Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-16 / 296. szám
1994. december 16., péntek Eger Es Körzete 5. oldal Az egri „Kaszinó Társaság” születése A magyar reformkor egyik szép és igen hasznosnak bizonyuló eredménye volt Egerben is egy kaszinó létrehozása. Városunkban a társadalmi és gazdasági fejlődés egyik ösztönző motorjaként a „Kaszinó Társaság”-ot nevezhetjük meg. Kevesen gondolnák, hogy az a város 1832. január 19-i állásfoglalása alapján Pyrker érsek-földesúrhoz benyújtott „alázatos Folyamodás” nyomán született. A nagy műveltségű, egykori velencei pátriárka Králik Gábor prefektusa útján intézkedett és hagyta jóvá az egri Kaszinó Társaság alapszabályait. Nem csupán mint történész, hanem mint napjaink történéseinek nyomon követője is hiszem és vallom, hogy az Úr 1994. esztendejének utolján is rendkívül hasznos és - merem hinni - példamutató lesz az egri Kaszinó Társaság működési körének, munkássága területének hiteles ismerete. „A Casinónak - amint mindenekelőtt tudnunk kell - igaz hazafiúi célja az, hogy a kellemes társalgási mulatozás vonzó ingere által jelesebb, s míveltebb tálentumú, s lelkesebb igyekezetű, akármi rendű hazafiak hozzáédesgetvén, több oly közhasznú munkálatokra - melynek kivivésére az egyes erő elégtelen - hazafiúi buzgalomból számosabban egyesüljenek, és szeretett ha- zájok virágzását, nemzetjük jólétét s dicsőségét amennyire tőlük kitelhetik, mintegy mulatozva ugyan, de annál sikeresebben elősegítsék; mivel pedig közhasznú munkát főképp a gazdasági jobbítások előmozdítására, a művészi és mesterségi készítmények tökéletesítésére, a kereskedési iparkodásnak élesztése, s mindezek közben a tiszta erkölcsi csinosodásnak, helyesebb ízlésnek, s minden szép, jó és hasznos isméreteknek terjesztése; kétségkívül csak ezek a fontos tárgyak is, melyeket az egyesülendő Társaság tisztességes mulatozás közben időnként fejtegetni, mívelni, s azokból kifejlesztendő jót közleni és terjeszteni fogja. Az ily magos, ily igaz hazafiúi szent célú Társaságot helybenhagyásomra szinte méltónak és érdemesnek tartván, azt ugyan hajlandó vagyok helybenhagyni, valamint helybenhagyom is... Hazafiúi buzgóságból, főképpen a nemzeti dísz és jobblét eszközlésére állván össze a Társaság, minden törekvésben, az akár mezei (azaz mezőgazdasági, S. I.) vagy házi gazdaságot, akár mesterséget (azaz ipart, iparosságot, S. I.), művészetet vagy kereskedést illesse, mindenkor oly igazság és felebaráti szeretettel munkálkodjék, nehogy munkálkodásából valami olyas, ami talán könnyen monopóliumhoz hasonlíthatnék, kerekedvén, szembetűnő kár és rövidség háruljon Egyesületen kívül hasonló igyekezetű polgártársaira... ”(!!) A Kaszinó Társaság célul tűzte ki az Egerben kulcsfontosságú minőségi szőlőművelést és „borcsinálás”-t, valamint „különféle gyümölcsnek nemesítését és tenyésztését”. Ha pedig „más hasonló találmányokra akadna, azt mind hazafiúi, mind felebaráti sze- retetből nemcsak az idevaló szőlő- és kertművelőkkel, hanem újság-levelek által az egész nemzettel is közleni legnagyobb dicsőségének és gyönyörűségének tartsa...” „Különbféle művészi mes- terek”-et serkentse a fejlett külföldi színvonal elérésére, „szűk és hiányos isméretök, kévés tapasztalások” gazdagítására. „Ezen hazafiúi Egyesületnek ébresztő szemügyére szinte érdemesnek” a bécsi és a müncheni „folyóírások”-ban (folyóiratokban, S. I.) olvasottak terjesztése. Rajta kell lennie a Társaságnak, hogy a kereskedelmet, Egerben pedig a létfontosságú borkereskedelmet fejlessze. Iparkodni kell, hogy minél több „tapasztala- tos, különbféle tudományok- béli, művészet- és mesterségbéli ismeretekkel bíró” férfiút soroljon tagjai közé”, „...a Casino azon üdvösséges feltételét: hogy Egerből korábban is számosabb pallérozott tagokra szert tehessen, bizonyára nem másként érendi el, hanem ha az erkölcsi csinosodásra szánt szent gondoskodást egyszersmind a nevendék fiatalságra is célirányosan kiterjeszti”. A Kaszinó alapvető céljának kell lennie a „nevelésinek, valamint a „nevelést tanító könyvek” beszerzésének. 1832. december 24-én adta ki Pyrker János László egri pátriárka-érsek „mint földesúr, az Egerben felállítandó Ca- sinó Társaság részére előkészített fő feltételeket”. Hogy mennyire értékelte a városi magisztrátus a Kaszinó Társaság üdvös munkásságát, hűen tükrözi az 1836. júliusi közgyűlésről az érsekhez intézett levele: „...Nincs annál bizonyosabb Tekintetes Társaság, hogy minden e világon lévő polgári létei csak úgy jöhet virágzóbb állapotra, ha annak tagjai mindazoknak el- nyerhetésére, melyek erre megkívántainak, a hazaszeretettől lángolva segédkezet és gyümölcsöző áldozatokat tesznek. Boldog és szerencsés polgári társaság az, hol ily megbecsülhetetlen tagok és polgártársak találtatnak, akik nemcsak egy személynek nemes csinosodását gyarapítani igyekeznek, de az öszves társaságot is öszvevetett vállok- kal több segédtársoknak munkálkodásaikkal boldogítani, virágzóbb állapotra juttatni, gyarapodását eszközleni, egyszóval a jólétet, az emberiség tehetségeit nemesíteni igyekeznek...” A Pyrker alapította egri Kaszinó Társaság a szabadság- harc véres bukása utáni időszakban a nemzeti ellenállásnak, az 1848-49-es eszmék hirdetésének és a polgári demokratikus fejlődésnek serkentő központjává vált. Sugár István Az adakozó Mikulás a leánykollégiumnak Úgy tekint a községre, mint egy nagy családra... Egri városszépítők a jövő évi programról Az Egri Városszépítő Egyesület ma délután fél ötkor a városháza dísztermében tartja éves közgyűlését. A rendezvényen szó lesz a következő esztendő feladatairól, többek között a történeti sírok gondozásáról, a pincerendszer hasznosításáról, az Eger-patak rendezéséről, az Érsekkert további sorsáról. Ezen az eseményen hirdetik majd ki a „Városcsúfítók” címmel meghirdetett fotópályázat eredményét is. Közös karácsonyeste a magányosan élőknek A megyeszékhelyen működő szociális segítő szervezetek december 24-én, szombaton karácsonyi összejövetelt terveznek a város azon lakóinak, akik ezt az estét magányosan, társtala- nul töltenék el. Az igények előzetes felmérése érdekében várják a jelentkezőket, akik szívesen eljönnének az északi városrész gondozási központjába (Eger, Kallómalom u. 1.), hogy az ünnepet társaságban töltsék. Jelentkezni december 19-ig lehet Csombor Andreánál. Telefon: 410-621, 412-922. A Tapsi című újság igen jó szórakozás lehet Sokféle rajzos játékkal, továbbá ötletes fejtörőkkel, különleges rejtvényekkel és kiszínezhető képekkel várja a kisiskolásokat a kéthavonta megjelenő Tapsi újság. A téli vakáció előtt ki- kapcsolódásként ajánljuk figyelmébe ezt az érdekes magazint a szünidejüket töltő gyerekeknek. Az egri nyugdíjasok jövőre is találkoznak Hangulatos műsorral