Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)
1994-11-19-20 / 273. szám
10. oldal Hétvégi Magazin 1994. november 19-20., szombat - vasárnap Herbert vendégei voltunk Magny-Cours-ban Mindenről Johnny Herbert tehet. A Forma-1 világának talán legjobb tesztpilótája Magny-Cours-ban már a Li- gier-próba vége felé tartott, amikor - némi baráti unszolásra - újra a szűkös kocsiba szállt, s bemutatót rögtönzött az egri középiskolásoknak. Ezen elhatározásával olyannyira felcsigázta megyeszékhelyünk mezőgazdasági szakközépiskolája /Vevers-ben vendégeskedő diákjainak az érdeklődését, hogy alig lehetett elcsalogatni őket a pálya széléről. Kétségkívül, nem túl gyakran adatik meg magyar tizenéveseknek (felnőtteknek se nagyon), hogy közvetlen közelről szemlélhessék külföldön egy Forma-1-es jármű száguldását. Ezt megelőzően a versenypálya biztonsági vezérlőjében követhették nyomon Johnny módszeres köreit a húsz, falra szerelt monitor segítségével. Megtudhatták a rövid, ám szabatos magyarázatból, hogy ezen a helyen minden fordulóban 4 kilométer 250 métert kell megtenniük a versenyzőknek. Ha valakit jobban érdekel, kiszámíthatja az autók átlagsebességét annak az érdekes adatnak az ismeretében, hogy itt a pályacsúcsot Nigel Mansell mondhatja a magáénak: 1992-ben 1 perc 13.864 másodperc alatt haladt végig egy teljes körön. Rendkívüli módon ügyelnek a hivatásos pilóták biztonságára, hiszen például csak a kavicságyak összes területe eléri a nyolc és fél hektárt! Minden egyes világbajnoki futamot természetesen videón rögzítenek. A négy legveszélyesebbnek tekintett kanyarban, illetve helyen külön kamerák pásztázzák a térséget, egyúttal szemmel tartják a nézőket is. Mindent korszerű számítógépes rendszeren azonnal feldolgoznak, így hasznos támaszt nyújthatnak az esetlegesen bekövetkező balesetek elemzéséhez. Verseny idején egyébként nyolszáz tagú személyzet teszi gyorsan és precízen a dolgát. Nélkülözhetetlen része - nyilván a depók mellett - egy ilyen pályának a külön főorvos által irányított mentőállomás. Berendezései a legújabb technikai vívmányoknak számító orvosi műszerek közül kerülnek ki. Ez minimális követelmény, hiszen nemegyszer csupán másodpercek állnak a doktorok rendelkezésére, hogy visszahozzák a sérült versenyzőt a klinikai halál állapotából. Az első helyiség a gyorsvizsgáló, a következő a légkondicionált újraélesztő-terem. A harmadikban található az újraélesztő kád, amelyet égési sebek azonnali kezelésére alkalmaznak. Külön van pihentetőszoba, kis terem a rosszullétre panaszkodó nézőknek, s persze, a mentést szervező-vezető főorvosnak és stábjának. Ütközéskor egy percen belül érnek a sérülthöz, s ha szükséges, két helikopter rögtön menetre kész. Szerencsére - említették meg vendéglátóink - komolyabb tragédia még nem történt Magny-Cours-ban. (Azért az itt dolgozókat is mélyen megrendítették az idei súlyos balesetek, különösen Ayrton Senna halála...) A lányok-fiúk érthetően siettek kifelé erről a még így, nép- telenül is eléggé nyomasztó helyről. A látottak-hallottak után persze, újabb meglepetésben volt részük a célegyenest szegélyező korlát mellett: sose gondolták volna, hogy a tévében szolidnak tetsző több száz lóerős masinák ilyen fülsiketítő hangzavart képesek kelteni. Igaz, Johnny Herbert is rájátszott dologra, s öt kör után - merő udvariasságból - kocsija motorját dobhártyaszaggató hangúra felbőgetve búcsúzott a számára ismeretlen ifjú magyaroktól. Immár új barátaitól... Perl Márton Szalay Zoltán A sérült versenyző először ebbe a vizsgálóba kerül Beregovoy emlékműve: tisztelgés a pálya egyik megteremtője előtt Egri mezőgazdaságisok „ellenőrzik" a Ligier-autó tesztköreit Mezei András, a költő - aki üzleteket hoz össze Az egyik legismertebb magyar költőt akár a