Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-22 / 275. szám

1994. november 22., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Mátraderecskén köszöntik az időseket December 2-án, délután két órai kezdettel kerül sor Mátra­derecskén a már hagyományos­nak mondható idősek napjára. Az esemény helyszíne a köz­ségi sportcsarnok lesz, ahol ajándékokkal, műsorral és meg­lepetéssel kedveskednek a szer­vezők az idősebb korosztály­nak. Külön szeretné köszönteni a település önkormányzata a falu legidősebb asszonyát és férfiját. Pétervásárán értékelik a négyéves munkát A pétervásárai önkormányzat a napokban fehér asztal mellett tartotta meg cikluszáró, a né­gyéves munkát értékelő össze­jövetelét. A képviselőknek Pál László polgármester mondott elismerő köszönetét a közös munkáért, megfogalmazva, hogy a testület a kezdeti bi­zonytalanság után egyre inkább egységessé vált, és azzal fog­lalkoztak, ami a város ügyeinek előbbrevitelét szolgálta. A vá­ros lakosságát november 28-án, délután fél ötre várják a helyi kultúrházba, ahol közmeghall­gatással egybekötve kívánják értékelni a négy évet. Korszerű közutat építenek Ivádon Az ivádi önkormányzat határo­zatának megfelelően még eb­ben az évben több mint 2 kilo­méteres szakaszon korszerű aszfaltburkolattal látják el a fa­luba vezető útszakaszt. A 2 mil­liós beruházással a Pétervásá­rai Városgazdálkodási Rt.-1 bízta meg az ivádi testület. Elkészült a bükkszéki tornacsarnok is A tervek szerint november 25-én, délután öt órakor - ün­nepélyes keretek között - adják át Bükkszéken a közelmúltban elkészült tornacsarnokot - adta hírül a település polgármestere, Huszár István. Testületi ülés a siroki költségvetésről Szeptember végén került sor a siroki önkormányzat utolsó ülésére, november 28-án azon­ban még megvitatják a költség- vetési koncepciót, az idei gaz­dálkodás helyzetét. Cigánykérdés faluhelyen, lakásnézetből akkor megelőzhették volna, hogy az épület ilyen siralmas állapotba kerüljön.- Az sem igaz - fűzi hozzá Váraszó elöljárója hogy itt cigányellenesség lenne. Volt ugyan gond, korábban egy „úriember” rendszeresen lází- totta a romákat a magyarok ellen, de ezen már túl va­gyunk. Ha Berkiné itt talál magának házat, senki sem fogja elüldözni innen. Csak azt szeretnénk, hogy a vele élő, most az út túloldalán egy pin­cében lakó testvérét is vigye magával, különben majd jön hozzánk: az ő lakásgondját is oldjuk meg. Henger Ferenc szerint is csak a segélyek elosztása kö­rül szoktak fellángolni az in­dulatok, pedig ezen pénzek zömét a kisebbség kapja - akár utána is nézhetek, mondja -, egyébként pedig példásnak mondható az együttélés Vár­aszón. Amúgy meg ha netán összedőlne a ház - hangzik a végszó -, azt sajnos kénytelen lenne tehetetlenül szemlélni az önkormányzat. Szinte egyszerre állunk fel az asztaltól, mindenki, még a szorgalmasan jegyzetelő helyi Lungo Drom-os elnök is az egy órakor kezdődő temetésre igyekszik. * Van cigánykérdés ma Ma­gyarországon? Kühne Gábor (Folytatás az 1. oldalról) Mondják, amennyiben rende­zett körülményekkel és tulaj­doni lappal bíró ingatlant tudnak felmutatni Berkinéék, a műszaki ellenőr kedvező véle­ményének birtokában össze­hívják a testületet, ott majd el­döntik: támogatják-e a házvá­sárlást. Mindez azért van így, mert