Heves Megyei Hírlap, 1994. október (5. évfolyam, 231-256. szám)

1994-10-08-09 / 237. szám

8. oldal Hétvégi Magazin 1994. október 8-9., szombat - vasárnap Moszkvából a New York-i kifutóra. Silvia Piffer Moszkvából érkezett az Egyesült Államokba. Szép arca, remek alakja arra késztette, hogy megpróbálkozzon a divat vilá­gában. Ez sikerült is, s ma már a manökenek toplistáján a helyezettek között található. Ügy nyilatkozott, mindent Amerikának köszönhet: talán éppen ezért is vette fel ezt a „ru­hát”, amely egy amerikai zászló... Nagyjelentőségű maja régészeti lelet Mexikói régészek a Yuca- tán-félszigeten feltárták egy maja főúr sírját. Sajtójelentések szerint a Quintana Roo szövet­ségi államban napvilágra került nagy jelentőségű régészeti le­letre tavasszal bukkantak rá, de csak most adták azt hírül. A sírt egy piramisban talál­ták, a lépcsők alatt, a 25 méter magas talapzat felénél. Az ék­szerekkel gazdagon felékesített holttest egy körülbelül 170 cen­timéter magas férfiú földi ma­radványa. Feltételezések sze­rint 40 éves kora körül halhatott meg... Magas rangjára abból is kö­vetkeztetni lehet, hogy a leg­magasabb piramisban temették el, és annak is a központi he­lyén. Valószínűleg Krisztus után 800 és 850 között élhetett. Feliratokat sajnos, nem találtak a sírban, amelyekből biztosan következtetni lehetne az illető kilétére. Nemrégiben egyébként me­xikói régészek Palenque rom­városban egy hasonlóan értékes régészeti leletre bukkantak, egy magas rangú hölgy földi ma­radványaira a klasszikus kor­szakból (300-900 között Krisz­tus után). A maja kultúra a Krisztus utáni első évezredben élte virágkorát Guatemala, Honduras és a mexikói Chia­pas, később pedig a Yuca- tán-félsziget területén is. Ez a két újabb lelet - ameri­kai régészek egybehangzó vé­leménye szerint - lehetővé teszi újabb ismeretek szerzését a maja kultúráról, egyebek közt a klasszikus maja kultúra eltűné­sének okairól is. Ezek az újabb leletek ugyanis ellentmondani látszanak annak a - meglehető­sen széles körben elterjedt - feltevésnek, hogy e kultúra pusztulását ökológiai problé­mák és a velük kapcsolatos élelmiszerhiány okozták. Ám sokkal inkább valószí­nűsíthető, hogy a mind erő­sebbé váló háborús tevékeny­ség vezetett a maja kultúra el­tűnéséhez. (MTI) Az úszóiskolákat a szülők nem pótolják Egyre kevesebb iskolás korú gyermek tud úszni Svédország­ban... A svéd közvélemény-kutató intézet egy frissen elvégzett felmérése szerint tíz alsótago­zatos korú gyermek közül négy nem tud 25 métert úszni. Az is­kolák 40 százalékában jelenleg egyáltalán nincs úszásoktatás, és manapság ritkaságszámba megy a korábban szinte köte­lező jellegű - az önkormányza­tok által szervezett és döntő részben finanszírozott - úszó­iskola. A 80-as évek elején az álta­lános iskolák alsó tagozatában a gyermekek 80 százaléka tu­dott 25 métert úszni. Ez az arány ma már 60 százalékra csökkent. A 4-6. osztályos gyermekek 20 százaléka nem tud 200 métert úszni. Az élet­mentők egyesületének elnöke rámutatott, hogy a takarékos- sági intézkedések miatt egyre több önkormányzat kénytelen megszüntetni az iskolai úszá­soktatást, és ezen felül még na­gyon sok önkormányzati úszó­iskolát is bezártak. Az elnök vé­leménye szerint