Heves Megyei Hírlap, 1994. november (5. évfolyam, 257-282. szám)

1994-11-15 / 269. szám

1994. november 15., kedd PÉTERVÁSÁRA ES KÖRZETE 5. oldal Abnormális helyzet - összegezte a rend egyik derék őre a 23-as számú főúton, Pé- tervására határában minden páratlan hónap második keddjén eluralkodó viszonyokat. A tavaly óta - a nevezett napokon főleg esős időben valóságos zsibvásárrá züllő közle­kedési útvonal ügyében a helyi önkormányzat tehetetlen, minthogy eleddig nem találtak megfelelő helyszínt a már hagyományossá vált bolhapiac számára. Bátorban jól sáfárkodtak a bizalommal Megállj a sasvári „járatnak” Az időseket köszöntik rövidesen Mátraballán December 2-án délután két órai kezdettel kerül sor Mátraballán a már hagyományosnak mond­ható idősek napjára. Az ese­mény helyszíne a községi sportcsarnok lesz, ahol ajándé­kokkal és műsorral kedvesked­nek a szervezők az idősebb korosztálynak. Külön köszön­teni szeretné a település ön- kormányzata a falu legidősebb asszonyát és férfiját. Mit is olvashatunk a siroki Mi Falunkban? A Mi Falunk közelmúltban megjelent harmadik számában - többek között - Lakatos Ist­ván, a település polgármestere tekinti át az önkormányzat négyéves munkáját, de hasznos információkkal látják el a hely­bélieket a közelgő helyhatósági választásokkal kapcsolatban is. Emellett olvashatunk Kislégi Nagy László nyugalmazott plé­bánosról, valamint Sírok törté­netéről is. E hónapban Strauss-est lesz Pétervásárán Strauss-est lesz november 18-án este hét órai kezdettel a pétervásárai Mezőgazdasági Oktatási Intézet nagytermében. Az Egri Szimfonikus Zenekart Kollár Imre vezényli. Jegyet elővételben a művelődési ház­ban vagy a (36) 368-138-as te­lefonszámon lehet igényelni. Falugyűlésre invitál az ivádi polgármester November 18-án délután öt órai kezdettel falugyűlést és köz­meghallgatást tartanak Ivádon. Az esemény helyszíne a helyi művelődési ház lesz, ahol Ba­csó István polgármester - egye­bek mellett - az eltelt négy esz­tendőt is értékelni kívánja. Járdákra pályázik a sasvári önkormányzat Miután elkészültek a tervek, Parádsasvár pályázatot nyúj­tott be mintegy 200 méternyi járdaszakasz megépítésére. Az „elnöki út”, valamint az üveg­gyár fölötti szakasz bekerülési költsége közel 3 és fél millió fo­rintra rúg, az államtól ennek 50 százalékát szeretné elnyerni támogatás formájában a telepü­lés. Megyénk kisebb településeit járva ugrásszerű fejlődésnek lehetünk tanúi. Az önkormány­zatok megalakulásával gondos gazdákat kaptak a falvak, és nem túlzás azt állítani, hogy az utóbbi négy évben többet lép­tek előre, mint az azt megelőző évtizedekben. Ilyen rohamos fejlődésnek indult Bátor is, a 480 lelket számláló kis telepü­lés Eger közvetlen szomszéd­ságában. A község polgármes­tere, Derecskéi Csaba méltán büszke az elért eredményekre.- A községi közös tanács - Bátor, Egerbocs és Hevesara­nyos - megszűnése után mind­egyik település az önállóság út­jára lépett. A közös gondok és problémák azonban továbbra is együttműködésre késztettek bennünket - emlékezik vissza a kezdetekre a polgármester -, hiszen országszerte a kis lét­számú falvak vezetőinek - ha reálisan mérték fel helyzetüket -, be kellett látniuk, hogy egyedül nem megy. Mi is a tér­ség községeinek vezetőivel összefogva, közösen tudtuk a céljainkat megvalósítani.- Decemberben lejár az ön- kormányzati testületek számára megszabott idő. Önök milyen eredményeket mutathatnak fel?- A legtöbb, amit el lehetett érni e négy év alatt, annak a több évtizedes elmaradottság­nak a felszámolása, amit az inf­rastruktúra hiánya okozott. Igyekeztünk könnyíteni az em­berek terhein, hisz térségünk­ben a lakossági hozzájárulás mértéke alacsonyabb az orszá­gos átlagnál.- Kérem, mondja el, milyen lépésekben történt Bátor fel­zárkóztatása?