Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-19 / 298. szám

1994. december 19., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Díszeket készítettek, népszokásokat idéztek Az ünnepi készülődés jegyében karácsonyi játszóházat szerve­zett a hevesi Gyermekház. A he­lyi Népművészeti és Háziipari Szövetkezet munkatársaival a bejglitől a mézeskalácson át a fenyődíszekig különböző dol­gokat készítettek. Emellett az ünneppel összefüggő népi étke­zési szokásokat is felidézték. Gyertyás karácsonyi hangversenyt tartanak Csütörtökön este hét órától a hevesi Móricz Zsigmond Műve­lődési Központ színháztermé­ben gyertyás karácsonyi hang­versenyre invitálják az érdek­lődőket. Az alföldi város zene­iskolája, valamint az 1. számú ének-zenei tagozatú általános iskola szervezi a programot. A bensőséges esemény során köz­reműködnek: a zeneiskola mű­vész-tanárai, a hevesi kamara- zenekar, a hevesi fúvósegyüt­tes, valamint a helyi József-kó- rus. Közös fenyőünnep lesz a szakkörök tagjainak A Hevesi Állami Zeneiskola növendékei és a városi Gyer­mekház irodalmi színpada ver­ses-zenés prgramra invitálja csütörtökön délután két órára a gyerekeket. Azokat várják, akik a gyermekintézmény által szer­vezett szakkörök tagjai. Az ün­nepi alkalomból vendégül is látják őket. A korcsolyázni vágyók Jászberénybe mehetnek Pénteken a korcsolyázni vágyó hevesi gyerekeknek kedveznek, miután Jászberénybe, a mű- lyégpályára viszik őket, hogy hódolhassanak kendvenc sport­juknak. Reggel kilenc órakor autóbusszal indulnak a Gyer­mekház elől, és a délutáni órákban oda is érkeznek vissza. Újra lesz sakkverseny a hevesi fiatalok részére Az idei esztendő egyik legér­dekesebbnek ígérkező helyi eseményét, a fiatalok immár hagyományos sakkversenyét rendezik december 28-án a he­vesi Gyermekházban. Az egyéni megmérettetés során az első három helyezett díjban ré­szesül majd. íme a műanyag tasakokba töltött literes tej... A két Pethő megfér egy tejcsárdában...! Erken a Pethő testvérek vállakozók lettek. A sors hozta így. Nincs ebben semmi meglepő, noha mindkettőjüknek amolyan „keménygalléros” a tanult szakmája. A rangidős Pethő Attila mezőgazdasági szakember, László a pedagógusi pályát cse­rélte fel az ismeretlennel. Noha mindketten más-más cég tu­lajdonosai, egyikük termelője, másikuk előállítója az egyre ismertebbé váló Pethő-tejnek és más készítményeknek. Ottjártunkkor üzemlátoga­tásra invitált a cégtulajdonos, Pethő László. A patikatiszta­ságú „gyárban” a hatalmas tar­tályból a habos tej a halkan zümmögő gépek csőrengete­gén át „bújik” a tasakba, s az egyre gyarapodó teli ládák sej­tetik, hamarosan indulhat a „terítés”. Máris adódik a kér­dés: honnan az ötlet?- Már régóta megfogalma­zódott a családon belül a gon­dolat - kezdi a vállalkozó -, végül is az itt látható termékek előállításának ötlete a bá­tyámé, Attiláé. Gyermekkora óta az állattenyésztésben dol­gozik, s a legutóbbi szövetke­zeti átalakulás során harmad­magával megvásárolta a ter­melőszövetkezet tehenészeti telepét. Az előállított tejmeny- nyiség feldolgozására üzemet létesítettem, mondhatom, nem kis utánajárással. A beruhá­záshoz a kölcsönt az Országos Kereskedelmi és Hitelbank Egri Igazgatósága biztosította, a gépeket és berendezéseket az Agrometál Kft. szállította és helyezte üzembe. Ehhez saját erőből a szülői házhoz kapcso­lódó épületet adtuk, egyrészt az eddigi mellékhelyiség át­alakításával, másrészt új csar­nok építésével. A feldolgozót, a sajtkészítőt, a tejfölérlelőt, a hűtőkamrát és a szociális léte­sítményt magába foglaló üzemben az első kapavágástól számított egy éven belül meg­indult a termelés.