ez nagyon ri­asztó folyamat, és ha nem tör­ténik semmi megállítására, ak­kor várhatóan néhány év múlva ugrásszerűen megnövekszik a vízbefulladásos balesetek száma. Stockholm város például az úszóiskolák racionalizálását vá­lasztotta, ami a gyakorlatban megszüntetésüket jelenti. Na­ponta sok szülő érdeklődik, hogy hol tanulhatna meg gyer­meke úszni, de a válasz a nyi­tott vagy zárt városi uszodákon kívül mást ajánlani nem tud. Mostanság nagyon sok szülő választja azt a megoldást, hogy saját maga tanítja gyermekét úszni. Az úszni tudó gyerme­kek 20 százalékát szülei tanítot­ták, és tíz gyermek közül csak hat tanult meg úszóiskolában úszni. Stockholm egyik önkor­mányzata, Danderyd saját úszó­iskolát tart fenn. Az utóbbi he­tekben 200 gyermek tanult itt meg úszni... Egy tanfolyam - három hét alatt tizenegy alkalom - 500 svéd koronába kerül. Az uszo­dai belépődíjak árát az önkor­mányzat fizeti. Az olasz rendszámot „rendezte”: Zeffirelli Ha az Európai Unió is úgy akarja, Olaszországban egy he­ves vita hamarosan közmegelé­gedéssel zárulhat. A rendszám- táblák cseréje körül támadt or­szágos vihar néhány héttel ez­előtt, amikor az addig gyanút­lan olaszok rájöttek, hogy az utakon egyre többet látható is­meretlen rendszámtáblák nem a külföldi turisták autóit jelölik, hanem honfitársaik újonnan vá­sárolt gépkocsijait. Az EU a közlekedésben is egységet akar, így a tagorszá­gok számára az alapvető voná­sokban megegyező rendszám- táblák bevezetését írja elő. Ró­mában először nem sokat töp­rengtek a kérdésen. Úgy döntöt­tek, teljesen felejtik a régi gya­korlatot, s az olasz autókat ezentúl a lehető legegyszerűbb rendszámtábla fogja azonosí­tani: fehér alapon két-két fekete betű között három fekete szám. Az olaszok számára elég komoly nyűg és anyagi kiadás, ha gépkocsijukkal együtt köl­töznek egyik városból a má­sikba, mert az olasz rendszám- táblák közismerten nem jármű­höz, hanem városhoz kötöttek. Ám mit számít a kényelem és az egyszerűség a lokálpatrio­tizmussal szemben: Itáliában népszavazáshoz kezdtek aláírá­sokat gyűjteni a városjelölés megmentése érdekében. Abban mindenki egyetértett, hogy a tervezett új tábla ritka unalmas és jellegtelen. Publio Fiori közlekedési miniszter gondolt egy merészet, s felkérte a világhírű rendezőt, Franco Zeffirellit egy vadonatúj rend­számtábla megtervezésére. Az ellenzéki sajtó ezen ber­zenkedett egy darabig, feltehe­tően azért, mert Zeffirelli har­cias jobboldali politikusként lépett fel a tavaszi választáso­kon, és be is választották a sze­nátusba. Az ellenkezés azonban csak addig tartott, amíg a ren­dező elő nem állt javaslatával. A Zeffirelli-féle rendszámtáblát ugyanis csodával határos mó­don a kormánypárti és az ellen­zéki sajtó egyaránt tetszéssel fogadta. Zeffirelli táblájának alap­színe azúrkék, ezen fehéren vi­lágít a két betű, három szám, két betű kombináció. A táblán felül vékony, elütő színű, cse­rélhető szalag utal a földrajzi hovatartozásra. Minden tarto­mánynak más és más lesz a színe, s a tartomány fővárosá­nak neve kiírva is szerepel. A szalagon jobboldalt az olasz trikolór, baloldalt két embléma: az EU csillagköre és a tartomá­nyi címer látható. A gond már csak az, hogy az EU fehér alapon fekete