcz Ákos Ügyvédi Iroda vállalta. Remélhetjük, úgy fogják rendezni, hogy annak terheit nem a község lakosságának kell viselnie. Bízunk benne, nem kell bírósági utat igénybevenni. A megválasztásra kerülő új képviselőtestületek a gyermekek érdekeinek megfelelő, megnyugtató döntést fognak hozni. Huszár István polgármester Bükkszék Nem naivfestő - amatőr, Ecséden Szeretném tudatni Önökkel, hogy a Hírpalpban 1994. december 8-án megjelent „Épül-szépül Ecséd - utak és kiállítás” című cikkben elírás, ha úgy tetszik, más kategóriába sorolás történt. Tudniillik (bár nem illik tudni) én nem naívfestő vagyok, hanem amatőr. Ugyanis a naivaknak általában nincs arányérzékük, térlátásuk stb. Persze ehhez, ennek megítéléséhez meg kellett volna tekinteni munkáimat az Aréna sörözőben. Csak az vigasztal, hogy akiket tényleg szívből vagy másért érdekelt, azok el is jöttek. Úgyhogy ilyen téren mondhatnám úgy is, kellemesen csalódtam. Tisztelettel, s előre is megköszönve a lapban való kiigazítást: Lénárt Ferenc Ecséd, Hársfa u. 40. Bükkszentmártonba: Irénkének Kedves Irénke! Nagyon sajnálom, hogy személyesen még nem volt szerencsém találkozni Magácskával, ezért írok most. Nem tudom, hogy tetszik csinálni, de tudomásom szerint a Heves Megyei Hírlapra előfizetőket csak a kiadó munkatársai (lapterjesztői) gyűjthetnek. Ha a jelenlegi „előfizetőit” meg kívánja tartani, kérem, hogy számukra Ön is kézbesítse a lapot reggel 8 óráig, mert a H.M. Hírlap terjesztői ezt a szolgáltatást már január óta bevezették az előfizetőik részére. (Ugyanis kiderült, hogy a déli kézbesítést reklamáló ügyfél Önnél „előfizető”). Amennyiben ez nehezére esne, a munkatársunk szívesen átveszi azt a néhány ügyfelet (tulajdonképpen akkor is a ’’családban” marad). További eredményes munkát, Kellemes Karácsonyi ünnepeket és Boldog Új Évet kívánva, maradok tisztelettel. Üzenem Piroskának Bekölcére Kedves Piroska! A Heves Megyei Hírlap előfizetési díja nem emelkedik. Az AS-M Kiadó gondozásában megjelenő Heves Megyei Hírlap nem szűnt meg, nem is akar megszűnni, nem alakult át más nevű megyei napilappá, és nem jelentetett meg a piacon másik napilapot, jelenleg is fogad el előfizetéseket! Eddig még nem született olyan döntés sem a Magyar Posta, sem a Nyugdíjfolyósító Intézet részéről, hogy a Heves Megyei Hírlap előfizetőinek megszüntetik és csak az „egyéb” napilap előfizetőinek fogják folyósítani a nyugdíjellátást, ezért kérlek, hogy ezzel ne riogasd az „engedetlen” nyugdíjasokat. Egy régi barátnőd velem üzeni, hogy ő még szívesen barátkozna veled, de a férje nem engedi lemondani a Heves Megyei Hírlapot, és két megyei napilapot nem tudnak előfizetni. Sokan üzenik még, hogy ne haragudj rájuk, ők sem haragszanak rád, de már nagyon megszokták és megszerették a Heves Megyei Hírlapot. Egyéb sikereidet tekintve fogadd gratulációmat, irigykedve gondolok rád. Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kíván: egy „tisztelőd". Nagyvisnyóra: Lenke néninek Rosszul tetszik tudni! A H. M. Hírlap ára nem emelkedik 500 Ft fölé, változatlan marad. Ha egy utcában csak egy előfizetője van az újságunknak, terjesztőnk akkor is kikézbesíti a lapot, ezért nem feltétlenül szükséges, hogy Önnél fizessenek elő más napilapra. Ha ennyire irigykedni tetszik az AS-M kiadó munkatársára, akkor miért nem jelentkezett Ön is lapterjesztőnek hozzánk? (Címünk: AS-M Kiadói Kft. Eger Pf. 23. 3301) Jó egészséget, Kellemes Karácsonyi Ünnepeket és Boldog Új Évet kívánok. (Csokorba gyűjtötte területi kőrútján: K. Attila) Nyugdíjas Olvasók Klubja Négy éve működik a Nyugdíjas Olvasók Klubja községünk könyvtárában. Különféle irodalmi, művészeti, ismeretterjesztő és szórakoztató programok mellett kisebb-nagyobb kirándulásokat is szervezünk községünkben és az ország területén. Mivel községünkben nincs Idősek Napközi Otthona, így szívesen és nagy létszámmal vesznek részt ezeken a foglalkozásokon, a különféle programokon. így legutóbb december 3-án egy gyönyörű szombati programként meglátogattuk a községünk területén üzemelő Édenkert vendéglőt. Csodálatos meglepetésben volt részünk, ahol a vendéglő tulajdonosa szívélyes fogadtatásban részesítette a nyugdíjas klubtagokat. A program szervezésekor olyan gondolat vezérelt, hogy az idős emberek közül nincs mindenkinek arra lehetősége, hogy egy ilyen reprezentatív helyen, mint az Édenkert vendéglő, megforduljon. Már kívülről hivogatóan vonzó az épület, a belső tér pedig még ezt is felülmúlja. A belső tér csodálatos kialakítása összhangban volt a megterített asztalokkal. A tulajdonos röviden bemutatta a vendéglőt és ismertette az üzemeltetés körülményeit. Ezután jött az igazi meglepetés, amikor a házigazda megvendégelte a klubtagokat egy komplett ebéddel, ami nagyon finom és bőséges volt. Maradandó élményt adott a klub tagjainak ez a nap. Köszönetünket fejezzük ki az Édenkert vendéglő tulajdonosának, amiért öreg napjainkat kicsit boldogabbá tette. Kívánunk sok sikert a munkájához. Nyugdíjas Olvasók Klubja Zagyvaszántó
