Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-22 / 275. szám

6. oldal Horizont 1994. november 22., kedd A 75 éves Gábor Miklós magas kitüntetést kapott A Nyilas havában A színész, amíg él, bizonyítani akar. így él Gábor Miklós is. 1953-ban Kossuth-díjat kapott, 1962-ben érdemes, 1967-ben kiváló művész lett, mégis meg­hatotta, amikor nemrégiben megkapta a Magyar Köztársa­sági Érdemrend Középkereszt­jét a Csillaggal. Amíg játszik, sikert akar, még 75 évesen is kihívásnak érzi az új szerepe­ket, izgul az új bemutatók előtt. Gábor Miklós Kossuth-díja különben is furcsa eset... Sztálint játszotta a Feledhe­tetlen ’19-ben, s akkor olyan idők jártak, hogy ha a szerepet a sarki borbély alakította volna is, Kossuth-díjat kapott volna érte. A sors - egyébként igaztala­nt! - úgy büntette Gábor Mik­lóst, hogy 1962-ben csodálatos Hamletjére - amelyre akár két Kossuth-díjat is megérdemelt volna - egyet sem kapott. Ab­ban az időben itt járt a legkivá­lóbb angol színikritikus, John C. Trewin, aki elmondta: addig ötven Hamlet-előadást látott, ebből tizenhatot (!) Laurence Olivier-vel, de Olivier után nála Gábor a legjobb Hamlet. Hamlet, Rómeó, Shylook, Tanner John, Bicska Maxi, IV. Henrik alakítója, az Elveszett paradicsom, az Oszlopos Si­meon, a Rettenetes szülők, a IV. Henrik főszereplője - ezek pályájának kiemelkedő állomá­sai, hogy csak néhány színpadi szerepét említsem. A Budapesti tavasz, a Valahol Európában, az Apa, az Éjfélkor hőse - íme, néhány filmje a szintén na- gyon-nagyon sok közül. Most könyveket ír, gondo­latgazdag, remek stílusú köte­tek kerülnek ki a szövegszer­kesztője alól. És „mellesleg” rendezéssel is foglalkozik. Amikor először bejelentette rendezői szándékát, akkori igazgatója kelletlenül fogadta a kérést, és egy Agatha Chris- tie-darabot bízott rá. Mit lehet egy szokványos krimin ren­dezni? Elrontani se lehet, brillí­rozni vele még kevésbé. Ké­sőbb Kecskeméten, aztán a Nemzetiben is rendezett, szín­padra állította Molnár Ferencet, Goethe-t. Most a Budapesti Kamara- színházba szerződött feleségé­vel, Vass Évával együtt. Első it­teni munkája Oscar Wilde ko­médiája, a Bunbury. Gábor na­gyon szereti ezt a világot, Shaw és Wilde világát. Olyan ambi­ciózusan fogott a feladathoz, hogy nyári vakációja idején összevetette a Bunbury két-há- rom magyar fordítását, és belő­lük fogalmazott meg egy újabb változatot. Aztán azzal a kíván­sággal állt elő, hogy a próbák idejére szerződtessenek egy tánc- és illemtanárt, mert a da­rab eredeti atmoszféráját úgy lehet csak jól visszaadni, ha a korabeli brit társasági életet pontosan lemásolják. Hogyan ültek, csevegtek, álltak, sétál­tak, ittak teát, ettek süteményt, milyen mozdulatokkal s hang­hordozással beszéltek egymás­hoz, és milyenek a személyzet­hez a ladyk és a lordok. Szűcs Miklós, a színház igaz­gatója mélyen Gábor szemébe nézett, és azt mondta:- Ugyan már, Miklós, minek ide szerződtetni bárkit is? Te vagy ennek a legalaposabb tu­dója, te leszel itt a legjobb il­lemtanár! Barabás Tamás Latin neve: Sagittarius. Időtartama: november 23-tól december 20/21-ig. (Az ősz 3. hónapja). Szimbóluma: a kifeszített nyílvessző. Alapeleme: tűz (meleg és száraz). Alaptulajdonsága', változó. Neme: férfias. Uralkodó bolygója: Jupiter (a mennydörgés istene). Férne: ón. Szerencseszámai: 4, 14,24. Szerencsés helyei: paloták, idegen városok. Szerencsenapja: csütörtök. Peches napja: szerda. Nyilas-növények: spárga, füge, petrezselyem, málna. Nyilas-állatok: szarvas, dámvad, ló, elefánt. Nyilas-városok: Avignon, Köln, Nottingham, Peking, Stuttgart. A Nyilas nappali vagy Nap-jel. Temperamentuma: koleri­kus. Pszichoszomatikus gyengéi: csípő, csípőízület, máj, vegeta­tív idegrendszer, keringés, hi­pofízis. Híres Nyilasok: Ludwig von Beethoven, Maria Callas, Sammy Davis, Walt Disney, Néró császár, Frank Sinatra, Liw Ullmann. Pszichikai jellemzői: idea­lizmus, szellemi feszültség, segítőkészség, optimizmus. Vajon milyen is egy igazi Nyilas? A jel