betűket ír elő... Hogy ezzel a problémával mi lesz, arra Rómában még nem ismerik a választ. Óriásmecsetet építenek Bagdadban Szaddám Húszéin iraki államfő közvetlen irányítása alatt mér­nökök csoportja elkészítette egy óriási méretű mecset mű­szaki terveit. Az elképzelések szerint ez lesz a leghatalmasabb mecset az iszlám történetében. A Bagdad központjában fel­építendő mecset 1800 méter hosszú és 700 méter széles terü­leten helyezkedik majd el. Nyolc minaretje, valamint egy 150 méter magas és 180 méter átmérőjű dzsámija lesz.- Minden képzeletet felül­múl a mecset - állapította meg a bagdadi egyetem építészeti tanszékének vezetője. Ä mina­reteket összesen 5000 hívő be­fogadására tervezték. Az ima- csarnok a hozzá kapcsolódó fe­dett szabadtéri imaház—lőtérrel 70 ezer embernek tud majd he­lyet adni. A mecset vízellátása bőséges lesz, s ennek nagy je­lentősége van a Közel-Keleten. A hatalmas tó által elválasztott különböző épületrészeket felül- járóhidak kötik majd össze. A minap az iraki televízió képsorokat mutatott a mecset makettje körül sétáló Szaddám Huszeinről, kormánya és az uralkodó Baath Párt magas rangú tagjairól. A hivatalos iraki hírügynökség szerint ve­zető iraki személyiségek azt ja­vasolták, hogy a felépítendő iszlám imaház neve „Szaddám Nagy Mecset” legyen. Ha a mecset felépül, akkor az Szaddám Húszéin rendszerének újabb látványos építészeti telje­sítménye lesz. Az Öböl-háború után építették fel a Közel-Kelet legmagasabbnak tartott épüle­tét, a Szaddám-tornyot, vala­mint a bagdadi Óratornyot, amelynek ütéseit még 5 kilomé­terrel távolabb is hallani lehet. A mecset nem csupán ima­ház lesz, hanem vallási központ is. Lesz benne könyvtár és egy olyan intézet is, ahol a Korán verseinek recitálására taníta­nak. Ezenkívül lesz még víz­működtetésű órája és csillag- vizsgálója is az iszlám holdév hónapjai kezdetének meghatá­rozására. A világ legnagyobb mecsetjei egyelőre a szaúd-ará- biai Mekkában, illetve Mediná­ban találhatók. Az ihletet adó gyilkos. Amerikában Manson a divat. A sokszoros gyilkos, aki meg­ölte Roman Polansky gyönyörű feleségét is, életfogytiglani börtönbüntetését tölti. Ám manapság kialakult a fiatalok körében a Manson-mánia. Ennek behódoltak a divatterve­zők is, s Manson arcával nyomott anyagokból készítenek ruhákat... Ot éve hunyt el Herbert von Karajan Belátható időn belül nincs rá ki­látás, hogy megtalálják a „min­denek fölött uralkodó autok­rata” utódját - írta nekrológjá­ban a londoni Daily Telegraph Herbert von Karajanról, akinek halála 5. évfordulójáról nemré­giben emlékezett meg a nem­zetközi zenei világ. Az 1908. április 5-én Salz­burgban egy orvos fiaként szü­letett Karajan négyéves korá­ban kezdett zongorázni tanulni. Nyolcéves volt, amikor szülei beíratták a salzburgi Mozarte- umba, és 1929-ben diplomázott karmester szakon a bécsi zene- akadémián. Ugyabban az évben, január 22-én debütált karmesterként Salzburgban a Mozarteum ze­nekarával, és ugyancsak 1929-ben első karmesternek szerződtette őt az ulmi városi színház. Kilenc évig kellett várnia a világnak, amíg első ízben él­hette meg a „Karajan csodát” - az akkor 30 esztendős karmes­ter Berlinben Wagner Trisztán és Izoldáját vezényelte. Karajan karrierje ettől kezdve meredeken ívelt felfelé, szinte törések nélkül, még a második világháborút követő években is, amikor oly sok nagy német karmestert tiltottak el a pódiumtól, amiért művé­szetükkel hozzájárultak a náci rendszer „csillogásához”. 