- Egy városi polgár számára talán megmosolyogni való, hogy mi egyáltalán említésre méltónak tartjuk a kukás sze­métszállítás megszervezését. Ezt követte a közvilágítás kor­szerűsítése, majd a vízelvezető árkok rendbehozatala. Négy éve álmodni sem mertünk róla, ma már valósággá vált a teljes közművesítés: két éve a veze­tékes ivóvízhálózatot adtuk át, október 10-e óta a szennyvíz­tisztító-telepünk is üzemel. Most látjuk csak igazán, meny­nyire helyesen döntöttünk a szennyvízhálózat szorgalmazá­sával, hisz az idén induló beru­házásoknál már 60-80 ezer fo­rint körüli összeg az önrész, míg nálunk mindössze 35 ezer forint. Régi vágyunk teljesült ebben az évben: négy másik te­lepüléssel összefogva sikerült a gázhálózatot kiépíteni. Szintén sokéves álma az itt élőknek a telefon... A községben már kész a telefonhálózat, sőt, a készülé­keket is beszerelték a laká­sokba, azonban a Bátor-Eger- bakta összekötő vezeték kiépí­tése miatt késik a Matáv az át­adással, de ígéretet kaptunk, hogy még ebben az évben elké­szülnek vele. Egy szép épülettel is gyara­podott a falu: az új községhá­zával. A rengeteg kiadás mel­lett is meg kellett építenünk, mert az előző községházába költözik az óvoda és az öregek napközi otthona, ugyanis az e célt szolgáló épület visszakerül az egyház tulajdonába. Fontos a rendezési terv elkészítése, mi­vel korábban sem mi, sem a környék települései nem ren­delkeztünk ezzel. Végül is ok­tóber 28-án a tervtanács egyez­tetésén elfogadásra ajánlották a kilenc községre elkészült, ösz- szevont rendezési tervet.- Egy ekkora fejlesztési terv megvalósítása komoly szerve­zőmunkát követel a polgármes­tertől. Milyen támogatást ka­pott ehhez a bátori testülettől?- Kizárólag a testület segít­ségével, hozzáértő támogatásá­val tudtam mindezeket megva­lósítani. Mind engem, mind a tagokat az a vezérelv motivált, hogy minden az itt lakók érde­kében történik. A bátoriak ránk bízták a falu sorsát, és - az eredményeket figyelembe véve - szerénytelenség nélkül mondhatom, jól sáfárkodtunk az emberek bizalmával.- Ön koncepciózus ember, akinek négy évvel ezelőtt is megvoltak az elképzelései a te­lepülés jövőjét illetően. Ameny- nyiben ismét bizalmat szavaz­nak Önnek, melyek a tervei a következő évekre?- Minden kistelepülés prob­lémája a lakosság lélekszámá- nak csökkenése. A fiatalokat vonzza a kényelmesebb élet­forma, a városban adódó mun­kalehetőség. Az infrastruktúra kiépítésével a kényelmet meg­teremtettük, a továbblépéshez pedig ismét számba kell ven­nünk a lehetőségeket. Jómagam komoly perspektívát látok az idegenforgalomban, a falusi tu­rizmusban. Ehhez kiváló adott­ságokkal rendelkezünk: Bátor szép természeti környezetben fekszik, egy része természetvé­delmi terület, egészséges, tiszta levegőjét az idelátogatók min­dig dicsérik. A külföldiek — hál’ istennek - egyre inkább fölfe­dezik, egy öttagú holland csa­lád már ingatlant vásárolt a faluban, egy vállalkozó pedig öt apartmanos fogadót üzemeltet. Hogy igazán von­zóvá tegyük magunkat, ahhoz az alapokat leraktuk, a jö­vőben a szépítésre, csinosításra kell gondot fordítanunk, hogy aztán bátran kiléphessünk a vi­lág elé, és megmutathassuk magunkat. Szőke Csilla Parádsasvár kül- és belterülete védett vízbázison fekszik, mivel a Tárná egyik vízgyűjtő terüle­téről van szó. Ennek ellenére a mai napig nem sikerült meg­nyugtató módon megoldani a település szennyvíz- és szemét­kérdését. Ez utóbbival kapcso­latban pedig már elmérgesedni látszik a kis falu és a „nagyobb testvér”, Párád viszonya is, ahol azt fontolgatják: leállíttat­ják a sasvári szemétnek a pa- rádi telepre való szállítását, amennyiben azok nem fizetnek. A szemét körüli mizéria a négy éve megesett szétválás óta foglalkoztatja a két település önkormányzatát, ám eleddig nem sikerült megnyugtató mó­don rendezni a kérdést. A sas­váriak szerint - miután a szét­válás óta nem osztották meg a vagyont - jogosan használják a szeméttelepet. Ha netán kitilta­<Folytatás az 1. oldalról) A polgármester elmondása sze­rint még Sepsey Tamásnak is írt, aki megnyugtatta, a terve­zett legelőbirtokossági törvény értelmében Lágyast csak lege­lőnek lehetne használni, még ha magánosok tulajdonába kerül is. Ez a törvény azonban eddig még nem látott napvilágot. így született az ötlet: az ön- kormányzat nyilvánítsa helyi je­lentőségű természetvédelmi körzetté a legelőt, biztosítva így eredeti funkcióját, és hogy nem nák onnan a szemetüket - jelen­tették ki a hivatalban -, a távo­labbra történő szállítás plusz- költségeit a parádiakra terhelik. Szívesen kifizetik a telep hasz­nálatának rájuk eső részét, ám ehhez pontos költségelszámo­láson alapuló szerződést kel­lene kötni - vélik Sasváron. A parádiaknak meg abból van elegük, hogy a szomszédok négy éve ingyen használják a lerakót, amelynek fenntartása évente mintegy egymillióba ke­rül. Számításaik szerint ebből a sas váriakra 360 ezer forint és a 10 százalékos áfa esik. Ennek kifizetésére már szóban ígéretet is tettek ugyan, ám a jelek sze­rint e kötelezettségüket még­sem kívánják teljesíteni.