Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-03 / 259. szám
8. oldal Hirdetés 1994. november 3., csütörtök 100 éves a közcélú villamosenergia-szolgáltatás Eszak-Magyarországon Az egri üzletigazgatóság korszerű telephelye A villamosság történetében a magyar tudósok maradandót alkottak. Déri, Bláthy, Ziper- nowsky találmányai nyitották meg az utat a kísérletektől az alkalmazásig, melyre a világ élvonalával szinte egy időben kerük sor hazánkban is. A mai ÉMÁSZ Rt. ellátási területén 1894. novemberében indult diadalútjára a közcélú villamosenergia-szolgáltatás az egri erőmű üzembe helyezésével. 1890-ben érlelődött meg Eger város vezető testületében az a szándék, hogy a közvilágítást meg kell oldani, hiszen abban az időben mindössze 221 darab petróleumlámpa szolgáltatta az éjszakai világítást. A korszerűsítési szándék hírére több ajánlat is érkezett a testülethez. Ezek között szerepelt az akkor „modem” közvilágításnak számító légszesz (gáz) és a Ganz és Társa Részvénytársaságtól érkezett javaslat a villamos világításra. A testület több menetben történt tanácskozás után 2 napos folytatólagos ülésen (1893. január 20. és 21.) megszavazta a Ganz-gyár ajánlatát, majd Heves vármegye közösségei az 1893. április 26-án tartott bizottsági ülésen jóváhagyta a város által előterjesztett tervet, illetve szerződést. Ezután a város déli részén, a Sas út 5. szám alatti területen megkezdődött a széntüzeléses erőmű építése. A ma is fennálló épület és műhely nem egészen húsz hónap alatt felépült. Ahhoz képest, hogy akkor még nem volt számító- gépes építési program, ez igencsak méltányolható futamidő... De nemcsak az épületek készültek el, hanem a gépi berendezések is a helyükre kerültek. Elkészült a város villamos hálózata; felszerelték a szükséges transzformátorokat, a közvilágítási izzó- és ívlámpákat. Mindez lehetővé tette, hogy 100 évvel ezelőtt, 1894. november 3-án megindult az áramszolgáltatás a városban. A centenáriumi megemlékezések sorában 1994. november 3-án emléktáblát avatnak e helyen. Az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Részvénytársaság, mely jelenlegi ellátási területén: Borsod, Heves, Nóg- rád megyékben, illetve Pest és Szolnok megyék egy részét is érintve lényegében öt megyében több mint hatszázezer lakossági fogyasztóval áll kapcsolatban, a centenáriumhoz ezt a dátumot tekinti Eszak-Magyarországon a közcélú villamosenergia-szolgáltatás kezdő időpontjának. Addig azonban, amíg két világháborút is átvészelve és azok pusztításait helyrehozva, 1962-ben az utolsó villamosítatlan falut is bekapcsolva, a különböző szervezeti átalakulások után 1992. január 1-jén a mai ÉMÁSZ Rt. megalakult, eseményekben gazdag száz év telt el. A századfordulót követően a villamos energia térhódítása az észak-magyarországi régióban is felgyorsult. A városok szinte kivétel nélkül „villanytelepeket” építettek az első évtized végére, melyet magán- vagy városi társaságok üzemeltettek. Egy évszázad távlatából is említésre méltó Salgótarján (1895), ahol a mai ÉMASZ-te- lep területén létesült a város kezelésében - akkori elnevezéssel - a helyi erőtelep, melynek feladatát 1925-ben a salgótarjáni kőszénbányák által épített vízválasztói erőmű vette át. (Az 1925-ben megszűnt első erőtelep helyét a közelmúltban felavatott emléktábla jelöli). Sátoraljaújhelyen ugyancsak 1895-ben egy Kun Frigyes nevű, tehetős, világot