Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-03 / 259. szám

1994. november 3., csütörtök Gazdaság 9. oldal Szerény kivitelünk Az Európai Unióba kisebb in­gadozásoktól eltekintve gya­korlatilag évek óta azonos szin­ten maradt a magyar borexport. Hordós nedűből 1991-ben 146, 1992-ben 196 ezer hektolitert értékesítettünk. Tavaly 167 ezer hektoliterre esett vissza a kivitel, viszont az idén az első fél évben 94 ezer hektoliternél tartottunk. Palackozott borból kevesebb került a nyugat-euró­pai piacra. Felgyorsítják a földkiadást A kormány a földrendező és a földkiadó bizottságokról szóló törvénymódosítást sürgősség­gel terjeszti az Országgyűlés elé. A mezőgazdasági szövet­kezetek közös használatába álló földterületekből a részarány-tu­lajdonosoknak mintegy 2 millió 600 ezer hektár földet különí­tettek el. A részarány-tulaj­donosok által megválasztott földkiadó bizottságoknak kell teljesíteniük a benyújtott egy­millió 285 ezer darab földkia­dási kérelmet. Ám a földkiadó bizottságok az eddig benyújtott kérelmeknek 40 százalékát, 514 424 darabot bírálták el jogerő­sen. A földkiadó bizottságok közül eddig 29 fejezte be úgy tevékenységét, hogy ingatlan­nyilvántartási bejegyzésre al­kalmas módon előkészített és lezárt anyagot adott át a földhi­vatalnak. Fejleszthető szaktudás kell Az átalakuló közoktatási rend­szer szerves és meghatározó ré­sze a szakképzés, amelynek to­vábbfejleszthető tudást kell nyújtania - mondta Kósáné Kovács Magda munkaügyi mi­niszter a Magyar Szakképzési Társaság közgyűlésén. A szak­képzésnek ugyanakkor a gaz­daságra figyelve a jelen mun­kaerő-piaci igényeit is figye­lembe kell vennie. Elhangzott: még nagyon sok helyen csak a betanított munkára van igény. Minőségi szakképzésre van szükség, ezért fontos az oktatók továbbképzése és az, hogy kül­földi módszerekkel is megis­merkedjenek. Honti Mária, a Művelődési és Közoktatási Mi- nisztérum közigazgatási állam­titkára egy olyan rendszer lét­rehozásáról beszélt, amelyben a különböző iskolatípusok (szakmunkásképzők, szakkö­zépiskolák) és iskolaszintek (középfokú és felsőfokú) egy­máshoz kapcsolódnának, átjár­hatóvá válnának. Arról is szólt: ki kellene dolgoznia a középis­kola utáni kétéves, úgynevezett post-secondary képzést, amely azok számára is segítséget je­lentene, akik felsőoktatási in­tézményben szeretnének to­vábbtanulni. Az aszály-sújtotta területeken is vetnek. A kormány határozott arról, hogy az adóhatóságok egy évre felfüggesztik az idén aszálykáros termelők állammal szembeni kötelezettségeinek megfizetését, amelyek az 1992 óta beváltott állami garancia miatt esedékessé váltak. Értesülésünk szerint az aszálykárosultnak minősülő termelőknek a megyei földművelésügyi hivatalok erről szóló igazolását az illetékes adóhatósághoz kel­lett benyújtaniuk. Minimumadó-fizetési kötelezettségük alóli felmentésüket a mező-erdő és vadgazdaságba, továbbá a halászati ágazatba sorolt termelők az „Aszálykár miatti minimumadó alóli mentesítési kérelem’’ megjelöléssel november 2-áig nyújthatták be a területileg illetékes adóhatósághoz. A kormány az adóhatóság javaslatára dönt a mini­mumadó-mentességről. (Fotó: Perl Márton) Tovább bővült a gázellátás megyénkben A fogyasztói árszínvonal változása a javak főbb csoportjai sze­rint eltérő. Közülük 1987. évhez viszonyítva legjobban - ötszö­rösére - a háztartási energia ára nőtt. Az utolsó három évben is jellemző, hogy az előző évihez képest - 1993-ban az élelmisze­rek és egyéb cikkek, üzemanyagok, a szolgáltatások kivételével - a háztartási energia áremelkedése volt a legnagyobb mértékű. Fogyasztásáért az előző évi­hez képest 1991-ben 81,1992- ben mintegy 43, tavaly húsz százalékkal többet kellett fizet­nünk. Energiahordozók szerint a fogyasztói átlagárak és azok változása eltérő. Például a veze­tékes földgáz átlagára 1993— ban 129 százalékkal haladta meg az 1990. évit. Az energia- hordozók eltérő árváltozása, va­lamint a lehetőségek bővülése választás elé állítja a háztartá­sokat. Kiss Attilától, a KSH Heves Megyei Igazgatóságának mun­katársától megtudtuk, a vezeté­kes gázcsőhálózat kiépítése Egerben kezdődött 1961-ben, az ezt követő 14 évben újabb te­lepülés ehhez nem csatlakozott. Hatvan 1976-ban, Gyöngyös 1978- ban, Bélapátfalva - a me­gye első községeként ­1979- ben, Lőrinci 1980-ban, Apc 1981-ben - az utóbbi há­rom település az ipari létesít­ménye miatt - kapcsolódott be a vezetékes gázellátásba. 1983-85. között további négy község, az 1988-1990. években újabb három város és öt község csatlakozott. 1990 végén a me­gye összes városában, a közsé­geknek közel egytizedében volt vezetékes gázellátás. A csőhálózat kiépítésének üteme 1992-ben és 1993-ban gyorsult fel - elsősorban az ön- kormányzatok és a lakosság önszerveződése alapján - a vá­roskörnyéki településeken, il­letve a már meglévő szállítóve­zetékek közelében. 1991-ben csak a hálózatba kapcsolt tele­püléseken történt bővítés, 1992-ben hat, 1993-ban hu­szonöt település csatlakozott. 1990-1993 között a vezetékes gázellátással rendelkező telepü­lések száma 18-ról 49-re, része­sedésük a megye összes telepü­léséből 15,4—ről, 41,5 száza­lékra nőtt. Megyénkben 1993 végén az összes gázcsőhálózat hossza 1443 kilométer volt, az összes gázfogyasztók aránya 96 száza­lék. Az értékesített gáz mennyi­sége 1993-ban közel 212 millió köbméter, ebből a háztartások részesedése 36 százalék. Az egy háztartási fogyasztóra jutó ve­zetékes gázfogyasztás 1993. évben 1536 köbméter volt. Községeink 38 százaléka ren­delkezett 1992 végén vezetékesgáz-használati lehető­séggel. A 42 községben volt a megyei gázcsőhálózat 52 száza­léka, az összes és a háztartási gázfogyasztók közel egyne­gyede. Ebben a településtípus­ban 1990-hez képest jelentősek a változások: például a gázcső- hálózat hossza hatszorosára, az összes és a háztartási gázfo­gyasztók száma ötszörösére, a háztartásoknak értékesített gáz mennyisége több mint három­szorosára - a városokban 37 százalékkal - nőtt. Ki lesz a legígéretesebb fiatal vállalkozó? Az éppep egy esztendeje létre­hozott Életpálya Alapítvány a Shell Hungary Rt. és az Ezred­forduló Alapítvány támogatásá­val működik. Most arról érte­sültünk, hogy ismét kiírta Az év legígéretesebb fiatal vállalko­zója pályázatát. Azokra a 18-30 éves vállalkozókra, illetve vál­lalkozni vágyókra számítanak, akik működésüket 1994. április 1. után kezdték, vagy az indí­tást még csak tervezik. Fontos feltétel, hogy az üzleti tervüket vállalkozási szándékkal készít­sék el. Előnyben részesítik azokat az ifjakat, akik nem vesznek részt felsőfokú vállalkozási képzésben. Azt is közzétették, hogy a födíj 150 ezer forint, a második helyezettek 100 ezer, illetve 50 ezer forintos juta­lomban részesülnek. Élesedő verseny várható! A fejlődő országok többségében érzékelhető fellendülés a ko- /irábbinál kedvezőbb feltételeket jelenthet hazánknak is. A Gazdaságkutató Rt. most közzétett előrejelzése szerint az idén 12-15, jövőre pedig 5-6 százalékos exportnövekedés várható. Ez pedig elmozdulást jelez. A sorokból kitűnik, hogy külkereskedelmi mérlegünk erre az évre tervezett 3,2-3 fi milliárd dolláros hiánya 1995-ben várha­tóan 2,5-2,8 milliárd dollárra csökken - becsüli a jelentés. Ez a javulás - többek között - a világgazdaság kedvező feltételeinek köszönhető. Külkereskedelmünk fontos piacain ugyanis a gaz­dasági helyzet javulásával lehet számolni. A kedvező vonások Nyugat-Euórpában érzékelhetők leginkább. Ugyanakkor pozi­tívfordulatot vesz Japán gazdasága is. A növekedési ütem némi lassulásával a fejlett országok közül szinte egyedül az Egyesült Államokban számolnak, ahol az idei 3,7 százalékra tervezett növekedés 1995-re várhatóan 2,5 százalékra csökken. Bővül a világkereskedelem is. Az előző években az átlagos 4-5 százalékos növekedést ebben az évben hét, jövőre pedig hatszázalékos emelkedés váltja fel. A javulás fő forrása a beru­házások számottevő növekedése. Fontos szerepe van a folya­matban az ázsiai országok várható importkeresletének, a GÁTT - az Általános Kereskedelmi Unió - uruguayi fordulójának, va­lamint az Európai Unióban folytatott pénzügyi viták lecsende- sülésének. Gazdaságunknak szintén kedvező, hogy az exportun­kat érintő korlátok tovább csökkennek. A Nemzetközi Valuta­alap előrejelzése szerint az ipari országokban az idén 7,2, jö­vőre pedig 4,8 százalékkal bővülhet az import mértéke. Derűlá­tásra adhat okot a szomszédos országokkal és a volt Szovjet­unió néhány utódállamával némileg rendezett helyzetünk. Nem kevésbé, hogy a lengyelekkel és a csehekkel szorosabb együtt­működést célzó tárgyalások folynak - olvasható a jelentésben. Az említettek ellenére viszont a gyakorlatban a gazdasá­gunknak fordulatszerűén javuló piaci helyzete aligha remél­hető. Mindez összefügg azzal, hop a recesszióból egyre inkább kilábaló országok hatalmas erőfeszítéseket tesznek exportjuk fokozása és importjuk csökkentése érdekében. A hazai terméke­ink kivitelét várhatóan nem gazdaságpolitikai eszközökkel kí­vánják akadályozni. Szelektálni minden bizonnyal az egyre erő­södő verseny fog a következő időszakban. Ebben pedig döntő a korszerű gazdasági szerkezet, a pénzügyi - hitelezési - feltéte­lek helyzete, a szállítási pontosság, a szervizszolgáltatás, a csomagolás, az áru külső megjelenési formája. Nem problé­mamentes a világgazdaság helyzete sem. Az OECD, valamint a fejlődő országok gondja marad a viszonylag magas munkanél­küliség és a költségvetési deficit folyamatos növekedése. Ezek pedig nehezen kezelhetők és feszítő gondokat mutatnak. A volt szocialista országokat illetően mérsékelt javulást várnak a nemzetközi előrejelzések. Legkedvezőbbnek a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovénia esélyeit jelzik a szakértők, amely nekünk elgondolkodtató kell, hogy legyen. Hazánkban tehát nagyon sokat kell tenni azért, hogy - nemzet­közi léptékkel mérve is - javuljon a helyzetünk. Mentusz Károly A lakossági nettó megtakarítások év elejétől szeptember végéig - a Magyar Nemzeti Bank adatai szerint - 216,5 milliárd forinttal nőttek. A nem pénzinté­zeti értékpapírok - zömében az állampapírok - állomá­nya szeptember végéig összesen 59,2 milliárd forinttal növekedett, míg a forintbetétek összesen 58,5, a pénzin­tézeti papírok 10,8, a devizabetétek pedig 66,5 milliárd- dal bővültek. Grafikonunk a folyamatos megtakarítási nö­vekményt mutatja. Jövőre tíz százalék lesz az árfolyam-korrekció? Az idén év végéig - várhatóan- 2-3 százalékkal nő a bruttó hazai termék. Az élénkülést azonban kétharmad részben olyan folyamatok generálják mint a teljesítmény nélküli re­álbér- és keresetnövekedés, va­lamint az államháztartás hiá­nya, amelyek jelentős részben rontják az ország pénzügyi egyensúlyát - hallhattuk nem­rég egy fórumon Békési László pénzügyminisztertől. A szaktárca vezetője leszö­gezte: jövőre abszolút elsőbb­séget élvez a stabilitás, s nem nőhet az ország adóssága. Az államháztartás folyó bevételei­nek fedeznie kell a folyó kiadá­sokat. A jövő évben a kormány- intézkedései révén - 3-4 szá­zalékkal kívánja csökkenteni az összfogyasztást, s jelentős adó­és egyéb kedvezményekkel tá­mogatja a beruházásokat. A tervek szerint 1995-ben a bruttó nemzeti termék nem nő, az inf­láció húsz százalék körül ala­kul, s a központi költségvetés kiadásaiban pedig reálértékben átlagosan tízszázalékos csök­kenés várható. 1995-ben a folyó fizetési mérleg hiánya nem haladhatja meg a kétmilliárd dollárt, s csak az agrárágazat számíthat jelen­tősebb, tízszázalékos támoga­tásnövelésre. A forint árfolya­mának várható alakulásáról megtudtuk: jövőre folytatódik a reáleffektív leértékelő politika. Amennyiben a fogyasztói árin­dex nem lépi túl a húsz százalé­kot, akkor éves szinten durván feleekkora árfolyam-korrekció várható. A GAZDASÁG HÍREI / Élénkül a nemzetközi búzaforgalom Búzából a világkereskedelmi forgalom az ezredfordulóra 20 százalékkal haladja meg a je­lenlegi szintet és eléri a 120 millió tonnát - állította egy Párizsban rendezett nemzet­közi búzakonferencián Dániel G. Amstutz, a nemzetközi bú­zatanács igazgatója. A forga­lom 50 százaléka Ázsiára fog esni. Ebből 50 millió tonnát a Távol-Keletre, mintegy 13 millió tonnát pedig a Kö­zel-Kelet országaiba szállíta­nak. (Napi Gazdaság) / Észak-európai cellulózgyár-vég Energiahiány miatt leállították Európa legnagyobb cellulóz­gyárát a karéliai Szegezsában- jelentette az Itar-TASZSZ. Az üzem bezárása miatt meg­határozatlan időre munka nél­kül maradt nyolcezer dolgozó, és válságos a helyzet az egész városban. Az értékesítési ne­hézségekkel küszködő szege- zsai cellulózgyámak nemrég elfogyott az üzemeléshez szükséges nehéz-tüzelőolaja. (Világgazdaság) Tatárföldön a General Motors Vegyes vállalat alapításáról írt alá szándéknyilatkozatot a General Motors Corp. ame­rikai autóipari óriás és a tatár Elaz vállalat. A két cég 1,5 milliárd dolláros tőkével hoz létre közös vállalkozást, és az együttműködés keretében összkerék-meghajtású terepjá­rókat gyártanak. Az Interfax hírügynökség beszámolója szerint a tatárföldi gyárban évente 300 ezer dzsip készül majd a helyi sajátos útviszo­nyok figyelembevételével. (Világgazdaság) Egy-két éven belül jön a szuperrizs A Fülöp-szigeti International Rice Research Institute kutatói által kifejlesztett új „szuper­rizs” évente 450 millióval több embernek nyújthat táplá­lékot. Az új rizsfajta a Wa­shington Post beszámolója szerint 25 százalékkal jobb termelést hoz és jóval keve­sebb műtrágyát igényel, mint a jelenleg termeltek. Évente akár 100 millió tonnával töb­bet lehet majd betakarítani en­nek a fajtának a várható elter­jesztésével. Az új rizs egy-két éven belül a termelőkhöz ke­rül. (Napi Gazdaság) VALUTA Vételi Eladási Pénznem árf. 1 egységre forintban Angol font 172,74 176,22 Ausztrál dollár 78,24 79,84 Dán korona 18,08 18,44 Finn márka 22,99 23,45 Francia frank 20,65 21,07 Görög drachma (100) 45,89 46,81 Holland forint 63,12 64,38 ír font 170,87 174,33 Japán yen (100) 109,54 111,74 Kanadai dollár 77,87 79,45 Kuvaiti dinár 355,57 362,81 Német márka 70,75 72,17 Norvég korona 16,21 16,53 Olasz líra (1000) 68,87 70,27 Oszt. schilling 10,05 10,25 Spanyol peseta (100) 84,90 86,62 Svájci frank 84,94 86,64 Svéd korona 14,74 15,04 USA-dollár 105,61 107,75 ECU (Közös Piac) 134,69 137,41

Next

/
Thumbnails
Contents