Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-01 / 257. szám

1994. november 1., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal A Tarnafa Kft. hatvan családnak biztosít megélhetést (Fotó: Perl Márton) Volt Egyetértés, van tulajdonos, nincs gazda (Folytatás az 1. oldalról) De a változások környékén fellángoló szövetkezet-elle- nesség felvetette a kérdést: hogyan tovább? Mint Kovács Gyula mondja, az Antall-kabi- net egyik államtitkára errefelé járva egy nagygyűlésen a té- esz-elnököket trágyadombon virító tökmagvirágokhoz tette hasonlatossá. Emellett - foly­tatja - naponta fel kellett ven­niük helyben a harcot az elle­nük keresztesháborűt hirdető „Torgyán-féle” kisgazdákkal. 1990 őszén, az átalakításkor a vezetőség lemondott, és kiír­tak egy menedzser-elnöki pá­lyázatot, amit Kovács Gyula nyert el munkahelyteremtő el­képzeléseivel. Ennek jegyé­ben végül is sikerült tulajdo­nost találni a harisnyagyár számára a svájci RR Trade Ag. személyében. Az életre hívott kft. ma már 310 embernek ad munkát a környéken, de dol­goztatnak Mátraballán és Nagybátonyban is. Emellett ’92-ben megalakult a Tarnafa Kft. - ezt a szövetkezetből va­gyonrésszel kiválók hozták létre -, ahol 60 család megél­hetését biztosítják. Miután igény mutatkozott a használt ruhák kereskedelmére, az in­nen önállósult Rutex Kft. is életképesnek bizonyult. Mivel a stabil vállalkozásai „saját lábra álltak”, a szövetkezetben csak az alaptevékenység ma­radt meg ’92-re. Még ebben az évben meg­történt a vagyon felosztása is, ám - mondja az elnök - a 20- 30 aranykorona tagi és al­kalmazotti kijelölést a kisgaz­dák megtámadták. Az idei nyárig húzódó pereskedésben II. fokon végül jogerőre emel­kedhetett az eredeti kijelölés, ami azt jelenti: november 21- én kezdhetik az árverése­ket. Az viszont semmi jót nem ígér az elnök szerint, hogy a '70-es években nem volt föld­nyilvántartás, így a kevés jó föld megszerzéséért késhegyre menő viták várhatók. Szintén aggasztó, hogy a vagyon szétosztásánál kide­rült: az 53 százalékban nyug­díjasoké, 30-ban kívülállóké, és csak a fennmaradó rész a tagoké, illetve az alkalmazot­také. - Ekkor határoztuk el - folytatja Kovács Gyula -, hogy holdingot, azaz vagyon­kezelő társaságot hozunk létre, és ebből - a községhatá­rokhoz igazítva - 3 vagy 4 kisszövetkezetet alakítunk ki. így sorra alakult meg a Bo- lya-völgye Kisszövetkezet, a Dombos Bt. és a Petőfi Mg. Kisszövetkezet. Az előbbiek­ből fakadóan azonban szembe kellett nézni azzal, hogy sok lett a tulajdonos, ám kevés embert tudnak ellátni, így jó­szerivel visszaállt a '70-es évek elejei állapot. Lehetet­lenné teszi a szövetkezet hely­zetét az a tény is, hogy a kívülállók jogi helyzete tisztá­zatlan, a tagság elöregedett, a nyugdíjasok pedig nem járnak el a taggyűlésekre, amelyek viszont így sorra határozat- képtelennek bizonyulnak. Most kérem, itt tartunk. Tulaj­donos van bőven, csak éppen gazda nincs, bérbe nem adják a földet, de birtokba sem ve­szik azt a jogosultak. Kühne Gábor Fedémesen is őrzik a hagyományokat Recski vélemények lapunkról Leleszi rákszűrés hölgyek számára... A Markhót Ferenc Megyei Kórház Onkológiai Gondozója rákszűrést tart november 3-án, csütörtökön Tarnaleleszen. Reggel kilenc órától 12-ig vár­ják - saját érdekükben - a 20 és 65 év közötti nőket a helyi or­vosi rendelőbe. Önkormányzati ülést tartanak Bodonyban Csütörtökön délután ül össze Bodony képviselő-testülete, hogy