1948-ban vezényelte első ízben a Bécsi Filharmonikusokat, és ebben az évben kezdett operát rendezni a milánói Scalában. 1956 és 1964 között a bécsi Staatsoper vezetője, majd a Salzburgi Ünnepi Játékok telj­hatalmú irányítója, s 1969-ben a Herbert von Karajan Alapít­vány létrehozója. Felsorolni is nehéz a sikerekben rendkívül gazdag pályafutás valamennyi állomását, amelyeket számos lemezfelvétel fémjelez. 1985-ben Karajan a világ első karmestereként vezényelt isten- tisztelet alatt a Vatikánban, két évre rá - már betegségével küszködve - az újévi koncertet dirigálta Bécsben. Mindez azonban nem volt mentes súrlódásoktól és ki- sebb-nagyobb konfliktusoktól - a sikersorozatot mondhatni bot­rányok kísérték a Scalában, Salzburgban, Bécsben és a Ber­lini Filharmonikusok élén. Ez utóbbitól 1989 tavaszán heves viták közepette vált meg, hogy - mint hangoztatta - a jövőben a Bécsi Filharmonikusokkal működjék együtt húsvéti és pünkösdi hangversenyeken. Erre azonban már nem ke­rülhetett sor - 1989-ben Kara­jan szíve megszűnt dobogni. Könyörtelen művészi igényes­sége nem ismert határt sem önmagával, sem a zenekarral, sem az énekesekkel szemben. Maximálisan tisztelte a zene­szerzők szándékát, és vezény­lési stílusával nemcsak a Salz­burgi Ünnepi Játékokra és a Berlini Filharmonikusokra, ha­nem általában a XX. század ze­netörténetére maradandóan rá­nyomta bélyegét. Rendkívül gazdag zenei hagyatékáról, ke­reken 40 zenekari és operai fel­vételről végrendeletében meg­hagyta, hogy azokat csak a leg­kiválóbb minőségben szabad videón és CD-n reprodukálni. „A legszívesebben befa- gyasztatnám magam 15 évre, hogy azután újból felvehessem az egész repertoárt” - meditált egy ízben a halál utáni továbbé­léssel kapcsolatban... „Forró lyukra” bukkantak 9000 méter mélységben Német tudósok, akik Ober- pfalzban mélyfúrást végeztek, a vártnál hamarabb érték el céljukat: folyékony, képlé­keny kőzetre bukkantak. Mint a kutatási és technológiaügyi minisztérium a DPA hírügy­nökséggel közölte, szeptem­ber 20-án 9000 méter mély­ségben abbahagyták a fúrást. Eredetileg 10 ezer méter mélységig kívántak eljutni, hogy elérjék a 300 fokos „célhőmérsékletet”. A „forró lyukat” azonban korábban ér­ték el, mert a hőmérséklet a mélybe hatolás közben gyor­sabban emelkedett, mint aho­gyan várták. A kutatók kilo­méterenként 21 fokos hőmér­séklet-emelkedéssel számol­tak, valójában azonban elérte a 30 fokot. A fúrás befejezése után széles körű értékelés kezdődik. Ebben több száz tudós vesz részt tizenegy or­szágból. Az eddigi mélyfúrási re­kordot Nyugat-Európában az osztrákok tartották, Bécs kö­zelében '8553 méter mélyre jutottak. Az összeurópai re­kordot Oroszország tartja a Kola-félszigeten elért 12.260 méterrel. Ott azonban lágy a talaj, míg Németországban masszív és kemény kőzeten kellett áthatolni. A fúrásnak anyagi haszna is lesz: 4000 méter mélység­ben 118 fok hőmérsékletű forró vízre bukkantak, amely becslések szerint 200 millió éves.

Next

/
Thumbnails
Contents