gazdasági kapcsolatok élénkítőjének is nevezhetnénk. Hatvannégy esztendős korára ugyanis eljutott oda, hogy szaván fogták. Ha már éveken át cikksorozatokban foglalkozott a hazai feltalálókkal, ha már könyvekben dolgozta fel a magyar találmányok sorsát, akkor most, a kilencvenes években lehetőséget adtak neki arra - lehetőséget szerzett magának? -, hogy elképzeléseit a gyakorlatban is megvalósítsa. A Társaság a Keleti Piacokért Egyesület főtitkára egy budapesti ház, az Andrássy úti Eszterházy-palota földszintjén fogad, fényűző környezetben, kecses kandalló és faragott bútorok között.- Meglepő ez a környezet.- Kell az üzletkötéshez. Az emeleten az orosz gazdasági kamara lakozik, tőle béreljük ezt a kétségkívül mutatós irodát... Egyesületünknek kilencven tagja van, vállalatok az ország minden részéből. Olyan cégek, amelyek meg akarják tartani vagy szeretnék visszaszerezni a keleti piacokat. Ők dobják össze a bérleti díjat. Eddig megérte nekik.- Azt nem kérdem, hogy mivel foglalkozik az egyesület, mert az imént végigültem egy megbeszélést, amelyen amerikai, orosz és magyar üzletemberek vettek részt. A tapasztaltak alapján jól értem-e, hogy egy alanyi költő külföldi befektetőket és hazai vállalkozókat köt össze?- Egy kicsit bonyolultabb a helyzet. Mondok egy példát, jó...? Sok nálunk a magyarorosz vegyes vállalat. Ez nagyon szép eredmény, a baj csak az, hogy egyiknek sincs pénze. Mi tőkéhez segítjük őket. A magyar gazdaságnak ugyanis jó hímeve van Nyugaton, egy magyar cégnek van hitele a nyugati bankoknál, nos, ebből a hitelből indulhat fejlődésnek a magyarorosz, a magyar-ukrán, a magyar-román, a magyar-szlovák vegyes vállalat. Fogalmazhatnám úgy is, hogy mi vagyunk a közvetítők és közvetlen meghatározók.- Említene egy konkrét példát?- Azzal a feltétellel, ha csak minden második olvasó ismer rá a körülírt vállalatra. Akad Magyarországon egy óriási autóbuszgyár, amely piaci gondokkal küszködik. Pontosabban szólva: termékeire volna piac, ha a megrendelők tudnának fizetni. Talán sikerül néhány tízmillió dollárt felhajtani, s hamarosan megépülhet innen vagy kétezer kilométernyire egy autóbusz-összeszerelő üzem. Ez mindkét, sőt mindhárom félnek komoly haszont jelenthet.- És a negyedik félnek, a keleti piacokat felkutató egyesületnek, illetve önnek személy szerint megéri?- Ha a hónap első péntekjén eljönne ide, láthatná, micsoda nyüzsgés van összes termeinkben. Olykor százötven-kétszáz üzletember is találkozik - a jelenlegi és volt miniszterektől a milliárdos vállalkozókon át a külkereskedőkig rengetegen érdekeltek a Kelettel való gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Utoljára november negyedikén rendeztünk afféle klubestet, új helyiségekben, mert a régiekben már nem fértek volna el a vendégek.- Láttam, hogy jól érzi magát ebben az üzletben, de mi lesz a költészettel?- írok én, minden reggel négylől nyolcig, de csak verset... A legutóbbi négy évben hallgatott a publicista Mezei András. Nem vettem részt az úgynevezett Csurka-vitában, nem vitatkoztam Csoóri Sándor nézeteivel. Őszintén azt gondolom, hogy egykori íróbarátaim, akik egyébként paraszti származásúak vagy közel vannak a néphez, nem akartak rosszat. Az viszont tény, hogy a korábbi kormányzattal együtt közreműködtek a magyar mezőgazdaság szétverésében, a keleti kapcsolatok eljelentéktelení- tésében. Ez sokkot okozott. A megrendülést írom ki magamból hajnalonta. Tény verseknek nevezem ezeket a rövid írásokat.- Járja az országot, üzletemberekkel találkozik. Néha még olvasókkal is?