egybekötött karácsonyestet rendezett az egri nyugdíjasok érdekvédelmi szervezete a Megyei Művelődési Központban. A 3-as és a 10-es iskola diákjainak, valamint a hetedikes Nagy Csabának a produkciója nagy sikert aratott. A szponzorok is - az Egri Nyomda, a Príma Diszkont, a Frigória Kft., a Heves Megyei Hírlap - kitettek magukért, sok-sok szaloncukor, alma került az idősek asztalára. Legközelebb 1995. január 9-én, délután 4 órakor találkoznak a nyugdíjasok a szokott helyen. Az önzetlen adakozás és az összefogás eredményeként az egri Sancta Maria Leánykollégium szervezésében 300 fiatal, 10-18 éves korú diák örülhetett a nagyszakállúnak. Az intézmény tanulóinak kezdeményezésére újszerű formában kívántak támogatókat találni, hogy ez a nap felejthetetlen legyen. A lányok igazolást kaptak az intézménytől, hogy szűkös anyagi forrásaik miatt veszélybe kerül az est, ezért kérik azok támogatását, akiknek erre lehetőségük van. Nagy meglepetésükre számos felajánlás érkezett, így semmi akadálya nem volt az ünneplésnek. Ezúton mondanak köszönetét a jótevőknek: Brindza Bélának, Bodnár Györgynek, a Bajcsy-Zsilinszky utcai édességboltnak, az Ofotértnek, a Pizza-klubnak, a Katona téri élelmiszerboltnak, az Uránia mozinak, Kopcsik Lajosnak, a Szenátor-háznak, a PORST-nak, dr. Miczkyné Major Irénnek, Jónyer Gyuláné- nak, a Trausz-fólia Kft.-nek, a Dominó __ butiknak, Mohácsiné Zagyva Ágnesnek. Egerszalók ismét megválasztott polgármestere mélyen átérzi a szülőföldhöz való kötődés elkötelezettségét, hogy ennek az 1780 lelket számláló községnek hűséges, közösségi érdekeket szolgáló gazdája legyen. Ruganyos fiatalsága, rátermettsége, nyitottsága, a közösség legérzékenyebb problémáira ráérző vezető minden előnyös tulajdonsága avatta polgármesterré Sinkó Istvánt. Mentes a diktatórikus előjelektől, bár 15 évig gyakorolta a tanácselnöki tisztséget, mégsem ragadt rá a hatalmi visszaélés rút bélyege. Megmentette őt családcentrikus életvitele. Azt vallja magáról, hogy rendezett életének családi háttere külön biztosíték a közösséget szolgáló elhivatottságra. A rábízott község társadalmát is családnak tekinti, bár nagyon fiatal arccal néz szembe az „öreg” problémákkal. Szerencsésnek is mondhatja magát, mert az elmúlt négy év során tevékeny képviselő-testület állt mellé, hogy megvalósítsák a település intézményeinek zavartalan működését, és új szolgáltatásokkal javítsanak a lakosság életén. Már ’92-ben megteremtették a kábeltévé-hálózat 8 csatornás vételét, a Duna Tv adásával együtt. Nagy beruházásnak bizonyult a községi gázhálózat kialakítása, nem is szólva arról, hogy a helyi általános iskolát tornateremmel, zuhanyozóval, tanárival és orvosi rendelővel bővítették, hogy 167 iskolásnak és 70 óvodás gyermeknek civilizált környezetben adja át az iskola a tudás és emberi helytállás életre szóló útravalóját. Egerszalók jelentősége ugyanakkor népességmegtartó szerepével emelkedik Heves megye többi települése fölé, mert itt jelentős a népszaporulat. Ennek súlya azért is számottevő, mert az 1991-es ön- kormányzati tájékoztató szerint: „megyénk az ország legöregebb megyéje, mert a lakosság több mint 20 százaléka 60 éven felüli”. (348/1991.) Lám, egyedül Egerszalók cáfolt erre a nem éppen dicsérni való állapotra, mert a közösség társadalmára jellemző családcentrikus szemlélet egészségesen hat az élet virágzására. Nem kis