- Mit tud a berendezés?- Sokat, de még nincs „csúcsjáratban”. Az elmúlt év novemberében kaptuk meg a szakhatóság engedélyét, s el­mondhatom, mind a Heves Megyei Állategészségügyi Ál­lomás, mind a ANTSZ hevesi kirendeltsége, és az önkor­mányzat sokszor jótanáccsal segítettek. Akkor napi 800 li­ter tasakos tejjel láttuk el a Tornáméra és Vidéke Afész boltjait. Egyébként a berende­zés egy műszakban négyezer liter tej feldolgozására képes, most annak a felénél tartunk.- Milyen a kínálat?- Elsősorban tejet, aztán negyed és félkilós csomago­lásban hagyományos túrót ér­tékesítünk, de adunk tömbtú­rót is, elsősorban a cukrász­üzemeknek. Most van a sajt próbagyártása. Túl vagyunk már a minősítésen, és a közel­jövőben az általunk gyártott trappistával is találkozhatnak a vevők. Természetesen egyéb termékeket is forgalmazunk, így többek között tejfölt, úgy­nevezett cikkely sajtot, joghur­tot, tartós kakaót, túrórudit.- Milyen a kereslet?- A 2,8 százalékos zsírtar­talmú pasztőrözött tejre egyre nagyobb az igény, hiszen a Tárná menti településeken túl a Gyöngyös környékének fal­vaiba is szállítunk, sőt, az idén augusztustól az egri üzletek egy részébe is eljutnak termé­keink.- Hány embert foglalkoztat az üzemben?- Egy szakképzett tejipari technikust, két segédmunkást, valamint egy gépkocsivezetőt, és itt vagyok én is. Időközben megérkezik Pethő Attila, a Csárda Milk Kft. cégvezetője, és készsége­sen válaszol.- Ön az alapanyag-szállító. Milyen a háttérüzem?- Igyekszünk mindenben megfelelni. A 300-as tehené­szeti telepen, amelyhez egy korszerűen berendezett fejő­ház is tartozik, jelenleg 150 tehenet, s annak szaporulatát tartjuk. A tejet az öcsém fel­dolgozójába szállítjuk, az ál­latszaporulatból az üszőket továbbtenyésztjük, a bikabor­jakat szopóskorban értékesít­jük. Önellátóak vagyunk, az ötszáz hektáros bérleményföl­dön termeljük meg az állatok szálas és abraktakarmányát.- Testvéri együttműködés a meghatározó a két cég között?- Régóta „motoszkált” már bennem ez a fajta együttes munka. Eddig igen nagy úr volt a kiszolgáltatottság. Most minden leegyszerűsödött, mi­nőségi árut adunk, és tudom, mit vásárol a vevő az üzletben.- Újabb elképzelések?- Bővítjük a tehenészetet, összhangot teremtve az előál­lítás és a feldolgozás között - veszi át a szót Attila. - Emel­lett a sajt- és túrógyártás során visszamaradt savó hasznosítá­sára szeretnénk létrehozni egy kis hizlaldát. Ott lehetőség nyílik arra, hogy a már meg­lévő anyakoca-szaporulatból egyszerre 60-70 hízósertést ér­tékesítsünk, főként a kisvágó- hidakon. Cseh Béla Bemutatjuk a területünkön választott önkormányzatokat KOMLÓ polgármestere: Ifj. Sztankovics Béla (MSZP) A községben él, 32 éves. Nős, két kislány édesapja. Mezőgaz­dasági