- Nekem az a tapasztalatom, hogy az úgynevezett menedzserek a legtájékozot- tabb emberek közé tartoznak. Azt nem állítom, hogy minden verseskötetet elolvasnak, de arra már rájöttek, hogy ha a „placcon” akarnak maradni, akkor figyelemmel kell kísérniük a legfontosabb eseményeket... Bár, a fene tudja, kinek mi a fontos. Azt viszont biztosan tudom, hogy olyan emberekkel is találkozom, akik meghallgatják a verseimet, és szívesen beszélgetnek a gazdasági helyzetről is.- Hogyan jellemezné a beszélgetőpartnereit?- Olyan érdeklődőknek tartom őket, akik nem zárkóznak el a kultúrától sem, s akik szeretnék tudni, hogy ebben a mostani helyzetben milyen kitörési pontjai vannak Magyarországnak. Zöldi László A szülőföld varázsa: egy grafikus vallomásairól Medgyesy Miklós grafikusművész tollrajzaival és kisplasztikáival vendégeskedett Egerben, a Pásztorvölgyi Általános Iskola és Gimnázium aulájában. Viszonylag messziről érkezett, Kapuvárról, Pannónia északibb fertályáról, ahonnan szülőföldjének üzenetét hozta. A finom szövésű tollrajzo- kat, amik elmesélik, mit is gondol, mit is érez ez a művészember, amikor járja a hon szűkebb és tágasabb tájait. Miket vesz észre, amikor ránéz egy göcsör- tös fára, amit legendák öveznek, mert az évszázadoknak a mélyén olyan históriák szuny- nyadnak, amik nem hagyják nyugodni a képzeletet sem, az embert sem, amíg beszélhet róla. És természetesen felsorakoznak itt - ha már a történelemről esik szó - korok mállott épületei is, mert a mindennapi ember épít, majd rombol, har- cok-őrületek borítják fel nemegyszer az ember életének és a természetnek is egyébként csodálatos rendjét. Szóval: ez a Medgyesy Miklós megörökíti az édesanyja szülőházát, az apjáét is. Mekkora kötődésről árulkodik ez! Sőt Családfát is rajzol, mert a családnál értékesebb társadalmi szövevény nincs kerek e világon. Temetőt tesz elénk, hogy ne feledkeznénk meg múlandóságunkról. Fejfákat, azok bonyolult rajzát hozza elénk - mármint gondolataik bonyolultságát -, templomokat mutat meg, tornyokat, kőkereszteket. S amíg végigmustráljuk a teljes alázattal megfogalmazott alkotásokat, máris összeáll előttünk a művész arca, az alkotó belső világa, amit a táj jelenségeibe, láthatóságába vetített ki. Aztán rögtön kiderül, hogy ez a kellemesen és tisztességesen megfogott, rabul ejtett látvány, összességében az a lélek, a léleknek az a mély üzenete, vallomása, ami Medgyesy Miklós emberi tartását, személyiségét, tartalmát adja. Azt a mélységes hitet, amelyben az emberi áramkör melege munkál, működik a végső pillanatig: a végtelen szeretet. Aminek legszeb- bik vetülete talán az a részvét, amellyel odaközelítünk a gyerekkorunkat, a fiatalságunkat megőrző múlandóságokhoz, mint a szülői ház, vagy egy erdei fa, amelyről azt mesélik, hogy beleégetődött egy jelentős alkalommal a Jézus-kép, ezért is nevezték el, tartják ma is Jézus-fának. Kedves és megindító költészet ez a grafikai világ, igencsak alkalmas arra, hogy a fiatalok igyekezzenek megérteni, megtudni és magukban továbbnevelni tartalmát, tájbéli erejét. Kisplasztikái közül kettőt emelnék ki, mindezt pedig teszem azért, mert nagyon érdekes személyiségeket ábrázolnak. Az egyik Luther Márton. A katolikus Medgyesy Miklós úgy közelíti ezt az arcot, ahogyan festmények nyomán mi is ismerjük, de a bronz és az ő gondolatai úgy teszik ezt a portrét ünnepélyesebbé, hogy eszünkbe jut: ez a lázadó típus az igazságért türelmetlenkedett, és sok mindent átörökített számunkra, ha továbbfogalmazva is, mindabból, amit Ágoston, ez a lángelméjű hippói püspök üzent az emberiségnek. A másik fej - Villoné. Itt jámborabb a balladák mestere az általunk elképzeltnél, de az ábra szomorúságában és rogy- gyantságában azt a bűnbánó, a megtöretettségében töredelmes, gyónásra hajló embert közvetíti számunkra, aki másképp élte meg a középkort, mint a krónikák szentjei. És egyáltalán a jámborak! Farkas András A Ligier kocsijával Johnny Herbert rótta a köröket, a magyar vendégek kedvéért Tokaji pincék