járt ember angliai és franciaországi tapasztalatai alapján a lakásához telepített egy 120 lóerős gőzgéppel meghajtott egyenáramú dinamót, melyet Angliából hozatott. Később, mint bankigazgató, a pénzintézet épületében is villamos világítást alkalmazott, majd néhány közvilágítási lámpát szereltetett fel a lakása és a bank közötti útszakaszon. A zempléni városban ezt tekinthetjük a közcélú villamosenergia-szolgáltatás kezdetének, hiszen az említett útszakaszon a villany- világítás előnyeit az ott közleAz utolsó villamosítatlan község, a Szolnok megyei - de a gyöngyösi üzletigazgatóság ellátási területén lévő - Jászágó bekapcsolása 1962 őszén A mezőkövesdi kirendeltségi épület harmonikusan illeszkedik a városképbe kedők is élvezhették. Gibárton, a Hemád folyón Harkányi János földbirtokos építette meg 1903-ban a ma is üzemelő vízi erőművet, elsősorban jajhalmi birtokának energiaellátására. Egyidejűleg azonban a magánkézben lévő erőmű „közcélú” is lett, hiszen az uradalmon kívül Abaújszántó, Tállya, Mád és Szerencs igényeit is fedezte. Jászberényben Fecske János malomtulajdonos fogott hasonló vállalkozásba 1905-ben, amikor is két gőzgéppel meghajtott egyenáramú generátort helyeztetett üzembe. Ezt megelőzően Hatvanban, ugyancsak gőzgépekkel hajttatott generátorokkal táplálták a kisfeszültségű hálózatba a közvilágítást szolgáló villamos energiát. Gyöngyös városa 1909-ben létesítette az első, dízelmotorral hajtott erőtelepet, amely 15 kilométernyi hálózatot táplált. Az emlékezetes 1917. évi nagy tűz utáni építkezések során az erőművet gázüzeműre alakították át. Miskolcon ugyancsak magánkezdeményezésből alakult meg 1897-ben a Miskolci Villamossági Részvénytársaság, amely az első erőtelepet a Baross utcában, részben a mai strandfürdő helyén és annak szomszédságában létesítette. Az idősebb miskolciak ezt a területet még ma is „villanytelepként” emlegetik. A részvénytársaság, melynek vezetői báró Radvánszky Géza földbirtokos és Soltész Nagy Kálmán polgármester voltak, előbb csak villamos vontatásra kötött szerződést a várossal, és a megállapodást - a légszeszgyárosok erős ellenállása miatt - csak 1900-ban egészítették ki a közcélú villamosener- gia-szolgáltatásra vonatkozó koncesszióval. Az első világháborút követően a gazdasági konszolidáció nagymérvű beruházásokban jelentkezett a villamosener- gia-ipar területén is. Az észak-magyarországi térségben megkezdődött a községek villamosítása, és főleg műszaki területen mutatkozni kezdtek az első jelek a villamosenergia-szolgáltatás rendszerének kiépítésében. A rohamos fejlődés ellenére is 1945-ig csak a települések 37,3 százalékát villamosították, és a második világháborúban e villamos berendezések jelentős része nagy károkat szenvedett, vagy teljesen megsemmisült. A centenáriumra készülődve nyugdíjas, idős dolgozóink visszaemlékezéseiből tudjuk, milyen áldozatos - és nem veszélytelen - munkát kellett végezni az áramszolgáltatás újraindításáért. A teljes faluvillamosítást megelőzően a közcélú villamosenergia-szolgáltatás hősi időszaka volt ez. A centenáriumon hálával és tisztelettel hajtunk fejet az úttörők, az egykori kétkezi munkások, műszakiak, tudósok, mérnökök műve előtt. 