Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-19 / 298. szám

6. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. december 19., hétfő Pályázatok - gyerekeknek A PONT Kiadó „Burgumburgi Vidám Könyvek” címen indított könyvsorozatot a gyerekek számára. A sorozat érdekessége, hogy mindegyik kötetének végén füg­gelék (amolyan „Folyó Irat és -Rajzolat”) található, melyben a szerzövel-kiadóval levelező gyerekek munkáit közlik. A kis olvasók számára meg­hirdetett pályázatok folyamato­sak, és minden évben egy alka­lommal van díjazás - megadott időpontban. „A Háry János Akadémia megszakítás nélkül működik - várjuk a munkáitokat minden elképzelhető és el sem képzel­hető műfajban. A Burgumburgi Vidák Könyvek végén, majd pedig kü­lön kötetben fogjuk közölni a legsikerültebbeket. Beküldési határidő nincs. Minden év ápri­lis elsején díjazzuk a legszel­lemesebb alkotásokat. A borítékokat a következő címre küldjétek: Szávai Géza, Pont Kiadó, Kiskorona u. 2. 1036 Budapest. Következő Háry János Aka­démiai összeállításunk a Bur- gum Bélus, a mesterdetektív című kötet végén jelenik meg. Várjuk a füllentéseket, kita- lációkat, új kezdetet és véget lehet hazudni a világnak, mesé­ket, történeteket fogalmazhat­tok át. Teljesen szabad az akadé­miai pályázat”. A bükki vadaspark mellett - fejlesztett ipari üzemek? Tisztelt olvasó, Tóth Péter és Tóth László! November 23-án Tóth Péter és Tóth László cikkét olvashat­ták a felsőtárkányi Egeres-völ­gyi lóistálló sorsáról, amely egy korábbi „A tárkányi Ege­res-völgyben „vasmacska” ijesztgeti az idegenforgalmi tö­rekvéseket” című írásra reflek­tált. Aki elolvasta a „vitaindító riportot, az bizonyára észre­vette, hogy az egy dokumen- tumszerü, tényeket közlő írás volt, ahol a senki nem vádolt senkit, ellentétben a Tóth úrék által használt személyeskedő hangnemmel. Elsősorban leszögezem, hogy állításukkal ellentétben sehol nem jelentettem fel őket, s személy szerint ellenük nem léptem fel, hiszen jószerével nem is ismerem őket. Csupán az adott helyen történő tevé­kenységük, ellen van kifogá- sotiH ^ ^ | | A tények: A Hotel Táltos az istálló bér­lésével valóban azért hagyott fel, mert veszteséges volt, de aki egy kicsit is jártas a lósport világában, az tudja, hogy a ló­tartás vesztességes, legjobb esetben is nullszaldós tevé­kenység. Amikor a hotel fel­mondta a bérleményt, (ahol én is csak egy bértartó voltam) szóban és írásban is megkeres­tem a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldoglozó Rt-t, hogy ajánlatot tegyek a terület megvásárlására. (Hiszen csak egy tulajdon birtokában lehet ho$szútávú, „idegenforgalmi ábrándokat kergetni”). A versenytárgyalásról érte­sültem, de kérdem én, miféle verseny az, ahol az egyik tevé­kenység profitot hozó, (eszter­gályosműhely) a másik támoga­tott szabadidős sportcélú állat­tartást igényel? Megjegyezni kívánom, hogy részt vettem a versenytárgyaláson, ahol az er­dőgazdaságtól azt a kijelentést tették, hogy ha én nyerem a pá­lyázatot. akkor a lovakkal csak is kerítésen belül maradhatok (a kijelölt erdei utakat nem hasz­nálhatom.) Ilyen ellenséges légkörben, érthető, hogy feláll­tam, és otthagytam a tárgya­lást. Ezek után megkerestem a szakhatóságokat, hogy mi az ál­láspontjuk, az adott