fegyverténynek számít a telefonhálózat kibővítése a svéd, Ericsson rendszerű digitális telefonközponttal, ami egyből 300-ra emelte az előfizetők számát. Egerszalóknak van még egy rejtett kincse, a hőforrás, amely - a vendégeken kívül - vonzza a betelepülőket is, ami jelentősen növeli az önkormányzat bevételi forrásait. Ebből egészítették ki az iskola fenntartásának 50 százalékát, 11 millió forint évi hozzájárulással. Amit a jövő évben már - egyedül — nem tudnak fedezni. Ez már a gondok és a vállalt terhek egyike, amit meg kell oldani... A község lakói szeretik és megbecsülik mindazt, amit a település biztosít számukra, magukénak érzik a megvalósítandó terveket, hiszen azokat a tenniakarás, az ügyszeretet hívta létre. Ezt bizonyítja a helyi sportkör is, amelynek - nem is eredménytelen - működtetését négy vállalkozó biztosítja. Az önkormányzati választások során eldőlt, hogy újra Sinkó István irányítja majd a település életét. Reményei szerint legalább olyan eredményesen, mint az elmúlt négy esztendőben... Gál Elemér Emberek! Hová jutottunk?! Megdöbbentő esetről számolt be a minap szerkesztőségünknek egy köztiszteletben álló úr. Egerben világos nappal, délután 1 órakor a belváros közepén - a Dobó tér irányába vette útját -, a Szent János utcában életveszélyes helyzetbe került. Az egyik jobb oldali kapualjnál hirtelen az oldalához surranó alak berántotta az udvarra, le- teperte, belerúgott, majd a melle táján kezdett kutatni. Hirtelen reakcióként az idős ember a kapu küszöbéről kiabálni kezdett: „Emberek! Segítség, segítség!" Legalább 10-15 járókelő teljesen közömbösen sétált tovább, míg végül is egy fiatal lány és egy hölgy jött „megmentésére”, mire a barna kabátos támadó sietve távozott. Az amúgy is orvosi kezelés alatt álló urat - csípő- és keresztcsontbetegségben szenved - borzalmas fájdalmak közepette kísérték át a szomszédos rendelőbe, ahol az orvos megállapította, hogy külsérelmet nem szenvedett, viszont azt tanácsolta, hogy forduljon a rendőrséghez. A kapitányság Klapka utcai épületébe ment feljelentést tenni ismeretlen tettes ellen. A kapuőr leültette a panasziroda ajtaja elé, de 15 perces eredménytelen várakozás után szomorúan távozott. Nem akadt senki, aki meghallgassa. Hová jutottunk - kérdezte kétségbeesetten -, hogy a megyeszékhelyen ilyen eset is megtörténhet, miközben sűrűn jönnek-mennek az emberek, és közülük csupán kettő akadt, aki felfigyelt segítséget kérő szavára? Ezek után mondhatja-e valaki is bátran, hogy Eger közbiztonsága jó, ha napközben, a belváros szívében ilyen esetek megtörténhetnek...? „Fogas” kérdések A Heves Megyei Gyermekfogászati Prevenciós Bizottság rajzpályázatára sok-sok óvodás és általános iskolás küldte el alkotását, amelyek különféle technikával készültek. A téma a korszerű fogápolás volt, és a kicsik történetekbe építették be ezt a nélkülözhetetlen napi tevékenységet. Volt, aki fogorvosi rendelőt vetett papírra, s akadt, aki szuvasodást okozó „szömyecskéket” ábrázolt. Külön öröm, hogy - a rajzok szerint - a gyermekek már jól tudják, hogy a fogak épségének megőrzését a cukor és csokoládé száműzésével, sok-sok gyümölcs fogyasztásával lehet elérni. Első helyezést ért el Pelyhe Roland (8 éves), az egri Tinódi általános iskola tanulója (bal oldali rajz), második lett Blahó Tamás (jobb oldali rajz) a Szalapart úti iskola 1. osztályos diákja.