1951 augusztusában az Állami Villamosenergia Szolgáltató Nemzeti Vállalat egri, miskolci és salgótarjáni üzletigazgatóságaiból alakult meg részvénytársaságunk jogelődje, _ az Észak-magyarországi Áramszolgáltató Vállalat. E munkaszervezet életéből három jelentős dátum emelhető ki. 1962: a faluvillamosí- tás befejezése a teljes működési területen, 1969: a három- lépcsős (vállalati központ, üzemigazgatóság, kirendeltség) szervezeti felépítésére való áttérés, és 1992: a részvénytársasággá történt átalakulás. Az átalakulás után a korábbi hat üzemigazgatóságból öt - a miskolci, egri, gyöngyösi, salgótarjáni, sárospataki - üzletigazgatóság alakult, melyekhez 39 kirendeltség tartozik. Az ÉMÁSZ Rt. mind szervezetében, mind arculatában megújulva kidolgozta a kor követelményeinek megfelelő fejlesztési stratégiáját. Ennek fontos része a fogyasztók minőségi kiszolgálása mellett a tudatos közvélemény-formálás és a környezet befolyásolása. Ezeket a törekvéseket társaságunk jelmondata foglalja össze: „Minden energiánkkal a fogyasztókért!" Ezt kívánjuk szolgálni a 39 kirendeltség mellett a már meglévő - miskolci, sárospataki, szerencsi, gönci és az év végéig átadásra kerülő mezőkeresztesi, kazincbarcikai, pétervásárai - fogyasztói tanácsadó irodáinkkal is, ahol díjtalanul készséggel állunk Tisztelt Fogyasztóink rendelkezésére. Észak-magyarországi Áramszolgáltató Rt. Korszerű közvilágítás Gyöngyösön 12 kérdés fogyasztóinkhoz Játékra hívjuk Önöket az alábbi totóval. Ha a fenti ismertetőt figyelmesen elolvasták, abban néhány kérdésre ott rejlik a helyes válasz. A többit Önöknek kell eltalálni, de hát ettől játék a játék. Kérjük, hogy a helyesnek ítélt válaszokat a kérdések után következő három tehetsége válasz közül karikázzák be és névvel, lakcímmel ellátott borítékban küldjék meg az ÉMÁSZ Rt. PR Iroda címére (3525 Miskolc, Dózsa György út 13.) legkésőbb november 10-ig. A hibátlanul tippelők között energiatakarékos fényforrásokat sorsolunk ki. (Az ÉMÁSZ Rt. dolgozói és hozzátartozói nem vehetnek részt a pályázaton). Az Egri Erőmű deszkafalra szerelt 2 kW-os kapcsolóberendezése 1. Hol kezdődött elsőként a közcélú villamosenergia-szolgáltatás Eszak-Magyarországon? a) Eger 1894. b) Miskolc 1897. c) Sátoraljaújhely 1892. 2. Magyarország hány megyéjében van jelen az ÉMÁSZ Rt.? a) 3 b) 4 c) 5 3. Mit gondol, hány háztartásban találkoznak az ÉMÁSZ Rt. szolgáltatásaival? a) 45 ezer b) 325 ezer c) 647 ezer 4. A lakossági fogyasztás elszámolása milyen időközönként történik? a) kéthavonta b) havonta c) évente 5. A lakossági tarifa hány sávot tartalmaz? a) 1 b) 2 c) 3 6. Mit gondol, egy üveg üdítő (20 Ft) áráért mennyi ideig nézheti a televíziót? a) 12 óra b) 37 óra c) 23 óra 7. Magyarországon mikorra tervezik elérni az érték- arányos villamosenergia-árakat? a) 1995 b) 1996 c) 1997 8. Ha díjbeszedőnk nem találja otthon, hány napon belül kell kiegyenlítenie villanyszámláját? a) 10 b) 8 c) 5 9. Mikor kell fizetni az elfogyasztott villamos energiáért? a) előre, ez előző havi fogyasztás alapján, b) a fogyasztással egy időben, mint minden más terméknél, c) csak utólag kell fizetni, az áramszolgáltató egy hónapon át hitelez a fogyasztónak. 10. 1994. év végére az ÉMÁSZ Rt. hány fogyasztói irodával rendelkezik ellátási területén? a) 7 b) 3 c) 10 11. Mit gondol, új közvilágítási lámpatest felszerelése iránti igény esetén kihez kell fordulnia? a) ÉMÁSZ Rt. b) területi önkormányzat c) rendőrség f 12. Milyen új fogyasztóvédelmi intézmény jött létre 1994-ben? a) Magyar Energia Hivatal b) Magyar Energia Központ c) Energiafelügyelet v