szimbóluma egy ken­taur (alul ló, felül ember) egy kifeszített íjjal, s a ráhelyezett nyílvesszővel. A kentaur az antik mitológiában az önálló­ságot és a bölcsességet testesí­tette meg, a könnyű járású állat és a gondolkodó ember szinté­zise. Ha mindehhez hozzá­vesszük, hogy a Nyilas egy változó tűzjel, valamint azt, hogy ura a nagylelkű, igazsá­gos, minden jót árasztó Jupi­ter, s hogy a Nyilasban a Nap a 9. házban van, akkor már majdnem előttünk áll ennek a típusnak a jelleme, amely a változékonyságban, a tettre- készségben, az intellektuali- tásban, a nyugtalanságban, a sokoldalúságban nyilvánul meg. A Nyilas nem véletlenül kentaur: ennek a jelnek sajá­tossága a mozgás, idősebb ko­rában is könnyedén mozog, szívesen sportol, szereti a sza­badságot és a természetet, a gyorsaságot, talán semmivel nem lehet annyira büntetni, mint azzal, ha akár rövid időre is bezárják. A Nyilas (tüzelem és a Jupi­ter hatására) őszinte, nyílt, nagyvonalú, jó igazságérzete van, remek intuíciója. Viszont alaptulajdonsága a változé­konyság, ezért kiszámíthatat­lan, megbízhatatlan. Mindig robbanásra kész, hamar fellán­gol (hiszen hajlamos az idea­lizmusra), ám hamar le is lo­had, környezetének nemegy­szer okoz kellemetlen megle­petést hirtelen döntéseivel. A Nyilas olyan, mint ahogy ábrázolják: állandóan a Napba céloz, mindig megfeszíti a húrt, ám ha megkérdeznénk, mire is céloz tulajdonképpen, mit is akar elérni, lehet, hogy nem tudna pontosan vála­szolni. Egy igazi Nyilas min­denbe belekap, mindent követ, amiben érdekességet szimatol, mihelyt kezébe veszi a nyíl­vesszőt, azonnal kilövi, eszébe sem jut, hogy jó lenne tarta­lékban is hagyni egyet-egyet. Ez a jel, amely feltartóztat­hatatlan és állandóan remény­nyel teli, az állatövben az Ik­rekkel áll szemben, és ezért szoros vonatkozása van a szel­lemileg igen mozgékony és in­telligens „jelhez”. Miközben az Ikrek inkább a saját gondo­latvilágában él, az érett Nyilas benyomásai öntudatosak és céltudatosak. Nála az értelem segít a mozgásai kontrollálá­sában, és a testet az izom és a lélek egységébe vezeti. Az idegrendszere éppen olyan érzékenyen reagál min­denre, mint az Ikreké, miáltal az az óhajuk, hogy mindenhol egyszerre jelen legyenek, mu­tatja a szere tétét a szabad ter­mészet és a kötetlenség iránt. De az Ikrekkel ellentétben ő egy praktikusan gondolkodó ember, aki az éles eszét arra használja, hogy a reális terveit megvalósítsa. Sokszor impulzívak, de ez azért van, mert villámgyorsan felfogják a tervük eredményét. Ők nem pazarolják el az idejü­ket hasztalan megfontolá­sokra, azonnal a tárgyra tér­nek, és cselekednek. Néha hi­báznak, de csak azért, mert késleltetik a dolgokat. A gyors elhatározás az üzleti életben sikereinek a titka. Mindenre vonatkozóan, ami a munkájukkal összefügg, he­lyesen dönt, de ami az érzel­meit a privát életben illeti, ott bizony nem állnak jól a dol­gok. Nagy problémájuk, hogy túl sok mindennel foglalkoz­nak egyszerre. Az a kívánsá­guk, hogy változatosan élje­nek, eltéríti őket attól, hogy minden érdekes ötlet után jár­janak, s mivel mindig a ten­gely vonalán vannak, állan­dóan olyan dolgokat hallanak, amelyek sokat ígérőek. Sok­szor alábecsülik a rájuk törő problémákat, mert nem félnek a meghiúsulástól. Megbíznak saját magukban és képessége­ikben. Sokszor elfecsérelik magukat, kevés a türelmük ah­hoz, hogy részletekkel foglal­kozzanak, átadják ezeket a dolgokat másoknak. Terveiket nagy vonalakban vázolják, csak az erdőt látják, nem pedig a fákat. A Nyilas-emberek idealis­ták. Attól az igaz hittől vannak átitatva, hogy az emberiséget megjavítsák. De nemcsak be­szélnek; cselekednek is. Sok­szor foglalkoznak szociális re­formmegoldásokkal, a kis em­ber oldalán állnak, annak elle­nére, hogy a nagyokkal is kap­csolatuk van. Ahhoz sokkal esetlenebbek, hogy radikális gondolatokat képviseljenek, de azt tudják, hogy mit lehet megvalósítani és mit nem. Fantáziájukat a közösség által kívánt célok érdekében moz­gósítják. Remek rendezők, jól értik komplikált ügyek legegy­szerűbb elintézését, úgy, hogy a többiek könnyen követhetik ötleteiket. Nem szeretnek ve­szekedni, inkább engednek, elképzeléseiket inkább más­képpen viszik keresztül, addig, amíg számukra kedvező. Optimisták, minden dolog­nak a pozitív oldalát nézik, és embertársaik kétségeit egy­szerű és világos megnyilatko­zásaikkal oszlatják el. Mindé - nekfelett becsületesek, azt mondják, ami az eszükbe jut, amiben a szokatlan sugallat segít, ami azonnal felismeri a valóst. Sokszor csodálkoznak azon, hogy némely ember mennyire megütközik kereset­len megjegyzéseiken. Az állatövi jegyek és az emberi test... Az állatövi jegyek kapcso­latban vannak az emberi test részeivel. Nyilas — a „gyorslábú”, a messzire utazó. Jellemzői: a nagyvonalú­ság, a szétterjedés, a nagy uta­zások, a világnézeti érdeklő­dés, a távlati szemlélet, a lé­nyeglátás, a hit és az optimiz­mus. A Nyilashoz tartozik a csípőtáj, a lábszár, különösen a comb, a medencetájék és a ke­resztcsont, valamint a máj. A Nyilas kapcsolatban van a lég­zőrendszerrel és a mozgató­idegekkel. Testünk felépítését elsősor­ban az a jegy befolyásolja, amely a születés pillanatában éppen felkelőben volt a keleti horizonton, ezért a következő jellemzések főleg az ascen- dens jegyére vonatkoznak. Nyilas-típus: A harmonikus Nyilas-szülött jóindulatú, megértő, segítő­kész, becsületes, igazságsze­rető, igazmondó, nagylelkű és törvénytisztelő. Mindig derű­látó, de mégsem szakad el a valóságtól. Magasabb szellemi érdeklődésű, távlati szemlé­letű, bölcselkedő hajlamú. Az élet értelmét és célját keresi. Nemes eszmékért lelkesedik és lelkesít másokat, de ezt nem felelőtlenül teszi. Szerencsés természet, mert könnyen tud alkalmazkodni az egyetemes törvényekhez. Egészséges, sportos alkat, s - talán ezért - hosszú életű. A diszharmonikus Nyi­las-szülött mindenért azonnal lelkesedik és lelkesít. Meggon­dolás nélkül belekezd - és má­sokat is belehajszol - vala­mibe, majd ha tévedett, egy­szerűen odébbáll. „Fogjuk meg és vigyétek” típus. Szal­maláng természetű. Felelőtle­nül ígérget. ígéreteit gyakran önhibáján kívül nem tudja be­tartani, vagy egyszerűen elfe­ledkezik róluk. Szeret kóbo­rolni, csavarogni és nagyokat mondani, „hárijánoskodni”. Túlzásokra hajlamos minden­ben. Ezért könnyen elhízik. Hajlamos mozgásszervi prob­lémákra, főleg a csípőtájon, valamint a máj működési za­varaira. A szexis fantomkép Rendőrségi hír: „Eltűnt egy húszéves, 168 centis, barna, kerek arcú lány. Kék farmert, fehér pólót viselt" Ennyi! Egy próbababáról is többet tudnék leírni. Az istenért: csinos volt? Karcsú? Kövér? Vonzó? Kacér? Zárkózott? Jó, értem: a rendőrség nem esztétikai ítélkezést közöl. Nem szépségversenyt rendez. A rendőrségnek nincs „zsánere” - a körözvények sem tükrözhetnek rokon- vagy ellenszenvet. Sér­tené az esetleges sértett személyiségi jogait, ha az ürességében bántó mondat („különös ismertetőjele nincs”) helyébe, amely persze, testi jegyekre vonatkozik, közölnék: a lány félénk. Ka­landvágyó. Naiv. Netán hölgyekhez vonzódik. Távol tartotta magát a partnerkapcsolatoktól. Vagy éppen ellenkezőleg. No meg: babonás. Absztinens. Ellenkezőleg: iszákos. S szép a Szeme, szája, lába. Vagy csipás, ferde ajkú, görbe lábú. Ki ismer fel egy lányt arról, hogy farmert visel? Naponta hányszor kellene szólnom a rendőrségen: láttam egy húsz kö­rüli lányt farmerben. Vagy olyat, aki farmerben is elképzelhető. Tán célszerűbb lenne, ha a bekötött szájú rendőrség helyett rokonok, barátok mondanák el: milyennek ismerték az eltűntet. Vagy egy író foglalná össze elevenebb, testet-lelket felidéző fantomképét. Mely akkor már nem is olyan fantom. Mert a fan­tomok összetéveszthetők. Nincs ujjlenyomatuk, hangszínük. Talán nemük sincs; ki találkozott már kacér kísértettel? („Láttam egy húszéves kísértetet, lepedőben...”) Bodor Pál Gárdonyi Géza művének képregény-változata Feldolgozta: Márkusz László, Rajzolta: Zórád Ernő

Next

/
Thumbnails
Contents