törzskönyvező technikus végzettségű. A mostani megvá­lasztásáig az MSZP hevesi vá­rosi irodájának vezetője volt. A párt helyi szervezetének jelölt­jeként választották polgármes­ternek. Szeretné megőrizni az eddig elért eredményeket. Egyik fő törekvése - a kistér­ségi társulás révén - Kömlő to­vábbfejlesztésének elősegítése. A képviselő-testület tagjai: Antal József, Besenyei János (Mun­káspárt), Cseh József, Gál Béla, Kelemen Pál, dr. Körösi János, Németh István, Szászi András, Török József (függetlenek). Cigány kisebbségi önkormányzat: Burai József, Túró Zol­tánná (függetlenek), Kállai Sándor, Lóié Lajos, Szajkó Tibor (Lungo Drom). . Tűzzománcba komponálva A hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központ előteré­ben a napokban nyitották meg Pataki József grafikusművész tűzzománcképeinek kiállítását. A tárlatot és a művész munkás­ságát Nagy István, a megyei könyvtár gazdasági vezetője méltatta. Az érdeklődők - nyilván igen sokan kíváncsiak a tárlatra - huszonnyolc kiállított müvet láthatnak. A tűzzománcozás a grafikus alkotóművészet egy igen speciális fajtája. Az ebben a művészeti ágban tevékenyke­dők általában kicsiny méretű, avagy éppen jókora munkákat készítenek. Nos, a most bemu­tatott művek „képméretűek”, emberközeliek. Amint az alkotó, Pataki Jó­zsef mondta róluk: „ebből a rhűvészetböl gondolat és szép­ség árad” - és valóban, ezek a képek rákényszerítik a nézhet, hogy elgondolkozzanak azpéíet dolgairól. ,?.j Maradandó nyomot hagy, az emberek lelkében példáuj/ a Pestisre emlékezve, Az ógfln- lyuk és gödör, avagy az Attila kardja című munka. A képeken jól érvényesülnek a tűzzománc erős, határozott, néhol harsány, de mindig tiszta színei: az^ős piros, a zord fekete. Mint a kiállítás szervezőből megtudtuk, már eddig is jgen sokan látogatták meg a tárlatot, iskolások és felnőttek egyaránt. Akik pedig csak ezután szánják rá magukat, azok a hónap vé­géig még megtekinthetik e szép képeket. Minden bizonnyal mara­dandó élményekkel gazdagod­nák,-,i u .3i\o^ri'jrns3fi K ... , > ... v ,.'i ...... »» .• ■ivsvy.- Mmr?. Y'.'imv (tnálmr) Ember, táj, mezőgazdaság a Tisza-tó környezetében Az Országos Tudományos Ku­tatási Alap által meghirdett Ember, táj, mezőgazdaság a Ti- sza-tó környékén című témát dolgozta fel nemrég három el­ismert szakember: dr. Fehér Alajos címzetes egyetemi tanár, a Gödöllői Agrártudományi Egyetem Kompolti Kutatóinté­zetének igazgatója, dr. Kurucz Gyula egyetemi tanár, a mező- gazdasági tudományok dok­tora, valamint Süli-Zakar Ist­ván egyetemi docens, a földraj- tudomány kandidátusa. A szer­zők még 1985-ben elhatároz­ták, hogy egy-egy, könyv alak­ban megjelenő tanulmányban foglalják össze az észak-ma­gyarországi régió kis-tájainak helyezetét. Ezzel is igyekeznek felhívni a döntéshozók figyel­met azok nehéz gazdaság ^tár­sadalmi helyezetére. ß A korábbiakat folytatva itrfpst a Tisza-tó környezetéről jtient meg közös könyvük, amelyöt a békéscsabai Nagyalföld Alapít­vány is támogatott. A négyá'e- jezetből álló munka tárgyalja a Közép-Tiszavidéknek, míníi a Tisza-tó szélesebb környezeté - nek természeti, gazdaságin és társadalomföldrajzi jelle^tzőit. Felvázolja a környék