Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-07 / 262. szám
1994. november 7., hétfő Heves Es Körzete 5. oldal Hidrológusok kiskörei találkozója A Tisza-tó környezeti állapota, a víz minősége, bakteriológiai vizsgálati eredményei, növény- és állatvilága kerül napirendre szerdán és csütörtökön Kiskörén. A kétnapos tudományosszakmai konferencián a hidrológusok cserélnek véleményt. A takarékosságról vetélkedtek Hevesen Október utolsó napján - a világtakarékossági napon - vetélkedőt rendeztek a hevesi Gyermekházban. Tizenkilenc helybéli csapat versenyben mérte össze tudását. Szó volt a takarékosságról és a pénzintézetek szerepéről is. A versenyben a Hevesi 5. Számú Általános Iskola tanulói bizonyultak a legjobbaknak. A Rákóczi Takarékszövetkezet díjai közül négyet nyertek el. Jól szerepeltek még a Hevesi 1. Számú Általános Iskola, valamint a Körzeti Általános Iskola diákjai is. Ma^uk újítják fel a művelődési központot Saját erőfeszítésekkel a hevesi Móricz Zsigmond Művelődési Központban - a szolgálati helyiségeket követően - a kiscsoportos foglalkoztatók felújítására kerül sor. Ezt évek óta nem állt módjában sem a fenntartónak, sem a közművelődési intézménynek megoldania. így a művelődési központ dolgozói arra vállalkoztak, hogy kulturált feltételeket teremtenek a csoportok foglalkozásaihoz. A munkát három hete kezdték, és várhatóan november végére be is fejezik. Az ezáltal „kiváltott” pénzt a tartalmi munka javítására fordítják. Az ősz szépségeit örökítették meg A hétvégén találkoztak a hevesi Gyermekház fotószakkörének tagjai. Jakab Tibornak, a Kodak helyi kirendeltsége vezetőjének irányításával az őszi táj szépségeinek megörökítésével foglalkoztak. Ezúttal az alföldi város központjában lévő parkba mentek a gyerekek, ahol a sok-sok színben pompázó fákat fényképezték. Elhatározták, hogy a téli szünetben kiállításon mutatják be azokat a legjobban sikerült fotóikat, amelyeket az elmúlt hetekben készítettek. A polgármesteri hivatal, ahol sokféle ügyet intéznek (Fotó: Mentusz Károly) Atányban: a faluban lakók bizalmából Átány nem tartozik a szokvány települések közé. Távol esik az iparterületek vonzáskörétől, s a munkahelyteremtők sem nagyon tolonganak az egyre öregedő településen. A közel 1700 lakos egyharmada idős, félezerhez közeli a cigánylakos, s a keresőképesek nyolcvan százaléka munkanélküli. Mindenképpen példaértékű az a lelkesedés, amelyet az önkormányzat tett a változtatásért, s amelyben meghatározó szerepet vállalt Nemes Kálmánná polgármester, akit a ciklus összegzésére, s a jövő meghatározására kértünk.- Való igaz, hogy hátrányos helyzetűek vagyunk - kezdi a beszélgetést a polgármester. - Talán ez adta az erőt munkánkhoz, amelynek eredményében osztozik most a falu ap- raja-nagyja.- Hogyan született a programjuk?- Az önkormányzat a község fejlődésének tennivalóit fogalmazta meg. Erre „fűztük fel” elképzeléseinket, erőnk és tehetségünk arányában. Nagy segítséget jelentett munkánkban Danyiné Szórád Ibolya jegyző helybéli születésű, s szívvel, lelkesedéssel végzi a bizony sokszor nem éppen látványos munkát.- Hogyan sikerült az elmúlt időszak?- A pénztelenség végigkísért bennünket. Amivel gyarapodtunk, azt úgyszólván ki kellett ügyeskednünk. Nos, a ciklus elején volt egy áthúzódó beruházás, a közel egy kilométeres templomút kiépítése. Később is épültek kisebb szakaszok, egészen addig, amíg a „gázba” bele nem kezdtünk. Egy időben folyt a járdafelújítás és a közvilágítás bővítése is. Az intézmények is rászorultak a teljes tatarozásra, különösen az óvoda, ahol az egész tetőszerkezetet fel kellett újítani. Közben hárommillióból elkészült a rendőriroda, s a hozzá tartozó lakás is. Régi lakossági óhaj teljesülhetett ’91-ben, mert a volt pártházból egészségházat varázsoltunk. Itt kapott helyet a fogászati rendelő, amely kétmillióba került, itt alakítottuk ki a gyógyszertári szobát, illetve az anya- és gyermekvédelmi tanácsadót. Abban az időben építettük meg a II. világháborúban elesettek emlékművét az átány iák nagy-nagy örömére. Aztán a ’92-es esztendő sem szűkölködött tennivalóban, hiszen az egészségházban korszerűsítettük a fűtést, s az ivóvízellátás terén célirányos támogatással bővítettük a hálózatot, ugyanis korábbról a lakosság egy része nem igényelte a vezetékes vizet, s akkor nem sikerült teljes egészében kiépíteni azt. Helyi rendeletet hoztunk a fiatal házasok lakásvásárlásának támogatására: öt év alatt kell visszafizetni - kamatmentesen - a vételár ötödéként kapott támogatást. Átány is élt a térségi gázhálózat adta lehetőséggel, így érthető, hogy a ’93-as esztendőt annak szenteltük. A közel 500 gázcsonk lekötése jelzi a fokozott igényt. Azonban mindez 49 millióba került, saját erőből 19 milliót adtunk. A különbözetet meg kellett szereznünk. Az év utolsó hónapjában nálunk is fellobbant a gázláng, s az év végéig közel 90 lakást be is kötöttek. A nyolc intézményt azonban már csak az idén láttuk el gázzal, s ez 3 millióba került. Ha már az intézményeknél tartunk... Arra mindig odafigyeltünk, hogy működésük során biztonságban legyenek.- Van-e még az idén tennivalója a testületnek?- Még mindig fúmak-farag- nak a faluban. Most közel 130 telefonigényt elégítünk ki, de gondolunk a jövőre is, mert 250-es központra kötik a digitális hálózatot, ami decembertől az előfizetők rendelkezésére áll majd.- Vajon hogyan segítik a rászorulókat?- Az elmúlt évben közel hét, az idén 9,5 millióval támogattuk őket. Elsősorban a családosok támogatásáról gondoskodunk, ezért minden évben a tankönyveket s a füzeteket ingyen adjuk az iskolásoknak, no meg 2500 forint értékben étkezési térítéshez juttatjuk őket és az óvodásokat. A főiskolások évente négyezer forint beiskolázási segélyben részesülnek.- Mit „borítékolnak” az utódoknak?- Annak idején kaptunk egy ajánlást az elődöktől, most ezt tesszük mi is. Benne az elképzelések. íme: á szennyvízhálózat kiépítése az ivóvízvédelem érdekében, aztán az utak és járdák ügye sem tűr halasztást, s azért csak meg kellene építeni a tornatermet is. Most van ígéret egy varroda létrehozására, amely némiképp enyhítené a munkanélküliséget. Sajnos, községünk nemigen csábítja a vállalkozókat.- Polgármester asszony! Újra harcba száll azért, hogy Ön legyen a falu első embere?- Szeretnék. Mindig azt mondom, addig szabad egy település irányítására törekedni, amíg elképzelése van az embernek. Én még nem fogytam ki az ötletekből... Cseh Béla A Rákóczi méltó utódjai... Az idén augusztus 18-a óta új hitelszövetkezet működik Heves városban: a Rákóczi Hitel- szövetkezet. Ez az új pénzintézet a valamikori Rákóczi termelőszövetkezet jogutódja. A hitelszövetkezet viszonylag magas alaptőkével indult, mégis sok gondjuk van, mert a csődbe jutott takarékszövetkezet utódjának tekintik őket - mondta kérdésünkre Orosz Péter elnök.- Miben különbözik a takarékszövetkezettől a hitelszövetkezet?- Sok a hasonlóság. Az alapvető különbség azonban az, hogy mi csak a saját tagjainknak adhatunk hitelt, és csak tőlük fogadhatunk betétet is.- Milyen pénzügyi tevékenységgel foglalkoznak?- Működésünk egyelőre szűk körű, ez azt jelenti, hogy pillanatnyilag csak betétgyűjtéssel és hitelezéssel foglalkozunk. Ez azért van, mert most tart az új banki számítógépes rendszer, a Giro bevezetése, amelybe előbb a nagybankok, később minden pénzintézet bekapcsolódik majd.- Miket szolgáltatnak?- Ahhoz, hogy nyereségünk legyen, 100 milliós betétállománnyal kell rendelkeznünk. Azt, hogy az emberek minket válasszanak, és ide hozzák a pénzüket, úgy tudjuk elérni, ha kedvezőbb kamatfeltételeket biztosítunk, mint mások. Örömmel mondhatom, hogy kidolgoztunk négyféle betéttípust, amelyekre igény van. A hitelezéssel már más a helyzet. Igény lenne, de mi óvatosak és bizalmatlanok vagyunk. A hitelezés különben is a bankszakma legveszedelmesebb ága. Csak biztos üzlethez adunk pénzt.-Mika további terveik?- Jelenleg Hevesen egy irodában dolgozunk kilenc fővel. Szeretnénk fiókokat nyitni más településeken is, úgy, ahogy megtettük már Erdőtelken, Kiskörén és Kömlőn, ahol nagyon jók a tapasztalataink.- Kinek ajánlja önmagukat?- Főleg a lakosságnak, de a vállalkozók is érdeklődnek irántunk. Fontos, hogy mi azért tudunk többet fizetni, mert nincsenek régi, rossz hiteleink - így reálisan tudunk többet ígérni. Nemrégiben Szegény Dániel elbúcsúzott a hevesiektől Elment a busz. És elvitte magával az egri Gárdonyi Géza Színház színészeit. Itt állomásoztak nálunk ezen az őszön, és mi már nagyon hozzájuk szoktunk. Olyan jó volt az a tudat, hogy ennek a kisvárosnak „van színháza". Tudtuk persze, hogy ez az állapot nem tart majd örökké, mégis fájdalmas a búcsú. Mióta az eszemet tudom, mindig azt hallottam: ez Heves, itt aztán soha nem történik semmi. Ahogy emlékszem, utoljára 1992-ben járt színházi társulat nálunk tájolni, azóta síri csend. És tessék, most itt voltak, direkt nekünk szólt a játékuk, és mégis - a sok munka és a sok kiragasztott plakát ellenére - (mit szépítsük) kevesen voltunk. Tudom, már elszoktak a hevesiek az ilyen kultúrától, és a környékről sem járnak rendesen a buszok, és még sorolhatnám a kifogásokat. De bennem mégis ott bujkál a kisördög - ha valakinek Egerbe bemenni nem távolság, és megoldható probléma, akkor Heves miért van olyan elérhetetlenül messze? Na de sebaj, szomorkodjon az, aki nem látta Robert Thomas: Szegény Dániel című darabját, amely a maga nemében egy gyöngyszem, és tapasztalatból tudom, hogy bár krimi, mégis többször megnézhető! A harmadik előadás után a maroknyi, de lelkes közönség vastapsát követően találkoztunk a színészekkel. Az öltözőből érkező művészek mind mosolyogtak. Látszott rajtuk, hogy egy jól sikerült előadás van mögöttük. „Mi hatvan embernek is ugyanúgy játszunk, mint négyszáznak, persze, az utóbbinak jobban örülünk, de azért, mert 340 ember különböző okok miatt nem jött el, azért az a hatvan miért bűnhődne?” „A közönség valóban kicsi, kevés, de annál lelkesebb. Valósággal élik a darabot. Kedvesek, aranyosak, felszólnak a színpadra, hogy vigyázz, meg hogy ne igya meg, mert méreg, és hasonló.” „A mi legnagyobb konkurenciánk a televízió. És ez a probléma országos szintű. Ezért örültünk, hogy a mi nézőink ennyire együtt voltak velünk.” „Hozzá kell szoktatnunk az embereket a színházhoz, az ilyen jellegű kultúrához. Mi - mivel jobban szeretjük a telt házat - addig nem nyugszunk, amíg ez itt Hevesen is meg nem valósul” - hangzottak az észrevételek. Azoknak a Heves és környékbelieknek, akiknek Eger közelebb van, mint Heves, egy jó hír: a Szegény Dániel a következő hetekben beköltözik Egerbe - legalább ott nézzék meg, mert érdemes. Molnár Csilla Tíz éve nyílt meg a körei falumúzeum Egy évtizede, 1984-ben nyitották meg a közönség előtt a kiskörei falumúzeumot a Béke utcában. A nádtetős, fakerítéses ház magán hordozza a népi építészet jellegzetes vonásait. Nem véletlen, hogy azóta a falu egyik nevezetességének számít. Különösen nyaranta keresik fel, elsősorban a Kiskörére látogató és ott üdülő vendégek, főleg a külföldiek. Ebben a Tisza menti faluban a krónikák szerint a hagyományosan épített lakóházak uralkodó típusa volt - századunk első felében - a szarufás-to- rokgerendás, nyereg-, illetve kontytetős, szabadkéményes, vályogkemencés épület. Kisköre az elmúlt évtizedekben az építészetében is megújult, de az említett régi házakból is találni még néhányat. A kiskörei házat az idén is sokan felkeresték, főleg az érdeklődő külföldiek Már negyedik alkalommal: kulturális napok Kömlőn A korábbiak alapján jó tapasztalatokat szereztek, így immár a negyedik alkalommal rendezik meg ebben a hónapban Kömlőn a kulturális napokat. Már hozzáláttak az előkészületekhez, hiszen november 21. és 27. között kerül sor a gazdagnak ígérkező programsorozatra. Mint Cseh Józseftől, a község polgármesterétől megtudtuk, sok vendéget várnak az említett időpontban Kömlőre. Példaként említette, hogy önálló műsorral mutatkozik be Dévai Nagy Kamilla, aki előadóestet tart a faluban. A helyi könyvtárban a Kömlői Galéria rendez kiállítást, festményeket és grafikákat bemutatva. Az iskolásoknak játékos vetélkedőt szerveznek, és ennek keretében mutatkozik majd be a Viszneki Általános Iskola bábcsoportja is. Természetesen lesz nyugdíjas-találkozó, ahol az idős emberek a kömlői önkormányzat tagjaival találkoznak majd. A program csúcspontjának ígérkezik a művelődési házban sorra kerülő kómsok találkozója. Ez alkalommal színpadra lép a kartali és az ostorosi asz- szonykórus, a kömlői női kar és a helyi általános iskola gyermekkórusa, továbbá az ugyancsak helybéli Térné Sagora hagyományőrző cigány együttes, a Jászsági Afész Székely Mihály-kórusa, az egri Megyei Művelődési Központ Haddel- hadd népzenei, valamint Észter- lánc néptáncegyüttese. A nagyszabású eseménysorozat november 26-án Katalin-bállal fejeződik be.