-Miután nem fizettek- jelen­tette ki Nagy Oszkár parádi polgármester -, így még a múlt héten letiltottuk a szállításokat. kerül ide „testidegen” épít­mény, nem vágják ki a fákat, nem követnek el erőszakot jj természet ellen. Noha a közelmúltban már az önkormányzat elé került az ügy, döntés mégsem született, mivel a testület - a fölösleges konfliktusokat elkerülendő - előbb tisztázni kívánja a jogi helyzetet a Környezetvédelmi és Területfejlesztési Minisztéri­ummal - jelentette ki a polgár- mester. Kühne Gábor II Őszi ménvizsga Párádon Nemrégiben országos szintű teljesítményvizsgát tettek az erre érdemesnek talált mének. Az első forduló Hódmezővá­sárhelyen zajlott le, ahol kül- lemi bírálaton, illetve szárma­zási vizsgálaton válogatták meg a felvezetett méneket, majd száznapos kiképzésen a parádi méncentrumban ké­szültek az S.T.V. vizsgára. Itt számot adtak a szaba- donugrásról, a lovas alatti előlovaglásról, valamint a díjugratásról. Videokamerák rögzítették a lovak mozgását, munkáját, amit a szakértők pontoztak. A megfeleltek fe- deztetési engedélyt kaptak. E vizsgán sikeresen szerepelt Mihók Csaba ostorosi tenyé­szetéből az Ostoros North Star Kékfrankos mellesleg a mezőny legfiata­labb, de a legnagyobb méretű csődöre volt. Mihók Csaba Shagya arab lovai közül júli­usban 'O Baján Damaszkusz Shagya ménje Bábolnán tén sikerrel vizsgázott az,^fqís mezőnyben, ahol 22 lóból 4 kapott fedeztetési engedélyt - köztük Damaszkusz, egyedü­liként Heves megyéből. Bodonyban napirend Lágyas Angol a népfőiskolán Szeptember első hetében tette le eredményes záróvizsgáját az a 37 hallgató, aki tavaly a nép­főiskola számítógép-kezelői tanfolyamán tanult, november 5-től pedig az angol nyelv elsa­játítására nyílt lehetőség - tud­tuk meg Ferjentsik Ferenc plé­bánostól, a népfőiskola helyi irányítójától. Sokan az előző évben meg­szerzett számítógépes ismerete­iket kívánják az angollal kibő­víteni, mások viszont az iskolá­ban szerzett tudásukat erősítik a szombat délelőtti foglalkozáso­kon. Nagy érdeklődés mutatko­zik emellett a szabás-varrás iránt, aminek beindítására foly­nak az előkészületek. Nem tit­kolt cél az sem, hogy a vidéken élőket olyan tudáshoz juttassa az iskola, amelynek felhaszná­lásával hatékonyan tudják mű­velni a megszerzett földeket, de alapvető gazdálkodási ismere­tek birtokába is jutnak. / Ev végére minden kiderül Lassan-lassan megújul a mát- raderecskei téglagyár, amely­nek élén Liktor István szemé­lyében augusztus 15-től új igazgató áll. Mint hírlik, a szerződésen még meg sem szá­radt a pecsét, amikor az új tu­lajdonos - Michael Leier úr — elindította a mintegy 200 millió forintos beruházását. Rekord­idő alatt készült el - a Leiercég hagyományos kék színében - az európai színvonalú, szociá­lis blokkal kibővített irodaépü­let, de ezzel párhuzamosan az üzem rendbetétele is gyors lép­tekkel halad. A nyári „rohammunkának” köszönhetően augusztus köze­pén megindulhatott a nyers­gyártás, majd szeptember 1-jén a kemencék is felizzottak, így tíz nap múlva már mehettek a piacra az első mátraderecskei Leier-téglák. Igaz - ismeri el a gyár újdonsült vezetősége -, a további problémák majd csak a termelés közben jönnek elő. Az idő függvényében decem­ber közepére tervezett két hó­napos leálláskor kiderül: még milyen beruházás szükségelte­tik a kiváló minőségű termé­kek előállításához. Az eredetileg beton építő­anyag-gyártással foglalkozó Leier-vállalatnak egyébként ez az első téglagyára, amelyet az AVÜ ajánlásai közül választot­tak ki, nem utolsósorban az it­teni, kiváló minőségű agyag miatt, valamint, mert itt talál­ható a kontinens egyik legna­gyobb alagútkemencéje. Akiket belülről is érdekel egy működő téglagyár, azok a november 18-i nyílt napon ki­elégíthetik kíváncsiságukat is, ekkor ugyanis mindenki előtt nyitva lesz a gyár kapuja. Az irodaépület és a szociális blokk már európai színvonalú (Fotó: Kaposi Tamás)

Next

/
Thumbnails
Contents