agrárfej­lődését, elemzve a térségórpe- zőgazdasági termelőinek/) jgaz- dálkodását. Végül a szedek a konkrét kutatási eredményeik­ről adnak számot könyvükén. A hevesi Benedek Elek Általá­nos Iskola az eltérő képességű, köznyelven az enyhe fokon ér­telmi fogyatékos tanulóknak ad otthont. A károsodott gyer­mekeknél az értelem és az ér­zelem pallérozásában hatvá- nyozódik az apró siker is. Hát még mekkora, ha az ország-vi­lágra szóló. Márpedig az iskola kis egészségőrei legutóbb a Magyar Vöröskereszt országos pályázatán szerepeltek sikere­sen, és kimagasló eredményt értek el. Ottjártunkkor nem di­csekedtek a ritka esettel, „csu­pán” büszkék a kis csoport eredményeire.- Több mint egy évtizede, amikor idekerültem, tapasztal­tam, hogy alkalmanként jó­szívvel segítenek a gyerekek a helybéli szociális otthon lakói­nak a kertészkedésben, a lombgyűjtésben, a karácsonyi készülődésben - emlékszik vissza Kocsisné Suga Irma vö­röskeresztes tanárelnök, a kis A kisdiákok támogatják az időseket, a rászorulókat közösség mozgatója. - Ezt próbáltam élővé tenni azzal, hogy egyre gyakrabban és egyre több idős nénit láttunk vendégül az iskolánkban, ők sok-sok történetet meséltek életükről, felidézték gyermek­korukat, ifjúságukat, amire a gyerekek roppant fogékonyak voltak. Azután egyre bővült az együttlét, mert hiszen az ese­tenkénti találkozásokon túl az anyák napját és a karácsonyt is itt, közösen töltjük el.- Ez év tavaszán az országos Vöröskereszt pályázatot adott közre a családok éve alkalmá­ból azzal a céllal, hogy minél több idős kapjon gyámolító ol­talmat. Mi is úgy gondoltuk, hogy még virágzóbbá tehetjük kapcsolatunkat az otthon idő­seivel. így váltak az öregek, a szeretetet áhító ápoltak rend­szeres látogatóinkká. A gyámolítottak nagyon há­lásak az iskolásoknak, gyakran hívják viszontlátogatásra őket, ahol aztán - mint ahogy a gye­rekektől megtudtuk - végelát­hatatlan a móka, a kacagás.- Szegő doktor, az otthon vezetője hálás a segítségért - mondja tanárnő -, viszonzásul a szakmai tanácson túl kötöző­anyagokkal is segíti munkán­kat. De örültünk akkor is, ami­kor iskolánk otthonosabbá téte­lében a kertésze segített ne­künk.- Kik támogatják Önöket?- Sok külső kapcsolattal rendelkezünk, de az iskolave­zetés is szívesen áldoz erre a célra, ez évben az iskolaszék is az adományozók táborát erő­síti, de jóleső a gyermekek és a pedagógus kollégák ajándé­kozó megnyilvánulása is.- Hogyan értesültek a pá­lyázati győzelemről?- Éppen egy egészségügyi vetélkedőt rendeztünk, ahol a városi titkár tájékoztatott az örömhírről, miszerint az Or­szágos Ifjúsági Tanács a fran­cia Vöröskereszt adományát, egy hanglemezgyűjteményt ad elismerésként. Burai Ibolya 8. osztályos, akik végighallgatta beszélgetésünket, már a jövőt fogalmazta meg, s mint mondta, szeretnének még több rászorultról gondoskodni. Ebben az iskolában megva­lósulni látszik a szakköri pá­lyázat indítójának szánt Körösi Csorna Sándor-idézet: „Ami boldogság van a világon, az mind a másnak nyújtott szolgá­latból ered.” — cseh ­Az fiatalabb generáció tagjai Hevesen rendszeresei") tö­rődnek az idősebb korosztállyal... . j

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents