Heves Megyei Hírlap, 1994. december (5. évfolyam, 283-307. szám)

1994-12-15 / 295. szám

4. oldal Hazai Tükör 1994. december 15., csütörtök élelmiszer diszkonthalozat PROFI KARÁCSONY +flakon EDAMISAJT 1 kg. EDAMI • sail • BAB MANSOUR MAROKKÓI SZARDÍNIA 125g. _ _ KALOCSAI ÉDESNEMES PAPRIKA 250g. : .rArtHRA ' 'IS«» Mré rspérf mm-mKrnzzrm^ BAROMFI VIRSLI, CSOMAGOLT 1 kg. * valódi narancslé SUNKIST NARANCSLÉ HATVAN, Horváth Mihály út 16., GYÖNGYÖS, Mérges u. 13., BUDAPEST: II. Hidegkúti út 163., III. Boglár u. 3., III. Kiscelli út 14., Ili. Szentendrei út 30., IX. Haller u. 84-86., X. Újhegyi sétány 10., XI. Budaörsi út 115., XI. Vegyész u. 1, XIII. Reitter Ferenc u. 107., XIII. Kárpát u. 39., XIV. Hungária krt. 140-144., XV. Legénybíró u. 2., XIX. Üllői út 241., XX. Orsolya u. 17., XXL II. Rákóczi F. u. 119. XXI. Duna u. 10. XXII., Nagytétényi út 238. KOMÁROM, Igmándi út 44., TATABÁNYA, Győri út 3., OROSZLÁNY, Rákóczi út 94-96. (Busz p.u.), SZÉKESFEHÉRVÁR, Királysor 55., DUNAÚJVÁROS, Szabadság út 1., KISKŐRÖS, Árpád út 13., MONOR, Gera kert., VECSÉS, Fő út 187., GYÁL, Körösi út 168., VÁC, Derecske dűlő 4., ^SALGÓTARJÁN, Erzsébet tér 2., BALASSAGYARMAT, Rákóczi út 34-36., MISKOLC, II. Szentgyörgy út 2Í> Mindenáron a legjobb áron! Tisztelt Választópolgár! 1994. december 11 -én egymás kezét kerestük, s a találkozás minden várakozást felülmúlt. Nem tudta beárnyékolni a demokráciába vetett hitet az a szerencsétlen szózat sem, melyben a kor­mánypárt egyik személyisége igyekezett meg­kérdőjelezni a civil szerveződések létjogosult­ságát a helyi közéletben. Az Egri Lokálpatrióta Egylet mindenkinek hálás szívvel megköszöni ezt a bizalmat. Önök voksaikkal nemcsak egy egyesület el­képzeléseit támogatták, de a demokrácia gö­röngyös útján egy újabb lépést. Önök hitet tettek a polgári értékrend mellett, a megértés, az önmérséklet, a másság elisme­rése mellett. Köztudott, hogy Eger Magyarország világító tornya volt évszázadokon át, ahol a hazafiság, a művelődés és a kultúra közösen uralkodtak. Önök most ismét meggyújtották ezt a fák­lyát. Vigyázzuk együtt - a városért! Várkonyi György ÉLE-elnök Nem akarják befogadni a mérai iskolába (Folytatás az 1. oldalról)- A gyógykezelés után meg­keresték az illetékeseket?- Bementem a polgármester­hez, megnyugtatott. Azt mond­ta, hogy papírt is ad róla, hogy az önkormányzat vállalja a hat­órás korrepetálás költségeit, azt viszont az igazgató dönti el, hogy felveszi-e a gyereket.- Járt nála is?- Természetesen, úgy októ­ber közepén, kértem, járhasson iskolába a fiam, mivel a keze­lőorvosai is ezt tanácsolták a lelki megrázkódtatás levezeté­sére. Kiegyeztem volna, ha csak a délelőtti órákon venne részt, mert így naponta látom, tudnék rá vigyázni. Az igazga­tónő most is azt mondta: nem! Végső elkeseredésemben kér­tem a Hírlap segítségét, mert azt szeretném, hogy Mérára járhasson a gyermekem, mivel ennyire beteg. Délelőtt az isko­lában lenne, délután itthon én foglalkoznék vele. A korrepetá­lásra is be tudnám vinni, ezt szeretném. Mérán Bencze László pol­gármester jó ismerője a Sári gyerek ügyének.- Ez nem anyagi kérdés, ha­nem szakmai kérdés - szögezi le. - Ahol 18 gyerek elfér egy osztályban, ott kell, hogy helye legyen tizenkilencnek is. Az önkormányzat nyilatkozatában is azt mondta, hogy adjunk esélyegyenlőséget ennek a be­teg gyereknek. Abba az isko­lába járhasson, amelyet a ma­gyar állam minden azonos ko­rúnak biztosít. Egy fél éven át legyen a helyi iskola közössé­gének tagja, a képzéséhez szük­séges többletkiadást az önkor­mányzat vállalja, aztán majd térjünk vissza a helyzetére. Ezt a szülő is elfogadta, gondolom, a következő jó szándékú lépést az iskolának kell megtennie a gyermek érdekében. Az oktatási intézmény igaz­gatója Szekeresné Orsó Mária. Amikor a Sári fiúról esik szó, kéri, helyettese is részt vegyen a beszélgetésünkkor - mint mondja: a témában mint rokon is érintett, így hát szó ne essék elfogultságról.- Úgy láttam jónak - kezdi a tájékoztatást az igazgató hogy az érintett nevelőkkel, te­hát a tantestülettel közösen be­széljük meg, s döntsünk abban, hogy tudjuk-e vállalni a Sanyi­val együtt járó feladatokat. Úgy láttuk, hogy nagyon jó lenne, ha mindennap itthon lenne, de ha a normál elsőbe beültetjük, akkor öregebb, túlkoros attól a csoporttól.- Miért jelent ezt gondot?- A túlkoros mindig vissza­húzó erő az osztályban, ezért magatartásbeli gondot okoz a csoportban, és bomlasztja a kö­zösséget.- Gondolom, hogy az osz­tályközösség kialakításában ezernyi módszerrel megáldott egy-egy nevelő.- No de az osztályban van­nak jó tanulók, akik szárnyal­nak, vannak átlagosak, akikkel megint külön kell foglalkozni. Nem láttuk lehetőségét, hogy ezek mellett még vele is tudjon foglalkozni a nevelő.- Pedig erre találták fel a dif­ferenciáltfoglalkozást.- Ha egy osztályban van egy olyan gyerek, aki nem tudja követni az óra menetét, mit fog csinálni? Matat, mással foglal­kozik. Ebben az iskolában in­tenzív-variációs módszerrel ta­nítunk, ami még kiemeltebb programot valósít meg, és eb­ben pedig óriási lenne a lema­radása.- Nem mindenki szupertehet­ség, s az ilyen és hasonlóknak találták ki a minimum-követel­ményt. Nemde?- Azt tartom reálisnak, hogy ebben az iskolában nem tud a gyerek beilleszkedni. De nem zárkózunk el, hogy heti hatórás korrepetálást itt helyben meg­kaphasson, és csak arra hordja be a szülő. Délutánonként a két nevelő készíti fel, a szülő ott­hon gyakorolhatja vele a hallot­takat. Nem kell a nevelőnek még a 18 gyereken kívül vele is bíbelődni.- Talán többet érne a gyer­mek lelkének az összes gyógy­módnál, ha itt lehetne társai között, ahová vágyik.- Ennek meg a másik hátul­ütője az, hogy semelyik nevelő nem tudja vállalni 70 gyerekre figyelve akár szünetben, akár foglalkozásokon, hogy állan­dóan a Sanyika kezét külön fogja. Nem lehet ezért hát­rányba szorítani a többi gyere­ket, s csak rá külön felügyelni. Ezt a gondolkodást nem tudjuk biztosítani, nem is várhatja el a szülő.- Azért esélyt kellene adni Sanyinak nagy-nagy álma be­teljesedésére azzal, hogy álmai iskolájába járhasson, ki tudja, meddig?- Sajnos, ez is itt van mö­götte. Es ha itt lesz rosszul? Mit kezdünk vele? Az egész neve­lői kart nem képezhetjük ki arra, hogy el tudjon látni egy ilyen túlkorost.- Talán a gyereket is meg kellene kérdezni, mert sorsa végül is szempontok, kategó­riák, érdekek alapján dől el.- Persze, ő nagyon szeretne ebbe az iskolába járni, ahova a testvére is jár. Amikor az esetét végiggondoljuk, néznünk kell, hogy van még 210 gyerekünk, azok szenvednének hátrányt miatta.- Szabad-e lemondanunk végleg egy fiatalról 120, vagy akár 210 gyerek miatt?- Nem mondtunk le róla. Mi azt tartjuk, hogy azt a segítsé­get, amit felajánlottunk, a szülő nem fogadta el, emiatt volt a gond. De azt is felajánlottuk, hogy keresünk kisegítő iskolát a környéken.- Mit javasol végül is az igazgatónő?- Azt kérném, hogy a szülő fogadja el a hatórás korrepetá­lás lehetőségét, mert szakembe­rek foglalkoznak vele, s azok útmutatásai alapján foglalkoz­zon vele otthon. Vannak szabad és nyílt programjaink, hozza el, a szülővel azon részt vehet.- Végezetül: van-e esély- egyenlősége Sándornak, hogy egyszer majd kinyíljon előtte a: iskola kapuja?- Ez nyitva van, mert a sza­bad és nyitott foglalkozásokra bejöhet, de szeretném, ha a szülő is jönne vele. Játszhat, de szüleje ügyeljen rá, és ne várja el, hogy a többi gyerek között mi figyeljünk rá. Ne vegye ki a nyakából a szülő, s tegye át a mi nyakunkba, mert ez nem tisz­tességes. Tehát végül is a többi gyerekre nézve döntöttünk így, s javasoljuk azt, hogy ne! A minap Sanyika azt ál­modta, hogy egy sehol sincs is­kola sarkig tárt kapujában áll. Vele egybéli cimborái zsivajjal tódulnak feléje. Sanyit vállukra kapják, s pillekönnyedséggel szaladnak vele az iskola hosszú folyosóján tova, amelyiknek sehol sem volt vége. Cseh Béla Hobo, Gyöngyös és a művelődés háza Telt ház. A leengedett füg­göny elé Hobo lép ki. Valaki éljenez és tapsol. „József At- tila-verseket mondok, ne szólj bele! Ez nem a Blues Band-koncert!” - szól a lel­kes, eltévedt fiatalra a sztár. Theodora Quelle-t bont, s mint „zord bűnös” ül le egyet­len székére, asztala mellé, ke­zében vezeték nélküli mikro­fonjával. A levegőben lóg minden: mi lesz ebből? Vonat kattog, döcög a tomacipős- farmeros-pólós Eszmélet-tö­redék, holtvágányon keringő­zik a rekedt csavargó. És a fia­talok lágyan összeütik tenye­rüket... Most az értékelésnek ideje jönne, amelyet hagyok a szak­értőbb kritikus gárdára, s in­kább a Mátra Művelődési Központ igazgatónőjének sza­gaira figyelek.'*“ ^ '- Sikeres időket élünk most, a Szegény Dániel kivéte­lével telt házas nagyszínházi előadásaink voltak - mondja Baranyiné Szilágyi Erzsébet. — Persze, meg tudom indokolni az egri produkció hiányos széksorait is: itt az emberek inkább Pestre járnak színielő­adásra. Itthon a plakáton csak „húzóneveket” keresnek. Úgy látszik, a Szegény Dániel cím­lapján ilyen nem volt.- Gyakran szóvá teszik a jegyek árát is. Az Apácák 400- 500 forintos belépőjét sokall­ták, hiába mondom: ilyen ren­dezvények nálunk így is ráfi­zetéssel jöhetnek csak létre. Ok drágábbnak minősítik a pesti áraknál is. Veszteségeink fedezésére kénytelenek va­gyunk termeinket „rongyvá­sárlás" céljaira bérbe adni. >i -ü K'olíségvetésünk Várha­tóan siralmas lesz az elkövet­kezőkben, és ha Horn Gyula szavait lefordítjuk a mi há­zunk működésére, akkor innen is embereket kellene elbocsá­tani. Pedig már így is kevesen vagyunk. En azonban inkább a jóról szeretnék beszélni most!- Csoportjaink működnek, zsongás van a házban. Leg­utóbb például Hobón kívül jött a Los Andrinos együttes, amely dél-amerikai zenét ját­szott, vendégünk volt Mol­dova György és a Losonci Kármán József színkör is. De- J cemberben is számos rendez- j vénnyel járunk látogatóink kedvében. Ezek közül elöljá­róban csak kettőt emelnék ki: 40 éves a Színjátszókor, és a City disco dzsessz-műsorainak sorában Babos Gyula látogat el hozzánk.- d. o i <i ic Sziki'Károly

Next

/
  • Layout
  • Zoom
  • Rotation
Thumbnails
Contents