nincs beütemezve a la­kásvásárlások támogatására külön alap. Egyébként pedig az ózdi lakás megvizsgálása csak azért szenvedett három­hetes késedelmet, mert a mű­szaki ellenőr épp akkor tanul­mányi szabadságon volt. Pálfi úr nem tagadja meg az egy évvel korábban már han­goztatott véleményét sem, mi­szerint: ha Berkiné vagy Ko­vács úr, szóval az, aki ott lakik vagy lakott, apránként javít­gatta volna a tetőt meg a házat, ...ez pedig Berkinéé Bükkszéki iskolaügy: többszörösen jogsértő? A közelmúltban már beszámol­tunk arról, hogy a bükkszéki önkormányzat fontolóra vette: nem engedi be a faluban lévő körzeti általános iskolába a szajlai és a terpesi gyerekeket, mivel e két település nem haj­landó rendezni az oktatási in­tézmény működtetésében je­lentkező pluszköltségek rájuk eső részét. A fizetés határidejé­nek meghagyott dátum - no­vember 14. - lejárt, a gyerekek is járhatnak az iskolába, noha a nevezettek csak egy részét fi­zették ki a bükkszékiek által követelt összegnek. Huszár István, Bükkszék polgármestere lapunk kérdésére elmondta: mielőtt lépnének, meg kívánják várni, az ügyben hogyan dönt a másik két testü­let. Horuczi Flórián szajlai pol­gármester szerint azonban e kérdésben feltehetően már csak december Il-e után foglalnak állást. A település egyébként - hangsúlyozta - nem kívánja megtagadni a fizetést, ennek feltételeit azonban előre kell tisztázni, azt a pénzt pedig, amit erre tudnak fordítani, már átutalták Bükkszéknek. Terpesen sok tekintetben ha­sonlóan vélekednek a dologról. Mint Sály István polgármester­től megtudtuk, a testület - noha arányaiban az átlagnál nagyobb terhet rótt a falura a beiskoláz­tatás - a napokban ismét meg­vitatta a kérdést. A képviselők álláspontja szerint - mivel sú­lyos anyagi vonatkozásai van­nak az ügynek - a következő önkormányzatnak kell azt majd megvitatnia. Az elmérgesedett helyzetről a Köztársasági Területi Megbí­zotti Hivatalt is értesítették ko­rábban az érintettek. Az ő írás­ban is megküldött állásfoglalá­suk szerint a KMBH nem vál­lalkozhat a települések közötti pénzügyi viták eldöntésére, azonban a tanítás szünetelte­tése többszörösen is törvénybe ütköző jogsértő magatartásnak minősülne. Szerintük az anyagi követelések tisztázását - leg­rosszabb esetben is - a bírósá­gon kell elintézni. (kágé) Agrárkamara Leleszen Huszonkét gazdálkodó jelent meg a közelmúltban azon az összejövetelen, amelyen megalakult a Magyar Agrár­kamara Területi Mezőgazda- sági Bizottsága, tamaleleszi központtal. Elnöknek Kovács Ferenc falugazdát választot­ták, s ő lett a megyei küldött is. A bizottság tagjai a mező- gazdaság különféle ágazatait, illetve falujukat is képviselik, így Szentdomonkosról Sípos József, Bükkszenterzsébetről Utassy János és Bozó József, Fedémesről Vincze Béla, míg Tamaleleszről az elnök kapta a legtöbb szavazatot. A hozzászólók elmondták, hogy mindent meg kell tenpi azért, hogy a föld ne marad­jon parlagon. Kifejezték re­ményüket, hogy a kamarai szolgáltatások a gazdálkodók érdekeit szolgálják majd, ha­sonlóképpen ahhoz, ahogy ez néhány nyugati országban már évtizedek óta működik. K. M. Már készül a recski szennyvíztisztítómű is Miután a közelmúltban már megejtették a recski szennyvíz- tisztítómű helyéül kijelölt terü­let műszaki átadását, a három települést - így Recsket, Pará- dot, valamint Mátraderecskét - érintő, áfa nélkül 89 millió fo­rintos beruházás immár zöld utat kapott. Mint ismeretes, az 1300 köbméter/nap kapacitású üzem kivitelezésének jogát a svájci érdekeltségű United Technolo­gies Bureau Kft. nyerte el, az ő A munkája a hobbija... Nem annyira szokványos do­log, hogy a fiatalok háztartási­gép-szerelőnek tanuljanak. A Biikkszenterzsébeten élő 21 éves Utassy Tamás mégis ezt az utat választotta.