megvitassa az első fél év gazdálkodásáról szóló beszá­molót, és hogy kijelölje a vá­lasztási bizottság tagjait. Szó lesz még a gyógyszertári köz­pont privatizációjáról, illetve a kistérségi fejlesztés kérdéseiről, valamint a külterület helyi je­lentőségű természetvédelmi ügyének állásáról is. Jótékonysági est Juhász Pál kötetéért November 5-én, szombaton este jótékonysági estre kerül sor a parádsasvári kultúrházban. Ennek bevétele lesz hivatott támogatni a faluban élő Juhász Pál második verseskötetének kiadatási költségeit. Az esti műsorban bűvészek - így Sze­merényi László és Sípos Emese — is fellépnek. Pénzügyi koncepció a képviselők asztalán A napokban tárgyalta a tarnale- leszi képviselő-testület a jövő esztendőre vonatkozó pénzügyi terv koncepcióját. Az ülésen - többek között - az önkormány­zatot érintő jogszabályok mó­dosításairól és a gázberuházás jelenlegi helyzetéről is tájékoz­tatást adott Palkovics Ákos, a te­lepülés polgármestere. Mit kínál az olvasóknak az új Parádi Mozaik? A múlt héten jelent meg a Pa­rádi Mozaik legújabb száma. Ebben - többek között - Nagy Oszkár polgármester tollából je­lent meg a négyéves ciklust ér­tékelő írás. Emellett olvashat­nak az érdeklődők a település történetéről, valamint a parádi küldöttség Bad Breisigben tett útjáról, így például a helyi foci­csapatnak a kinti, barátságos mérkőzésen kivívott győzelmé­ről is. A közeli napokban adtunk hírt arról, hogy Fedémesen faluszé­pítő egyesület alakult. Hogy mennyiben segítheti a település fejlődését, az önkormányzat munkáját az egyesület, arról Gál Sándort, a falu szülöttjét, a pétervásári művelődési ház igazgatóját és a faluszépítők vezetőjét kérdeztük. A történet - mint megtudtuk - még 1992-ben kezdődött, ek­kor fogadta el ugyanis a fedé- mesi önkormányzat a község középtávú komplex fejlesztési koncepcióját, amely - egyebek mellett - a faluszépítő progra­mot is tartalmaza. Ennek keretében rendezik majd meg a fedémesi falunapo­kat, de újra szerveznek majá­list, búcsút, a községből eltávo­zott népművészek alkotásaiból kiállítást. Az ezen programok szervezésében résztvevők dön­töttek az egyesület megalakítá­sáról, hogy még szervezet­tebbé, jobbá, szebbé tegyék ezt a munkát az elkövetkező idő­ben. Ezek után októberben 18 személlyel - 7 ifjúsági taggal - alakult meg a Fedémesi Ha­gyományőrző és Faluszépítő Egyesület, amely bírja az ön- kormányzat támogatását is. Az egyesület elnöke Szabó László, alelnöke Vancsó György, az egyesület titkára pedig Bartus Béla lett. A jövőbeni feladatokról, a programról szólva Gál Sándor kijelentette: A faluszépítés kere­tében a „majálispark" kiépí­tése, az általános iskola udva­rának rendbetétele szerepel tervükben, míg a hagyomány­őrzés terén a falu helytörténeti krónikájának megírását terve­zik. A helytörténeti gyűjtemény alapjainak megteremtése szin­tén a programban szerepel, így régi fotók, dokumentumok, tár­gyak gyűjtését, feldolgozását tervezik. A közművelődési feladatok között legfontosabbnak tartják a falunapok, a hagyományőrző táborok szervezését, de kezde­ményezik a nyugdíjasokkal való kapcsolattartást is. Természetesen az egyesület annyit tud majd megvalósítani a célkitűzésből, a programból, amennyire az erejéből futja, és amennyi támogatást kap a falu lakosságától - összegezte mon­dandóját Gál Sándor. Zay József Múlt hét csütörtökön Recsk polgárait újságíró-olvasó talál­kozóra invitáltuk, ahol a kiadó vezetője és a