Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)
1994-12-16 / 296. szám
4. oldal Hazai Tükör 1994. december 16., péntek Lakásbiztosítások - növekvő árakon Az ország csaknem 4 milliós lakásállományának mintegy 70 százaléka áll biztosítási védelem alatt, s az ÁB-Aegon Általános Biztosító Rt. 1 millió 700 ezret megközelítő szerződésállományával a lakásbiztosítási piac 60 százalékát mondhatja magáénak - jelentették be a cég csütörtöki sajtótájékoztatóján. A továbbiakban elmondták, hogy a lakásbiztosításokból az ez évi díjbevétel becslések szerint megközelíti a 6 milliárd forintot, s ennek körülbelül 50 százalékára tehető a kárkifizetések összege. A legtöbb kárt üvegtörésre, ezt követően vízkárokra jelentették be, a betörések a lista harmadik helyén állnak. Ösz- szegszerűségében azonban fordított a sorrend, betörésre, rablásra fizették ki a legtöbb kártérítést, ezt követik a csőtörések, s végezetül az üvegkárok. Szóltak arról is, hogy jövőre az épületekre kötött biztosítások díja 12,9, az ingóságoké 22,5 százalékkal növekszik. Erről a biztosítottak már megkapták a tájékoztatást. A tájékoztatón bejelentették: 1995. március első napjaiban kisorsolnak egy lakást a Családi Otthon Biztosítással rendelkező ügyfelek között. Háromezer további ügyfél pedig - szintén sorsolás útján - ingyenesen kapja jövőre a lakásbiztosítást. (MTI) Kórházi veszélyeshulladék-égető mű Nagy kapacitású, kórházi veszélyes hulladékot égető művet építenek Debrecen határában, egy már nem üzemelő téglagyár területén. A Hajdú-Bihar megyei Kommunális és Környezetvédő Vállalat (Hajdú- komm) csütörtöki sajtótájékoztatóján elmondták: az égetőművet a dán ENVIKRAFT cég építi, a beruházáshoz a dán környezetvédelmi minisztérium 50 millió forintnak megfelelő dán koronával járul hozzá. A vissza nem térítendő támogatást egy magyar-dán kormányközi megegyezés alapján pályázaton nyerte el a debreceni beruházó és a dán kivitelező. Az összességében 190 millió forintos beruházás a tervek szerint már márciusban elkészül, s a próbaüzem után megkezdik a környékbeli kórházakban keletkező veszélyes hulladékok égetését. A Debreceni Orvostudományi Egyetemen (DOTE) éppen csütörtökön bírálták el a Hajdúkomm ajánlatát, s úgy döntöttek, hogy a cégre bízzák a klinikákon évente képződő 225 tonna veszélyes hulladék megsemmisítését. A DOTE korábban saját égetővel akarta e gondot megoldani. A klinika területén beépített Morvai-kazán azonban alkalmatlan erre a feladatra, emiatt az orvosegyetem jelenleg is perben áll Morvái Ferenccel, az ismert vállalkozóval. Hajdú-Biharban jelenleg 500 tonna kórházi veszélyes hulladék képződik évente, a leendő debreceni égető kapacitása viszont - folyamatos üzemelés esetén - 1400 tonna. A berendezés már két műszakban is gazdaságosan üzemeltethető, de a vállalat mindent megtesz annak érdekében, hogy minél jobban kihasználják az égetőmű kapacitását. A környezetvédelmi felügyelőség engedélye alapján a belvárostól hat kilométerre épülő hulladékégetőből felszabaduló hőt a cég irodaházának fűtésére hasznosítják majd. (MTI) Rendőrségi bevetési központ Győrött Közös városi és megyei ügyelet kezdte meg működését a Győr-Moson-Sopron megyei Rendőr-főkapitányságon Győrött. A bevetési-irányítási központot 15 millió forintos költséggel alakították ki; benne a rendőrök munkáját számítógépek, különféle hírközlő hálózatok segftík. így azonnal kapcsolatot tudnak teremteni a szolgálatot teljesítő rendőrségi járőrökkel, a mentőkkel, a tűzoltókkal, a fegyveres, illetőleg a polgári szervezetekkel. Az országos központban nyomban ellenőrizhetik, nincs-e körözés elrendelve egy éppen ellenőrzött személy vagy jármű ellen. Az ügyelet a riasztórendszer központjaként is működik, oda fumak be a jelzések, ha illetéktelen akar behatolni riasztóval biztosított létesítménybe. A megyei és a városi tevékenység összevonása a szakemberek véleménye szerint gyorsítja a rendőri beavatkozást, intézkedést. A fejlesztés nagyobb hányadát az ORFK állta, s kétmillió forinttal a győri, a soproni és a megyei önkormányzat támogatta. (MTI) Privatizációs sikertörténet I A közvélemény és a sajtó árgus szemekkel figyeli egy-egy privatizálásra kerülő vállalat adásvételét - de azt már kevesebben követik nyomon, hogy mi J történik hónapokkal vagy évekkel a tu- J lajdonosváltás után. A Pécsi Dohánygyár ezt a próbát is kiállja: a vállalatot 1 1992-ben tisztességes áron vásárolta meg a British-American Tobacco Company (BAT), amely azóta is számtalan fejlesztést hajtott vége. Rácz Gábor, a BAT Pécsi Dohánygyár Kft. vállalati kapcsolatokért felelős szakigazgatója lapunk kérdésére elmondta, hogy rögtön a privatizáció után egy hároméves modernizációs programba fogtak. 25 millió fontot - akkori árfolyamon több mint hárommilliárd forintot - fektettek be új, modem berendezések, gyártósorok vásárlásába és telepítésébe. A fejlesztésnek köszönhetően a gyár kapacitása harminc százalékkal j növekedett. Legkeresettebb termékeik a Sophianae és a Pali Mail család, továbbá a szintén közismert Lucky Strike. A nemzetközi trendeknek megfelelően egyre több „könnyű” terméket gyártanak - a Pali Mail Lights kátránytartalma például az Európában megengedett értéknek kevesebb, mint fele. A vállalat következetesen magyar ügynökségekkel és beszállítókkal dolgoztat, amikor csak lehetséges. Két év alatt jókora marketing- és értékesítési láncot építettek ki: százfős területi képviselőgárdájuk 25 ezer üzletet látogat. Nemcsak szállítják a termékeket, hanem átadják a legkorszerűbb piaci és kereskedelmi ismereteket, a boltok jellegéhez igazodva árukínáló polcokat, állványokat adnak. A kapcsolat természetesen kétoldalú: a kereskedőktől érkező visz- szajelzéseket közvetítik a gyár felé, hogy a vállalat további munkája megfe- ! leljen a vásárlók igényeinek. Mivel egy dohánygyár fokozottan tűzveszélyes üzem, ráadásul az épületek a város szívében helyezkednek el, a vállalat jelentős tűzvédelmi és környezetvédelmi programot dolgozott ki. A rendszert gyakran tesztelik, próbariadók formájában. A BAT ennél többet is tesz a környezetéért. Pécsett például szponzoráltak egy nemrég átadott, csúcstechnikával felszerelt egészségügyi létesítményt, a Regionális Diagnosztikai Központot, illetve a márciusban megnyitott Nemzetközi Angol Központot, és segítettek a gyermeksebészeti klinika rehabilitációs tornatermének létrehozásában is. Támogatták a Janus Pannonius Tudományegyetem képzőművészeti mesteriskoláját, és a Budapesti Könyvesházat. A vállalat a tavalyi év során 18,6 milliárd forint adót fizetett be az államnak. J. Gy. Pászthy Júlia Liszt-díjas operaénekes együtt énekelt a kórussal (Fotó: Bimbó Zoltán) Szerzői gála után: Egerből - Egerért A Megyei Művelődési Központban rendezték meg Valentin Kálmán szerzői estjét. Itt és most, a hetedik ikszen és a meg- küzdött élet akadályain túl, a teljessé váló sors birtokában, annak fénykoszorújában kapott egy jó hangulatú parádét a zeneszerzőként is tisztelt egri polgár, a nyugdíjas zenetanár, a karnagy. Aki valaha doktori címet is szerzett, amely szervesen kötődik az egyházi-vallási gondolatkörhöz. Az alapul szolgáló latin szövegek egyenesen a liturgiából valók, vagy középkori himnuszok sokat ismételt szövegei. Amikben az Istenhit, az emberi alázat, a mélyben és a magasban egyaránt az égiek kapcsolatát kereső-kutató ember igyekszik elnyerni azt a tiszta érzést, a szenvedélynek azt az állapotát, amit csendesebb pillanatainkban áhítatként is emlegetünk. Új változatban csendült fel kétszer is A szerző az ő személyes érzelem- és hangulatvilágát szólaltatja meg hangzataiban akkor is, amikor egyik legjobb barátját a diákévekből táplálkozó barátság okán elsiratja egy Requiemmel. De akkor is a fiatalságára emlékezik, amikor a gondtalan, vagy annak tűnő diákévek Veni Sanctéját idézi vissza a saját dallamvilága és lelkiismerete szerint. Nem marad itt ki a mise sem, hiszen az egykori szerzetesgimnáziumban végigélt diákmisék hangulata és emberformáló tartalma szívesen megmaradt azokban, akik odafigyeltek arra, amikor az életre készültek. Szívének kedves témája az Ave Maria! Új változatban csendült fel kétszer is, ez alkalommal. Annyi újdonságot mindenképpen hozva és adva az eddigi feldolgozásokhoz, hogy a Mária-tisztelet nagy hangsúlyai közben ő a Jézus nevet, az ő nevéhez fűződő érzelmeit dekoratív is fellobogtatja. Érett lélek őszinte kitárulkozása Világi