területen ipari tevékenység vagy lótartás legyen. Bárhol jártam, az ere­deti funkció (lótartás) fenntar­tását tartották kívánatosnak. Eközben a bérlők hozzáfogtak az istálló engedély nélküli át­alakításához, s megkezdték te­vékenységüket. S bár lett volna lehetőségük más terület válasz­tására, ahol a birtokbavétel után a termeléssel és nem a funkció- változtatás iránti „futkározás- sal” teltek volna napjaik, ők mégis a „macerásabb” megol­dást választották... Miért? írásukban továbbfejlesztés­ről is beszélnek, de vajon me­lyik szakhatóság vállalja és tá­mogatja az adott területen az ilyen törekvést? Csak örülhet­nek Felsőtárkány polgárai, hogy a polgármesteri hivatal­ban fölismerték: falujuk olyan kiaknázatlan idegenforgalmi lehetőségekkel bír, amely nem tizenkét család megélhetését, hanem az egész falu közössé­gének fejlődését biztosíthatná. Hiszen, kérdem én: - meg- engedhető-e, hogy akkor, ami­kor Európához kívánunk tar­tozni, egy ilyen festői környe­zetben levő, vadaspark mellett, erdei kisvasút szomszédságá­ban húzódó istállóban ipari te­vékenységet folytassanask? Kedves olvasó, döntse el a helyes választ! S ha ehhez szükségét érzi, előtte kereked­jék is fel ráérő idejében, kirán­duljon egyet a tárkányi Ege­res-völgyben! Holló György Eger, Bárány u. 14. Félnek-e a tenkiek? - És ha igen, kitől? Tisztelt Főszerkesztő Úr! Olvasóként szeretnék reagálni az Önök által közölt cikkekre, mint tenki polgár. Kérem Önt, hogy levelemet közölni szíves­kedjen. Látnom kell, miként levele­zik a falu, illetve annak nevében egyesek. „Fortélyos félelem igazgat minket?” Igen, és még maró gúny. Török Margit leve­léhez nem kell kommentár. Mondani, majd letagadni! Ez a jelszó. „Mindenkit a megnyi­latkozása minősít”, mondta egyszer nekem Török Margit. „Ezt én is így gondolom”, vála­szoltam neki már akkor. Az olvasói levelek minősítik írójukat. Kezdjük a „Fortélyos fél­elem...” c. cikkel. Bár kerestek, de nem nyilatkoztam, mert ak­kor jelöltként etikátlannak tar­tottam. Most már nem az, így szeretnék egy-két dolgot a he­lyére tenni. Az igazgatói választásról kronológia szerint, pár szóval, mert én ismerem: „az igazat, csakis az igazat”. 1988-ban a nyugdíjazás miatt megüresedett igazgatói állásra nyújtott be pályázatot T. M. A tantestület nem választotta meg öt. 1990-ben, miután polgármes­ter lett, az akkori igazgató be­tegsége miatt nyílt szavazással (bár kérték a pedagógusok a tit­kos szavazást!), szemtől szembe a polgármesterrel meg­választásra került. így ő lett a minden törvényességet nélkü­löző választáson a megbízott igazgató. Egy kis „gyúrás” után már szinte „természetes”, hogy 1991-ben igazgató lett. Etikát­lannak tartom a mai napig, hogy polgármesterként igazgatót „csinált” magából. A gyermekeiken keresztül félemlítette-e meg a szülőket? Bizonyítani nem tudom, de a bejelentése - „Kedves szülők, szavazzanak rám, mert akkor én már majd nem tanítok az isko­lában, nem leszek igazgató” - hatására hál Istennek ő lett a polgármester. Úgy gondolom, ez minősít. Én örülök neki, hi­szen ha a falugyűlésen és a vá­lasztási gyűlésnek „álcázott” rendhagyó irodalmi esten is ké­pes volt „finoman szólva” han­gosan kopogni az asztalon, ak­kor van elképzelésem róla, ho­gyan viselkedhet a