szerkesztőség munkatársa vázolta fel, hogy milyen elképzelésekkel, újítá­sokkal kívánja régi előfizetőit továbbra is „magához láncolni” és e hosszú listát tovább bőví­teni a Heves Megyei Hírlap. Kis Szabó Ervin, a kiadó ve­zetője elmondta: a színes tévé­melléklet és az immár ugyan­csak színes szombati szám mel­lett gazdagabb magazinnal, il­letve új oldalakkal bővült la­punk. A közeljövő terveivel kapcsolatban az is elhangzott: a kiadó szeretné, ha már jövőre 16 oldalas alaplapot és 20 ol­dalas hétvégi számot vehetné­nek kezükbe olvasóink, emellett - visszafelé haladva - a hét- közbeni számok is színesben je­lenhetnének meg. Ismeretes, Bükkszék azon kevés településeink egyike, amely nem lépett be a január 1-jén megalakult Heves Megyei Vízmű Rt.-be, így április elsejé­től - a képviselő-testület dön­tése értelmében - a helyi víz­müvet a hálózattal együtt az önkormányzat üzemelteti. Ám - mint kiderült - az átállás nem volt teljesen zökkenőmentes, a működtető vagyon kapcsán ugyanis meglehetősen elmérge­sedett a település és a vízmű rt. viszonya, olyannyira, hogy akár még per is kerekedhet a dologból. Huszár István, Bükkszék polgármestere szerint a helyi vízközműveket igénybe vevők - a fent említett időponttól - a víz köbméteréért 40 forintot, míg csatornadíjként 28 forintot fizetnek, amely összeg az áfá-t is tartalmazza, és lényegesen kevesebb a vízmű által megha­tározott díjnál. A település ve­zetése ugyanakkor bízik abban is - mondja -, hogy amennyi­ben jelentős mértékű költség- növekedés nem jelentkezik, úgy 1995. január l-jétől nem - vagy csak kisebb mértékben - kell árat emelniük. A falu vezetése viszont ne­hezményezi, hogy a vízmű rt. - többszöri ígéret ellenére - a mai napig nem adta ki a bükk- széki önkormányzatot illető, működtető vagyont. Ennek ér­tékét ’92-ben a Heves Megyei Vagyonátadó Bizottság 801 ezer forintban állapította meg. Enélkül viszont - fogalmaz a polgármester - aligha lehet üzemeltetni a vízmüvet, így (amennyiben nem vezetnek eredményre a novemberi egyeztetések) a település perre viszi a dolgot. Dr. Bánhidy Péter, a vízmű rt. ügyvezető igazgatója és Ár­vái János egri üzemvezető fő­mérnök azonban másként érté­keli a kicsiny bükki faluban Az olvasói észrevételek sorát Fekete József polgármester nyi­totta meg. Mint mondotta, rendkívül jó kapcsolatban állt a Hírlappal az elmúlt négy év so­rán, hiszen - fogalmazott - ott valósághű írások jelentek meg, kellő mennyiségben. Igényként fogalmazódott meg ugyanakkor a sporttal és a belpolitikával foglalkozó anya­gok bővítése - ezekre az új lap­szerkezet lehetőséget ad. Kér­désként merült fel a lap árának alakulása és a tördelési koncep­ció. Az előbbivel kapcsolatban a kiadóvezető leszögezte, az a papír- és az energiaárak emel­kedésének függvénye. A találkozó végén az olvasók között három, negyedéves elő­fizetést sorsoltak ki munkatár­saink: ezt Farkas Imréné, Far­kas Gusztáv és Borsos József nyerte meg. előállott helyzetet, amiért sze­rintük leginkább az önkor­mányzat okolható. Mint mondják, a települé­seknek 1993. november 20-ig kellett nyilatkozniuk: be kíván­nak-e lépni az rt.-be, avagy sem. Míg a határidőt mindenki betartotta, Bükkszéken egyre csak halogatták a döntést, és csak január közepén jelentették be, hogy nem társulnak. A vízmű ennek ellenére — az új üzemeltető beállásáig - tovább biztosította szolgáltatást a falu­ban. Végül csak március 11-én született meg az önkormányzati határozat arról, hogy ezt a fel­adatot a hivatal veszi kezébe április 1-jei hatállyal. Az üze­meltetés I. negyedévi számláját így eljuttatta az rt. a település­nek. Ezek után - mondja dr. Bán­hidy Péter - nagy meglepetés­sel olvasták az önkormányzat határozatát, amelyben közölték a vállalattal: az említett idő­szak üzemeltetési költsége a vízmüvet terheli, és hogy fizes­sék ki a működtető vagyon érté­két, azaz 801 ezer forintot. A számlák egyeztetése után kiderült: a vízmű mintegy 178 ezer forinttal tartozik csupán, ám az egyenleg még nem tar­talmazza a kilépők számára is kötelezően visszaosztott, forint­ban is kifejezhető kötelezettsé­geket. Az ügyvezető igazgató sze­rint a vállalat ésszerű kompro­misszumra kész, és mindent megtesz, hogy e kérdés az év végéig rendeződhessen. A bükkszékiek által megszabott díjakkal kapcsolatban azonban megjegyzendő - fogalmazott dr. Bánhidy Péter -, az üzemel­tetés rovására mehet a mester­ségesen alacsonyan tartott ár, ami viszont végső soron lénye­gesen nagyobb díjemelést eredményezhet. (-ne) Bükkszéki „vizes” egyszeregy Recsken tárgyalták A recski önkormányzat leg­utóbbi, rendkívüli testületi ülé­sén több, a települést nagyban érintő beruházásról is szó esett. Mint azt Fekete József pol­gármestertől megtudtuk, a Strabag Kft. aszfaltkeverő tele­pén a napokban megindult a próbaüzem. Ezzel párhuzamo­san, október 19-én megtörtént a szennyvíztisztító telep munkate­rületének átadása is, ám itt még egyes hiányosságokat pótolni kell a kivitelezőnek. Ugyancsak megkezdődött a Kossuth utcai buszmegálló kiépítése. A beruházás mintegy 312 ezer forint ráfordítással készül majd el. Az ülésen a képviselő-testü­let úgy határozott, hogy a Mű­velődési Közlönyben meghir­deti a község általános iskolá­jának igazgatói posztját. E lé­pést az indokolja, hogy a jelen­legi vezető öt esztendőre szóló megbízatása ez év végén lejár. A kúton folyik még a vita Emlékezetes, még április kö­zepén megköttetett az az adás­vételi szerződés, amelynek ér­telmében a Kordax tulajdonába került a parádsasvári vadász- kastély. Miután azonban a még 1882-ben Károlyi Mihály édesanyja által felépíttetett épületet - a parkjával együtt - eredeti szépségében kívánják visszaállíttatni, az önkormány­zattal további ingatlanok meg­vételéről tárgyalnak. Mint megtudtuk, az út túlol­dalán elterülő, mintegy 3300 négyzetméteres, beépítetlen ingatlan megvételét amiatt fon­tolgatja a Kordax, hogy ide át­telepítse a kastély mellett a 70-es években felépített kis tá­bort. Itt - a tervek szerint - az aktív pihenéshez szükséges lé­tesítményeket helyeznék majd el. A felújítás a hírek szerint már tervezési stádiumban van, ám az ide megálmodott funk­cióval kapcsolatban csak any- nyit árultak el: az összefüggés­ben van a gyógy-idegenforga- lommal, de ebben az ügyben még hosszas egyeztetésekre van szükség az illetékes ható­ságokkal, így konkrétumokat, határidőket nem mondanak. Vita tárgyát képezi ugyan­akkor a kastély melletti cse- vice-kút. A palackozó II. számú, nagyobb vízhozamú forrása - noha a kastély terüle­tén van - jelenleg még az ön- kormányzat tulajdonát képezi, magát a kutat pedig a Vízkutató és Fúró Rt. üzemelteti. A Kor­dax ezt is meg kívánja sze­rezni, ám a település jelenleg nem akarja kiadni a kezéből e területet, így ebben a kérdés­ben egyelőre nem jutottak dű­lőre a felek. Akár a megye ékessége is lehet egykor a ma még romos kastély

Next

/
Thumbnails
Contents