Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-19 / 298. szám
6. oldal Az Olvasók Fóruma 1994. december 19., hétfő Pályázatok - gyerekeknek A PONT Kiadó „Burgumburgi Vidám Könyvek” címen indított könyvsorozatot a gyerekek számára. A sorozat érdekessége, hogy mindegyik kötetének végén függelék (amolyan „Folyó Irat és -Rajzolat”) található, melyben a szerzövel-kiadóval levelező gyerekek munkáit közlik. A kis olvasók számára meghirdetett pályázatok folyamatosak, és minden évben egy alkalommal van díjazás - megadott időpontban. „A Háry János Akadémia megszakítás nélkül működik - várjuk a munkáitokat minden elképzelhető és el sem képzelhető műfajban. A Burgumburgi Vidák Könyvek végén, majd pedig külön kötetben fogjuk közölni a legsikerültebbeket. Beküldési határidő nincs. Minden év április elsején díjazzuk a legszellemesebb alkotásokat. A borítékokat a következő címre küldjétek: Szávai Géza, Pont Kiadó, Kiskorona u. 2. 1036 Budapest. Következő Háry János Akadémiai összeállításunk a Bur- gum Bélus, a mesterdetektív című kötet végén jelenik meg. Várjuk a füllentéseket, kita- lációkat, új kezdetet és véget lehet hazudni a világnak, meséket, történeteket fogalmazhattok át. Teljesen szabad az akadémiai pályázat”. A bükki vadaspark mellett - fejlesztett ipari üzemek? Tisztelt olvasó, Tóth Péter és Tóth László! November 23-án Tóth Péter és Tóth László cikkét olvashatták a felsőtárkányi Egeres-völgyi lóistálló sorsáról, amely egy korábbi „A tárkányi Egeres-völgyben „vasmacska” ijesztgeti az idegenforgalmi törekvéseket” című írásra reflektált. Aki elolvasta a „vitaindító riportot, az bizonyára észrevette, hogy az egy dokumen- tumszerü, tényeket közlő írás volt, ahol a senki nem vádolt senkit, ellentétben a Tóth úrék által használt személyeskedő hangnemmel. Elsősorban leszögezem, hogy állításukkal ellentétben sehol nem jelentettem fel őket, s személy szerint ellenük nem léptem fel, hiszen jószerével nem is ismerem őket. Csupán az adott helyen történő tevékenységük, ellen van kifogá- sotiH ^ ^ | | A tények: A Hotel Táltos az istálló bérlésével valóban azért hagyott fel, mert veszteséges volt, de aki egy kicsit is jártas a lósport világában, az tudja, hogy a lótartás vesztességes, legjobb esetben is nullszaldós tevékenység. Amikor a hotel felmondta a bérleményt, (ahol én is csak egy bértartó voltam) szóban és írásban is megkerestem a Mátra-Nyugat-bükki Erdő- és Fafeldoglozó Rt-t, hogy ajánlatot tegyek a terület megvásárlására. (Hiszen csak egy tulajdon birtokában lehet ho$szútávú, „idegenforgalmi ábrándokat kergetni”). A versenytárgyalásról értesültem, de kérdem én, miféle verseny az, ahol az egyik tevékenység profitot hozó, (esztergályosműhely) a másik támogatott szabadidős sportcélú állattartást igényel? Megjegyezni kívánom, hogy részt vettem a versenytárgyaláson, ahol az erdőgazdaságtól azt a kijelentést tették, hogy ha én nyerem a pályázatot. akkor a lovakkal csak is kerítésen belül maradhatok (a kijelölt erdei utakat nem használhatom.) Ilyen ellenséges légkörben, érthető, hogy felálltam, és otthagytam a tárgyalást. Ezek után megkerestem a szakhatóságokat, hogy mi az álláspontjuk, az adott területen ipari tevékenység vagy lótartás legyen. Bárhol jártam, az eredeti funkció (lótartás) fenntartását tartották kívánatosnak. Eközben a bérlők hozzáfogtak az istálló engedély nélküli átalakításához, s megkezdték tevékenységüket. S bár lett volna lehetőségük más terület választására, ahol a birtokbavétel után a termeléssel és nem a funkció- változtatás iránti „futkározás- sal” teltek volna napjaik, ők mégis a „macerásabb” megoldást választották... Miért? írásukban továbbfejlesztésről is beszélnek, de vajon melyik szakhatóság vállalja és támogatja az adott területen az ilyen törekvést? Csak örülhetnek Felsőtárkány polgárai, hogy a polgármesteri hivatalban fölismerték: falujuk olyan kiaknázatlan idegenforgalmi lehetőségekkel bír, amely nem tizenkét család megélhetését, hanem az egész falu közösségének fejlődését biztosíthatná. Hiszen, kérdem én: - meg- engedhető-e, hogy akkor, amikor Európához kívánunk tartozni, egy ilyen festői környezetben levő, vadaspark mellett, erdei kisvasút szomszédságában húzódó istállóban ipari tevékenységet folytassanask? Kedves