kollégiáival és a gyermekekkel. A gépkocsihasználatnál nem tudom mi az igazság, de azt tu­dom, hogy átalányt kapott, ho­lott nem volt gépkocsija. Ezt a képviselő-testület elé is terjesz­tettem, amire a mai napig nem kaptam választ. A polgármesternő leveléhez: Úgy érzem, nem becsüli túl sokra a pedagógusokat, ha felté­telezi róluk, nem elég művel­tek: „...mert nem minden peda­gógus tudja, mit jelent a Cali­gula jelen környezetében, mi­lyen azonosságban értelmez­hető.” Nos, kedves pedagógu­sok, most vigyázzanak, nehogy „helytartó” legyen a felettesük! Térjünk át a villanyhálózat kérdésére. Mi az igazság? „Vil­lamoshálózat-fejlesztő társu­lás”, vagy a falugyűlésen el­hangzott”... a közvilágításnál hálózatbővítés a Táncsis úton, a Fő út 48 és 58 szám között...” A pékség a Fő úton, a jelzett szá­mok között van. Nem vettem észre hálózatbővítést, bár azon a környéken lakom. Talán csu­kott szemmel járok? A hat képviselő leveléhez: „...mi, a tenki önkormányzat tagjai nyilatkozunk...” Mivel? Dávid György aláírásával? Olyan ember aláírásával, aki nem is önkormányzati képvi­selő? Van Dávid Györgynek erkölcsi alapja, hogy cikket ír­jon alá? Menjen az irogatása he­lyett a „kukoricásba”, ahol a más kukoricáját törte, az igazát keresni. Most miért fogtam tollat? Mert a gyomrom nem veszi be az ilyen stílusban megírt vála­szokat! Különösen akkor nem, ha a világon semmit nem bizo­nyít! A megírt válasz valóban csak választási kampány miatt született. Igazak a vádak? Nem tudom, de remélem, valakik egyszer kiderítik. Kívül álltam a körön, nem cikkeztem, nem mocskolódtam. Nekem ez nem stílusom! Reménykedem, hogy a tenkiek jól ismernek! A pol­gármesternő ír „mocsa- dék-áriá”-ról? Mikor a nagy nyilvánosság előtt 3-4 éves gyermekek szintjén gügyögő hangon képes „mocsadék-szín- foniát” előadni? Nem tudom, a tenkiek fél- nek-e még? Én már régóta nem félek, hiszen nincs is kitől! Oszlánczi Sándorné Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Heves Megyei Hírlapban, 1994. december 8-án megjelent, Török Margit által írt cikkhez kapcsolódóan kénytelen vagyok reagálni, mivel a cikk szemé­lyemet is érinti, ezért kérem, hogy az általam ezúton leírtakat szó szerint közölni szívesked­jék. A „Fortélyos félelem izgat” című cikk során Négyessy Zita újságírónővel nem találkoztam, vele nem beszéltem, ezért Tö­rök Margit levelében írtak nem fedik a valóságot. Gondolataim közlése előtt előrebocsátom, hogy a Tenki Önkormányzat és én közöttem peres ügy van fo­lyamatban, mivel munkaviszo­nyom megszűnését követően a hivatal velem nem számolt el, járandóságaimat nem fizette ki. A per miatt többen szubjekti­vizmussal vádolhatnak, ezért Török Margit társadalmi meg­bízatású polgármester levelére tényekkel válaszolok Élőször is leszögezem, hogy az Egri Munkaügyi Bíróság még nem hozott jogerős bírói ítéletet, ahogyan azt a polgár- mester megírta, de ilyen irányú tévedését nem veszem zokon, ugyanis rá nem jellemző az igazmondás, nemhogy a bíró­sági, de az államigazgatási eljá­rás legalapvetőbb szabályaival sincs tisztában. A per során több esetben előfordult, hogy a polgármester a bíróságnak nem a valóban megtörtént esemé­nyeket mondta el, hanem valót­lanságokat állított, így az ott lévő íratok nemhogy rágalmazó