- Mikor határoztad el, hogy a háztartási gépekkel akarsz foglalkozni?- Az egri Gárdonyi Géza Gimnáziumban négyes-ötös ta­nuló voltam. Amikor eljött a pályaválasztás ideje, arra gon­doltam, agrármérnök leszek, de éppen akkor omlott össze a me­zőgazdaság. Ekkor édesapám­mal kiválasztottuk a háztartási­gép-szerelő szakmát. Az volt a célunk, hogy azt tanuljam, amit szeretek, és meg is tudok majd élni belőle.- Milyenek a kezdeti tapasz­talatok?- Az idősebb kollégák azzal indítottak útnak, lehet, hogy pár év múlva befejezem. De most még nagyon tetszik a dolog. Úgy fogom fel, hogy meg kell oldanom egy problémát, ami rövidebb-hosszabb idő alatt si­kerül is. Erőt ad, hogy látom, nagy szükség van a munkámra, mert az emberek még javíttat­nak, és nem dobják ki a meghi­básodott gépeket.- Szükség van ehhez egy jó felszerelésre. Mennyibe kerül most ez?- Általában a darálókhoz, porszívókhoz, vasalókhoz egy­szerűbb szerszámkészlet is A fiatalabb korosztály szólítja így Bükkszéken Józsa Pál vál­lalkozót, míg az idősebbek csak Öcsinek tisztelik. Ha talán nevén keresnék, nem találnák meg olyan biztosan ebben a dombok közé szorult kis köz­ségben, aki hosszú éveken ke­resztül mint sport-mindenes volt a faluban. Őt keresték a labdarúgók ügyeiben, de vele tárgyaltak a járási sport-„főhajjakendek”, ha a járási, megyei vagy netán | az országos falusi szpartakiád- ról volt szó. Már fiatal korában is vállalkozó szellemű volt, hi­szen az élet tanította erre. A második világháború pok­lában elveszett édesapa nélkül kemény élet várt a két test­vérre, Jánosra és Pálra. Hiába az anyai igyekezet, a részes aratás, cséplés, a kevéske föld derekat gyötrő vallatása. Ne­hezen került az asztalra a min­dennapi. Ilyen , előzmények után szinte már természetes dolog volt az, hogy fiatalon munka után kellett menni. Szinte gyermekfejjel már a Gyógyvíz­termelő Vállalat tehergépko­csijain járta a számára kinyílt világot, hogy mint kocsikísérő keresse meg kenyerét. A sport, a labdarúgás alap­vetően meghatározta életútját, sorsának alakulását. Hálóőr­ként bejárta Ózdot, Pétervásá- rát és Gyöngyöst. Volt közéleti ember a járás ifjúsági mozgal­mában, áfész-pincér és minde­nes. Vezetett autóbuszt, volt garázsmester a recski bázison. A sport sok mindenre meg­tanította. A győzelem ízére, a bukás elviselésére, de legki- váltképpen arra, hogy sohasem szabad feladni, mindig kemé­nyen kell küzdeni a kitűzött cé­lokért. Az akarat, az elhatáro­zás próbája volt, amikor munka mellett levelező tanu­lóként visszaült az iskola­padba; és elvégezte a gimnázi­umot, majd mint perspektivi­kus életcél szolgálatában, sike­resen vizsgázott az üzletveze­tői, vendéglátói, kereskedelmi végzettséget adó egri iskolá­ban. A társadalmi változás szele megérintette őt is. Az egykori szövetkezeti dolgozó nagy fába vágta fejszéjét, és új irányba kívánta fordítani élete szekerét. A három gyermek, a két lány (azóta asszony mind a kettő, és a két unoka mellé már a harmadik is jelentkezik) és a sportban is örökös Jácint, mel­lette a hűséges társ, Mária asz- szony is nem várt a csodára, hogy sikerül-e, amibe belekez­dett a családfő. Mellé álltak, és egy emberként vállalták a vál­lalkozást. Önállóan a maguk gazdái lettek. S ha döcögve is, de elindult valami új, első idő­ben'még szokhtlán valami, ál­matlan éjszakákkal, tervezge- tésekkel és konok elszántság­gal. Egy csodálatosan szép tá­borban lett bérlő. A bükkszéki ifjúsági tábornak lett a konyha­főnöke. Vendéglátásának híre-neve meghaladta a köz­ség, a megye, de még az ország határait is, mert az első idők­ben orosz, német, lengyel fiata­lok is üdültek az ózdi, buda­pesti és az alföldi vendégek társaságában. Sikerei azonban nemcsak barátot, hanem haragost, iri­gyet is szültek. A meg nem ér­tés, a gáncsoskodás már-már kedvét szegte. Az fájt neki leg­jobban, hogy a közös veríték­kel összehordott tábor évről évre gazdátlanul ment és megy tönkre. A több község tulajdo­nában lévő házaknak nincs igazi gazdája ma sem. A község, a település Öcsije, Öcsi bácsija újra nagy kihívás előtt áll. Ugyanolyan bizonyta­lan a helyzete, mint akkor, amikor belevágott ebbe a „nagy kalandba”. Szeretné vál­lalni a tábor minden gondját: étkeztetéstől az elszállásolásig. Amit a család kasszája megen­ged, még áldozna is érte, és akkor övé lenne a tábor fe­lelőssége, és ha lenne, a haszna is. Ennyi támogatást kéme. S hogy ő mennyit adott, azt talán azok tudják legjobban, akik megsüvegelik őt, Öcsinek j vagy Öcsi bácsinak szólítják. Öc§i bácsi családja körében... l )i ' /' L i .<. I. i. a ígéreteik szerint jövő augusz­tusban már megindulhat a prór baüzemelés. ,)p\ A község határában zajló be­ruházással párhuzamosan lj> lyik a csatornahálózat kiépftíí®' is. A recski belterületi főgermé1 műszaki átadása már az elnifilf hét csütörtökjén megtört éfiC míg a hálózat kiépítését 1 SÖ7Í végére fejezik be - tudtuk ir^g* Fekete Józseftől, Recsk pol­gármesterétől. HáflJ um megteszi, de a hutokhoz toltö- készülék, töltőpalack, forrasz®1 is kell, ami valóban nem kis bé*-z ruházás. Ezeket a szüleim ve?-' ték meg, de amint megkapom á' fizetésemet, rögtön alkatrésit veszek rajta. Kell a vállalko­záshoz, mert enélkül nem lehet javítani. A tervem, hogy min­dig legyen itthon utánpótlás...- Milyen gépek szorulnak leginkább javításra ? J .- Már itt a környékben tud­ják, hogy mivel foglalkozom, így gyakran hívnak. Nyáron a hűtők javítása folyt, most a rossz centrifugákkal keresnek meg. De az automata mosógé­peknek is akadnak problémáik.- Mit tanácsolsz azoknak a fiataloknak, akik a te példádat' akarják követni a továbbtanul j láskor?- A szolgáltatási szférába!? vannak elengedhetetlen köve-’ telmények: a bizalom, a jó mo­dor, az emberekkel való jó kon-’ taktus kialakítása. Mégis a lej-, fontosabb: szeresse azt, amit csinál, tartson lépést a fejlődés­sel.- Mivel töltőd a szabadidői­det? ’ f- Szeretek autózni, kedvelem1 a zenét. Hosszú ideig magani is zenéltem, tubán játszottam. Úgy érzem azonban, hogy most már inkább a munkám a hob­bim. Kovács Maria Ez itt Puporkáék háza... Öcsi Bácsi...

Next

/
Thumbnails
Contents