olvasó, döntse el a helyes választ! S ha ehhez szükségét érzi, előtte kerekedjék is fel ráérő idejében, kiránduljon egyet a tárkányi Egeres-völgyben! Holló György Eger, Bárány u. 14. Félnek-e a tenkiek? - És ha igen, kitől? Tisztelt Főszerkesztő Úr! Olvasóként szeretnék reagálni az Önök által közölt cikkekre, mint tenki polgár. Kérem Önt, hogy levelemet közölni szíveskedjen. Látnom kell, miként levelezik a falu, illetve annak nevében egyesek. „Fortélyos félelem igazgat minket?” Igen, és még maró gúny. Török Margit leveléhez nem kell kommentár. Mondani, majd letagadni! Ez a jelszó. „Mindenkit a megnyilatkozása minősít”, mondta egyszer nekem Török Margit. „Ezt én is így gondolom”, válaszoltam neki már akkor. Az olvasói levelek minősítik írójukat. Kezdjük a „Fortélyos félelem...” c. cikkel. Bár kerestek, de nem nyilatkoztam, mert akkor jelöltként etikátlannak tartottam. Most már nem az, így szeretnék egy-két dolgot a helyére tenni. Az igazgatói választásról kronológia szerint, pár szóval, mert én ismerem: „az igazat, csakis az igazat”. 1988-ban a nyugdíjazás miatt megüresedett igazgatói állásra nyújtott be pályázatot T. M. A tantestület nem választotta meg öt. 1990-ben, miután polgármester lett, az akkori igazgató betegsége miatt nyílt szavazással (bár kérték a pedagógusok a titkos szavazást!), szemtől szembe a polgármesterrel megválasztásra került. így ő lett a minden törvényességet nélkülöző választáson a megbízott igazgató. Egy kis „gyúrás” után már szinte „természetes”, hogy 1991-ben igazgató lett. Etikátlannak tartom a mai napig, hogy polgármesterként igazgatót „csinált” magából. A gyermekeiken keresztül félemlítette-e meg a szülőket? Bizonyítani nem tudom, de a bejelentése - „Kedves szülők, szavazzanak rám, mert akkor én már majd nem tanítok az iskolában, nem leszek igazgató” - hatására hál Istennek ő lett a polgármester. Úgy gondolom, ez minősít. Én örülök neki, hiszen ha a falugyűlésen és a választási gyűlésnek „álcázott” rendhagyó irodalmi esten is képes volt „finoman szólva” hangosan kopogni az asztalon, akkor van elképzelésem róla, hogyan viselkedhet a kollégiáival és a gyermekekkel. A gépkocsihasználatnál nem tudom mi az igazság, de azt tudom, hogy átalányt kapott, holott nem volt gépkocsija. Ezt a képviselő-testület elé is terjesztettem, amire a mai napig nem kaptam választ. A polgármesternő leveléhez: Úgy érzem, nem becsüli túl sokra a pedagógusokat, ha feltételezi róluk, nem elég műveltek: „...mert nem minden pedagógus tudja, mit jelent a Caligula jelen környezetében, milyen azonosságban értelmezhető.” Nos, kedves pedagógusok, most vigyázzanak, nehogy „helytartó” legyen a felettesük! Térjünk át a villanyhálózat kérdésére. Mi az igazság? „Villamoshálózat-fejlesztő társulás”, vagy a falugyűlésen elhangzott”... a közvilágításnál hálózatbővítés a Táncsis úton, a Fő út 48 és 58 szám között...” A pékség a Fő úton, a jelzett számok között van. Nem vettem észre hálózatbővítést, bár azon a környéken lakom. Talán csukott szemmel járok? A hat képviselő leveléhez: „...mi, a tenki önkormányzat tagjai nyilatkozunk...” Mivel? Dávid György aláírásával? Olyan ember aláírásával, aki nem is önkormányzati képviselő? Van Dávid Györgynek erkölcsi alapja, hogy cikket írjon alá? Menjen az irogatása helyett a „kukoricásba”, ahol a más kukoricáját törte, az igazát keresni. Most miért fogtam tollat? Mert a gyomrom nem veszi be az ilyen stílusban megírt válaszokat! Különösen akkor nem, ha a világon semmit nem bizonyít! A megírt válasz valóban csak választási kampány miatt született. Igazak a vádak? Nem tudom, de remélem, valakik egyszer kiderítik. Kívül álltam a körön, nem cikkeztem, nem mocskolódtam. Nekem ez nem stílusom! Reménykedem, hogy a tenkiek jól ismernek! A polgármesternő ír „mocsa- dék-áriá”-ról? Mikor a nagy nyilvánosság előtt 3-4 éves gyermekek szintjén gügyögő hangon képes „mocsadék-szín- foniát” előadni? Nem tudom, a tenkiek fél- nek-e még? Én már régóta nem félek, hiszen nincs is kitől! Oszlánczi Sándorné Tisztelt Főszerkesztő Úr! A Heves Megyei Hírlapban, 1994. december 8-án megjelent, Török Margit által írt cikkhez kapcsolódóan kénytelen vagyok reagálni, mivel a cikk személyemet is érinti, ezért kérem, hogy az általam ezúton