műveiben a férfivá érett Valentin Kálmán összegyűjti egy csokorba azokat a magas feszültségű, igencsak alkotásra ingerlő részleteket, amikben testet ölt a zenei rajongásban megfogalmazható alkotásvágy. Élvezettel hallgattuk ezt a bő két órán át áradó polifóniát, változatosságot és vallomásszerűséget, amely olyannyira ismerős annak, aki ezt a várost ismeri és szereti. A liturgikus művek mögé nem nehéz - és szinte szükségszerű - a barokk templomok oltárképeit, szobrait odaállítani képzeletben. Oda- ragyogtatni azt a pompázó összhangot, amit a barokk templomok belseje áraszt, ráterít látogatójára. A freskók ráidomítanak azokra a tartópillérekre, amik a vallásos szemlélet és azzal együtt egy gondolati rend hordozói. Ézért fogadjuk el ezeket az alkotásokat egy érett lélek őszinte kitárulkozásának. Operaházi vendégek örömteli fellépése A világi témakör határai a két háború közti magyar szellemi és társadalmi élet, az akkor élt jelesebb magyar szerzők - Bárdos, Kodály - közvetlen hatására alakultak ki. Itt a szerző Ariadné-fonalává válik egy-egy vers, akár Petőfitől. Es onnan is a humorosabb végéről a mondanivalónak. Hogy valami más is történhetett volna Valentin Kálmán életében, mint lecövekelni ebben a kisvárosban, és ennek a keretei között elfogyasztani az élet kenyerének nagy darabját, az mint lehetőség, azokban a darabokban csillant fel ezen az estén, amit Kalmár Gyula, Marik Erzsébet és Káló Zsolt játszottak el. Az egri zenei élet és mindenki, aki büszkén vallja magát egrinek, összefogott a siker érdekében. Pászthy Júlia és Szüle Tamás, az Operaház magánénekesei örömmel vállalták a fellépést, és jelentős részt kértek-kaptak a feladatokból. Pászthy Júlia most Valentin zenei letétében énekelte a Stabt Matert. Saárossy Kinga „rumbázott” és verset mondott, Hudik Margit az Esz- terházy-tanárképzőről szólistaként énekelt, a műsor végére odavarázsolták a mindig hatásos Rumba-számot. Tizenhat szponzor támogatta az eseményt „Akinek ennyi jó kevés” - mondanánk Mozarttal: de még fel kell hívnunk a figyelmet arra a nem lényegtelen mellékkörülményre, hogy tizenhat szponzor támogatta ezt az eseményt. Az ilyen mindenirányú összefogásra csettint nagyot a jegyzetíró: ez igen! Csak így tovább! Farkas András Mágnás Miska - kettős szereposztásban a Gárdonyi Géza Színházban Lehet, elég lenne csak annyit leírni színházi invitálásként, hogy ma este hét órakor mutatja be a Gárdonyi Géza Színház Szirmai Albert-Ba- konyi Károly-Gábor Andor: Mágnás Miska című operettjét. Mert ki ne ismémé Miskának, a kedves lovászlegénynek a történetét, akit Baracs István - az önérzetében mélyen megsértett, szerelmében, Rollában egy félreértés miatt csalódott szerelmes - frakkba öltöztet, monoklit tetet a szemére, megtanít dadogni, semmit mondani és Tasziló grófként bemutat Korláthy grófék estélyén. Mindezt teszi azért, hogy visszavágjon a gróf és barátai otromba tréfájáért. Rolla, aki nem vett részt a Baracs elleni rosszízű akcióban, joggal háborodik fel, és bosszúból Marosát, a mosogatólányt „varázsolja” nemes hölggyé. Mindebből következnek a humorosabbnál humorosabb jelenetek, Pixi és Mixi szerelmi ostroma az éppen a legjobb partinak ígérkező hölgy kezéért. S ahogyan ez már az operett természetéből adódik, sok zenével, ismert slágerekkel, tánccal, s a kleptomániás nagymama által is segített végső megoldással, amely a szerelmesek, István és Rolla, Miska és Marcsa kibékülését, a szülők megbékélését hozza. Az operettet Dávid Zsuzsa rendező - Húros Annamária tervezte díszletekben és jelmezekben - állította színpadra. Baracs Istvánt kettős szereposztásban Laczó András, a Magyar Állami Operaház magánénekese, mint meghívott vendég és Bajcsi Lajos személyesíti meg, Marcsát Saárossy Kinga és Moravek Krisztina alakítja. A grófnő szerepében Szilágyi Olga, a társulat új tagja mutatkozik be. Mágnás Miskát Sata Árpád játssza nagy átéléssel, a Pixi és Mixi párost Vókó János és Vízi György alkotják. A Nagymamát Olgyai Magda, a Korláthy házaspárt Dánjfy Sándor Já- szai-díjas és Ribár Éva, Szelét és Eleméri Tasziló grófot Balogh András jelenítik meg. Közreműködik az Egri Szimfonikus Zenekar, Nádor László vezényletével, -verőczey-