jellegűek voltak, hanem a tenki önkormányzat akkori helyzetét elemezték az érvényben lévő jogszabályok alapján. Sajná­lom, hogy a polgármester eskü­jére és hűségére hivatkozik, mert ha valóban azokhoz hű lenne, és az esküjében foglalta­kat betartaná, akkor az önkor­mányzat nem vált volna több milliós hiánnyal küszködő, for­ráshiányos önkormányzattá. A polgármester által többször hangoztatott ésszerű és takaré­kos gazdálkodásnak szinte minden tevékenysége ellent mond, ugyanis nem arra töre­kedett, hogy a bevételekből a forráshiányt csökkentse, hanem felelőtlen gazdálkodással a hi­ányt tovább növelte, értelmet­len, új beruházásokba fogott. Szerencsére én már nem dolgo­zom a hivatalnál, ezért a ké­sőbbi felelősségre vonást, az Állami Számvevőszék tervezett vizsgálatát és a KBM törvé­nyességi vizsgálatát már nem kell végignéznem. Ottlétem alatt többször kértem a hiá­nyosságok és szabálytalansá­gok orvoslását, azt nem tette meg, annak ellenére, hogy azokat írásba is foglaltam. Aggályaimnak többször hangot adtam, a féléves költségvetést (akkor még ott dolgoztam) nem is írtam alá. A cikkben utalás történik arra, hogy Horváth úr „nem tud olvasni a költségve­tésben.” Ha ez igaz is lenne, nem csodálkoznék, ugyanis a jogszerűtlenségek egész halma­zára bukkanhatna. Végezetül csak annyit: ha nekem, mint Tenk lakosságá­nak olyan anyám lenne, mint Török Margit, inkább az örök- befogadást vagy az intézeti el­helyezést választanám, habár köztudottan ez az intézmény- rendszer is sok kívánnivalót hagy maga után Magyarorszá- gon. (Dr. Hegedüsné Schmidt Agnes) Heves, Erkel u. 3/d. Jó lenne, ha a vízmű kizárólag a jogosan fogyasztott díjat számlázná Néhány év óta (1990-től) min­den más áremelést meghala­dóan a vízdíj és csatornahasz­nálati díj (szennyvízdíj) emel­kedett a legnagyobb mértékben, többek között. Sajnos azt nem tudom, hogy a víz termelési költsége és a szennyvíz tisztítása mennyibe kerül köbméterenként, de azt igen, hogy az öt évvel ezelőtti kétforintos vízdíjjal szemben 46 forintot (23-szoros áremel­kedés) a szenynvízért pedig 0,80 forintos árral szemben 32 forintos (40-szeres áremelke­dés) árat fizetünk. Gondolom még itt sem áll meg az áremelés mértéke - sajnos. Mivel sokadmagammal ker­tes családi házban lakunk, ta­vasztól őszig, mintegy 6 hóna­pon át az évek óta tartó száraz­ság miatt, kénytelenek vagyunk öntözni s ennek ellenére is sorra száradnak ki fáink és egyéb növényeink, mivel az esőt sajnos csak részben pótolja az öntözés. Évek óta mérem a téli és nyári vízfelhasználást, s megállapítottam, hogy a nyári hónapokban kétszer több vizet használunk, mint télen. Ebből az következik, hogy az évi tel­jes vízfelhasználás egyharma- dát nem folyatjuk le a szenny­vízcsatornán mégis leszámláz­zák. A jogos ár pedig csak 67 szá­zalék lenne, ami 22 forint/ m3-nek felel meg. S ez nemcsak helyi, hanem országos probléma! S ez való­ban csak a minimális számítás, hiszen jó magam az évi teljes csapadékmennyiséget felfogom a tetőzetről, és azt is felhaszná­lom öntözésre. Jó lenne elgondolkozni ezen a vízműveknek is, és csak a jo­gosan járó összeget számláznák le, az eddigi túlszámlázást pe­dig visszatérítenénk. Majoros Barnát Eger, Móricz Zs. u. 20. m

Next

/
Thumbnails
Contents