leírtakat szó szerint közölni szíveskedjék. A „Fortélyos félelem izgat” című cikk során Négyessy Zita újságírónővel nem találkoztam, vele nem beszéltem, ezért Török Margit levelében írtak nem fedik a valóságot. Gondolataim közlése előtt előrebocsátom, hogy a Tenki Önkormányzat és én közöttem peres ügy van folyamatban, mivel munkaviszonyom megszűnését követően a hivatal velem nem számolt el, járandóságaimat nem fizette ki. A per miatt többen szubjektivizmussal vádolhatnak, ezért Török Margit társadalmi megbízatású polgármester levelére tényekkel válaszolok Élőször is leszögezem, hogy az Egri Munkaügyi Bíróság még nem hozott jogerős bírói ítéletet, ahogyan azt a polgár- mester megírta, de ilyen irányú tévedését nem veszem zokon, ugyanis rá nem jellemző az igazmondás, nemhogy a bírósági, de az államigazgatási eljárás legalapvetőbb szabályaival sincs tisztában. A per során több esetben előfordult, hogy a polgármester a bíróságnak nem a valóban megtörtént eseményeket mondta el, hanem valótlanságokat állított, így az ott lévő íratok nemhogy rágalmazó jellegűek voltak, hanem a tenki önkormányzat akkori helyzetét elemezték az érvényben lévő jogszabályok alapján. Sajnálom, hogy a polgármester esküjére és hűségére hivatkozik, mert ha valóban azokhoz hű lenne, és az esküjében foglaltakat betartaná, akkor az önkormányzat nem vált volna több milliós hiánnyal küszködő, forráshiányos önkormányzattá. A polgármester által többször hangoztatott ésszerű és takarékos gazdálkodásnak szinte minden tevékenysége ellent mond, ugyanis nem arra törekedett, hogy a bevételekből a forráshiányt csökkentse, hanem felelőtlen gazdálkodással a hiányt tovább növelte, értelmetlen, új beruházásokba fogott. Szerencsére én már nem dolgozom a hivatalnál, ezért a későbbi felelősségre vonást, az Állami Számvevőszék tervezett vizsgálatát és a KBM törvényességi vizsgálatát már nem kell végignéznem. Ottlétem alatt többször kértem a hiányosságok és szabálytalanságok orvoslását, azt nem tette meg, annak ellenére, hogy azokat írásba is foglaltam. Aggályaimnak többször hangot adtam, a féléves költségvetést (akkor még ott dolgoztam) nem is írtam alá. A cikkben utalás történik arra, hogy Horváth úr „nem tud olvasni a költségvetésben.” Ha ez igaz is lenne, nem csodálkoznék, ugyanis a jogszerűtlenségek egész halmazára bukkanhatna. Végezetül csak annyit: ha nekem, mint Tenk lakosságának olyan anyám lenne, mint Török Margit, inkább az örök- befogadást vagy az intézeti elhelyezést választanám, habár köztudottan ez az intézmény- rendszer is sok kívánnivalót hagy maga után Magyarorszá- gon. (Dr. Hegedüsné Schmidt Agnes) Heves, Erkel u. 3/d. Jó lenne, ha a vízmű kizárólag a jogosan fogyasztott díjat számlázná Néhány év óta (1990-től) minden más áremelést meghaladóan a vízdíj és csatornahasználati díj (szennyvízdíj) emelkedett a legnagyobb mértékben, többek között. Sajnos azt nem tudom, hogy a víz termelési költsége és a szennyvíz tisztítása mennyibe kerül köbméterenként, de azt igen, hogy az öt évvel ezelőtti kétforintos vízdíjjal szemben 46 forintot (23-szoros áremelkedés) a szenynvízért pedig 0,80 forintos árral szemben 32 forintos (40-szeres áremelkedés) árat fizetünk. Gondolom még itt sem áll meg az áremelés mértéke - sajnos. Mivel sokadmagammal kertes családi házban lakunk, tavasztól őszig, mintegy 6 hónapon át az évek óta tartó szárazság miatt, kénytelenek vagyunk öntözni s ennek ellenére is sorra száradnak ki fáink és egyéb növényeink, mivel az esőt sajnos csak részben pótolja az öntözés. Évek óta mérem a téli és nyári vízfelhasználást, s megállapítottam, hogy a nyári hónapokban kétszer több vizet használunk, mint télen. Ebből az következik, hogy az évi teljes vízfelhasználás egyharma- dát nem folyatjuk le a szennyvízcsatornán mégis leszámlázzák. A jogos ár pedig csak 67 százalék lenne, ami 22 forint/ m3-nek felel meg. S ez nemcsak helyi, hanem országos probléma! S ez valóban csak a minimális számítás, hiszen jó magam az évi teljes csapadékmennyiséget felfogom a tetőzetről, és azt is felhasználom öntözésre. Jó lenne elgondolkozni ezen a vízműveknek is, és csak a jogosan járó összeget számláznák le, az eddigi túlszámlázást pedig visszatérítenénk. Majoros Barnát Eger, Móricz Zs. u. 20. m
